Potenciális gyorsteszt a kognitív teljesítmény ellenőrzésére

Egy új kutatás szerint a sclerosis multiplex betegek kognitív állapotának nyomon követésére az is alkalmas lehet, ha megnézzük, mennyire fogékonyak egy egyszerű illúzióra.

A kutatásban az úgynevezett hang által kiváltott villanás illúziót (sound-induced flash illusion) vizsgálták. A teszt során az ember egy villanást lát, miközben egy rövid csippanást hall. Nagyobb szünet után ismét felvillan a képernyő, amit azonban két gyors egymás utáni csippanás kísér:

Az egészséges személyek a 150 ezredmásodpercnél rövidebb egymást követő csippanások esetén úgy érzékelik, mintha nem egy, hanem két villanást láttak volna. Az illúzió az SM betegeknél is jelentkezik, azonban ők gyakran jóval hosszabb, akár 500 ezredmásodperccel elválasztott hangok esetén is két villanást érzékelnek.

hang által kiváltott villanás illúzió

A kutatók 300 és 500 ezredmásodperces időkülönbségek esetén szignifikáns különbséget találtak az egészséges személyek és a progresszív SM betegek teljesítménye között. Az 500 ezredmásodperces helyzetben adott helytelen válaszok száma a betegek más egyéb tesztekkel mért mentális állapotának értékeivel is korrelált. Hasonló korrelációt mutattak ki a mentális állapotot mérő tesztek és az iskolázottság között, ami alátámasztja, hogy a tanulás részben megvédhet a kognitív hanyatlástól.

Ugyan a kutatás kis létszámú beteg bevonásával történt, így a használható eredményekhez további vizsgálatok szükségesek, de a kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy az illúzió vizsgálata segíthet a betegek kognitív állapotának nyomon követésében. Ez a fajta vizsgálat azért lenne ideális erre a célra, mert gyorsan, bármilyen speciális vagy drága felszerelés nélkül kivitelezhető, nem kell hozzá külön betanítani az orvosokat, nyelvtől és iskolázottságtól független, és egymás után többször is elvégezhető, hiszen a vizsgálati személyek nem tanulják meg kiszűrni az illúziót. A tesztet nem a meglévő pszichológiai vizsgálatok kiváltására ajánlják, inkább egyfajta potenciális gyorstesztként tekintenek rá, amivel rutinszerűen nyomon követhető lenne egy beteg kognitív változása, és rossz eredmények esetén további tesztek felvételét indokolhatná.

Bővebben: Cognitive Impairment in Multiple Sclerosis Is Reflected by Increased Susceptibility to the Sound-Induced Flash Illusion

A sclerosis multiplex kognitív tünetei

olvasási idő: 5 perc
nehézségi szint: nehéz


A kognitív tünetek előfordulási arányát még napjaink klinikai gyakorlata is alábecsüli. Ennek egyik oka, hogy a mentális deficiteket nehéz egy-egy rövid rutinlátogatás alkalmával, célzott és időigényes neuropszichológiai eljárások nélkül felmérni. A másik magyarázat, hogy a közhiedelemben tévesen még mindig úgy él, a kognitív tünetek ritkák és inkább a kór késői szakaszára jellemzőek [1].

Hány beteget érintenek?

43%

A kognitív zavarok gyakorisága az SM legelső tünetének megjelenése után 20% körüli, míg a másodlagos progresszív fázisban már a páciensek több mint háromnegyede érintett [2]. A gyakorisági adatok azonban nem ennyire riasztóak, ha az SM populáción belül kizárjuk azokat a személyeket, akik bármilyen egyéb neurológiai betegségben szenvednek az SM-en kívül, bármikor valaha alkohol- vagy drogproblémával küzdöttek, intézményesített keretek között élnek, illetve olyan súlyosabb motoros vagy vizuális deficittel élnek, amelyek befolyásolhatják a neuropszichológiai teszteken elért eredményeket. Egy ilyen mintán belül végzett, átfogó állapotfelmérés során a vizsgálati személyek mindössze 43%-ának voltak mentális nehézségeik [3].

