A felső légúti megbetegedések relapszust okozhatnak

A felső légúti megbetegedések és a sclerosis multiplex betegek állapotromlásának kapcsolatával több kutatás is foglalkozott már. A Future Microbiology című lapban megjelent új cikk e vizsgálatok áttekintésére vállalkozott.

A fertőzés hatása

orrát fújó nő

Több kutatás is azt találta, hogy mind a náthás tünetek előtt, mind utána megnövekszik a relapszusok száma. Ez arra utal, hogy a fertőzés állapotromláshoz vezethet, illetve maga az állapotromlás egyúttal megnövelheti a fertőzések kockázatát.

A különböző kutatások szerint a relapszusok háromszoros-négyszeres eséllyel jelennek meg a fertőzések előtt vagy után, és ezek az adatok az MRI-vel mérhető új léziók megjelenésével is korrelálnak.

Egy kutatás szerint az így talált állapotrosszabbodások 78%-a pikornavírusokhoz kapcsolódik, bár egy másik kutatás ezt nem tudta alátámasztani. Ezek a vírusok okozzák a meghűlések legnagyobb részét. Az influenza-A vírust is összekapcsolták már a relapszusok fokozott megjelenésével.

Hatásmechanizmus

a tüdő és az agy összeköttetése

Egereken végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a relapszust okozó T-sejtek az idegrendszerbe történő bejutás előtt a tüdőt is megjárják. A tüdőből vett T-sejtek egy másik, egészséges állat szervezetébe juttatva a tüdőbe történő bejutás nélkül is lerövidítik az EAE megjelenéséig eltelt időt. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a tüdő fertőzése vagy gyulladása növeli az autoimmun folyamatokért felelős T-sejtek számát, és fokozza azok bejutását a központi idegrendszerbe. A vizsgálatok szerint az egerek állapotromlását a korábbi, az EAE megjelenése előtt két hónappal átélt fertőzések is súlyosbították.

A helyzet azonban nem ilyen egyoldalú. Egyes baktériumok, mint például a Chlamydia pneumoniae és a Staphylococcus aureus növelik a relapszusok kockázatát. A tüdő gyulladása azonban nem elég a relapszusok megjelenésének elősegítéséhez: a Bordetella pertussis nevű baktérium például éppen javítja egyes egerek állapotát.

Tovább komplikálja a képletet, hogy egy kutatás szerint abban az időszakban, amikor a leggyakoribbak a felső légúti megbetegedések, a relapszusok száma történetesen alacsonyabb az átlagosnál. A szerzők ezt a jelenséget egy fertőzésektől független tényezőnek, a melatonin-termelésnek tulajdonítják, amiről szintén tudvalevő, hogy hatással van az SM progressziójára.

Javaslat

kézmosás

Mivel a kutatások szerint a felső légúti megbetegedések az SM fellángolásához vezethetnek, ezért minden páciensnek ajánlott megelőző lépéseket tennie a fertőzések ellen. Érdemes minél inkább elkerülni a beteg embereket. Célszerű a gyakori kézmosás (főleg hazaérkezés után és étkezés előtt). Tanácsos az arc kézzel történő érintésének kerülése. Amennyiben olyan környezetbe mész, ahol potenciálisan fertőző személyek fordulnak meg (pl. orvosi rendelő, tömegközlekedési jármű stb.), gyógyszertárban kapható orvosi maszkkal is védekezhetsz a fertőzésekkel szemben.

Bővebben:
Does upper respiratory infection exacerbate symptoms of multiple sclerosis?

A jó alvás enyhébb rokkantsággal párosul

alvászavarral küzdő hölgyEgy sclerosis multiplex betegek alvását vizsgáló kérdőíves kutatás azt találta, hogy az alvászavarokkal küzdőket a jól alvókhoz képest nagyobb fokú rokkantság jellemzi. A kapcsolatok vizsgálata során kimutatták, hogy a rossz alvás nem közvetlenül, hanem a depresszión, a fájdalomérzeten és a fizikai fáradtságon keresztül hozható kapcsolatba a rokkantsággal.

Bár a vizsgálat jellege nem tette lehetővé az ok-okozati viszonyok tisztázását, korábbi kutatások alapján a szerzők felvázoltak egy lehetséges hatásmechanizmust.

A depresszióról tudjuk, hogy rontja az alvásminőséget, a rossz alvásminőség pedig növeli a depressziót, ily módon kölcsönösen negatív hatással vannak egymásra. Hogy a depresszió nagyobb rokkantsággal jár-e, azzal kapcsolatban a szerzők egymásnak ellentmondó kutatásokat idéznek, de akad olyan közöttük, amelyik kimutatott ilyen összefüggést.

