Kakaóval a fáradékonyság ellen

A fáradékonyság (fatigue) igen gyakori tünet a sclerosis multiplex betegek körében. Bár több tünetkezelő gyógyszer vizsgálata is folyamatban van napjainkban, a jelenlegi legjobban alátámasztott ellenszer a rendszeres tornázás.

Korábbi kutatások azt találták, hogy a krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegek szubjektív fáradtságérzetét javítja a flavonoidokban gazdag, 70-85%-os étcsokoládé fogyasztása, és ezen felbuzdulva most felmerült az ötlet, hogy esetleg az SM betegek is profitálhatnak a csokievésből.

A teljes vizsgálat még csak most fog kezdődni, azonban a kutatók már elvégeztek egy megvalósíthatósági tanulmányt, amiben egy 40 fős mintán megnézték, hogy a kutatási tervük megfelelő-e.

A kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálat során a fáradékony SM betegek napi 18 gramm mennyiségű, flavonoidban gazdag kakaóport fogyasztottak 200 ml meleg rizstejben feloldva. Az italt minden reggel azonos időpontban, éhgyomorra, legalább 30 perccel az étkezés előtt fogyasztották el.

Az előzetes vizsgálat azt találta, hogy a kakaó fogyasztása kis mértékben javította a betegek szubjektív fáradtságérzetét, és közepes mértékű pozitív hatással volt arra, hogy mekkora távolságot voltak képesek megtenni 6 perc alatt. A kutatás kezdetekor a betegek átlagosan 360 métert tettek meg 6 percen belül, ez az érték 6 hét után 394 méterre javult. A kontrollcsoport tagjai, akik flavonoidban szegény kakaót ittak, 344 méterről mindössze 354 méterre változott a 6 percen belül megtett út hossza.

A kutatók szerint a flavonoidban gazdag kakaó fogyasztása olcsó és könnyen elérhető kiegészítő terápia lehet az SM betegek számára fáradékonyság ellen, amit egy hamarosan induló, nagyobb mintán végzett kutatással kívánnak alátámasztani.

Bővebben: A randomised double-blind placebo-controlled feasibility trial of flavonoid-rich cocoa for fatigue in people with relapsing and remitting multiple sclerosis

Magyar SM betegek kognitív zavarai

A Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciáján Bencsik Krisztina Psychopathológiai tünetek és epidemiológiai adatok sclerosis multipexben címmel tartott előadást. Nem kell megijedni a címtől, ez mindössze annyit jelent, hogy az SM gondolkodásra tett hatásáról, illetve az azt befolyásoló tünetek gyakoriságáról beszélt.

sudoku rejtvényAz SM betegek progresszióját jellemzően az EDSS-skálával mérik, ami kifejezetten a fizikai problémák vizsgálatára irányul, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a kór a páciens gondolkodását is érintheti. Ez utóbbiakat időigényes vizsgálni, mert speciális neuropszichológiai tesztek szükségesek hozzá, és a magyar orvosi gyakorlatban ezek felvételére és kiértékelésére sajnos nemigen jut idő. Ez azért probléma, mert a betegek jelentős részénél, akár 70%-uknál is jelentkezhetnek kognitív funkciókat érintő működészavarok, és mindössze az EDSS pontszám alapján nem lehet megjósolni, hogy ezek milyen valószínűséggel vannak jelen a betegnél. A kognitív zavarok a fizikai problémáktól függetlenül jelentkeznek, és inkább az agy zsugorodásával, valamint a szürkeállományi léziókkal mutatnak összefüggést. Külön tesztelésük hiányában a betegek ilyen irányú zavarai teljesen rejtve maradhatnak.

A leggyakoribb kognitív zavarok az információfeldolgozás sebességét, továbbá a vizuális (azaz látási) és a verbális (azaz szóbeli) memóriát érintik. A nemzetközi kutatások alapján a betegek 50%-a esik át depresszión az élete során, a kóros fáradékonyság (fatigue) pedig 76-92%-uknál jelentkezik.

Egy magyar vizsgálat három SM centrum bevonásával, 554 beteg részvételével vizsgálta a kognitív zavarok gyakoriságát. A résztvevők 57,6%-ánál állt fenn valamilyen probléma: 30%-uknál találtak információfeldolgozási sebességcsökkenést, 19%-uknál vizuális memóriakárosodást, 13%-uknál verbális memóriakárosodást.