A kognitív deficitek előfordulása teljesen független a fizikai tünetektől [4]. Egy testi korlátozás nélküli embernek is lehet jelentős kognitív károsodása, illetve egy fizikailag súlyosan fogyatékos személy is lehet teljesen ép szellemileg. A kognitív hanyatlás nem csak az előrehaladottabb állapotú páciensek sajátja [5], hanem már a betegség kezdetétől jelen lehet. Ezt alátámasztja az a megfigyelés, hogy már az SM diagnózisa előtt, rögtön az első tünet megjelenése után a betegek 94%-a az elvártnál gyengébb teljesítményt nyújt legalább egy neuropszichológiai teszten [6], noha ezek a teljesítmény-csökkenések még egyáltalán nem észrevehetőek a páciensek mindennapi élete során.

Hogyan alakulnak ki?

agyi atrófia

Minél több léziót mutat egy beteg MRI felvétele [7] és minél kiterjedtebb nála az agyi atrófia, annál nagyobb eséllyel küzd a páciens kognitív deficitekkel [8]. A demyelinizált területek nagyságánál az atrófia mértéke szorosabb összefüggést mutat a mentális zavarokkal [9,10], ami arra utal, hogy nem a betegség kezdeti fázisára jellemző gyulladásos léziók okozzák őket. A kognitív hanyatlás anatómiai korrelátumai makro- és mikroszkopikus szinten is jól kimutathatóak [11]. Leginkább a harmadik agykamra tágassága, a corpus callosum károsodása, valamint a szürkeállomány, a thalamus és a hippocampus sorvadása mutat korrelációt a szellemi leépülés mértékével [2,12].

A kognitív zavarok igen lassan fejlődnek ki, jellemzően 4-10 év leforgása alatt érik el azt a szintet, amikor már klinikailag is észrevehetőek [2], de a betegek közel egyharmada már 2-3 éves követés alatt is kimutathatóan hanyatlik [13]. A mentális zavarok általában nem javulnak érdemben az idő előrehaladtával [14], hanem stagnálnak vagy még inkább változó mértékben progrediálnak [1], aminek logikus magyarázata lehet, hogy ezek a tünetek jobban korrelálnak az SM visszafordíthatatlan agyi kórfolyamataival, mintsem a fellángolásszerűen jelentkező gyulladásos gócokkal.

A mentális hanyatlás legmegbízhatóbb rizikófaktora a kognitív zavarok korai megjelenése [6]. Már a betegség első tünetétől számított 3 éven belül felvett MRI adatok hitelt érdemlően előrejósolják az 5 évvel későbbi mentális állapotot [14]. Hosszú távon persze − ahogyan minden egyéb SM tünetnek −, az idő múlásával a kognitív zavarok kibontakozásának is egyre nagyobb esélye és egyre többféle megjelenési módja van.

Mi számít kognitív tünetnek?

Mik azok a kognitív tünetek?

A tünetek repertoárja igen széles, de a leggyakrabban érintett terület az információfeldolgozás sebessége, a koncentráció, a megosztott figyelem (azaz amikor egyszerre több dolgot kell észben tartani) és a fenntartott figyelem (azaz amikor egy feladatra hosszú ideig kell összpontosítani), a tanulás képessége, a hosszú távú memória (azaz a régebben elraktározott emlékek előhívása), a végrehajtó funkciók (azaz a tervezés, problémamegoldás és absztrakt gondolkodás), a térérzékelés és a vizuomotoros integráció (azaz a látvány és a mozgás összehangolása), valamint a szavak azonnali előhívása, ami nélkülözhetetlen a folyékony beszédhez [2,3,7,8]. Ezekkel szemben az általános intelligencia és az alapvető nyelvi készségek (pl. beszédértés, nyelvtan használata, olvasási és írási képesség) általában érintetlenek maradnak [7].

A szellemi hanyatlás feltérképezése során félrevezető lehet kizárólag a páciens panaszaira és tapasztalataira hagyatkozni. A kognitív funkciók felmérésére irányuló önkitöltős kérdőívek szorosabban korrelálnak a beteg aktuális hangulatával, mint a neuropszichológiai teszteken nyújtott teljesítményével [2]. Mivel az SM betegek között gyakran előforduló depressziónak szignifikáns hatása van a szubjektíven érzékelt teljesítményre, miközben nincs összefüggésben az objektíven mért kognitív képességekkel [15], ezért az utóbbi sokkal megbízhatóbb mérőeszköz a mentális leépülés nyomon követésére.

Erre számtalan neuropszichológiai eljárás alkalmas, többségüknek azonban nagy hátránya, hogy a teszt felvétele és kiértékelése időigényes feladat, ami nehezen illeszthető bele a beteg rutinvizsgálatába. Márpedig az SM lefolyásának nyomon követéséhez elengedhetetlen lenne a mentális folyamatok monitorozása is, hiszen láthatatlanságuk ellenére azok nemcsak a betegség progressziójának jelzőfaktorai, hanem egyszersmind a páciens életminőségének komoly meghatározói.

