Rövid hírek a sclerosis multiplexről: 3. oldal

A gerincvelő sorvadása megelőzi a másodlagos progresszívvé válást

A sclerosis multiplex két leggyakoribb formája, a relapszáló-remittáló (RRSM) és a másodlagos progresszív (SPSM) szakasz közötti átmenet idejét nem tudjuk pontosan megjósolni, ám egy új megfigyelés szerint a gerincvelő szövetvesztesége megbízható előrejelzője ennek a kritikus váltásnak.

A korábbi tapasztalatok alapján az összes MRI-vel észlelhető idegrendszeri elváltozás közül a gerincvelőben találtak állnak a legerősebb összefüggésben az SM okozta rokkantsággal, valamint ezek különítik el leginkább a relapszáló-remittáló betegeket a kór progresszív formáitól, azaz az SPSM és a PPSM formájától egyaránt.

A még 2004-ben kezdődött longitudinális kutatás főszereplője az az 54 beteg volt, akik a kutatás 12 éve során RRSM-ről SPSM-re váltottak. Az ő adataikat vetették össze 54 olyan RRSM betegével, akik demográfiailag és klinikai tüneteikben is hasonlítottak hozzájuk.

A 12 év méréseinek eredménye szerint azok a betegek, akik ez idő alatt RRSM-ről SPSM-re váltottak, lényegesen gyorsabb ütemű − számszerűen átlagosan 2,25%/év −, C1 magasságban fellépő gerincvelői szövetsorvadást (azaz sejtpusztulást és az ezzel járó tömegcsökkenést) mutattak azoknál, akik RRSM fázisban maradtak (náluk ez a szám 0,74%/év volt). Márpedig ez a különbség már négy évvel azelőtt megfigyelhető, hogy az illető klinikai szinten “észrevenné” betegsége progresszívvé válását.

Ezzel szemben nem különbözött egymástól a két csoport az agy sorvadásának regionális és összesített mértékében, továbbá a fehérállomány lézióinak számában és kiterjedtségében sem. Sőt, nem különítette el az RRSM betegeket az időközben SPSM-mé vált páciensektől sem a relapszusok száma, sem a betegség időtartama, sem az újonnan kialakuló vagy a kiújuló léziók megjelenése, sem a betegségmódosító terápiák használata.

A C1 magasságú gerincvelői szakasz tömegének éves csökkenése a jelenleg ismert legmegbízhatóbb radiológiai eszköz az SM progresszívvé fajulásának kimutatásában. A nyaki gerinc szakasz évről évre megismételt, rutinszerű, T1-súlyozott MRI lelete tehát egy hiteles jelzője lehet a közelgő progressziónak, ami egy ideális világban a terápiás döntést akár olyan esetben is befolyásolhatja, amikor a páciensnek nincs egyéb tüneti oka a gyógyszerváltásra.

Bővebben: Accelerated Cord Atrophy Precedes Conversion to Secondary Progressive Disease in Relapsing Multiple Sclerosis

Kakaóval a fáradékonyság ellen

A fáradékonyság (fatigue) igen gyakori tünet a sclerosis multiplex betegek körében. Bár több tünetkezelő gyógyszer vizsgálata is folyamatban van napjainkban, a jelenlegi legjobban alátámasztott ellenszer a rendszeres tornázás.

Korábbi kutatások azt találták, hogy a krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegek szubjektív fáradtságérzetét javítja a flavonoidokban gazdag, 70-85%-os étcsokoládé fogyasztása, és ezen felbuzdulva most felmerült az ötlet, hogy esetleg az SM betegek is profitálhatnak a csokievésből.

A teljes vizsgálat még csak most fog kezdődni, azonban a kutatók már elvégeztek egy megvalósíthatósági tanulmányt, amiben egy 40 fős mintán megnézték, hogy a kutatási tervük megfelelő-e.

A kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálat során a fáradékony SM betegek napi 18 gramm mennyiségű, flavonoidban gazdag kakaóport fogyasztottak 200 ml meleg rizstejben feloldva. Az italt minden reggel azonos időpontban, éhgyomorra, legalább 30 perccel az étkezés előtt fogyasztották el.

