Kakaóval a fáradékonyság ellen

A fáradékonyság (fatigue) igen gyakori tünet a sclerosis multiplex betegek körében. Bár több tünetkezelő gyógyszer vizsgálata is folyamatban van napjainkban, a jelenlegi legjobban alátámasztott ellenszer a rendszeres tornázás.

Korábbi kutatások azt találták, hogy a krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegek szubjektív fáradtságérzetét javítja a flavonoidokban gazdag, 70-85%-os étcsokoládé fogyasztása, és ezen felbuzdulva most felmerült az ötlet, hogy esetleg az SM betegek is profitálhatnak a csokievésből.

A teljes vizsgálat még csak most fog kezdődni, azonban a kutatók már elvégeztek egy megvalósíthatósági tanulmányt, amiben egy 40 fős mintán megnézték, hogy a kutatási tervük megfelelő-e.

A kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálat során a fáradékony SM betegek napi 18 gramm mennyiségű, flavonoidban gazdag kakaóport fogyasztottak 200 ml meleg rizstejben feloldva. Az italt minden reggel azonos időpontban, éhgyomorra, legalább 30 perccel az étkezés előtt fogyasztották el.

Az előzetes vizsgálat azt találta, hogy a kakaó fogyasztása kis mértékben javította a betegek szubjektív fáradtságérzetét, és közepes mértékű pozitív hatással volt arra, hogy mekkora távolságot voltak képesek megtenni 6 perc alatt. A kutatás kezdetekor a betegek átlagosan 360 métert tettek meg 6 percen belül, ez az érték 6 hét után 394 méterre javult. A kontrollcsoport tagjai, akik flavonoidban szegény kakaót ittak, 344 méterről mindössze 354 méterre változott a 6 percen belül megtett út hossza.

A kutatók szerint a flavonoidban gazdag kakaó fogyasztása olcsó és könnyen elérhető kiegészítő terápia lehet az SM betegek számára fáradékonyság ellen, amit egy hamarosan induló, nagyobb mintán végzett kutatással kívánnak alátámasztani.

Bővebben: A randomised double-blind placebo-controlled feasibility trial of flavonoid-rich cocoa for fatigue in people with relapsing and remitting multiple sclerosis

A mobiltelefon hatással lehet a sclerosis multiplexre

mobilozó párEgy új kutatás a különböző elektronikus eszközök és a sclerosis multiplex betegek kapcsolatát vizsgálta. A 471 SM beteg és 453 egészséges személy kérdőíves felmérése szerint a betegek szignifikánsan többet használták a mobiltelefonjukat, nagyobb eséllyel volt parabolaantenna a házukon, továbbá jóval többen aludtak telefonnal a párnájuk alatt, mint az egészséges személyek. A betegek a tévénézés és a számítógépezés terén is túlszárnyalták az egészségeseket, de e téren nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport között.

Bár a kérdőíves vizsgálatok nem alkalmasak az ok-okozati kapcsolatok kimutatására, és a korábbi, elektroszmog hatását megfigyelő vizsgálatokkal szemben is felmerültek problémák, a kutatók felvetik, hogy egyes elektromos berendezések növelhetik az SM megjelenésének kockázatát. Cikkükben olyan kutatásokat idéznek, melyekben az elektroszmog igenis hatással volt az SM betegek állapotára, illetve olyan hatásmechanizmusokat is felvetnek, amelyek – ha valósak – a már diagnosztizált beteg személyek állapotára is negatív hatással lehetnek: egy korábbi kutatás szerint a 900 Mhz-es GSM rádióhullámok az egerek vér-agy gátjának szivárgását okozták, ami növelheti a relapszusok kockázatát.

