A digitális egészségügy jövője

az EPIS 2019 logójaAz EPIS 2019 csúcstalálkozó a krónikus betegek és a digitális világ kapcsolatáról szólt. Célja az volt, hogy megfogalmazza és bemutassa a résztvevők számára, hogy mit is jelent a digitális egészségügy és ez hogyan teheti jobbá az emberek életét, továbbá párbeszédet kezdeményezzen a felmerülő kihívásokkal és ezek lehetséges megoldásaival kapcsolatban.

Az előadások és kerekasztal-beszélgetések alapfeltevése az volt, hogy ahhoz, hogy az egészségügy betegközpontúbb és hatékonyabb legyen, fontos, hogy a betegeknek és a betegszervezeteknek is beleszólásuk legyen a digitális egészségügy alakulásába.

Mit jelent a digitális egészségügy?

orvos-beteg kommunikáció

Digitális egészségügy alatt az összes olyan technológiát értjük, ahol számítástechnikai eszközök segítik az orvosok munkáját vagy a betegek életét. Ezek száma az utóbbi évtizedekben jelentősen növekedett, és ez már most is átalakította a beteg-orvos kapcsolatot. Az Internetnek, a közösségi tartalom-előállításnak (pl. Wikipedia), a közösségi oldalaknak (pl. Facebook csoportok), az ingyenes üzleti modelleknek (pl. Google kereső) és az egyre elterjedtebb mobil eszközöknek hála a betegek rengeteg információhoz férnek hozzá, és jóval tudatosabbak a betegségükkel kapcsolatban. Ennek köszönhetően az orvos-beteg kommunikáció sokkal kétoldalúbbá vált, hiszen a betegek maguk is utánajárhatnak betegségük hátterének, a lehetséges gyógymódoknak, és kérdéseket tehetnek fel az állapotukkal és különböző terápiákkal kapcsolatban.

döntéshozatal az adatok elemzése alapján

A digitális egészségügy egyik legfontosabb területe a big data és a mesterséges intelligencia. Big data alatt a napjainkban folyamatosan keletkező hatalmas adatbázisokban megbúvó információk kinyerését értjük. Ilyen például az egészségügyben, az internetes böngészési szokásokban, a mobilhasználatban vagy bármilyen más témában felhalmozott adatok feldolgozása. A meglévő adatok átfésülésével kiderülhet például, hogy azoknál, akik az X és Y gyógyszert együtt szedték, nagyobb eséllyel jelentkezett valamilyen mellékhatás, vagy sok különböző leleten betanítva egy mesterséges intelligencia megtanulhat felismerni bizonyos elváltozásokat az orvosi diagnózis megkönnyítése érdekében. Ez utóbbira már jelenleg is van élesben használt példa, és az eredmények szerint a számítógépek az orvosokhoz mérhető módon teljesítenek például egyes ráktípusok felismerésében.

chatbot

A mesterséges intelligencia felhasználhatósága azonban ennél jóval szélesebb körű. Még gyerekcipőben jár ugyan, de az online egészségügyi konzultáció nagy terhet vehet le az orvosokról. Chatbotokkal vagy félautomatizált rendszerekkel kombinálva az online kapcsolattartás a betegnek és az orvosnak is sok időt megspórolhat. (A chatbotok olyan számítógépes programok, amelyek úgy képesek beszélgetni az emberekkel, mintha azt egy valódi személy végezné.)

Egy harmadik fontos terület a különböző viselhető vagy otthon használható egészségmonitorozó eszközök tárháza. Ide tartoznak például a házi vérnyomásmérők, a pulzusmérő övek és órák, a lépésszámlálók használata, de egyre elterjedtebbek az olyan betegségspecifikus technológiai megoldások is, amelyek szaktudás nélkül segíthetik a betegség változásának vagy a beteg állapotának nyomon követését (pl. vércukor-mérők). Az ilyen eszközökkel mért adatok megoszthatóak az orvossal, aki eltérés esetén azonnal közbe tud lépni. Az egészségmonitorozás mellett egyes okos eszközök segíthetnek a betegek önálló életvitelének elősegítésében is (pl. gyógyszer bevételére emlékeztető telefonos alkalmazások).