Az előzetes vizsgálat azt találta, hogy a kakaó fogyasztása kis mértékben javította a betegek szubjektív fáradtságérzetét, és közepes mértékű pozitív hatással volt arra, hogy mekkora távolságot voltak képesek megtenni 6 perc alatt. A kutatás kezdetekor a betegek átlagosan 360 métert tettek meg 6 percen belül, ez az érték 6 hét után 394 méterre javult. A kontrollcsoport tagjai, akik flavonoidban szegény kakaót ittak, 344 méterről mindössze 354 méterre változott a 6 percen belül megtett út hossza.

A kutatók szerint a flavonoidban gazdag kakaó fogyasztása olcsó és könnyen elérhető kiegészítő terápia lehet az SM betegek számára fáradékonyság ellen, amit egy hamarosan induló, nagyobb mintán végzett kutatással kívánnak alátámasztani.

Bővebben: A randomised double-blind placebo-controlled feasibility trial of flavonoid-rich cocoa for fatigue in people with relapsing and remitting multiple sclerosis

A mobiltelefon hatással lehet a sclerosis multiplexre

mobilozó pár Egy új kutatás a különböző elektronikus eszközök és a sclerosis multiplex betegek kapcsolatát vizsgálta. A 471 SM beteg és 453 egészséges személy kérdőíves felmérése szerint a betegek szignifikánsan többet használták a mobiltelefonjukat, nagyobb eséllyel volt parabolaantenna a házukon, továbbá jóval többen aludtak telefonnal a párnájuk alatt, mint az egészséges személyek. A betegek a tévénézés és a számítógépezés terén is túlszárnyalták az egészségeseket, de e téren nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport között.

Bár a kérdőíves vizsgálatok nem alkalmasak az ok-okozati kapcsolatok kimutatására, és a korábbi, elektroszmog hatását megfigyelő vizsgálatokkal szemben is felmerültek problémák, a kutatók felvetik, hogy egyes elektromos berendezések növelhetik az SM megjelenésének kockázatát. Cikkükben olyan kutatásokat idéznek, melyekben az elektroszmog igenis hatással volt az SM betegek állapotára, illetve olyan hatásmechanizmusokat is felvetnek, amelyek – ha valósak – a már diagnosztizált beteg személyek állapotára is negatív hatással lehetnek: egy korábbi kutatás szerint a 900 Mhz-es GSM rádióhullámok az egerek vér-agy gátjának szivárgását okozták, ami növelheti a relapszusok kockázatát.

A kutatásból természetesen nem következik, hogy a mobiltelefonok okozzák az SM kialakulását (hiszen a mobilok megjelenése előtt is létezett SM), sőt az sem feltétlenül következik belőle, hogy valóban növelik az SM megjelenésének esélyét (lehetséges például az is, hogy az SM miatt telefonálnak többet a beteg személyek), ugyanakkor ez is egy lehetséges forgatókönyv. Mindezek alapján az is lehetséges, hogy a betegség súlyosbodásának esélyeire is hatással vannak a különböző rádióhullámok.

A fentiek alapján persze nem érdemes pánikolni, de ha nagyon biztosra akarsz menni, javasolt mérsékelni a szervezetedet érő mobiltelefon-sugárzást: érdemes minél kevesebbet a mobilon lógni, a fülhöz szorítás helyett mikrofonos fülhallgatóval beszélgetni, dupla SIM kártyás készülék esetén csak akkor bekapcsolni egyszerre mindkét SIM kártyát, amikor valóban használod, illetve nem ajánlott hálózaton lévő mobiltelefont helyezni a párnád alá.

Bővebben: Relationship between the use of electronic devices and susceptibility to multiple sclerosis

Az influenzajárvány kifejezetten erős relapszusokhoz vezethet

Korábban már mi is írtunk róla, hogy a felső légúti megbetegedések relapszust okozhatnak.

lázmérő Egy nemrég megjelent új cikk [1] a fertőzések és a sclerosis multiplex kapcsolatát feszegette, és áttekintette a témával kapcsolatos korábbi kutatásokat is. Ez alapján szemezgetünk mi is néhány olyan információt, ami most, az influenzajárvány idején érdekes lehet.