A kutatásból természetesen nem következik, hogy a mobiltelefonok okozzák az SM kialakulását (hiszen a mobilok megjelenése előtt is létezett SM), sőt az sem feltétlenül következik belőle, hogy valóban növelik az SM megjelenésének esélyét (lehetséges például az is, hogy az SM miatt telefonálnak többet a beteg személyek), ugyanakkor ez is egy lehetséges forgatókönyv. Mindezek alapján az is lehetséges, hogy a betegség súlyosbodásának esélyeire is hatással vannak a különböző rádióhullámok.

A fentiek alapján persze nem érdemes pánikolni, de ha nagyon biztosra akarsz menni, javasolt mérsékelni a szervezetedet érő mobiltelefon-sugárzást: érdemes minél kevesebbet a mobilon lógni, a fülhöz szorítás helyett mikrofonos fülhallgatóval beszélgetni, dupla SIM kártyás készülék esetén csak akkor bekapcsolni egyszerre mindkét SIM kártyát, amikor valóban használod, illetve nem ajánlott hálózaton lévő mobiltelefont helyezni a párnád alá.

Bővebben: Relationship between the use of electronic devices and susceptibility to multiple sclerosis

Az influenzajárvány kifejezetten erős relapszusokhoz vezethet

Korábban már mi is írtunk róla, hogy a felső légúti megbetegedések relapszust okozhatnak.

lázmérőEgy nemrég megjelent új cikk [1] a fertőzések és a sclerosis multiplex kapcsolatát feszegette, és áttekintette a témával kapcsolatos korábbi kutatásokat is. Ez alapján szemezgetünk mi is néhány olyan információt, ami most, az influenzajárvány idején érdekes lehet.

Egy kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a korai relapszáló-remittáló betegek relapszusainak többségéért kifejezetten a különböző vírusfertőzések lehetnek felelősek [2]. A betegség aktiválódását több különböző, például gyomor- vagy húgyúti fertőzés is kiválthatja, a legtöbb relapszus azonban vírusos felső légúti megbetegedésekhez kapcsolódik. Az ilyen fertőzések a relapszusok esélyét nagyságrendileg 1,5-3,5-szörösére növelik.

Hiába csak gyengék vagy közepesen erősek a fertőzés tünetei (pl. orrfolyás, köhögés, láz), a vele kapcsolatba hozható relapszusok nagyságrendileg négyszer nagyobb eséllyel vezetnek tartós neurológiai károsodáshoz, mint a spontán megjelenő shubok [3] [4] (bár ezzel nem minden kutatás ért egyet [2]). A kritikus időszak a fertőzés tüneteinek megjelenése előtti 2 héttől az azt követő 5 hétig tart.

Bár a kutatások szerint az influenza elleni védőoltás biztonságos, az oltást kapott és az abban nem részesült betegek relapszus-számai között nem találtak különbséget [5] [6].

Influenza A vírusok elektronmikroszkópos fényképe

Bár tudjuk, hogy a jelenlegi influenzajárvány megbetegedéseinek többségéért az Influenza A vírus felelős [7], és a kutatásokban ezt a vírusfajt is vizsgálták, a kutatások következtetéseit azonban általában a vizsgált vírusokra együttesen, összegezve vonták le, így sajnos nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy konkrétan ez a most terjedő vírusfaj milyen hatással van az SM-re.

Ha szeretnél tippeket olvasni azzal kapcsolatban, hogyan kerüld el a vírusos és bakteriális fertőzéseket, olvasd el korábbi cikkünk utolsó részét!

Az ételallergia aktívabb SM-mel jár

allergén ételekEgy új kutatás az étel-, a gyógyszer-, valamint más környezeti allergiák és a sclerosis multiplex kapcsolatát vizsgálta. Az 1349 betegen végzett felmérés azt találta, hogy az életallergiás SM betegeknek 1,27-szer nagyobb esélyük volt egy új relapszusra, továbbá 2,53-szor nagyobb esélyük volt az MRI-vel kimutatható új léziók megjelenésére, mint azoknak, akiknek semmilyen ismert allergiájuk nem volt.