A sclerosis multiplex kognitív tünetei

Felhasznált szakirodalom

  1. Amato, M. P., Zipoli, V., Portaccio, E. (2005). Multiple sclerosis-related cognitive changes: A review of cross-sectional and longitudinal studies. Journal of the Neurological Sciences, 245(1-2), 41-46.
  2. Charvet, L. E., Kluzer, B., Krupp, L. B. (2014). Invisible Symptoms of MS: Fatigue, Depression, and Cognition. In: Samkoff, L. M., Goodman, A. D. (szerk.), Multiple Sclerosis and CNS Inflammatory Disorders (114-121). Wiley-Blackwell, Oxford, UK
  3. Rao, S. M., Leo, G. J., Bernardin, L. (1991). Cognitive dysfunction in multiple sclerosis. I. Frequency, patterns, and prediction. Neurology, 41(5), 685-691.
  4. Rao, S. M., Glatt, S., Hammeke, T. A., McQuillen, M. P., Khatri, B. O., Rhodes, A. M., Pollard, S. (1985). Chronic progressive multiple sclerosis. Relationship between cerebral ventricular size and neuropsychological impairment. Archives of Neurology, 42(7), 678-682.
  5. Rao, S. M., Leo, G. J., Haughton, V., St Aubin-Faubert, P., & Bernardin, L. (1989). Correlation of magnetic resonance imaging with neuropsychological testing in multiple sclerosis. Neurology, 39(2), 161-166.
  6. Achiron, A., Barak, Y. (2003). Cognitive impairment in probable multiple sclerosis. Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry, 74(4), 443-446.
  7. Chiaravalloti, N. D., DeLuca, J. (2008). Cognitive impairment in multiple sclerosis. The Lancet Neurology, 7(12), 1139-1151.
  8. Stankiewicz, J. M., Buckle, G. J. (2011). MS: Clinical Features, Symptom Management, and Diagnosis. In: Rizvi, S. A., Coyle, P. K. (szerk.), Clinical Neuroimmunology (89-110). Humana Press, New York, USA
  9. Szirmai, I. (2011). Neurológia. Medicina Kiadó, Budapest
  10. Benedict, R. H. B., Bruce, J. M., Dwyer, M. G., Abdelrahman, N., Hussein, S., Weinstock-Guttman, B., Garg, N., Munschauer, F., Zivadinov, R. (2006). Neocortical atrophy, third ventricular width, and cognitive dysfunction in multiple sclerosis. Archives of Neurology, 63(9), 1301-1306.
  11. Guimarães, J., Sá, M. J. (2012). Cognitive dysfunction in Multiple Sclerosis. Frontiers in Neurology, (3)74, 1-8.
  12. Csépány, T., Illés, Zs. (2014). Klinikai neuroimmunológia. Matyus-Benten, Pécs
  13. Amato, M. P., Portaccio, E., Goretti, B., Zipoli, V., Battaglini, M., Bartolozzi, M. L., Stromillo, M. L., Guidi, L., Siracusa, G., Sorbi, S., Federico, A., De Stefano, N. (2007). Association of Neocortical Volume Changes With Cognitive Deterioration in Relapsing-Remitting Multiple Sclerosis. Archives of Neurology, 64(8), 1157-1161.
  14. Summers, M. M., Fisniku, L. K., Anderson, V. M., Miller, D. H., Cipolotti, L., Ron, M. A. (2008). Cognitive impairment in relapsing–remitting multiple sclerosis can be predicted by imaging performed several years earlier. Multiple Sclerosis, 14(2), 197 204.
  15. Engel, C., Greim, B., Zettl, U. K. (2007). Diagnostics of cognitive dysfunctions in multiple sclerosis. Journal of Neurology, 254(S2), 1130-1134.