Az aduász az elektronikus betegnyilvántartó rendszer (lenne)

Az előadások és a kerekasztal beszélgetések során a legnagyobb figyelmet az elektronikus betegnyilvántartó rendszer kapta. Érdekes módon éppen ez az a technológia, ami a fentiekkel ellentétben egyáltalán nem új, hiszen már 20 évvel ezelőtt is rendelkezésünkre állt minden, ami a meghonosításához szükséges lett volna, ami persze nem jelenti azt, hogy e kései bevezetéssel ne lehetne még mindig nagyon sokat nyerni vele.

elektronikus betegnyilvántartó rendszer

Az elektronikus betegnyilvántartó rendszer lényege, hogy a betegek összes egészségügyi adata (úgy mint a korábbi betegségei, vizsgálatai, kezelései, gyógyszerei) folyamatosan, valós időben frissítve elérhető a beteg és a különböző orvosok, laboratóriumok és más szakemberek számára, természetesen ügyelve arra, hogy mindenki csak meghatározott adatokhoz férhessen hozzá. Amellett, hogy így minden információ naprakészen elérhető egy helyen, és biztonságosan továbbítható a beteg felé is, a rendszer csökkenti a papírmunka mértékét, segítségével az adatok jobban analizálhatóak, összesíthetőek, és a rendszer összekapcsolható akár a számlázással, akár a digitális receptekkel vagy időpont-egyeztetéssel. Használata segíthet a helyes diagnózis gyorsabb felállításában, csökkenti a feleslegesen ismételt vizsgálatok elvégzését, a rendszer pedig automatikusan figyelmeztethet olyan dolgokra, mint például ha egy beteg egy adott gyógyszert allergia vagy korábbi laboreredmény alapján nem kaphat, vagy ha a felírni kívánt gyógyszer nem alkalmazható együtt egy másik szerrel, amit a beteg már szed.

A különböző technológiák megvitatása

EPIS 2019 mobilalkalmazás

A rendezvény egyszerre több európai országban zajlott, az előadókat kivetítőn lehetett követni, és egy mobilalkalmazáson keresztül lehetett nekik kérdéseket feltenni. Az előadások után helyi kis csoportos beszélgetések formájában szedtük össze, miket tartunk a leghasznosabb digitális lehetőségeknek, mivel kapcsolatban vannak leginkább fenntartásaink, és mik azok, amikben a legnagyobb áthidalandó problémákat látjuk. Az eredményekről ezután az egyes országok külön-külön beszámoltak, és a végén összesítés is elhangzott.

Mint fentebb is írtuk, az elektronikus betegnyilvántartó rendszer toronymagasan tarolt a várakozási listán, minden nemzet ezt találta a legígéretesebb technológiának. Én személy szerint úgy gondolom, hogy ez valóban egy fontos és hasznos rendszer, és érdemes is beszélni róla, de a kiépítése inkább évtizedekben mérhető elmaradás bepótlása. A big data és a mesterséges intelligencia viszont olyan új és ígéretes technológiák, amelyek már rövid távon is sokkal nagyobb előnyöket fognak tudni biztosítani a gyógyításban. Többen említették még a közösségi hálókat is, amelyek az információ-megosztáson, a közös tartalom-előállításon keresztül az elszigetelődés csökkentésében is sokat segítenek.

adatvédelem

A legtöbb fenntartás egyértelműen az adatvédelemmel kapcsolatban merült fel. Akár az elektronikus betegnyilvántartó rendszert, akár a különböző monitorozó eszközöket, közösségi oldalakat vagy digitális személyi asszisztenseket nézzük, sokakat joggal zavar, ha a személyes adataikhoz illetéktelenek is hozzáférnek, hiszen azok számtalan lehetőséget adnak a visszaélésre. Az adatok ugyanakkor rengeteget érnek, és nem csak azért, mert a cégeknek segíthetnek jobban célozni a pácienseket reklámokkal, de a korábban említett big data lehetőségeit is csak úgy lehet kihasználni, ha azok hozzáférhetőek a kutatók és a fejlesztők számára. A kérdés sajnos nem egyszerű, hiszen a személyre szabott orvoslás vagy egészségügyi tanácsadás, illetve a mesterséges intelligencia is nagy előnyökkel járhat a betegeknek, érdemleges használatukhoz ugyanakkor sok esetben rengeteg adatot kell megosztaniuk az azokat üzemeltető cégekkel.