A gyógyszer- és más környezeti allergiák nem mutattak összefüggést az SM súlyosságávaltovábbá az EDSS pontértékeiben sem találtak szignifikáns különbséget az allergiás és a kontrollcsoport között.

Bár a vizsgálat jellegéből adódóan nem alkalmas az ok-okozati viszonyok tisztázására, a kutatók azt remélik, hogy a feltárt összefüggések biológiai alapjainak megértése hozzájárul majd az új terápiás és megelőző kezelések kifejlesztéséhez.

Bővebben:
Food allergies are associated with increased disease activity in multiple sclerosis

Érdemes SM betegként rendszeresen aszpirint szedni?

olvasási idő: 5 perc
nehézségi szint: közepes


Az aszpirin reklámplakátja 1923-bólAz aszpirin világszerte az egyik leggyakrabban használt, vény nélkül is kapható gyógyszer. Amellett, hogy kisebb fájdalmak, valamint láz csillapítására és nem-szteroid gyulladáscsökkentőként is hatásos, szív- és érrendszeri betegségek megelőző kezeléseként is alkalmazzák, és egyes rákbetegségek előfordulásának gyakoriságát is csökkenti.

Tovább olvasom

Magyar SM betegek kognitív zavarai

A Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciáján Bencsik Krisztina Psychopathológiai tünetek és epidemiológiai adatok sclerosis multipexben címmel tartott előadást. Nem kell megijedni a címtől, ez mindössze annyit jelent, hogy az SM gondolkodásra tett hatásáról, illetve az azt befolyásoló tünetek gyakoriságáról beszélt.

sudoku rejtvényAz SM betegek progresszióját jellemzően az EDSS-skálával mérik, ami kifejezetten a fizikai problémák vizsgálatára irányul, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a kór a páciens gondolkodását is érintheti. Ez utóbbiakat időigényes vizsgálni, mert speciális neuropszichológiai tesztek szükségesek hozzá, és a magyar orvosi gyakorlatban ezek felvételére és kiértékelésére sajnos nemigen jut idő. Ez azért probléma, mert a betegek jelentős részénél, akár 70%-uknál is jelentkezhetnek kognitív funkciókat érintő működészavarok, és mindössze az EDSS pontszám alapján nem lehet megjósolni, hogy ezek milyen valószínűséggel vannak jelen a betegnél. A kognitív zavarok a fizikai problémáktól függetlenül jelentkeznek, és inkább az agy zsugorodásával, valamint a szürkeállományi léziókkal mutatnak összefüggést. Külön tesztelésük hiányában a betegek ilyen irányú zavarai teljesen rejtve maradhatnak.

A leggyakoribb kognitív zavarok az információfeldolgozás sebességét, továbbá a vizuális (azaz látási) és a verbális (azaz szóbeli) memóriát érintik. A nemzetközi kutatások alapján a betegek 50%-a esik át depresszión az élete során, a kóros fáradékonyság (fatigue) pedig 76-92%-uknál jelentkezik.

Egy magyar vizsgálat három SM centrum bevonásával, 554 beteg részvételével vizsgálta a kognitív zavarok gyakoriságát. A résztvevők 57,6%-ánál állt fenn valamilyen probléma: 30%-uknál találtak információfeldolgozási sebességcsökkenést, 19%-uknál vizuális memóriakárosodást, 13%-uknál verbális memóriakárosodást.

A férfiak a nőkhöz képest nagyobb eséllyel (70% vs. 52%) szenvedtek kognitív zavaroktól, és míg nőknél a magas iskolai végzettség (azaz a 12 évnél hosszabb tanulmányi idő) jelentős védettséget jelentett az ilyen zavarokkal szemben (22%-kal kevesebbet érintett közülük), a férfiaknál ilyen jellegű védelem nem volt kimutatható. (Egy hasonló eredményt korábban itt közöltünk, a kognitív tartalékról pedig részletesebben itt írtunk). A kutatók szerint ez a nemi különbség részben annak köszönhető, hogy a férfiak egészséges mértékű agyi atrófiája eleve gyorsabban zajlik a nőkéhez képest, és ez hozzáadódik az SM okozta agyzsugorodás üteméhez.