Magyar SM betegek kognitív zavarai

A Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciáján Bencsik Krisztina Psychopathológiai tünetek és epidemiológiai adatok sclerosis multipexben címmel tartott előadást. Nem kell megijedni a címtől, ez mindössze annyit jelent, hogy az SM gondolkodásra tett hatásáról, illetve az azt befolyásoló tünetek gyakoriságáról beszélt.

sudoku rejtvényAz SM betegek progresszióját jellemzően az EDSS-skálával mérik, ami kifejezetten a fizikai problémák vizsgálatára irányul, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a kór a páciens gondolkodását is érintheti. Ez utóbbiakat időigényes vizsgálni, mert speciális neuropszichológiai tesztek szükségesek hozzá, és a magyar orvosi gyakorlatban ezek felvételére és kiértékelésére sajnos nemigen jut idő. Ez azért probléma, mert a betegek jelentős részénél, akár 70%-uknál is jelentkezhetnek kognitív funkciókat érintő működészavarok, és mindössze az EDSS pontszám alapján nem lehet megjósolni, hogy ezek milyen valószínűséggel vannak jelen a betegnél. A kognitív zavarok a fizikai problémáktól függetlenül jelentkeznek, és inkább az agy zsugorodásával, valamint a szürkeállományi léziókkal mutatnak összefüggést. Külön tesztelésük hiányában a betegek ilyen irányú zavarai teljesen rejtve maradhatnak.

A leggyakoribb kognitív zavarok az információfeldolgozás sebességét, továbbá a vizuális (azaz látási) és a verbális (azaz szóbeli) memóriát érintik. A nemzetközi kutatások alapján a betegek 50%-a esik át depresszión az élete során, a kóros fáradékonyság (fatigue) pedig 76-92%-uknál jelentkezik.

Egy magyar vizsgálat három SM centrum bevonásával, 554 beteg részvételével vizsgálta a kognitív zavarok gyakoriságát. A résztvevők 57,6%-ánál állt fenn valamilyen probléma: 30%-uknál találtak információfeldolgozási sebességcsökkenést, 19%-uknál vizuális memóriakárosodást, 13%-uknál verbális memóriakárosodást.

A férfiak a nőkhöz képest nagyobb eséllyel (70% vs. 52%) szenvedtek kognitív zavaroktól, és míg nőknél a magas iskolai végzettség (azaz a 12 évnél hosszabb tanulmányi idő) jelentős védettséget jelentett az ilyen zavarokkal szemben (22%-kal kevesebbet érintett közülük), a férfiaknál ilyen jellegű védelem nem volt kimutatható. (Egy hasonló eredményt korábban itt közöltünk, a kognitív tartalékról pedig részletesebben itt írtunk). A kutatók szerint ez a nemi különbség részben annak köszönhető, hogy a férfiak egészséges mértékű agyi atrófiája eleve gyorsabban zajlik a nőkéhez képest, és ez hozzáadódik az SM okozta agyzsugorodás üteméhez.

Egy tizenkilenc SM centrumban végzett, 428 beteg vizsgálatával készült magyar felmérés során a betegek 62,4%-a élt a kóros fáradékonyság tüneteivel. Ez kifejezetten az úgynevezett primer fáradékonyság gyakorisága, azaz kizárták a felmérésből azokat, akik nem közvetlenül az SM miatt, hanem egy közbülső ok, például alvászavar, depresszió vagy gyógyszer miatt voltak kimerültek.

A magyar felmérésben a depresszióval küzdők aránya mindössze 13,4% volt, ami jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi szakirodalomban. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a betegeket SM centrumokban toborozták a vizsgálatra, ahol a depressziót valószínűleg megfelelően vizsgálták és kezelték, továbbá minden páciens glatiramer-acetát kezelésben részesült, aminek antidepresszáns hatása is lehet.

A kognitív zavarok tehát a magyar betegeknél is igen gyakoriak. Ha ezek a tünetek az eddigieknél nagyobb figyelmet kapnának, az segíthetné a páciensek életminőségének javítását, valamint a kezelőorvosok is pontosabb képet kaphatnának betegeik állapotromlásáról, ami akár a gyógyszerválasztás során is fontos támpont lehetne.

Az iskolázottság megvédhet a kognitív hanyatlástól

Korábban már mi is írtunk róla, hogy az agy intenzív használata segíthet késleltetni a sclerosis multiplex betegek állapotromlását. Egy új kutatás most azt vizsgálta meg, hogy az oktatásban eltöltött évek a betegség mely szakaszában fejtik ki leginkább a kognitív képességeket érintő pozitív hatásukat.

iskolai tanulásA 136 SM beteget vizsgáló kutatásban két részre osztották a résztvevőket az oktatásban töltött évek számának (maximum 12 év, illetve több), valamint a végzettségüknek a figyelembevételével. Az így kapott csoportokat három további alcsoportra bontották aszerint, hogy milyen régóta betegek (kevesebb mint 5 éve, 5-10 éve vagy több mint 10 éve).