A fájdalom a depresszióhoz hasonlóan rontja az alvásminőséget, a rossz alvásminőség pedig növelheti a fájdalomérzetet. A korábbi kutatások kapcsolatot találtak a nagyobb mértékű fájdalom és a súlyosabb rokkantság között, bár az ok-okozati kapcsolatot még nem sikerült tisztázni.

A rossz alvás értelemszerűen növeli a fáradtságérzetet is, a fáradtságról pedig sikeresen kimutatták, hogy növekedése előrejelzi a nagyobb fokú rokkantságot.

Mindezek alapján a szerzők úgy érvelnek, hogy az alvászavarok kezelése a jobb alvás mellett egyéb pozitív hatásokkal is járhat: csökkentheti a beteg depresszióját, fájdalom- és fáradtságérzetét, és ezeken keresztül mérsékelheti a rokkantságot.

Bővebben: Is poor sleep quality associated with greater disability in patients with multiple sclerosis?

A zsíros étrend jelentősen növelheti a relapszusok esélyét

A sclerosis multiplex beteg gyerekeknek a felnőttekhez képest gyakoribbak a relapszusaik, ezért ők különösen alkalmasak arra, hogy a különböző étrendek hatását tanulmányozzák rajtuk. Egy új kutatásban 219 fiatalt vizsgáltak meg, hogy pontosabb képet kapjanak az étrend SM-ben betöltött szerepéről.

zsírban gazdag ételek

A kutatás arra jutott, hogy minden 10%-nyi zsírbevitel-növekedés 56%-kal növeli a relapszusok kockázatát. Amikor a kutatók csak a telített zsírokat vették figyelembe, a növekedés 237%-ra ugrott fel. Ezzel szemben minden, nagyjából 180 grammnyi zöldség fogyasztása 50%-kal csökkentette a relapszusok esélyét.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy más összetevők, például a cukor, a vas, a gyümölcsök vagy a rostok befolyásolják-e a relapszusok megjelenését, ezek esetében azonban nem sikerült semmilyen összefüggést kimutatniuk.

Noha a vizsgálat megfigyelő jellege − a szisztematikus kísérletekkel ellentétben − nem alkalmas arra, hogy ez alapján kimondják, a zsír okozza a relapszusokat, ugyanakkor több olyan út is van, amin keresztül a zsírnak valóban lehet ilyen hatása.

Az itt kapott eredmények összhangban vannak Dr. Roy Swank korábbi, telített zsírokkal kapcsolatos kutatásaival és az OMS diéta által ajánlott étrenddel.

Bővebben:
Contribution of dietary intake to relapse rate in early paediatric multiple sclerosis

Az ocrelizumab megérkezett Európába

Európa térképeAz Európai Bizottság engedélyezte az első ocrelizumab hatóanyagú gyógyszer forgalomba hozatalát az unió 28 tagállamában. Ezzel egyfelől egy igen versenyképes szerrel bővült a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex kezelésére alkalmas betegségmódosító terápiák skálája, másfelől végre az elsődleges progresszív sclerosis multiplex betegek részére is fel tud kínálni valamit az orvostudomány. Ez utóbbi SM típus kezelésére ugyanis eddig semmilyen eszköz nem állt rendelkezésükre. Az Európában élő 700 000 SM beteg közül körülbelül 96 000 személy él ezzel a betegségnek ezzel a fajtájával.

Mikortól lesz elérhető Magyarországon?

Egyelőre arról sincs információnk, mikortól lesz elérhető a gyógyszer a gyakorlati életben. A hatóanyagról a kezelőorvosnál érdemes érdeklődni, mert valószínűleg ő fogja tudni a leghamarabb megmondani, hogy mikor lesz a hazai gyakorlatban is ténylegesen elérhető és választható ilyen gyógyszer.

De mi is ez az ocrelizumab?

A gyógyszer legfontosabb ismérveiről itt írtunk:
Mi az ocrelizumab?

A működési mechanizmusáról és a hatásosságáról itt számoltunk be:
Új hatóanyag az SM kezelésére

Az aszpirin segíthet a hőérzékeny sclerosis multiplex betegeknek

Számtalan kutatás igazolta már, hogy a sportolás jó hatással van a sclerosis multiplex betegek állapotára, sokukat azonban elrettenti, hogy a sportolás közben történő kimelegedés tüneteik átmeneti felerősödésével járhat (ezt a jelenséget hívják pszeudorelapszusnak). Egy kis létszámú (12 fő), kettős vak, placebo-kontrollált kísérlet azt vizsgálta, segíthet-e a tünetek megjelenésének elhalasztásában az aszpirin.