Egy tizenkilenc SM centrumban végzett, 428 beteg vizsgálatával készült magyar felmérés során a betegek 62,4%-a élt a kóros fáradékonyság tüneteivel. Ez kifejezetten az úgynevezett primer fáradékonyság gyakorisága, azaz kizárták a felmérésből azokat, akik nem közvetlenül az SM miatt, hanem egy közbülső ok, például alvászavar, depresszió vagy gyógyszer miatt voltak kimerültek.

A magyar felmérésben a depresszióval küzdők aránya mindössze 13,4% volt, ami jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi szakirodalomban. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a betegeket SM centrumokban toborozták a vizsgálatra, ahol a depressziót valószínűleg megfelelően vizsgálták és kezelték, továbbá minden páciens glatiramer-acetát kezelésben részesült, aminek antidepresszáns hatása is lehet.

A kognitív zavarok tehát a magyar betegeknél is igen gyakoriak. Ha ezek a tünetek az eddigieknél nagyobb figyelmet kapnának, az segíthetné a páciensek életminőségének javítását, valamint a kezelőorvosok is pontosabb képet kaphatnának betegeik állapotromlásáról, ami akár a gyógyszerválasztás során is fontos támpont lehetne.

Melyik országban a legkisebb az SM családi halmozódása?

Egy 17 kutatást áttekintő, új metaanalízis azt vizsgálta, hogy ha egy család valamelyik tagja sclerosis multiplex-szel él, milyen eséllyel lesz ugyanabban a családban valaki más is SM beteg.

Az SM kialakulására a gének mellett a környezet is nagy hatással van. Az SM megjelenésének valószínűségét befolyásolja például a dohányzás, a túl kevés napfény, az agyrázkódás, az elhízás, vagy akár a légszennyezettség is. Ez az új vizsgálat most azt találta, hogy ha az SM családban való halmozódásáról van szó, akkor nem mindegy az sem, hogy melyik országban élsz: a legjobb hely, ahol lehetsz, nem más, mint Magyarország.

családMiközben az összes országot nézve 12,6% esélye van az SM családon belüli újabb megjelenésére, sőt van olyan terület, ahol a kór több mint 32%-os eséllyel is halmozódik családon belül, Magyarországon ez az esély mindössze 2%. Az SM gyakoriságával szemben a családon belüli halmozódás nem mutat összefüggést sem az ország szélességi körével, sem a beteg etnikumával. A szerzők szerint az okok mögött genetikai és környezeti tényezők együttesen állhatnak.

Elképzelhető, hogy Magyarországon valamilyen véletlen folytán valamit pont jól csinálunk, hogy elkerüljük az SM családon belüli halmozódását, de az is lehet, hogy valójában csak egy műtermékkel állunk szemben.  A 17 áttekintett kutatásban például nem csak hogy több különböző diagnosztikai kritériuma volt az SM-nek, ráadásul eltérő módszereket is használhattak a családi halmozódás vizsgálatára.

Akit bővebben érdekel a kutatás, az a következő linken tájékozódhat: Worldwide prevalence of familial multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis

Az iskolázottság megvédhet a kognitív hanyatlástól

Korábban már mi is írtunk róla, hogy az agy intenzív használata segíthet késleltetni a sclerosis multiplex betegek állapotromlását. Egy új kutatás most azt vizsgálta meg, hogy az oktatásban eltöltött évek a betegség mely szakaszában fejtik ki leginkább a kognitív képességeket érintő pozitív hatásukat.

iskolai tanulásA 136 SM beteget vizsgáló kutatásban két részre osztották a résztvevőket az oktatásban töltött évek számának (maximum 12 év, illetve több), valamint a végzettségüknek a figyelembevételével. Az így kapott csoportokat három további alcsoportra bontották aszerint, hogy milyen régóta betegek (kevesebb mint 5 éve, 5-10 éve vagy több mint 10 éve).