A közösségi oldalakkal szemben az álhírek, áltudományos egészségügyi állítások terjedése, a szakképzett moderáció hiánya, a pénzügyi érdekek vezérelte félrevezető tájékoztatók és az öncélú trollkodás merült fel problémaként.

A mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban a túlautomatizálás veszélye és az elszemélytelenedés problémája vetődött fel.

Míg az álhírek és áltudományok terjedése valóban nehéz probléma, az adatvédelem és az elszemélytelenedés tekintetében úgy gondolom, hogy ha a megfelelő technológia elérhető lesz, akkor az előnyei olyan mértékben felülmúlják majd az aggályokat, hogy ezek a problémák nem sok emberben fognak felmerülni. Én magam kifejezetten fontosnak tartom az adatvédelmet, amikor a saját adataimról van szó. A Google és a Facebook esetében is kikapcsoltam minden létező adatvédelmi lehetőséget: nem jegyzik meg, hogy merre járok, nem tárolják a böngészési előzményeimet és így tovább. Cserébe egy csomó hasznos funkciótól esem el: útvonaltervezéskor mindig meg kell adnom, hogy hol lakom, a digitális asszisztenst csak nagyon korlátozottan tudom használni a telefonomban, a keresési eredményeim csak minimálisan vannak személyre szabva, így nehezebben találok meg egy-egy weboldalt, amit jóval hamarabb kiadna a kereső, ha jobban ismerné a szokásaimat, a fotóimat pedig nekem magamnak kell kategorizálnom. Ahogy a mesterséges intelligencia javul, egyre több ilyen hasznos funkcióról kell lemondania az embernek, ha védeni akarja az adatait, és − különösen az egészségügy területén − egy idő után az előnyök egyszerűen túl nagyok és fontosak lesznek ahhoz, hogy továbbra is a privát szféra védelme élvezzen prioritást.

A rendezvény üzenete

puzzle

A betegközpontú digitális megoldások elterjedéséhez még sok megoldandó feladat vár a rendszer minden résztvevőjére, és ebben a betegeknek is fontos szerepük van. Jelenlétük korántsem csak az alulról szerveződő civil szervezetek vagy a közös tartalomgyártás miatt fontos, hanem a különböző alkalmazások, kütyük, sőt a teljes egészségügyi rendszer működése is csak akkor lehet igazán rájuk szabva, ha folyamatos javaslatokkal, visszajelzésekkel, kommunikációval segítik a döntéshozókat és a fejlesztőket, hiszen maguk a betegek tudják legjobban, hogy milyen problémákkal szembesülnek, és melyek azok a területek, ahol sürgős megoldásokra lenne szükség. A rendezvény üzenete tehát, hogy gondolkodjunk együtt: a digitális egészségügy megfelelő működéséhez a betegek visszajelzéseire és véleményére is nagy szükség van.

Potenciális gyorsteszt a kognitív teljesítmény ellenőrzésére

Egy új kutatás szerint a sclerosis multiplex betegek kognitív állapotának nyomon követésére az is alkalmas lehet, ha megnézzük, mennyire fogékonyak egy egyszerű illúzióra.