A kevésbé tanult csoportokra minden esetben jellemzőbb volt a kognitív hanyatlás (10 év után a betegek közel 90%-a, míg a tanultabbaknak csupán 40%-a volt érintett). A mentális problémák nemcsak a tanulással töltött évek számával, hanem az MRI-vel mért T2 léziók (agyi sérülések) mennyiségével is korreláltak, azaz minél aktívabb volt valakinek a betegsége, annál rosszabbul teljesített a kognitív képességeket vizsgáló teszteken is.

Az 5 évnél rövidebb ideje betegeknél a tanultabb csoportban a tanulatlan csoporthoz képest kisebb volt a korreláció a T2 léziók és a kognitív érintettség között. Ez azt jelenti, hogy bár mindkét csoportban voltak agyi sérülések, a tanultabbaknál ez kevésbé jelentkezett mérhető problémák formájában, mivel a kognitív tartalék megvédte őket az állapotrosszabbodástól. A hosszabb ideje beteg személyeknél a korreláció már erősebb volt mindkét csoportban.

Bár a szerzők úgy érvelnek, hogy az oktatásban töltött évek által képzett kognitív tartalék az adatok alapján főleg a betegség koraibb szakaszában jelent védelmet, a tanult csoport ennek ellenére jobban teljesített a kór későbbi szakaszában is, sőt a jobb kognitív funkciók mellett kevesebb T2 lézió jellemezte őket. Ez arra utal, hogy az oktatásban töltött idő nemcsak a kognitív tartalékon, hanem a gyulladások csökkentésén keresztül is kifejti hatását, ami akár a fizikai problémákkal szemben is védelmet nyújthat. Ez utóbbiért valószínűleg a kevésbé tanultak egészségtelenebb életmódja (dohányzás, fizikai inaktivitás, elhízás, nem megfelelő étrend stb.), a kezelésekben való kisebb mértékű részvétel, az alacsonyabb műveltség és a szabadidős tevékenységek csökkent mértéke lehet felelős, melyek mind gyulladást keltő hatásúak – érvelnek a szerzők.

A kutatás ugyan nem terjedt ki az aktuális (azaz nem múltbeli) oktatásban való részvétel hatására, eredményei azonban összhangban vannak azzal, hogy az ingerekben gazdag, agyat és testet is megmozgató, egészséges életmód csökkentheti az SM progressziójának mértékét.

Bővebben: The protective effects of high-education levels on cognition in different stages of multiple sclerosis

Az SM betegek is megértik a kezelésekre vonatkozó számszerű adatokat

orvos-beteg konzultációAhhoz, hogy egy sclerosis multiplex beteg az orvossal együtt tudjon dönteni a különböző betegségmódosító terápiás lehetőségek között, szükséges, hogy megértse a különböző számszerű információkat, például arról, hogy milyen esélyekkel kecsegtet, illetve milyen veszélyek hordoz egy-egy adott készítmény.

Mivel az SM a kognitív funkciókra is hatással lehet, egy új kutatás megvizsgálta, hogy a betegek megfelelően teljesítenek-e a mennyiségi és valószínűségi információk megértését igénylő feladatokban.

A 725 német SM beteggel végzett kutatás azt találta, hogy a vizsgált személyek az egészséges emberekhez képest nem teljesítettek rosszabbul az ilyen jellegű feladatokban. Bár a férfiak és a magasabban képzett személyek mind a betegek, mind az egészségesek csoportjában jobb eredményeket értek el, az olyan betegségparaméterek, mint az első tünet óta eltelt évek száma, a rokkantság mértéke, a relapszusok éves száma és a kognitív érintettség nem korreláltak a kvantitatív információk megértésének képességével.

Az eredmények szerint tehát az orvosoknak nincs okuk visszatartani az ilyen jellegű információkat a betegek elől.

Bővebben:
Numeracy of multiple sclerosis patients: A comparison of patients from the PERCEPT study to a German probabilistic sample

9 ok, amiért SM betegként érdemes kimenni a szabadba

erdőA természetben való időtöltésnek számos pozitív hatása van, ami nem véletlen, hiszen szervezetünket az evolúció nem a városokban, hanem az erdőkben való életre képezte ki. Egy átlag emberhez képest a sclerosis multiplex betegek számára a természet kedvező hatásai még kifejezettebbek lehetnek, mivel több általa befolyásolt tényezőnek is fontos szerepe van a páciensek állapotromlásában.