A kevésbé tanult csoportokra minden esetben jellemzőbb volt a kognitív hanyatlás (10 év után a betegek közel 90%-a, míg a tanultabbaknak csupán 40%-a volt érintett). A mentális problémák nemcsak a tanulással töltött évek számával, hanem az MRI-vel mért T2 léziók (agyi sérülések) mennyiségével is korreláltak, azaz minél aktívabb volt valakinek a betegsége, annál rosszabbul teljesített a kognitív képességeket vizsgáló teszteken is.

Az 5 évnél rövidebb ideje betegeknél a tanultabb csoportban a tanulatlan csoporthoz képest kisebb volt a korreláció a T2 léziók és a kognitív érintettség között. Ez azt jelenti, hogy bár mindkét csoportban voltak agyi sérülések, a tanultabbaknál ez kevésbé jelentkezett mérhető problémák formájában, mivel a kognitív tartalék megvédte őket az állapotrosszabbodástól. A hosszabb ideje beteg személyeknél a korreláció már erősebb volt mindkét csoportban.

Bár a szerzők úgy érvelnek, hogy az oktatásban töltött évek által képzett kognitív tartalék az adatok alapján főleg a betegség koraibb szakaszában jelent védelmet, a tanult csoport ennek ellenére jobban teljesített a kór későbbi szakaszában is, sőt a jobb kognitív funkciók mellett kevesebb T2 lézió jellemezte őket. Ez arra utal, hogy az oktatásban töltött idő nemcsak a kognitív tartalékon, hanem a gyulladások csökkentésén keresztül is kifejti hatását, ami akár a fizikai problémákkal szemben is védelmet nyújthat. Ez utóbbiért valószínűleg a kevésbé tanultak egészségtelenebb életmódja (dohányzás, fizikai inaktivitás, elhízás, nem megfelelő étrend stb.), a kezelésekben való kisebb mértékű részvétel, az alacsonyabb műveltség és a szabadidős tevékenységek csökkent mértéke lehet felelős, melyek mind gyulladást keltő hatásúak – érvelnek a szerzők.

A kutatás ugyan nem terjedt ki az aktuális (azaz nem múltbeli) oktatásban való részvétel hatására, eredményei azonban összhangban vannak azzal, hogy az ingerekben gazdag, agyat és testet is megmozgató, egészséges életmód csökkentheti az SM progressziójának mértékét.

Bővebben: The protective effects of high-education levels on cognition in different stages of multiple sclerosis

Az SM betegek is megértik a kezelésekre vonatkozó számszerű adatokat

orvos-beteg konzultációAhhoz, hogy egy sclerosis multiplex beteg az orvossal együtt tudjon dönteni a különböző betegségmódosító terápiás lehetőségek között, szükséges, hogy megértse a különböző számszerű információkat, például arról, hogy milyen esélyekkel kecsegtet, illetve milyen veszélyek hordoz egy-egy adott készítmény.

Mivel az SM a kognitív funkciókra is hatással lehet, egy új kutatás megvizsgálta, hogy a betegek megfelelően teljesítenek-e a mennyiségi és valószínűségi információk megértését igénylő feladatokban.

A 725 német SM beteggel végzett kutatás azt találta, hogy a vizsgált személyek az egészséges emberekhez képest nem teljesítettek rosszabbul az ilyen jellegű feladatokban. Bár a férfiak és a magasabban képzett személyek mind a betegek, mind az egészségesek csoportjában jobb eredményeket értek el, az olyan betegségparaméterek, mint az első tünet óta eltelt évek száma, a rokkantság mértéke, a relapszusok éves száma és a kognitív érintettség nem korreláltak a kvantitatív információk megértésének képességével.