Aspirin tablettaA kutatás eredménye szerint 650 mg aszpirin megnövelte a kifáradásig eltelt időt, és 56%-kal csökkentette a sportolás után mért testhőmérsékletet. Bár az eredmények nem érték el a statisztikai szignifikancia szintjét, a kutatás alapján elképzelhető, hogy a sportolás előtt bevett aszpirin segíthet a hőérzékeny SM betegeknek.

Magyarországon a normál méretű aszpirin 500 mg-os kiszerelésben kapható.

Bővebben: Aspirin is an effective pretreatment for exercise in multiple sclerosis

Sportolással a myelin regenerációjáért

kerékpározó férfi

Egy új, 21 kutatást áttekintő metaanalízis a sport és a myelin kapcsolatát vizsgálta. Bár a témában viszonylag kevés és nem túl alapos kutatást találtak, az eredmények szerint a rendszeresen végzett, mérsékelt intenzitású állóképességi sportok (ilyen például a séta, futás, biciklizés, úszás stb.) növelik a remyelinizáció mértékét és a myelinizációhoz szükséges fehérjék számát, és ezáltal alkalmasak lehetnek a demyelinizáció megelőzésére és kezelésére.

A sport így nem csak a társbetegségek elkerülésére és az életminőség javítására, de a sclerosis multiplex okozta károk megelőzésére, mérséklésére vagy akár javítására is alkalmas lehet.

Bővebben: Effects of physical exercise on myelin sheath regeneration: A systematic review and meta-analysis

D-vitamint leginkább télen és kora tavasszal érdemes szedni

Az alacsony D-vitamin-szint a sclerosis multiplex kialakulásának és progressziójának jól ismert rizikófaktora, ezért az SM betegeknek különösen ajánlott a D-vitamin-szintjük mérése és szükség esetén a megfelelő értékre történő beállítása. Egy új kutatás azt vizsgálta, hogy a D-vitamin pótlása mely időszakokban fejti ki pozitív hatását.

téli napfényMivel a D-vitamin a bőrben keletkezik az UV-B-sugárzás hatására, a kutatók nyáron mérték a legmagasabb D-vitamin szintet a betegekben. Az egyetlen időszak, amikor a vitamint nem szedő résztvevők D-vitamin-szintje meghaladta az ajánlott minimumot (50 nmol/L), júliustól szeptemberig tartott. A heti 18 950 NE (nemzetközi egység) D-vitamint szedő betegek szintje az UV-B sugárzástól függetlenül stabilan 70 nmol/L felett maradt, és nem mutatott évszakos ingadozást.

A D-vitamin szedése 50%-kal csökkentette a relapszusok számát, ez a különbség azonban szinte kizárólag a januártól márciusig tartó időszakban jelentkezett, amikor a legalacsonyabb volt a vitamin szedése nélkül mért D-vitamin-szint. Ha ezt az időszakot nem vették figyelembe, akkor a D-vitamin szedésének pozitív hatása már nem volt szignifikáns.

Egy korábbi kutatás alapján a relapszusok számának növekedése másfél hónappal az UV-B-sugárzás csökkenése után jelentkezik, ezért a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni, ugyanakkor télen és kora tavasszal lehet a legfontosabb a D-vitamin-szint optimális értékének fenntartása.

Bővebben: Vitamin D supplementation differentially affects seasonal multiple sclerosis disease activity

Az SM gyógyszerek hatástalanok az 53 év feletti átlagbeteg számára

A tudományban meta-analízisnek nevezik, amikor a kutatók egy témában áttekintenek minden alapos kutatást, és ezeket együttesen elemzik. Az így kapott eredmények statisztikailag pontosabbak, mint egy-egy kísérlet kimenetele önmagában. Egy új, 28 000 beteg adatait áttekintő meta-analízis a különböző sclerosis multiplex gyógyszerek hatékonyságát vizsgálta.

interferon-béta-készítmények és egyéb immunmoduláns szerek hatékonyságának csökkenését ábrázoló grafikon

Az SM gyógyszerek többsége csak a relapszáló-remittáló SM betegekre hat, a másodlagos progresszív SM betegekre nem. A progresszívvé válás nem úgy történik, hogy egy nap egyszer csak progresszívként ébred fel az ember, hanem folyamatos az átmenet RRSM-ből SPSM-be. A meta-analízis ezt alátámasztva azt találta, hogy a gyógyszerek hatékonysága a betegek korával folyamatosan csökken, egészen addig, amíg egy átlagos 53 éves betegnél eljut arra a szintre, hogy teljesen elveszíti a hatékonyságát.

