Introducing, Selma Blair

az Introducing, Selma Blair című film plakátja2018 októberében sokakat meglepett a hír, hogy Selma Blair amerikai színésznő nyilvánosságra hozta, hogy sclerosis multiplex-szel diagnosztizálták. Aki követte a híreket, időnként olvashatott róla, hogyan küzd a betegségével, sőt egy film is készült a küzdelmeiről, amit 2021 októberében mutattak be.

Tovább olvasom

Szabad-e és érdemes-e sportolnod, amikor relapszusod van?

edző felszerelésA sclerosis multiplex és a sportolás kapcsolatát viszonylag gyakran kutatják. Több vizsgálat áttekintése alapján például úgy tűnik, hogy a rendszeres sportolás 27%-kal csökkenti az újabb relapszusok megjelenésének esélyét [1]. Arról azonban sajnos jóval kevesebb információt lehet találni, hogy relapszus idején milyen hatása van a mozgásnak, pedig a betegek számára ez kifejezetten hasznos információ lenne.

Tovább olvasom

Koronavírus fertőzésben hunyt el egy magyar SM beteg

A hazai hivatalos koronavírus tájékoztató oldalra felkerült a járvány első magyar sclerosis multiplex beteg áldozata.

CoViD-19 graffitiA koronavirus.gov.hu/elhunytak oldalon minden nap közlik a koronavírusban elhunytak nemét, életkorát és azokat a társbetegségeket, melyekben az illető szenvedett. Hazánk negyvenedik elhunyt személye egy 67 éves nő volt, aki az SM mellett magas vérnyomással és daganatos betegséggel is élt.

Amennyiben kérdésed van az SM-mel, illetve a koronavírus járvány speciálisan rád vonatkozó veszélyeivel kapcsolatban, a hivatalos koronavírus információs oldal mellett az MSMBA által indított SM segélyvonalon is tájékozódhatsz.

A stressz hatása sclerosis multiplexre

Manapság már közhelyszámba megy, hogy a stressz rossz hatással van az egészségre, krónikus betegként azonban érdemes külön azt is mérlegelni, hogy a már meglévő egészségügyi problémákat hogyan befolyásolhatja a stressz.

Egy 14 kutatás adatait elemző metaanalízis épp ezt tette sclerosis multiplex betegetek körében, és azt találta, hogy a stressz nagyságrendileg 53%-kal növeli a relapszusok megjelenésének esélyét (a pontos értékről azt lehet tudni, hogy az 95%-os valószínűséggel esik a 40-65%-os tartományba). Hogy szélesebb perspektívába helyezzük ezt az 53%-ot, érdemes összehasonlítani az SM betegek számára elérhető betegségmódosító terápiákkal: az interferon-béta körülbelül 30%-kal csökkenti a relapszusok számát, és bár több hatékonyabb gyógyszer is forgalomban van már, azok is hasonló nagyságrendbe esnek. Az ocrelizumab például 46-47%-kal hatékonyabb az interferon-bétánál, tehát az kb. 44%-kal képes mérsékelni a relapszus-rátát.

stresszes férfiA fenti összehasonlítás célja természetesen nem a gyógyszeres kezelések megkérdőjelezése, hiszen azok a stressz mértékének csökkentésétől teljesen eltérő hatásmechanizmuson alapszanak. Az összevetés inkább abból a szempontból érdekes, hogy a stressz legalább olyan vagy még nagyobb hatást gyakorolhat a relapszusok megjelenésére, mint az amúgy minden beteg számára ajánlott gyógyszeres kezelések. Ez különösen fontossá teheti a stresszkezelést az SM betegek körében.

Az ok-okozati kérdés sajnos továbbra is tisztázatlan, hiszen a kutatás jellege miatt nem lehet teljes mértékben igazolni, hogy valóban maga a stressz váltja ki a relapszusokat, és nem például egy független harmadik változó a stresszt és a relapszusokat együttesen. Azt viszont bátran elmondhatjuk, hogy a stressz mérséklésének nem valószínű, hogy bármilyen negatív hatása lenne, így még ha ok-okozati összefüggés nem is áll fenn a kettő között, veszíteni senki sem tud vele.