A kutatásban az úgynevezett hang által kiváltott villanás illúziót (sound-induced flash illusion) vizsgálták. A teszt során az ember egy villanást lát, miközben egy rövid csippanást hall. Nagyobb szünet után ismét felvillan a képernyő, amit azonban két gyors egymás utáni csippanás kísér:

Az egészséges személyek a 150 ezredmásodpercnél rövidebb egymást követő csippanások esetén úgy érzékelik, mintha nem egy, hanem két villanást láttak volna. Az illúzió az SM betegeknél is jelentkezik, azonban ők gyakran jóval hosszabb, akár 500 ezredmásodperccel elválasztott hangok esetén is két villanást érzékelnek.

hang által kiváltott villanás illúzió

A kutatók 300 és 500 ezredmásodperces időkülönbségek esetén szignifikáns különbséget találtak az egészséges személyek és a progresszív SM betegek teljesítménye között. Az 500 ezredmásodperces helyzetben adott helytelen válaszok száma a betegek más egyéb tesztekkel mért mentális állapotának értékeivel is korrelált. Hasonló korrelációt mutattak ki a mentális állapotot mérő tesztek és az iskolázottság között, ami alátámasztja, hogy a tanulás részben megvédhet a kognitív hanyatlástól.

Ugyan a kutatás kis létszámú beteg bevonásával történt, így a használható eredményekhez további vizsgálatok szükségesek, de a kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy az illúzió vizsgálata segíthet a betegek kognitív állapotának nyomon követésében. Ez a fajta vizsgálat azért lenne ideális erre a célra, mert gyorsan, bármilyen speciális vagy drága felszerelés nélkül kivitelezhető, nem kell hozzá külön betanítani az orvosokat, nyelvtől és iskolázottságtól független, és egymás után többször is elvégezhető, hiszen a vizsgálati személyek nem tanulják meg kiszűrni az illúziót. A tesztet nem a meglévő pszichológiai vizsgálatok kiváltására ajánlják, inkább egyfajta potenciális gyorstesztként tekintenek rá, amivel rutinszerűen nyomon követhető lenne egy beteg kognitív változása, és rossz eredmények esetén további tesztek felvételét indokolhatná.

Bővebben: Cognitive Impairment in Multiple Sclerosis Is Reflected by Increased Susceptibility to the Sound-Induced Flash Illusion

Komoly és esetenként halálos mellékhatások a Lemtradánál

Lemtrada üveg

Friss orvosi jelentések szerint a Lemtrada (alemtuzumab) kezeléssel élő sclerosis multiplex betegek között immunproblémákat, illetve − egyes esetekben halálos kimenetelű − szív- és érrendszeri betegségeket észleltek, ezért az EMA vizsgálatot indított a gyógyszer újonnan észlelt lehetséges mellékhatásaival kapcsolatban.

A gyógyszert alapesetben aktív relapszáló-remittáló betegeknek adják, a vizsgálat ideje alatt azonban átmenetileg szigorítást javasolnak annak meghatározásában, hogy ki kaphat Lemtrada-kezelést: csak olyan betegeknek ajánlják, akinél az SM annak ellenére nagyon aktív maradt, hogy a páciens legalább két másik betegségmódosító terápiát kipróbált, vagy valamilyen okból más terápiában nem részesülhet. Azok számára, akik jelenleg Lemtrada-kezelést folytatnak, az orvosukkal való konzultációt ajánlják.

Az EMA azt javasolja, hogy a betegtájékoztatóban a lehetséges mellékhatások között legyen feltüntetve, hogy a kezelés immunproblémákat, többek között májkárosodással járó autoimmun hepatitist, továbbá az immunrendszer túlzott aktivitását okozhatja, ami a test különböző részein jelentkezhet. Ezen felül a kezelés után 1-3 napon belül szív- és érrendszeri problémákat okozhat, ide értve a tüdővérzést, szívinfarktust, agyvérzést, illetve a fej és nyak környéki artériák problémáit. Mindezek mellett komoly neutropénia, azaz a fertőzésekkel küzdő fehérvérsejtek egy fajtájának csökkenése is jelentkezhet a kezelt betegeknél.

