Az SM gyógyszerek hatástalanok az 53 év feletti átlagbeteg számára

A tudományban meta-analízisnek nevezik, amikor a kutatók egy témában áttekintenek minden alapos kutatást, és ezeket együttesen elemzik. Az így kapott eredmények statisztikailag pontosabbak, mint egy-egy kísérlet kimenetele önmagában. Egy új, 28 000 beteg adatait áttekintő meta-analízis a különböző sclerosis multiplex gyógyszerek hatékonyságát vizsgálta.

interferon-béta-készítmények és egyéb immunmoduláns szerek hatékonyságának csökkenését ábrázoló grafikon

Az SM gyógyszerek többsége csak a relapszáló-remittáló SM betegekre hat, a másodlagos progresszív SM betegekre nem. A progresszívvé válás nem úgy történik, hogy egy nap egyszer csak progresszívként ébred fel az ember, hanem folyamatos az átmenet RRSM-ből SPSM-be. A meta-analízis ezt alátámasztva azt találta, hogy a gyógyszerek hatékonysága a betegek korával folyamatosan csökken, egészen addig, amíg egy átlagos 53 éves betegnél eljut arra a szintre, hogy teljesen elveszíti a hatékonyságát.

Mindez nem jelenti azt, hogy 53 éves korában mindenkinek abba kellene hagynia a betegségmódosító terápiát. Ha valakinek sok relapszusa és számottevő kontraszthalmozó léziója van, ő jó eséllyel nyer a gyógyszerhasználattal. A fentieket úgy kell értelmezni, hogy ha minden 53 év feletti beteg kapna valamilyen SM gyógyszert, akkor a páciensek fele feleslegesen lenne kitéve a kezelés mellékhatásainak, miközben csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem profitálna a gyógyszer szedéséből.

Amellett, hogy az agresszív SM gyógyszerek az idősebbeken nem segítenek, a mellékhatások mellett akadályozhatják a normális regenerációs mechanizmusokat, ezért kifejezetten árthatnak is a betegeknek. Mindezek fényében minden 53 év feletti beteg esetében egyedileg tanácsos átgondolni, hogy érdemes-e részt vennie bármilyen kezelésben.

A kutatás másik érdekes eredménye, hogy a modern, hatékonyabb gyógyszerek csak az átlagbeteg 40,5 éves koráig hatékonyabbak az olyan régi motorosoknál mint az interferon-béta vagy a Copaxone. Az új készítmények súlyosabb mellékhatásai miatt 40,5 éves kor felett megfontolandó lehet a gyógyszerváltás egy enyhébb terápiára.

A fentiekből az következik, hogy a hatékony gyógyszeres kezelés akár néhány évvel történő elhalasztása is olyan összesített értelemben vett hatékonyságcsökkenéssel jár, ami csak nehezen vagy egyáltalán nem behozható a később alkalmazott, erősebb gyógyszerekkel. Mindez nem jelenti azt sem, hogy minden fiatalnak a lehető legerősebb gyógyszert kellene szednie: van, akinek olyan jóindulatú a betegsége, hogy a várható élettartama alatt amúgy sem kerülne súlyosabb rokkantsági állapotba.

Az új eredmények alapján különösen az idősebb betegeknek érdemes lehet átbeszélniük kezelőorvosukkal az alkalmazott gyógyszeres terápiájukat.

Bővebben:
Meta-analysis of the Age-Dependent Efficacy of Multiple Sclerosis Treatments

Az idei ECTRIMS konferencia hírei a gyógyszerekről

Másfél hete Párizsban tartották a 7. ECTRIMS konferenciát, ahol különböző kutatási eredményeket osztottak meg egymással a szakma képviselői. A konferencia anyagának sclerosis multiplex gyógyszerekkel kapcsolatos részeiből szemezgettünk.

Tovább olvasom

Gyógyulás a nanotechnológia segítségével

Kvantumpontok, vagy más néven nano-méretű (a milliméter egymilliomod része) részecskék segítségével sikerült átprogramozni az egerek immunrendszerét úgy, hogy az ne támadja meg a myelinhüvelyt. Ennek azért van jelentősége a sclerosis multiplex páciensek számára, mert az ő betegségük lényege, hogy az immunrendszer megtámadja és pusztulásra ítéli az idegeket körülvevő myelinburkot.

részecskék absztrakt rajzaAz antigének azok az anyagok, melyeket az immunrendszer felismer, és immunválasszal reagál rájuk. A kutatók myelin-antigéneket helyeztek el rendkívül apró részecskéken, amiket azután egerekbe juttattak. Próbálkoztak sok antigént tartalmazó kevés kvantumpont, valamint kevés antigént tartalmazó sok kvantumpont bejuttatásával is. Mint kiderült, ez utóbbi alkalmas arra, hogy az egerek immunrendszere toleranciát fejlesszen ki a myelin-antigénekkel szemben. Az így átprogramozott immunrendszer a továbbiakban az egér agyában lévő myelint már nem támadja meg.

A már meglévő gyógyszerekhez képest ez a kezelés azért lenne sokkal hasznosabb, mert az immunrendszer elnyomása helyett annak átprogramozásával dolgozik, így várhatóan nem növeli más megbetegedések kockázatát, és jóval kevesebb mellékhatással jár majd az alkalmazása.

Bővebben: Engineering Immunological Tolerance Using Quantum Dots to Tune the Density of Self-Antigen Display

A Tecfidera májkárosodást okozhat

Egy 2017 januárjában publikált kutatás 3 évnyi FAERS-adat áttekintése alapján több olyan esetet talált, ahol az SM kezelésére is használt dimetil-fumarát (azaz a Tecfidera tabletta hatóanyaga) nagy valószínűséggel májkárosodást okozott.

Tecfidera tablettaAz összesen 151 találatból 14 esetben volt elég adat ahhoz, hogy valószínű (11) vagy lehetséges (3) ok-okozati összefüggést feltételezhessenek. A májkárosodás mértéke 8 esetben mérsékelt vagy mérsékelt-súlyos, 3 esetben enyhe volt. Egyik esetben sem került sor szervátültetésre vagy halálra, 10 beteg viszont kórházi kezelésre kényszerült. A májkárosodás a gyógyszer szedése után 4 és 302 nap között (átlagosan 101 nap után) jelentkezett, 7 esetben történt 30 napon belül.

A probléma jelentkezésekor minden beteg felhagyott a gyógyszer szedésével, és 13 esetben, ahol volt erről adat, mindegyiküknek helyreálltak a mért értékei.

A májkárosodás pontos mechanizmusát a kutatók nem tudták megállapítani, lehetséges okokként a gyógyszerérzékenységet, az autoimmun hepatitist (azaz autoimmun eredetű májgyulladást), illetve a fertőzést jelölték meg.

A Tecfidera betegtájékoztatója jelenleg is rendszeres máj- és vesekontrollt ír elő, a kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az orvosoknak az esetlegesen előforduló súlyos májkárosodással is számolniuk kell. Mivel ez egy új kutatás, és nem biztos, hogy minden kezelőorvoshoz eljutott már, ha te is Tecfidera tablettát szedsz, érdemes lehet erre rákérdezni az orvosodnál.

Bővebben:
Liver injury associated with dimethyl fumarate in multiple sclerosis patients