Bővebben: Association between stressful life events and exacerbation in multiple sclerosis: a meta-analysis

Relapszusok számának csökkenése SPSM-ben

A másodlagos progresszív sclerosis multiplex betegeknél is előfordulnak relapszusok, azonban ezek száma a relapszáló-remittáló betegekhez képest alacsonyabb. Egy nemrégiben végzett, 506 fő bevonásával készült kutatás pontosabb adatokkal is szolgált a relapszusok jelentkezéséről.

csökkenésAz eredmények szerint a relapszusok száma a korral és a betegség előrehaladtával együtt csökken: a 30-40 éves SPSM betegek éves átlaga 0,11 relapszus, a 40-50 éveseké 0,06, az 50-60 éveseké 0,04 és a 60 évnél idősebbeké 0,01. A kutatók megfigyelése szerint az SPSM kórformára váltás első öt évében megjelenő relapszusok még érdemi hatással lehetnek a beteg életére, az öt év után jelentkező shubok viszont már nemigen súlyosbítják a páciens állapotát. Ezeket az adatokat érdemes lehet figyelembe venni a betegségmódosító gyógyszerek megválasztása során.

Bővebben: Relapses in patients with secondary progressive MS: a matter of disease duration or age?

A metionin kerülése mérsékelheti az SM súlyosbodását

Egy új kutatás szerint a metionin-szegény étrend csökkentheti a sclerosis multiplex megjelenésének, illetve súlyosbodásának esélyét.

Mi az a metionin?

A metionin kémiai szerkezete

A metionin egy aminosav, aminek fontos szerepe van az immunrendszer működésében. Noha sok sejtünk tud maga is metionint termelni, a kórokozókat és az SM-ben a myelint is megtámadó T-sejtek erre nem képesek, nekik az étrendben bevitt metioninra van szükségük. Az immunválasz során a T-sejtek a metionint S-adenozil-L-metioninná (SAM) alakítják, ami szükséges a gyulladásban szerepet játszó Th17 sejtek megszületéséhez. A kutatók azt találták, hogy az SM egérmodelljében (EAE) a metioninban szegény diéta a Th17 sejtek létrejöttének csökkenéséhez, és ezzel a betegség megjelenésének, illetve súlyosbodásának csökkenéséhez vezetett. [1]

A csökkentett metionin-bevitellel gyakorlatilag elveszed a túlzottan aktív immunválasz üzemanyagát, anélkül, hogy az immunrendszer többi részében kárt tennél.” – nyilatkozta a kutatás vezetője [2]. A szerzők ugyanakkor fontosnak tartják kiemelni, hogy a vizsgálatban egerek szerepeltek, így annak eldöntéséhez, hogy a metionin-szegény étrend embereknél is hatásos-e, további kutatásokat igényel.

A megfigyelés alapján tehát jelenleg nem lehet ajánlatot megfogalmazni a metionin-bevitellel kapcsolatban. Amennyiben ennek ellenére úgy gondolod, hogy szeretnéd csökkenteni a metionin beviteledet, az alábbiak segíthetnek eldönteni, hogy miből fogyassz kevesebbet.

Mi mennyi metionint tartalmaz?

tojásKimagaslóan sok metionint tartalmaz a tojás, valamint a húsok és a halak, a növényi eredetű ételek közül pedig a szezámmag, a paradió, néhány más növényi mag és a gabona szemek. A legtöbb hüvelyesben kevés a metionin, annak ellenére, hogy fehérjetartalmuk magas.