A felmerült lehetséges mellékhatások monitorozása az orvos és a beteg számára is különösen ajánlott. A Lemtradával élő betegnek azonnali orvosi segítséget kell keresnie, ha:

  • hirtelen szívprobléma jelentkezik nála, például nehézlégzése vagy mellkasi fájdalma támad (általában a kezelés utáni 1-3 napban)
  • tüdővérzést észlel (ami nehézlégzéssel, illetve vér felköhögésével jár)
  • agyvérzést vagy az agyat ellátó erek sérülését tapasztalja, például az arc féloldali zsibbadását vagy bénulását, hirtelen erős fejfájást, féloldali gyengeséget, beszédproblémákat vagy nyakfájdalmat érez
  • májproblémák jelentkeznek nála, amire utaló jel a bőr vagy a szemek sárgasága, a sötét vizelet, a vérzések vagy zúzódások szokásosnál könnyebb megjelenése
  • hemofagocitás limfohisztiocitózis (az immunrendszer szabályozásának egyfajta zavara) tüneteit észleli, például lázat, duzzadt mirigyeket tapasztal, indokolatlan zúzódások vagy bőrkiütések jelennek meg a testén.

A vizsgálat lezárulta után az EMA további információkat ad majd a mellékhatásokkal és a Lemtrada-kezelés ajánlásának esetleges újabb változásaival kapcsolatban.

Bővebben:
Use of multiple sclerosis medicine Lemtrada restricted while EMA review is ongoing

Kakaóval a fáradékonyság ellen

A fáradékonyság (fatigue) igen gyakori tünet a sclerosis multiplex betegek körében. Bár több tünetkezelő gyógyszer vizsgálata is folyamatban van napjainkban, a jelenlegi legjobban alátámasztott ellenszer a rendszeres tornázás.

Korábbi kutatások azt találták, hogy a krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegek szubjektív fáradtságérzetét javítja a flavonoidokban gazdag, 70-85%-os étcsokoládé fogyasztása, és ezen felbuzdulva most felmerült az ötlet, hogy esetleg az SM betegek is profitálhatnak a csokievésből.

A teljes vizsgálat még csak most fog kezdődni, azonban a kutatók már elvégeztek egy megvalósíthatósági tanulmányt, amiben egy 40 fős mintán megnézték, hogy a kutatási tervük megfelelő-e.

A kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálat során a fáradékony SM betegek napi 18 gramm mennyiségű, flavonoidban gazdag kakaóport fogyasztottak 200 ml meleg rizstejben feloldva. Az italt minden reggel azonos időpontban, éhgyomorra, legalább 30 perccel az étkezés előtt fogyasztották el.

Az előzetes vizsgálat azt találta, hogy a kakaó fogyasztása kis mértékben javította a betegek szubjektív fáradtságérzetét, és közepes mértékű pozitív hatással volt arra, hogy mekkora távolságot voltak képesek megtenni 6 perc alatt. A kutatás kezdetekor a betegek átlagosan 360 métert tettek meg 6 percen belül, ez az érték 6 hét után 394 méterre javult. A kontrollcsoport tagjai, akik flavonoidban szegény kakaót ittak, 344 méterről mindössze 354 méterre változott a 6 percen belül megtett út hossza.

A kutatók szerint a flavonoidban gazdag kakaó fogyasztása olcsó és könnyen elérhető kiegészítő terápia lehet az SM betegek számára fáradékonyság ellen, amit egy hamarosan induló, nagyobb mintán végzett kutatással kívánnak alátámasztani.

Bővebben: A randomised double-blind placebo-controlled feasibility trial of flavonoid-rich cocoa for fatigue in people with relapsing and remitting multiple sclerosis

A mobiltelefon hatással lehet a sclerosis multiplexre

mobilozó párEgy új kutatás a különböző elektronikus eszközök és a sclerosis multiplex betegek kapcsolatát vizsgálta. A 471 SM beteg és 453 egészséges személy kérdőíves felmérése szerint a betegek szignifikánsan többet használták a mobiltelefonjukat, nagyobb eséllyel volt parabolaantenna a házukon, továbbá jóval többen aludtak telefonnal a párnájuk alatt, mint az egészséges személyek. A betegek a tévénézés és a számítógépezés terén is túlszárnyalták az egészségeseket, de e téren nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport között.