Egy kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a korai relapszáló-remittáló betegek relapszusainak többségéért kifejezetten a különböző vírusfertőzések lehetnek felelősek [2]. A betegség aktiválódását több különböző, például gyomor- vagy húgyúti fertőzés is kiválthatja, a legtöbb relapszus azonban vírusos felső légúti megbetegedésekhez kapcsolódik. Az ilyen fertőzések a relapszusok esélyét nagyságrendileg 1,5-3,5-szörösére növelik.

Hiába csak gyengék vagy közepesen erősek a fertőzés tünetei (pl. orrfolyás, köhögés, láz), a vele kapcsolatba hozható relapszusok nagyságrendileg négyszer nagyobb eséllyel vezetnek tartós neurológiai károsodáshoz, mint a spontán megjelenő shubok [3] [4] (bár ezzel nem minden kutatás ért egyet [2]). A kritikus időszak a fertőzés tüneteinek megjelenése előtti 2 héttől az azt követő 5 hétig tart.

Bár a kutatások szerint az influenza elleni védőoltás biztonságos, az oltást kapott és az abban nem részesült betegek relapszus-számai között nem találtak különbséget [5] [6].

Bár tudjuk, hogy a jelenlegi influenzajárvány megbetegedéseinek többségéért az Influenza A vírus felelős [7], és a kutatásokban ezt a vírusfajt is vizsgálták, a kutatások következtetéseit azonban általában a vizsgált vírusokra együttesen, összegezve vonták le, így sajnos nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy konkrétan ez a most terjedő vírusfaj milyen hatással van az SM-re.

Ha szeretnél tippeket olvasni azzal kapcsolatban, hogyan kerüld el a vírusos és bakteriális fertőzéseket, olvasd el korábbi cikkünk utolsó részét!

Az ételallergia aktívabb SM-mel jár

Egy új kutatás az étel-, a gyógyszer-, valamint más környezeti allergiák és a sclerosis multiplex kapcsolatát vizsgálta. Az 1349 betegen végzett felmérés azt találta, hogy az életallergiás SM betegeknek 1,27-szer nagyobb esélyük volt egy új relapszusra, továbbá 2,53-szor nagyobb esélyük volt az MRI-vel kimutatható új léziók megjelenésére, mint azoknak, akiknek semmilyen ismert allergiájuk nem volt.

A gyógyszer- és más környezeti allergiák nem mutattak összefüggést az SM súlyosságával, továbbá az EDSS pontértékeiben sem találtak szignifikáns különbséget az allergiás és a kontrollcsoport között.

Bár a vizsgálat jellegéből adódóan nem alkalmas az ok-okozati viszonyok tisztázására, a kutatók azt remélik, hogy a feltárt összefüggések biológiai alapjainak megértése hozzájárul majd az új terápiás és megelőző kezelések kifejlesztéséhez.

Bővebben:
Food allergies are associated with increased disease activity in multiple sclerosis

Életveszélyes mellékhatásai is lehetnek a Lemtradának

Az FDA biztonsági figyelmeztetést adott ki, melyben a Lemtrada életveszélyes kockázataira hívja fel a figyelmet. A gyógyszer 2014-es debütálása óta világviszonylatban összesen 13 bejelentett sclerosis multiplex betegnél fordult elő (1) vérrögképződés által okozott agyvérzés (ischaemiás stroke) vagy (2) egy agyi érfal megrepedése folytán kialakult agyvérzés (hemorrhagiás stroke) vagy (3) a fej vagy a nyak verőerének megrepedése (dissectio arteriae) az intravénás Lemtrada-kezelés hatására. Ezek a mellékhatások tehát szerencsére igen ritkán jelentkeznek, súlyosságukat tekintve azonban riasztóak, hiszen akár végleges rokkantsághoz vagy halálhoz is vezethetnek. Az eddigi incidensek 12 esetben a kezelést követő egy napon belül, míg 1 esetben három napon belül jelentkeztek.

Ennek hatására a gyógyszer betegtájékoztatójában és a szakembereknek szóló használati útmutatójában is a legszigorúbb figyelmeztetési formában kiemelve jelenik meg a fenti mellékhatásokat ismertető kiegészítés. Mivel a Lemtrada hatóanyaga, az alemtuzumab a B-sejtes krónikus limfocitás leukémia kezelésében is használatos, az újonnan felismert kockázatok ennek a gyógyszernek a leírásaiba is bekerülnek.