Mindez nem jelenti azt, hogy 53 éves korában mindenkinek abba kellene hagynia a betegségmódosító terápiát. Ha valakinek sok relapszusa és számottevő kontraszthalmozó léziója van, ő jó eséllyel nyer a gyógyszerhasználattal. A fentieket úgy kell értelmezni, hogy ha minden 53 év feletti beteg kapna valamilyen SM gyógyszert, akkor a páciensek fele feleslegesen lenne kitéve a kezelés mellékhatásainak, miközben csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem profitálna a gyógyszer szedéséből.

Amellett, hogy az agresszív SM gyógyszerek az idősebbeken nem segítenek, a mellékhatások mellett akadályozhatják a normális regenerációs mechanizmusokat, ezért kifejezetten árthatnak is a betegeknek. Mindezek fényében minden 53 év feletti beteg esetében egyedileg tanácsos átgondolni, hogy érdemes-e részt vennie bármilyen kezelésben.

A kutatás másik érdekes eredménye, hogy a modern, hatékonyabb gyógyszerek csak az átlagbeteg 40,5 éves koráig hatékonyabbak az olyan régi motorosoknál mint az interferon-béta vagy a glatiramer-acetát. Az új készítmények súlyosabb mellékhatásai miatt 40,5 éves kor felett megfontolandó lehet a gyógyszerváltás egy enyhébb terápiára.

A fentiekből az következik, hogy a hatékony gyógyszeres kezelés akár néhány évvel történő elhalasztása is olyan összesített értelemben vett hatékonyságcsökkenéssel jár, ami csak nehezen vagy egyáltalán nem behozható a később alkalmazott, erősebb gyógyszerekkel. Mindez nem jelenti azt sem, hogy minden fiatalnak a lehető legerősebb gyógyszert kellene szednie: van, akinek olyan jóindulatú a betegsége, hogy a várható élettartama alatt amúgy sem kerülne súlyosabb rokkantsági állapotba.

Az új eredmények alapján különösen az idősebb betegeknek érdemes lehet átbeszélniük kezelőorvosukkal az alkalmazott gyógyszeres terápiájukat.

Bővebben:
Meta-analysis of the Age-Dependent Efficacy of Multiple Sclerosis Treatments

Az MRI kontrasztanyag lerakódhat a betegek agyában

A Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. kongresszusán Dr. Barsi Péter a sclerosis multiplex MRI-vel történő diagnosztizálásáról és követéséről tartott előadást, melyen szóba kerültek a kontrasztanyagok mellékhatásai is.

Agytumor MRI képe kontrasztanyag nélkül és kontrasztanyaggal

Az aktív SM léziók kimutatása − ez szükséges például az RRSM diagnózisához is − jelenleg még nem megoldható kontrasztanyagos MRI felvétel készítése nélkül. A kontrasztanyag ahhoz szükséges, hogy a felvételeken a radiológus kiemelve lássa az épp gyulladásban lévő idegrendszeri területeket. Az ehhez szükséges injekció gadolíniumot tartalmaz, ami egy mérgező szer, ezért “becsomagolva” juttatják a szervezetbe. Az MRI vizsgálat után azért ajánlják sok folyadék fogyasztását, hogy ennek kiürülése felgyorsuljon.

Agyvérzés MRI képe kontrasztanyag nélkül és kontrasztanyaggal

A kontrasztanyagnak sajnos mellékhatásai is lehetek. Már 2006-ban felmerült, hogy a kontrasztanyag bizonyos körülmények között lerakódik a szövetekben, és a gyengébb vesefunkciójú pácienseknél a szövetek megvastagodását − ún. nefrogén szisztémás fibrosist − okozhatja, ami ritka esetben akár halálos kimenetelű is lehet. Újabb kutatások arra utalnak, hogy gyakran végzett lineáris gadolíniumos MRI vizsgálat esetén a gadolínium az agyban is lerakódhat. A lerakódás a későbbi, kontrasztanyag nélküli MRI leleteken mutatható ki, mégpedig úgy, hogy az ilyen személyek felvételei már alaphelyzetben is kontrasztosabbak. Ez a mellékhatás jelenleg csak a kontrasztanyagos felvételek készítésének minimalizálásával csökkenthető.