Bár a kérdőíves vizsgálatok nem alkalmasak az ok-okozati kapcsolatok kimutatására, és a korábbi, elektroszmog hatását megfigyelő vizsgálatokkal szemben is felmerültek problémák, a kutatók felvetik, hogy egyes elektromos berendezések növelhetik az SM megjelenésének kockázatát. Cikkükben olyan kutatásokat idéznek, melyekben az elektroszmog igenis hatással volt az SM betegek állapotára, illetve olyan hatásmechanizmusokat is felvetnek, amelyek – ha valósak – a már diagnosztizált beteg személyek állapotára is negatív hatással lehetnek: egy korábbi kutatás szerint a 900 Mhz-es GSM rádióhullámok az egerek vér-agy gátjának szivárgását okozták, ami növelheti a relapszusok kockázatát.

A kutatásból természetesen nem következik, hogy a mobiltelefonok okozzák az SM kialakulását (hiszen a mobilok megjelenése előtt is létezett SM), sőt az sem feltétlenül következik belőle, hogy valóban növelik az SM megjelenésének esélyét (lehetséges például az is, hogy az SM miatt telefonálnak többet a beteg személyek), ugyanakkor ez is egy lehetséges forgatókönyv. Mindezek alapján az is lehetséges, hogy a betegség súlyosbodásának esélyeire is hatással vannak a különböző rádióhullámok.

A fentiek alapján persze nem érdemes pánikolni, de ha nagyon biztosra akarsz menni, javasolt mérsékelni a szervezetedet érő mobiltelefon-sugárzást: érdemes minél kevesebbet a mobilon lógni, a fülhöz szorítás helyett mikrofonos fülhallgatóval beszélgetni, dupla SIM kártyás készülék esetén csak akkor bekapcsolni egyszerre mindkét SIM kártyát, amikor valóban használod, illetve nem ajánlott hálózaton lévő mobiltelefont helyezni a párnád alá.

Bővebben: Relationship between the use of electronic devices and susceptibility to multiple sclerosis

Az influenzajárvány kifejezetten erős relapszusokhoz vezethet

Korábban már mi is írtunk róla, hogy a felső légúti megbetegedések relapszust okozhatnak.

lázmérőEgy nemrég megjelent új cikk [1] a fertőzések és a sclerosis multiplex kapcsolatát feszegette, és áttekintette a témával kapcsolatos korábbi kutatásokat is. Ez alapján szemezgetünk mi is néhány olyan információt, ami most, az influenzajárvány idején érdekes lehet.

Egy kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a korai relapszáló-remittáló betegek relapszusainak többségéért kifejezetten a különböző vírusfertőzések lehetnek felelősek [2]. A betegség aktiválódását több különböző, például gyomor- vagy húgyúti fertőzés is kiválthatja, a legtöbb relapszus azonban vírusos felső légúti megbetegedésekhez kapcsolódik. Az ilyen fertőzések a relapszusok esélyét nagyságrendileg 1,5-3,5-szörösére növelik.

Hiába csak gyengék vagy közepesen erősek a fertőzés tünetei (pl. orrfolyás, köhögés, láz), a vele kapcsolatba hozható relapszusok nagyságrendileg négyszer nagyobb eséllyel vezetnek tartós neurológiai károsodáshoz, mint a spontán megjelenő shubok [3] [4] (bár ezzel nem minden kutatás ért egyet [2]). A kritikus időszak a fertőzés tüneteinek megjelenése előtti 2 héttől az azt követő 5 hétig tart.

Bár a kutatások szerint az influenza elleni védőoltás biztonságos, az oltást kapott és az abban nem részesült betegek relapszus-számai között nem találtak különbséget [5] [6].

Influenza A vírusok elektronmikroszkópos fényképe

Bár tudjuk, hogy a jelenlegi influenzajárvány megbetegedéseinek többségéért az Influenza A vírus felelős [7], és a kutatásokban ezt a vírusfajt is vizsgálták, a kutatások következtetéseit azonban általában a vizsgált vírusokra együttesen, összegezve vonták le, így sajnos nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy konkrétan ez a most terjedő vírusfaj milyen hatással van az SM-re.