Tovább olvasom

Használd az agyadat, hogy késleltesd a progressziót!

olvasási idő: 3 perc
nehézségi szint: közepes


Rubik-kockaAz emberi agy képes alkalmazkodni a változásokhoz, ideértve a különböző − öregség vagy betegségek miatti − sérüléseket is. A problémás agyterületek feladatait át tudják venni az agy környező régiói, ezáltal a beteg gyógyulást tapasztalhat annak ellenére, hogy maga a sérült terület működésképtelen marad. Az agynak ezt a képességét neuroplaszticitásnak nevezzük, és bővebben A neuroplaszticitás szerepe a gyógyulásban című cikkünkben írtunk róla.

Érdemes megismerkedni még két új kifejezéssel is: az alkalmazkodási képesség öröklött mértékét agyi tartaléknak, szerzett mértékét pedig kognitív tartaléknak nevezzük.

Tovább olvasom

Nem érdemes SM betegeket véletlenszám-generátorként használni

dobókockákA Google Scholar (Tudós) szolgáltatásában  lehetőség van különböző kulcsszavakra feliratkozni, hogy értesítést kapjunk, ha egy új publikáció jelenik meg a témában. A szolgáltatást mi is használjuk a sclerosis multiplex-szel kapcsolatos hírek figyelésére, és örömmel tapasztaljuk, hogy meglepően sok kutatás jelenik meg a témában. A cikkek nagy része a laikus betegek számára ugyan kevésbé érdekes, de a szakmabeliek számára egyértelműen hasznos lehet. Első ránézésre nem feltétlenül tartozik ebbe a kategóriába az a kutatás, amibe nemrég botlottunk bele: ez azt vizsgálja, hogyan tudnak az SM betegek ritmikusan véletlen számokat mondani 1 és 6 között.

A 9 kutató összefogásával készített tanulmánynak meglepő módon kimutatható eredménye is van: az egészséges kontrollcsoporthoz képest az SM betegek gyakrabban mondanak egymás után következő számokat sorozatban, gyakrabban sértik meg a szabályokat (például 7-et mondanak), és gyakrabban hagynak ki egy-egy ütemet, amikor számot kellene mondaniuk. Míg az első probléma azokra jellemzőbb, akiknél az MRI több agykérgi léziót mutat ki, az ütemkihagyás inkább a megvékonyodott agykéreggel rendelkező betegek sajátja.

A kutatás arra mindenképpen rámutat, hogy a sclerosis multiplexnek olyan hatásai is vannak a viselkedésre, amikre az ember alapvetően nem gondolna, illetve amelyek a hétköznapi élet során nem is észrevehetőek a betegek és környezetük számára.

Bővebben: Random number generation deficits in patients with multiple sclerosis: Characteristics and neural correlates

A rendszeres séta segít a sclerosis multiplex betegeknek

A testedzés köztudottan jó hatással van az agy működésére azáltal, hogy védelmezi az idegsejteket. Mindeddig azonban csekély kutatás vizsgálta azt, hogy sclerosis multiplex betegek körében milyen jótékony hatása van a sportnak.

Azon túl, hogy a testmozgás enyhíti az SM bizonyos tüneteit, egy új vizsgálat eredménye szerint a rendszeres séta, kerékpározás vagy jóga javítja a kognitív pszichológiai funkciókat. A kognitív funkciók az olyan megismerési és gondolkodási tevékenységek gyűjtőneve, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a nyelvhasználat vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok (pl. tanulás, önismeret stb.).

A kutatásban olyan RRMS betegeket vizsgáltak, akiknek nem voltak addig azonosított mentális problémáik. Három sportolási formát vettek górcső alá: a mérsékelt intenzitású, futószalagon történő sétát, az ugyanilyen intenzíven végzett kerékpározást és az instruktor által vezetett jógát.

Futószalagon végzett séta

Mindhárom mozgásformának voltak ugyan pozitív hatásai a testedzést nem végző betegekhez képest, de a legnagyobb sikerrel a sétáló emberek csoportja büszkélkedhetett. A kutatók szerint ez az eredmény jó kiindulópontja lehet a jövőben végzendő, célzottabb vizsgálatoknak, hiszen ehhez hasznos tudni, hogy milyen modalitású és intenzitású edzéstípust érdemes alaposabban tanulmányozni.

Bővebben: Multiple sclerosis patients may improve cognition with regular walking, cycling, and yoga