Metionin-források az étrendben (g/100g) [3]:

  • tojásfehérje (szárított, por formában): 3,204
  • szezámmag-liszt: 1,656
  • teljes tojás (szárított): 1,477
  • sajt (parmezán, aprított): 1,114
  • paradió: 1,008
  • szójaprotein-koncentrátum: 0,814
  • csirke: 0,801
  • hal (tonhal vízben, szárazanyag): 0,755
  • marhahús (szárított): 0,749
  • szalonna: 0,593
  • marhahús (darált, 95%-os sovány hús, 5% zsír, nyersen): 0,565
  • sertéshús (darált, 96%-os sovány hús, 4% zsír, nyersen): 0,564
  • búzacsíra: 0,456
  • zab: 0,312
  • földimogyoró: 0,309
  • csicseriborsó: 0,253
  • kukorica: 0,197
  • mandula: 0,151
  • bab (pinto, főzve): 0,117
  • lencse (főzve): 0,077
  • rizs (barna, főzve): 0,052

A zöldségek és a gyümölcsök jellemzően elenyésző mennyiségű metionint tartalmaznak.

Bővebben:
Methionine Metabolism Shapes T Helper Cell Responses through Regulation of Epigenetic Reprogramming

A digitális egészségügy jövője

az EPIS 2019 logójaAz EPIS 2019 csúcstalálkozó a krónikus betegek és a digitális világ kapcsolatáról szólt. Célja az volt, hogy megfogalmazza és bemutassa a résztvevők számára, hogy mit is jelent a digitális egészségügy és ez hogyan teheti jobbá az emberek életét, továbbá párbeszédet kezdeményezzen a felmerülő kihívásokkal és ezek lehetséges megoldásaival kapcsolatban.

Az előadások és kerekasztal-beszélgetések alapfeltevése az volt, hogy ahhoz, hogy az egészségügy betegközpontúbb és hatékonyabb legyen, fontos, hogy a betegeknek és a betegszervezeteknek is beleszólásuk legyen a digitális egészségügy alakulásába.

Mit jelent a digitális egészségügy?

orvos-beteg kommunikáció

Digitális egészségügy alatt az összes olyan technológiát értjük, ahol számítástechnikai eszközök segítik az orvosok munkáját vagy a betegek életét. Ezek száma az utóbbi évtizedekben jelentősen növekedett, és ez már most is átalakította a beteg-orvos kapcsolatot. Az Internetnek, a közösségi tartalom-előállításnak (pl. Wikipedia), a közösségi oldalaknak (pl. Facebook csoportok), az ingyenes üzleti modelleknek (pl. Google kereső) és az egyre elterjedtebb mobil eszközöknek hála a betegek rengeteg információhoz férnek hozzá, és jóval tudatosabbak a betegségükkel kapcsolatban. Ennek köszönhetően az orvos-beteg kommunikáció sokkal kétoldalúbbá vált, hiszen a betegek maguk is utánajárhatnak betegségük hátterének, a lehetséges gyógymódoknak, és kérdéseket tehetnek fel az állapotukkal és különböző terápiákkal kapcsolatban.

döntéshozatal az adatok elemzése alapján

A digitális egészségügy egyik legfontosabb területe a big data és a mesterséges intelligencia. Big data alatt a napjainkban folyamatosan keletkező hatalmas adatbázisokban megbúvó információk kinyerését értjük. Ilyen például az egészségügyben, az internetes böngészési szokásokban, a mobilhasználatban vagy bármilyen más témában felhalmozott adatok feldolgozása. A meglévő adatok átfésülésével kiderülhet például, hogy azoknál, akik az X és Y gyógyszert együtt szedték, nagyobb eséllyel jelentkezett valamilyen mellékhatás, vagy sok különböző leleten betanítva egy mesterséges intelligencia megtanulhat felismerni bizonyos elváltozásokat az orvosi diagnózis megkönnyítése érdekében. Ez utóbbira már jelenleg is van élesben használt példa, és az eredmények szerint a számítógépek az orvosokhoz mérhető módon teljesítenek például egyes ráktípusok felismerésében.

chatbot

A mesterséges intelligencia felhasználhatósága azonban ennél jóval szélesebb körű. Még gyerekcipőben jár ugyan, de az online egészségügyi konzultáció nagy terhet vehet le az orvosokról. Chatbotokkal vagy félautomatizált rendszerekkel kombinálva az online kapcsolattartás a betegnek és az orvosnak is sok időt megspórolhat. (A chatbotok olyan számítógépes programok, amelyek úgy képesek beszélgetni az emberekkel, mintha azt egy valódi személy végezné.)