Ha szeretnél tippeket olvasni azzal kapcsolatban, hogyan kerüld el a vírusos és bakteriális fertőzéseket, olvasd el korábbi cikkünk utolsó részét!

Az ételallergia aktívabb SM-mel jár

allergén ételekEgy új kutatás az étel-, a gyógyszer-, valamint más környezeti allergiák és a sclerosis multiplex kapcsolatát vizsgálta. Az 1349 betegen végzett felmérés azt találta, hogy az életallergiás SM betegeknek 1,27-szer nagyobb esélyük volt egy új relapszusra, továbbá 2,53-szor nagyobb esélyük volt az MRI-vel kimutatható új léziók megjelenésére, mint azoknak, akiknek semmilyen ismert allergiájuk nem volt.

A gyógyszer- és más környezeti allergiák nem mutattak összefüggést az SM súlyosságávaltovábbá az EDSS pontértékeiben sem találtak szignifikáns különbséget az allergiás és a kontrollcsoport között.

Bár a vizsgálat jellegéből adódóan nem alkalmas az ok-okozati viszonyok tisztázására, a kutatók azt remélik, hogy a feltárt összefüggések biológiai alapjainak megértése hozzájárul majd az új terápiás és megelőző kezelések kifejlesztéséhez.

Bővebben:
Food allergies are associated with increased disease activity in multiple sclerosis

Érdemes SM betegként rendszeresen aszpirint szedni?

olvasási idő: 5 perc
nehézségi szint: közepes


Az aszpirin reklámplakátja 1923-bólAz aszpirin világszerte az egyik leggyakrabban használt, vény nélkül is kapható gyógyszer. Amellett, hogy kisebb fájdalmak, valamint láz csillapítására és nem-szteroid gyulladáscsökkentőként is hatásos, szív- és érrendszeri betegségek megelőző kezeléseként is alkalmazzák, és egyes rákbetegségek előfordulásának gyakoriságát is csökkenti.

Tovább olvasom

Magyar SM betegek kognitív zavarai

A Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciáján Bencsik Krisztina Psychopathológiai tünetek és epidemiológiai adatok sclerosis multipexben címmel tartott előadást. Nem kell megijedni a címtől, ez mindössze annyit jelent, hogy az SM gondolkodásra tett hatásáról, illetve az azt befolyásoló tünetek gyakoriságáról beszélt.

sudoku rejtvényAz SM betegek progresszióját jellemzően az EDSS-skálával mérik, ami kifejezetten a fizikai problémák vizsgálatára irányul, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a kór a páciens gondolkodását is érintheti. Ez utóbbiakat időigényes vizsgálni, mert speciális neuropszichológiai tesztek szükségesek hozzá, és a magyar orvosi gyakorlatban ezek felvételére és kiértékelésére sajnos nemigen jut idő. Ez azért probléma, mert a betegek jelentős részénél, akár 70%-uknál is jelentkezhetnek kognitív funkciókat érintő működészavarok, és mindössze az EDSS pontszám alapján nem lehet megjósolni, hogy ezek milyen valószínűséggel vannak jelen a betegnél. A kognitív zavarok a fizikai problémáktól függetlenül jelentkeznek, és inkább az agy zsugorodásával, valamint a szürkeállományi léziókkal mutatnak összefüggést. Külön tesztelésük hiányában a betegek ilyen irányú zavarai teljesen rejtve maradhatnak.

A leggyakoribb kognitív zavarok az információfeldolgozás sebességét, továbbá a vizuális (azaz látási) és a verbális (azaz szóbeli) memóriát érintik. A nemzetközi kutatások alapján a betegek 50%-a esik át depresszión az élete során, a kóros fáradékonyság (fatigue) pedig 76-92%-uknál jelentkezik.

Egy magyar vizsgálat három SM centrum bevonásával, 554 beteg részvételével vizsgálta a kognitív zavarok gyakoriságát. A résztvevők 57,6%-ánál állt fenn valamilyen probléma: 30%-uknál találtak információfeldolgozási sebességcsökkenést, 19%-uknál vizuális memóriakárosodást, 13%-uknál verbális memóriakárosodást.