Az eredmények szerint tehát az orvosoknak nincs okuk visszatartani az ilyen jellegű információkat a betegek elől.

Bővebben:
Numeracy of multiple sclerosis patients: A comparison of patients from the PERCEPT study to a German probabilistic sample

A felső légúti megbetegedések relapszust okozhatnak

A felső légúti megbetegedések és a sclerosis multiplex betegek állapotromlásának kapcsolatával több kutatás is foglalkozott már. A Future Microbiology című lapban megjelent új cikk e vizsgálatok áttekintésére vállalkozott.

A fertőzés hatása

orrát fújó nő

Több kutatás is azt találta, hogy mind a náthás tünetek előtt, mind utána megnövekszik a relapszusok száma. Ez arra utal, hogy a fertőzés állapotromláshoz vezethet, illetve maga az állapotromlás egyúttal megnövelheti a fertőzések kockázatát.

A különböző kutatások szerint a relapszusok háromszoros-négyszeres eséllyel jelennek meg a fertőzések előtt vagy után, és ezek az adatok az MRI-vel mérhető új léziók megjelenésével is korrelálnak.

Egy kutatás szerint az így talált állapotrosszabbodások 78%-a pikornavírusokhoz kapcsolódik, bár egy másik kutatás ezt nem tudta alátámasztani. Ezek a vírusok okozzák a meghűlések legnagyobb részét. Az influenza-A vírust is összekapcsolták már a relapszusok fokozott megjelenésével.

Hatásmechanizmus

a tüdő és az agy összeköttetése

Egereken végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a relapszust okozó T-sejtek az idegrendszerbe történő bejutás előtt a tüdőt is megjárják. A tüdőből vett T-sejtek egy másik, egészséges állat szervezetébe juttatva a tüdőbe történő bejutás nélkül is lerövidítik az EAE megjelenéséig eltelt időt. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a tüdő fertőzése vagy gyulladása növeli az autoimmun folyamatokért felelős T-sejtek számát, és fokozza azok bejutását a központi idegrendszerbe. A vizsgálatok szerint az egerek állapotromlását a korábbi, az EAE megjelenése előtt két hónappal átélt fertőzések is súlyosbították.

A helyzet azonban nem ilyen egyoldalú. Egyes baktériumok, mint például a Chlamydia pneumoniae és a Staphylococcus aureus növelik a relapszusok kockázatát. A tüdő gyulladása azonban nem elég a relapszusok megjelenésének elősegítéséhez: a Bordetella pertussis nevű baktérium például éppen javítja egyes egerek állapotát.

Tovább komplikálja a képletet, hogy egy kutatás szerint abban az időszakban, amikor a leggyakoribbak a felső légúti megbetegedések, a relapszusok száma történetesen alacsonyabb az átlagosnál. A szerzők ezt a jelenséget egy fertőzésektől független tényezőnek, a melatonin-termelésnek tulajdonítják, amiről szintén tudvalevő, hogy hatással van az SM progressziójára.

Javaslat

kézmosás

Mivel a kutatások szerint a felső légúti megbetegedések az SM fellángolásához vezethetnek, ezért minden páciensnek ajánlott megelőző lépéseket tennie a fertőzések ellen. Érdemes minél inkább elkerülni a beteg embereket. Célszerű a gyakori kézmosás (főleg hazaérkezés után és étkezés előtt). Tanácsos az arc kézzel történő érintésének kerülése. Amennyiben olyan környezetbe mész, ahol potenciálisan fertőző személyek fordulnak meg (pl. orvosi rendelő, tömegközlekedési jármű stb.), gyógyszertárban kapható orvosi maszkkal is védekezhetsz a fertőzésekkel szemben.

Bővebben:
Does upper respiratory infection exacerbate symptoms of multiple sclerosis?