Egy harmadik fontos terület a különböző viselhető vagy otthon használható egészségmonitorozó eszközök tárháza. Ide tartoznak például a házi vérnyomásmérők, a pulzusmérő övek és órák, a lépésszámlálók használata, de egyre elterjedtebbek az olyan betegségspecifikus technológiai megoldások is, amelyek szaktudás nélkül segíthetik a betegség változásának vagy a beteg állapotának nyomon követését (pl. vércukor-mérők). Az ilyen eszközökkel mért adatok megoszthatóak az orvossal, aki eltérés esetén azonnal közbe tud lépni. Az egészségmonitorozás mellett egyes okos eszközök segíthetnek a betegek önálló életvitelének elősegítésében is (pl. gyógyszer bevételére emlékeztető telefonos alkalmazások).

Az aduász az elektronikus betegnyilvántartó rendszer (lenne)

Az előadások és a kerekasztal beszélgetések során a legnagyobb figyelmet az elektronikus betegnyilvántartó rendszer kapta. Érdekes módon éppen ez az a technológia, ami a fentiekkel ellentétben egyáltalán nem új, hiszen már 20 évvel ezelőtt is rendelkezésünkre állt minden, ami a meghonosításához szükséges lett volna, ami persze nem jelenti azt, hogy e kései bevezetéssel ne lehetne még mindig nagyon sokat nyerni vele.

elektronikus betegnyilvántartó rendszer

Az elektronikus betegnyilvántartó rendszer lényege, hogy a betegek összes egészségügyi adata (úgy mint a korábbi betegségei, vizsgálatai, kezelései, gyógyszerei) folyamatosan, valós időben frissítve elérhető a beteg és a különböző orvosok, laboratóriumok és más szakemberek számára, természetesen ügyelve arra, hogy mindenki csak meghatározott adatokhoz férhessen hozzá. Amellett, hogy így minden információ naprakészen elérhető egy helyen, és biztonságosan továbbítható a beteg felé is, a rendszer csökkenti a papírmunka mértékét, segítségével az adatok jobban analizálhatóak, összesíthetőek, és a rendszer összekapcsolható akár a számlázással, akár a digitális receptekkel vagy időpont-egyeztetéssel. Használata segíthet a helyes diagnózis gyorsabb felállításában, csökkenti a feleslegesen ismételt vizsgálatok elvégzését, a rendszer pedig automatikusan figyelmeztethet olyan dolgokra, mint például ha egy beteg egy adott gyógyszert allergia vagy korábbi laboreredmény alapján nem kaphat, vagy ha a felírni kívánt gyógyszer nem alkalmazható együtt egy másik szerrel, amit a beteg már szed.

A különböző technológiák megvitatása

EPIS 2019 mobilalkalmazás

A rendezvény egyszerre több európai országban zajlott, az előadókat kivetítőn lehetett követni, és egy mobilalkalmazáson keresztül lehetett nekik kérdéseket feltenni. Az előadások után helyi kis csoportos beszélgetések formájában szedtük össze, miket tartunk a leghasznosabb digitális lehetőségeknek, mivel kapcsolatban vannak leginkább fenntartásaink, és mik azok, amikben a legnagyobb áthidalandó problémákat látjuk. Az eredményekről ezután az egyes országok külön-külön beszámoltak, és a végén összesítés is elhangzott.

Mint fentebb is írtuk, az elektronikus betegnyilvántartó rendszer toronymagasan tarolt a várakozási listán, minden nemzet ezt találta a legígéretesebb technológiának. Én személy szerint úgy gondolom, hogy ez valóban egy fontos és hasznos rendszer, és érdemes is beszélni róla, de a kiépítése inkább évtizedekben mérhető elmaradás bepótlása. A big data és a mesterséges intelligencia viszont olyan új és ígéretes technológiák, amelyek már rövid távon is sokkal nagyobb előnyöket fognak tudni biztosítani a gyógyításban. Többen említették még a közösségi hálókat is, amelyek az információ-megosztáson, a közös tartalom-előállításon keresztül az elszigetelődés csökkentésében is sokat segítenek.