A férfiak a nőkhöz képest nagyobb eséllyel (70% vs. 52%) szenvedtek kognitív zavaroktól, és míg nőknél a magas iskolai végzettség (azaz a 12 évnél hosszabb tanulmányi idő) jelentős védettséget jelentett az ilyen zavarokkal szemben (22%-kal kevesebbet érintett közülük), a férfiaknál ilyen jellegű védelem nem volt kimutatható. (Egy hasonló eredményt korábban itt közöltünk, a kognitív tartalékról pedig részletesebben itt írtunk). A kutatók szerint ez a nemi különbség részben annak köszönhető, hogy a férfiak egészséges mértékű agyi atrófiája eleve gyorsabban zajlik a nőkéhez képest, és ez hozzáadódik az SM okozta agyzsugorodás üteméhez.

Egy tizenkilenc SM centrumban végzett, 428 beteg vizsgálatával készült magyar felmérés során a betegek 62,4%-a élt a kóros fáradékonyság tüneteivel. Ez kifejezetten az úgynevezett primer fáradékonyság gyakorisága, azaz kizárták a felmérésből azokat, akik nem közvetlenül az SM miatt, hanem egy közbülső ok, például alvászavar, depresszió vagy gyógyszer miatt voltak kimerültek.

A magyar felmérésben a depresszióval küzdők aránya mindössze 13,4% volt, ami jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi szakirodalomban. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a betegeket SM centrumokban toborozták a vizsgálatra, ahol a depressziót valószínűleg megfelelően vizsgálták és kezelték, továbbá minden páciens glatiramer-acetát kezelésben részesült, aminek antidepresszáns hatása is lehet.

A kognitív zavarok tehát a magyar betegeknél is igen gyakoriak. Ha ezek a tünetek az eddigieknél nagyobb figyelmet kapnának, az segíthetné a páciensek életminőségének javítását, valamint a kezelőorvosok is pontosabb képet kaphatnának betegeik állapotromlásáról, ami akár a gyógyszerválasztás során is fontos támpont lehetne.

Melyik országban a legkisebb az SM családi halmozódása?

Egy 17 kutatást áttekintő, új metaanalízis azt vizsgálta, hogy ha egy család valamelyik tagja sclerosis multiplex-szel él, milyen eséllyel lesz ugyanabban a családban valaki más is SM beteg.

Az SM kialakulására a gének mellett a környezet is nagy hatással van. Az SM megjelenésének valószínűségét befolyásolja például a dohányzás, a túl kevés napfény, az agyrázkódás, az elhízás, vagy akár a légszennyezettség is. Ez az új vizsgálat most azt találta, hogy ha az SM családban való halmozódásáról van szó, akkor nem mindegy az sem, hogy melyik országban élsz: a legjobb hely, ahol lehetsz, nem más, mint Magyarország.

családMiközben az összes országot nézve 12,6% esélye van az SM családon belüli újabb megjelenésére, sőt van olyan terület, ahol a kór több mint 32%-os eséllyel is halmozódik családon belül, Magyarországon ez az esély mindössze 2%. Az SM gyakoriságával szemben a családon belüli halmozódás nem mutat összefüggést sem az ország szélességi körével, sem a beteg etnikumával. A szerzők szerint az okok mögött genetikai és környezeti tényezők együttesen állhatnak.

Elképzelhető, hogy Magyarországon valamilyen véletlen folytán valamit pont jól csinálunk, hogy elkerüljük az SM családon belüli halmozódását, de az is lehet, hogy valójában csak egy műtermékkel állunk szemben.  A 17 áttekintett kutatásban például nem csak hogy több különböző diagnosztikai kritériuma volt az SM-nek, ráadásul eltérő módszereket is használhattak a családi halmozódás vizsgálatára.

Akit bővebben érdekel a kutatás, az a következő linken tájékozódhat: Worldwide prevalence of familial multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis