Szabad-e és érdemes-e sportolnod, amikor relapszusod van?

edző felszerelésA sclerosis multiplex és a sportolás kapcsolatát viszonylag gyakran kutatják. Több vizsgálat áttekintése alapján például úgy tűnik, hogy a rendszeres sportolás 27%-kal csökkenti az újabb relapszusok megjelenésének esélyét [1]. Arról azonban sajnos jóval kevesebb információt lehet találni, hogy relapszus idején milyen hatása van a mozgásnak, pedig a betegek számára ez kifejezetten hasznos információ lenne.

Tovább olvasom

A pilates előnyei sclerosis multiplexben

olvasási idő: 3 perc
nehézségi szint: könnyű


Mi a pilates?

pilates gyakorlat

A pilates egy olyan sport, amelynek gyakorlatai nagy hangsúlyt helyeznek az egyensúlyra, a koordinációra, az egyes testrészek összehangolt mozgására, valamint a gerincet stabilizáló mély törzsizomzat, úgy mint a has, a hát alsó szakasza és a csípő használatára, továbbá az erőfeszítést kilégzéssel kísérő, speciális légzéstechnikára. Rendszeres gyakorlással a pilates erősíti az izmokat és fokozza a rugalmasságot az egész testben.

A pilates számos neurológiai zavar esetében bizonyította már rehabilitáló hatását. A sclerosis multiplex okozta tünetek enyhítését is több ízben vizsgálták már az utóbbi 5-6 évben, ám most egy metaanalízis összesítette ennek a 28 tanulmánynak az eredményeit.

Tovább olvasom

9 ok, amiért SM betegként érdemes kimenni a szabadba

erdőA természetben való időtöltésnek számos pozitív hatása van, ami nem véletlen, hiszen szervezetünket az evolúció nem a városokban, hanem az erdőkben való életre képezte ki. Egy átlag emberhez képest a sclerosis multiplex betegek számára a természet kedvező hatásai még kifejezettebbek lehetnek, mivel több általa befolyásolt tényezőnek is fontos szerepe van a páciensek állapotromlásában.

Tovább olvasom

A dohányzás és a sport hatása az SM betegek halálozási esélyeire

lehullott falevélEgy 15 éves időszakot átfogó vizsgálat a sclerosis multiplex betegek halálozását, valamint két változtatható életviteli tényező, a dohányzás és a fizikai aktivitás kapcsolatát vizsgálta. A kutatás eredménye szerint (a további betegségek és más, halálozást befolyásoló tényezők figyelembevétele után) a dohányzó betegek 38%-kal (95%-os bizonyossággal kijelenthetően 18-60%-kal) nagyobb eséllyel haltak meg a vizsgált évek alatt, mint nem dohányzó társaik. Azok, akik hetente 1-2 alkalommal sportoltak, 36%-kal (95%-os bizonyossággal 48-21%-kal), akik pedig 3 vagy több alkalommal sportoltak, azok 47%-kal (95%-os bizonyossággal 61-29%-kal) kisebb eséllyel haltak meg a vizsgált 15 év alatt.

Bővebben: Smoking and Physical Activity: Examining Health Behaviors and 15-Year Mortality Among Individuals With Multiple Sclerosis

A futás myelinizál

naplementében futó lányHosszú út vezetett, mire kiderült, hogy a testedzés nem csak hogy nem káros a sclerosis multiplex betegekre nézve, hanem egyszerre segít mérsékelni a páciensek tüneteit és javítani az általános egészségi állapotukat. Így bár régebben kifejezetten óvták a betegeket a testedzéstől, mára már kulcsfontosságú szerepet kaptak az ellenállásos edzésformák (pl. súlyemelés) és az aerob sportok (pl. futás, úszás) az SM-mel történő harcban. Egy friss kanadai kutatás molekuláris szinten is igazolta, hogy a futás késlelteti a neurodegenerációt és elősegíti az idegsejtek gyógyulását.

A kísérletben három egércsoporttal dolgoztak. Egy szándékos genetikai módosítással idegpusztulásban szenvedő és emiatt mozgáskorlátozottsággal élő egerek reprezentálták a sclerosis multiplex betegeket. Köztük néhánynak a ketrecébe betettek egy mókuskereket, de semmilyen módon nem ösztönözték őket a kerék használatára, az egerek kizárólag saját szándékukból szaladgáltak benne. A beteg egerek csoportjának másik fele számára nem biztosítottak efféle sportolási lehetőséget. Az ő adataikat vetették össze a genetikai módosításon át nem esett, egészséges egerekéivel.

Az eredményekből az derült ki, hogy az önkéntesen sportoló egerek hosszabb életet éltek, csökkentek a mozgásos nehézségeik, és napról napra dokumentálható mértékben növekedett a ketrecükben megtett távolság hossza. Az egerek agymintái szerint a sportos egerek több myelinépítő oligodendrocita sejttel rendelkeztek a többiekhez képest, sőt, az oligodendrocita sejtek fejlődése megugrott a futkározás után, ami arra utal, hogy termelődésük hozzájárul a testedzést követő felépüléshez. Az oligodendrociták mellett a VGF nevű fehérje is nagyobb koncentrációban volt jelen a sportoló egerek agyában. Ez a molekula serkenti az oligodendrociták termelését és fejlődését, valamint fenntartja az idegsejtek működéséhez szükséges többi fehérje szintjét, sőt, ezen felül még antidepresszáns hatással is bír.

Az agysorvadás és a mozgáskorlátozottság egérmodelljében tehát az öncélú futás képes volt előmozdítani az oligodendrociták termelődését és a myelinépítést, ezen keresztül pedig megakadályozni az idegsejtek pusztulását. A VGF molekula kulcsfontosságú ebben a neuroprotektív folyamatban, ami nem új a nap alatt, hiszen a testedzésről már régóta tudjuk, hogy emeli a VGF-szintet. Az SM betegek számára azonban különösen jó hír, hogy az ő lelassult vagy megrekedt myelinizációjuk ilyen módon külső segítséggel megtámogatható.

Bővebben: Voluntary running triggers VGF-mediated oligodendrogenesis to prolong the lifespan of Snf2h-null ataxic mice

9 módszer a BDNF-szint növelésére

olvasási idő: 5 perc
nehézségi szint: közepes


A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) az agyi eredetű növekedési faktor névvel ellátott fehérje, aminek fontos szerepe van az idegrendszer megfelelő működésében és az agyi plaszticitásban.

súlyzót emelgető agyA BDNF segít megelőzni az agysejtek pusztulását, elősegíti az új idegsejtek születését és a már meglévő idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét, valamint szerepet játszik a myelin építésében is. Az új idegi kapcsolatoknak fontos szerepük van a tanulásban, és ahhoz is szükségesek, hogy egy sérült agyterület funkcióit a környező területek átvehessék, ezáltal a beteg a sérülés után visszanyerhesse régi képességeit.

Tovább olvasom

OMS program: sclerosis multiplex diéta és életmód

olvasási idő: 5-8 perc


Számtalan életmód- és étrendbeli tanács kering az interneten sclerosis multiplex betegeket célozva, ezek azonban gyakran kölcsönösen ellentmondanak egymásnak. Az összevisszaság mögött nem feltétlenül a tudományos adatok ellentmondásossága áll. Az étrenddel és életmóddal kapcsolatos kutatások ugyan viszonylag ritkák, és sokszor nem lehet belőlük egyértelmű következtetéseket levonni, a legtöbb, neten keringő ajánlattal azonban a baj sokkal alapvetőbb: nem is tudományos kutatások alapján készültek.

Tovább olvasom

Egyensúly- és járászavarok: gyógytorna vagy pilates?

Egy izraeli kutatócsoport arra kereste a választ, hogy a régóta bevált gyógytorna vagy a nemrég divatba jött pilates hatásosabb-e az egyensúly és a járáskészség fejlesztésére sclerosis multiplex betegeknél.

A vizsgálatot sajnos elég kis mintán végezték, mindössze 45 beteg vett részt benne, akiknek átlagos EDSS-értéke 4.3 volt. A két mozgásfejlesztő tréninget 12 héten át végezték a betegek: az egyik csoport gyógytornára járt, míg a másik csoport pilates órákon vett részt.

Az eredmények szerint mindkét mozgásterápia ugyanolyan jó hatással volt a betegekre. A 12 hét elteltével ugyanis mindkét csoport résztvevőinek hosszabbá váltak a léptei, és gyorsabbá vált a járása.

pilates gyakorlatot végző nőA pilates tehát egy lehetséges alternatíva az egyensúlyozási és járási képességek fejlesztésére, de hatékonyságát tekintve nincsen semmi előnye a hagyományos gyógytornával szemben, mert “csupán” ugyanannyira segít az SM betegeken, mint a régóta alkalmazott, szakszerű gyógytorna.

Bővebben: Pilates exercise training vs. physical therapy for improving walking and balance in people with MS

A rendszeres séta segít a sclerosis multiplex betegeknek

A testedzés köztudottan jó hatással van az agy működésére azáltal, hogy védelmezi az idegsejteket. Mindeddig azonban csekély kutatás vizsgálta azt, hogy sclerosis multiplex betegek körében milyen jótékony hatása van a sportnak.

Azon túl, hogy a testmozgás enyhíti az SM bizonyos tüneteit, egy új vizsgálat eredménye szerint a rendszeres séta, kerékpározás vagy jóga javítja a kognitív pszichológiai funkciókat. A kognitív funkciók az olyan megismerési és gondolkodási tevékenységek gyűjtőneve, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a nyelvhasználat vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok (pl. tanulás, önismeret stb.).

A kutatásban olyan RRMS betegeket vizsgáltak, akiknek nem voltak addig azonosított mentális problémáik. Három sportolási formát vettek górcső alá: a mérsékelt intenzitású, futószalagon történő sétát, az ugyanilyen intenzíven végzett kerékpározást és az instruktor által vezetett jógát.

Futószalagon végzett séta

Mindhárom mozgásformának voltak ugyan pozitív hatásai a testedzést nem végző betegekhez képest, de a legnagyobb sikerrel a sétáló emberek csoportja büszkélkedhetett. A kutatók szerint ez az eredmény jó kiindulópontja lehet a jövőben végzendő, célzottabb vizsgálatoknak, hiszen ehhez hasznos tudni, hogy milyen modalitású és intenzitású edzéstípust érdemes alaposabban tanulmányozni.

Bővebben: Multiple sclerosis patients may improve cognition with regular walking, cycling, and yoga