adatvédelem

A legtöbb fenntartás egyértelműen az adatvédelemmel kapcsolatban merült fel. Akár az elektronikus betegnyilvántartó rendszert, akár a különböző monitorozó eszközöket, közösségi oldalakat vagy digitális személyi asszisztenseket nézzük, sokakat joggal zavar, ha a személyes adataikhoz illetéktelenek is hozzáférnek, hiszen azok számtalan lehetőséget adnak a visszaélésre. Az adatok ugyanakkor rengeteget érnek, és nem csak azért, mert a cégeknek segíthetnek jobban célozni a pácienseket reklámokkal, de a korábban említett big data lehetőségeit is csak úgy lehet kihasználni, ha azok hozzáférhetőek a kutatók és a fejlesztők számára. A kérdés sajnos nem egyszerű, hiszen a személyre szabott orvoslás vagy egészségügyi tanácsadás, illetve a mesterséges intelligencia is nagy előnyökkel járhat a betegeknek, érdemleges használatukhoz ugyanakkor sok esetben rengeteg adatot kell megosztaniuk az azokat üzemeltető cégekkel.

A közösségi oldalakkal szemben az álhírek, áltudományos egészségügyi állítások terjedése, a szakképzett moderáció hiánya, a pénzügyi érdekek vezérelte félrevezető tájékoztatók és az öncélú trollkodás merült fel problémaként.

A mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban a túlautomatizálás veszélye és az elszemélytelenedés problémája vetődött fel.

Míg az álhírek és áltudományok terjedése valóban nehéz probléma, az adatvédelem és az elszemélytelenedés tekintetében úgy gondolom, hogy ha a megfelelő technológia elérhető lesz, akkor az előnyei olyan mértékben felülmúlják majd az aggályokat, hogy ezek a problémák nem sok emberben fognak felmerülni. Én magam kifejezetten fontosnak tartom az adatvédelmet, amikor a saját adataimról van szó. A Google és a Facebook esetében is kikapcsoltam minden létező adatvédelmi lehetőséget: nem jegyzik meg, hogy merre járok, nem tárolják a böngészési előzményeimet és így tovább. Cserébe egy csomó hasznos funkciótól esem el: útvonaltervezéskor mindig meg kell adnom, hogy hol lakom, a digitális asszisztenst csak nagyon korlátozottan tudom használni a telefonomban, a keresési eredményeim csak minimálisan vannak személyre szabva, így nehezebben találok meg egy-egy weboldalt, amit jóval hamarabb kiadna a kereső, ha jobban ismerné a szokásaimat, a fotóimat pedig nekem magamnak kell kategorizálnom. Ahogy a mesterséges intelligencia javul, egyre több ilyen hasznos funkcióról kell lemondania az embernek, ha védeni akarja az adatait, és − különösen az egészségügy területén − egy idő után az előnyök egyszerűen túl nagyok és fontosak lesznek ahhoz, hogy továbbra is a privát szféra védelme élvezzen prioritást.

A rendezvény üzenete

puzzle

A betegközpontú digitális megoldások elterjedéséhez még sok megoldandó feladat vár a rendszer minden résztvevőjére, és ebben a betegeknek is fontos szerepük van. Jelenlétük korántsem csak az alulról szerveződő civil szervezetek vagy a közös tartalomgyártás miatt fontos, hanem a különböző alkalmazások, kütyük, sőt a teljes egészségügyi rendszer működése is csak akkor lehet igazán rájuk szabva, ha folyamatos javaslatokkal, visszajelzésekkel, kommunikációval segítik a döntéshozókat és a fejlesztőket, hiszen maguk a betegek tudják legjobban, hogy milyen problémákkal szembesülnek, és melyek azok a területek, ahol sürgős megoldásokra lenne szükség. A rendezvény üzenete tehát, hogy gondolkodjunk együtt: a digitális egészségügy megfelelő működéséhez a betegek visszajelzéseire és véleményére is nagy szükség van.

Potenciális gyorsteszt a kognitív teljesítmény ellenőrzésére

Egy új kutatás szerint a sclerosis multiplex betegek kognitív állapotának nyomon követésére az is alkalmas lehet, ha megnézzük, mennyire fogékonyak egy egyszerű illúzióra.

A kutatásban az úgynevezett hang által kiváltott villanás illúziót (sound-induced flash illusion) vizsgálták. A teszt során az ember egy villanást lát, miközben egy rövid csippanást hall. Nagyobb szünet után ismét felvillan a képernyő, amit azonban két gyors egymás utáni csippanás kísér:

Az egészséges személyek a 150 ezredmásodpercnél rövidebb egymást követő csippanások esetén úgy érzékelik, mintha nem egy, hanem két villanást láttak volna. Az illúzió az SM betegeknél is jelentkezik, azonban ők gyakran jóval hosszabb, akár 500 ezredmásodperccel elválasztott hangok esetén is két villanást érzékelnek.

hang által kiváltott villanás illúzió

A kutatók 300 és 500 ezredmásodperces időkülönbségek esetén szignifikáns különbséget találtak az egészséges személyek és a progresszív SM betegek teljesítménye között. Az 500 ezredmásodperces helyzetben adott helytelen válaszok száma a betegek más egyéb tesztekkel mért mentális állapotának értékeivel is korrelált. Hasonló korrelációt mutattak ki a mentális állapotot mérő tesztek és az iskolázottság között, ami alátámasztja, hogy a tanulás részben megvédhet a kognitív hanyatlástól.

Ugyan a kutatás kis létszámú beteg bevonásával történt, így a használható eredményekhez további vizsgálatok szükségesek, de a kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy az illúzió vizsgálata segíthet a betegek kognitív állapotának nyomon követésében. Ez a fajta vizsgálat azért lenne ideális erre a célra, mert gyorsan, bármilyen speciális vagy drága felszerelés nélkül kivitelezhető, nem kell hozzá külön betanítani az orvosokat, nyelvtől és iskolázottságtól független, és egymás után többször is elvégezhető, hiszen a vizsgálati személyek nem tanulják meg kiszűrni az illúziót. A tesztet nem a meglévő pszichológiai vizsgálatok kiváltására ajánlják, inkább egyfajta potenciális gyorstesztként tekintenek rá, amivel rutinszerűen nyomon követhető lenne egy beteg kognitív változása, és rossz eredmények esetén további tesztek felvételét indokolhatná.

Bővebben: Cognitive Impairment in Multiple Sclerosis Is Reflected by Increased Susceptibility to the Sound-Induced Flash Illusion

Komoly és esetenként halálos mellékhatások a Lemtradánál

Lemtrada üveg

Friss orvosi jelentések szerint a Lemtrada (alemtuzumab) kezeléssel élő sclerosis multiplex betegek között immunproblémákat, illetve − egyes esetekben halálos kimenetelű − szív- és érrendszeri betegségeket észleltek, ezért az EMA vizsgálatot indított a gyógyszer újonnan észlelt lehetséges mellékhatásaival kapcsolatban.

A gyógyszert alapesetben aktív relapszáló-remittáló betegeknek adják, a vizsgálat ideje alatt azonban átmenetileg szigorítást javasolnak annak meghatározásában, hogy ki kaphat Lemtrada-kezelést: csak olyan betegeknek ajánlják, akinél az SM annak ellenére nagyon aktív maradt, hogy a páciens legalább két másik betegségmódosító terápiát kipróbált, vagy valamilyen okból más terápiában nem részesülhet. Azok számára, akik jelenleg Lemtrada-kezelést folytatnak, az orvosukkal való konzultációt ajánlják.