A felhalmozódott gadolínium esetleges egészségkárosító hatásáról jelenleg nincsenek adatok, így több ajánlás is sürgeti ennek vizsgálatát. Amíg ez megtörténik, az EMA 2017. márciusi ajánlása alapján a lineáris gadolíniumot tartalmazó kontrasztanyagokat nem lenne szabad használni. Ez nem jelenti azt, hogy nem is használják, hiszen ez csak egy ajánlás. Ezzel szemben az amerikai irányelvek szerint továbbra is érdemes alkalmazni őket, hiszen nélkülözhetetlenek, és jelenleg semmilyen egészségre káros hatásukról nincs tudomásunk.

Amennyiben az Európai Bizottság elfogadja az ajánlást, az kötelezően betartandó lesz Európában, így Magyarországon is. Addig is érdemes lehet megfontolni a nem létfontosságú lineáris gadolíniumos MRI felvételek készítésének mellőzését.

A fent említett kontrasztanyagok esetleges kivonása nem fogja azt eredményezni, hogy onnantól kezdve nem lesz lehetőség kontrasztanyagos vizsgálatot végezni. A kontrasztanyagoknak ugyanis van egy másik típusuk, melyeknek nem lineáris, hanem makrociklikus a geometriájuk. Ezek kémiailag sokkal stabilabbak, így sokkal kisebb eséllyel engedik szabadon a gadolíniumot a szervezetben, ezáltal sokkal biztonságosabb a használatuk. Az EMA korlátozó irányelvei csak a lineáris kontrasztanyagokra vonatkoznak, és nem befolyásolják a makrociklikus változatok használatát.

Felesleges MRI-használat sclerosis multiplex betegeknél

MRI vizsgálatA Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. kongresszusán Iljicsov Anna arról tartott egy vitaindítónak szánt előadást, hogy a sclerosis multiplex aktivitásának követésében a klinikai kép számít, így MRI vizsgálatra ritkán, inkább csak kiegészítésképpen van szükség.

A korán megindított betegségmódosító terápia szószólói amellett érvelnek, hogy már az első klinikai tünet előtt, a radiológiailag izolált szindrómában is megfontolandó lenne elkezdeni a kezelést. Ellenben az immunmoduláns terápia feltétele legalább egy klinikai esemény kifejlődése, sőt hazánkban legalább két tünet megjelenése. Emiatt a RIS vagy CIS állapotú beteg intenzív MRI követése teljesen felesleges, hiszen nem módosítja a páciens ellátását.

Az MRI használatának létjogosultsága még a gyógyszerváltás kapcsán szokott felmerülni. Ez azonban jellemzően a mellékhatások elviselhetetlensége vagy a terápia nem megfelelő hatékonysága − azaz továbbra is túl gyakori relapszus és/vagy a túl gyors progresszió − miatt szokott felmerülni. A radiológiai leletek ilyenkor maximum kiegészítik a beteg állapotának feltérképezését, de önmagukban a kedvezőtlen leletek nem adnak okot a gyógyszerváltásra. A betegségmódosító kezelés hatékonyságának ellenőrzésére önmagában tehát ugyancsak felesleges az MRI vizsgálat.

Az új SM léziók mindössze 3 héten át halmozzák a kontrasztanyagot, így évi egy MRI vizsgálat csak akkor mond valamit, ha a betegnek nagyon aktív a betegsége.

SM miatti állapotromlás átlagolt lefutási variációi

Az EDSS 3. fázisának eléréséig rendkívül sokféle lefolyási ütemmel találkozhatunk SM-ben: vannak betegek, akik 1-2 éven belül elérik ezt a szintet, míg a szerencsésebbek akár több mint 20 éven keresztül is kihúzhatják EDSS 3 alatt. Ezt követően azonban az EDSS 3-ról 6-ra ugrás meglepően hasonló ütemben zajlik: EDSS 3-ról átlagosan 3-5 év alatt jutnak el a betegek az EDSS 6. pontjára, függetlenül attól, hogy a 3. szint eléréséig mennyi idő telt el. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ekkor már nem a gyulladások határozzák meg a klinikai képet, hanem a neurodegeneráció áll a súlyosbodás hátterében. Mivel azonban ennek a folyamatnak a megállítására jelenleg nincs semmilyen terápiás lehetőség az orvosok kezében, az MRI vizsgálatok itt már vajmi keveset adnak hozzá a páciens életéhez.

Az MRI használatát tehát minden alkalommal érdemes megfontolni, figyelembe véve a vizsgálat idői és költségbeli vonzatát valamint a gadolínium agyban történő lerakódását, és csak azokban az esetekben alkalmazni, amikor valóban hozzásegít egy döntés meghozatalához.


Ha érdekel az ezzel ellentétes vélemény, mely szerint az SM aktivitásának követéséhez igenis fontos a rendszeres MRI vizsgálat, olvasd el ezt a cikket is: A sclerosis multiplex előrehaladásának követése