A fenti mellékhatásokra az alábbi tünetek figyelmeztethetnek:

- hirtelen fellépő, jellemzően a testnek csak az egyik felén jelentkező zsibbadás vagy gyengeség-érzés az arcon, a karokon vagy a lábakon
- hirtelen megjelenő zavartság, a beszéd kivitelezésében vagy annak megértésében jelentkező nehézségek
- hirtelen fellépő látászavarok az egyik vagy akár mindkét szemben
- hirtelen megmutatkozó járási nehézség, szédülés, az egyensúly és a koordináció elvesztése
- hirtelen kibontakozó súlyos fejfájás vagy nyaki fájdalom

A gyakorlatban ez annyi változást hozott a betegek életében, hogy egy-egy Lemtrada-kezelést követően 3 napon át szigorú kórházi megfigyelés alatt tartják a pácienseket, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor még aznap hazaengedték őket.

Bővebben: FDA warns about rare but serious risks of stroke and blood vessel wall tears with multiple sclerosis drug Lemtrada (alemtuzumab)

Az elhízás fokozott agyszövet-pusztulással jár

Az már korábban is ismeretes volt, hogy a gyermekkori és serdülőkori elhízás növeli a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét (különösen a nők körében), továbbá arról is nyilvánvaló adataink vannak, hogy a túlsúly következtében kialakult társbetegségek súlyosbítják a betegség lefolyását. ¹ Most azonban arra is fény derült, hogy az SM betegek körében az elhízás összefügg az agyszövet elveszítésével. ²

mérleg mutatója A kutatásban 469 relapszáló SM és klinikailag izolált szindróma diagnózissal élő páciens testtömegét és agyi térfogatát vizsgálták 5 éven át. Az eredmények azt mutatták, hogy 1 pont emelkedés a BMI-skálán a funkcionális agyszövet 1,1 ml veszteségével jár együtt. (Megjegyzendő, hogy a vér D-vitamin szintje a vizsgálatban nem mutatott semmilyen összefüggést az agytérfogat változásaival.)

A magasabb BMI és az agytérfogat csökkenésének összefonódása azért fontos fejlemény, mert az agytérfogat vesztesége súlyos, visszafordíthatatlan korlátozottságokkal és fogyatékosságokkal jár. Az elhízással szemben a fogyás hatásának felbecsülése szintén előremutató lenne, hiszen a testsúly egy viszonylag könnyen befolyásolható tényező, ami ezek szerint akár fegyverként is használható a progresszió ellen.

Bővebben:
Higher body mass index, but not vitamin D status, is associated with greater subsequent loss of brain gray matter volume in multiple sclerosis

A Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciája

A Magyar Neurológiai Társaság júniusban tartotta III. konferenciáját. A négynapos rendezvényen mi is részt vehettünk Debrecenben, amit ezúton is köszönünk a szervezőknek, elsősorban a társaság főtitkárának, Dr. Csépány Tündének, valamint elnökének, Prof. Dr. Csiba Lászlónak.

A konferencia tudományos előadásainak és a részt vevő cégek képviselőivel történő beszélgetések anyagából öt cikkünk is született:

Magyar SM betegek kognitív zavarai

A Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciáján Bencsik Krisztina Psychopathológiai tünetek és epidemiológiai adatok sclerosis multipexben címmel tartott előadást. Nem kell megijedni a címtől, ez mindössze annyit jelent, hogy az SM gondolkodásra tett hatásáról, illetve az azt befolyásoló tünetek gyakoriságáról beszélt.

sudoku rejtvény Az SM betegek progresszióját jellemzően az EDSS-skálával mérik, ami kifejezetten a fizikai problémák vizsgálatára irányul, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a kór a páciens gondolkodását is érintheti. Ez utóbbiakat időigényes vizsgálni, mert speciális neuropszichológiai tesztek szükségesek hozzá, és a magyar orvosi gyakorlatban ezek felvételére és kiértékelésére sajnos nemigen jut idő. Ez azért probléma, mert a betegek jelentős részénél, akár 70%-uknál is jelentkezhetnek kognitív funkciókat érintő működészavarok, és mindössze az EDSS pontszám alapján nem lehet megjósolni, hogy ezek milyen valószínűséggel vannak jelen a betegnél. A kognitív zavarok a fizikai problémáktól függetlenül jelentkeznek, és inkább az agy zsugorodásával, valamint a szürkeállományi léziókkal mutatnak összefüggést. Külön tesztelésük hiányában a betegek ilyen irányú zavarai teljesen rejtve maradhatnak.