Az EMA azt javasolja, hogy a betegtájékoztatóban a lehetséges mellékhatások között legyen feltüntetve, hogy a kezelés immunproblémákat, többek között májkárosodással járó autoimmun hepatitist, továbbá az immunrendszer túlzott aktivitását okozhatja, ami a test különböző részein jelentkezhet. Ezen felül a kezelés után 1-3 napon belül szív- és érrendszeri problémákat okozhat, ide értve a tüdővérzést, szívinfarktust, agyvérzést, illetve a fej és nyak környéki artériák problémáit. Mindezek mellett komoly neutropénia, azaz a fertőzésekkel küzdő fehérvérsejtek egy fajtájának csökkenése is jelentkezhet a kezelt betegeknél.

A felmerült lehetséges mellékhatások monitorozása az orvos és a beteg számára is különösen ajánlott. A Lemtradával élő betegnek azonnali orvosi segítséget kell keresnie, ha:

  • hirtelen szívprobléma jelentkezik nála, például nehézlégzése vagy mellkasi fájdalma támad (általában a kezelés utáni 1-3 napban)
  • tüdővérzést észlel (ami nehézlégzéssel, illetve vér felköhögésével jár)
  • agyvérzést vagy az agyat ellátó erek sérülését tapasztalja, például az arc féloldali zsibbadását vagy bénulását, hirtelen erős fejfájást, féloldali gyengeséget, beszédproblémákat vagy nyakfájdalmat érez
  • májproblémák jelentkeznek nála, amire utaló jel a bőr vagy a szemek sárgasága, a sötét vizelet, a vérzések vagy zúzódások szokásosnál könnyebb megjelenése
  • hemofagocitás limfohisztiocitózis (az immunrendszer szabályozásának egyfajta zavara) tüneteit észleli, például lázat, duzzadt mirigyeket tapasztal, indokolatlan zúzódások vagy bőrkiütések jelennek meg a testén.

A vizsgálat lezárulta után az EMA további információkat ad majd a mellékhatásokkal és a Lemtrada-kezelés ajánlásának esetleges újabb változásaival kapcsolatban.

Bővebben:
Use of multiple sclerosis medicine Lemtrada restricted while EMA review is ongoing

Kakaóval a fáradékonyság ellen

A fáradékonyság (fatigue) igen gyakori tünet a sclerosis multiplex betegek körében. Bár több tünetkezelő gyógyszer vizsgálata is folyamatban van napjainkban, a jelenlegi legjobban alátámasztott ellenszer a rendszeres tornázás.

Korábbi kutatások azt találták, hogy a krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegek szubjektív fáradtságérzetét javítja a flavonoidokban gazdag, 70-85%-os étcsokoládé fogyasztása, és ezen felbuzdulva most felmerült az ötlet, hogy esetleg az SM betegek is profitálhatnak a csokievésből.

A teljes vizsgálat még csak most fog kezdődni, azonban a kutatók már elvégeztek egy megvalósíthatósági tanulmányt, amiben egy 40 fős mintán megnézték, hogy a kutatási tervük megfelelő-e.

A kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálat során a fáradékony SM betegek napi 18 gramm mennyiségű, flavonoidban gazdag kakaóport fogyasztottak 200 ml meleg rizstejben feloldva. Az italt minden reggel azonos időpontban, éhgyomorra, legalább 30 perccel az étkezés előtt fogyasztották el.

Az előzetes vizsgálat azt találta, hogy a kakaó fogyasztása kis mértékben javította a betegek szubjektív fáradtságérzetét, és közepes mértékű pozitív hatással volt arra, hogy mekkora távolságot voltak képesek megtenni 6 perc alatt. A kutatás kezdetekor a betegek átlagosan 360 métert tettek meg 6 percen belül, ez az érték 6 hét után 394 méterre javult. A kontrollcsoport tagjai, akik flavonoidban szegény kakaót ittak, 344 méterről mindössze 354 méterre változott a 6 percen belül megtett út hossza.

A kutatók szerint a flavonoidban gazdag kakaó fogyasztása olcsó és könnyen elérhető kiegészítő terápia lehet az SM betegek számára fáradékonyság ellen, amit egy hamarosan induló, nagyobb mintán végzett kutatással kívánnak alátámasztani.

Bővebben: A randomised double-blind placebo-controlled feasibility trial of flavonoid-rich cocoa for fatigue in people with relapsing and remitting multiple sclerosis