A férfiak a nőkhöz képest nagyobb eséllyel (70% vs. 52%) szenvedtek kognitív zavaroktól, és míg nőknél a magas iskolai végzettség (azaz a 12 évnél hosszabb tanulmányi idő) jelentős védettséget jelentett az ilyen zavarokkal szemben (22%-kal kevesebbet érintett közülük), a férfiaknál ilyen jellegű védelem nem volt kimutatható. (Egy hasonló eredményt korábban itt közöltünk, a kognitív tartalékról pedig részletesebben itt írtunk). A kutatók szerint ez a nemi különbség részben annak köszönhető, hogy a férfiak egészséges mértékű agyi atrófiája eleve gyorsabban zajlik a nőkéhez képest, és ez hozzáadódik az SM okozta agyzsugorodás üteméhez.

Egy tizenkilenc SM centrumban végzett, 428 beteg vizsgálatával készült magyar felmérés során a betegek 62,4%-a élt a kóros fáradékonyság tüneteivel. Ez kifejezetten az úgynevezett primer fáradékonyság gyakorisága, azaz kizárták a felmérésből azokat, akik nem közvetlenül az SM miatt, hanem egy közbülső ok, például alvászavar, depresszió vagy gyógyszer miatt voltak kimerültek.

A magyar felmérésben a depresszióval küzdők aránya mindössze 13,4% volt, ami jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi szakirodalomban. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a betegeket SM centrumokban toborozták a vizsgálatra, ahol a depressziót valószínűleg megfelelően vizsgálták és kezelték, továbbá minden páciens glatiramer-acetát kezelésben részesült, aminek antidepresszáns hatása is lehet.

A kognitív zavarok tehát a magyar betegeknél is igen gyakoriak. Ha ezek a tünetek az eddigieknél nagyobb figyelmet kapnának, az segíthetné a páciensek életminőségének javítását, valamint a kezelőorvosok is pontosabb képet kaphatnának betegeik állapotromlásáról, ami akár a gyógyszerválasztás során is fontos támpont lehetne.

A sclerosis multiplex 12 leggyakoribb tünete

olvasási idő: 7-8 perc
nehézségi szint: könnyű


A sclerosis multiplex a központi idegrendszer betegsége. Attól függően, hogy az idegrendszerben hol lép fel a probléma, a tünetek szinte bárhol megjelenhetnek, a fejbúbtól a lábujjakig. Az SM megjelenése olyan sokféle lehet, hogy aligha akad két olyan ember, akik a tünetek azonos kombinációjával küzdenek. Ezért is hívják a betegséget “ezerarcú kórnak”. Az alábbi felsorolás a 12 leggyakrabban előforduló tünetet mutatja be röviden.

Tovább olvasom

9 ok, amiért SM betegként érdemes kimenni a szabadba

erdőA természetben való időtöltésnek számos pozitív hatása van, ami nem véletlen, hiszen szervezetünket az evolúció nem a városokban, hanem az erdőkben való életre képezte ki. Egy átlag emberhez képest a sclerosis multiplex betegek számára a természet kedvező hatásai még kifejezettebbek lehetnek, mivel több általa befolyásolt tényezőnek is fontos szerepe van a páciensek állapotromlásában.

Tovább olvasom

A fáradékony betegek nagyobb eséllyel lesznek progresszívek

A relapszáló-remittáló sclerosis multiplex másodlagos progresszívvé válását jelenleg nem tudjuk megbízhatóan előrejelezni, egy új kutatás azonban most több ezzel kapcsolatos összefüggésre is rámutatott.

Az 5 éves vizsgálatban olyan SM betegek vettek részt, akik már legalább 50 évesek és minimum 15 éve betegek. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen tulajdonságok használhatóak fel a másodlagos progresszív SM kialakulásának előrejelzésére. A vizsgálat ideje alatt a betegek 33%-a vált progresszívvé. Az ő csoportjuk tagjai négy paraméterben tértek el a relapszáló-remittáló személyektől:

  1. átlagban idősebbek voltak (54,8 vs. 52,1 év)
  2. a vizsgálat kezdetekor és végekor is magasabb EDSS pontszámot értek el (3,5 vs. 2,6 illetve 5,6 vs. 3,0)
  3. nagyobb valószínűséggel számoltak be már a kezdetekben is alsó végtagproblémákról (53,2% vs. 21,5%)
  4. nagyobb valószínűséggel számoltak be már a kezdetekben is valamilyen fokú fáradékonyságról még akkor is, ha figyelembe vették a korukat, a betegségük idejét és az EDSS értéküket (91,5% vs. 68,2%)

Az alsó végtagproblémák és a fáradékonyság erősen korreláltak egymással, és a kutatás alapján ezek a mutatók hasznosak lehetnek az SM progresszívvé válásának előrejelzésében.

Bővebben: Self-reported fatigue and lower limb problems predictive of conversion to secondary progressive multiple sclerosis in an aging sample of patients