A leggyakoribb kognitív zavarok az információfeldolgozás sebességét, továbbá a vizuális (azaz látási) és a verbális (azaz szóbeli) memóriát érintik. A nemzetközi kutatások alapján a betegek 50%-a esik át depresszión az élete során, a kóros fáradékonyság (fatigue) pedig 76-92%-uknál jelentkezik.

Egy magyar vizsgálat három SM centrum bevonásával, 554 beteg részvételével vizsgálta a kognitív zavarok gyakoriságát. A résztvevők 57,6%-ánál állt fenn valamilyen probléma: 30%-uknál találtak információfeldolgozási sebességcsökkenést, 19%-uknál vizuális memóriakárosodást, 13%-uknál verbális memóriakárosodást.

A férfiak a nőkhöz képest nagyobb eséllyel (70% vs. 52%) szenvedtek kognitív zavaroktól, és míg nőknél a magas iskolai végzettség (azaz a 12 évnél hosszabb tanulmányi idő) jelentős védettséget jelentett az ilyen zavarokkal szemben (22%-kal kevesebbet érintett közülük), a férfiaknál ilyen jellegű védelem nem volt kimutatható. (Egy hasonló eredményt korábban itt közöltünk, a kognitív tartalékról pedig részletesebben itt írtunk). A kutatók szerint ez a nemi különbség részben annak köszönhető, hogy a férfiak egészséges mértékű agyi atrófiája eleve gyorsabban zajlik a nőkéhez képest, és ez hozzáadódik az SM okozta agyzsugorodás üteméhez.

Egy tizenkilenc SM centrumban végzett, 428 beteg vizsgálatával készült magyar felmérés során a betegek 62,4%-a élt a kóros fáradékonyság tüneteivel. Ez kifejezetten az úgynevezett primer fáradékonyság gyakorisága, azaz kizárták a felmérésből azokat, akik nem közvetlenül az SM miatt, hanem egy közbülső ok, például alvászavar, depresszió vagy gyógyszer miatt voltak kimerültek.

A magyar felmérésben a depresszióval küzdők aránya mindössze 13,4% volt, ami jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi szakirodalomban. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a betegeket SM centrumokban toborozták a vizsgálatra, ahol a depressziót valószínűleg megfelelően vizsgálták és kezelték, továbbá minden páciens glatiramer-acetát kezelésben részesült, aminek antidepresszáns hatása is lehet.

A kognitív zavarok tehát a magyar betegeknél is igen gyakoriak. Ha ezek a tünetek az eddigieknél nagyobb figyelmet kapnának, az segíthetné a páciensek életminőségének javítását, valamint a kezelőorvosok is pontosabb képet kaphatnának betegeik állapotromlásáról, ami akár a gyógyszerválasztás során is fontos támpont lehetne.

Szégyenfalon a Fampyra is

Tegnap adtunk hírt arról, hogy a Tecfidera gyártója szándékosan akadályozza a gyógyszer generikus változatának kifejlesztését. Bár kevesebb beteget érint, de ugyanez a helyzet a Fampyra nevű, járási nehézségek enyhítésére alkalmazott tablettával is. (Mik is azok a generikus gyógyszerek?)

Ennek hazánkban azért van kiemelt jelentősége, mert a Fampyra Magyarországon nem támogatott gyógyszer, és magas ára miatt a hozzáférésére irányuló kérelmek is rendszerint elutasításra kerülnek. Ha a Fampyra utódaként megjelenne egy új készítmény a piacon, az nagy valószínűséggel szintén támogatás nélküli, szabadáras termék lenne, ám a betegek lényegesen olcsóbban hozzájuthatnának a jelenlegi havi 60-65 ezer forintos ár helyett.