Egy ritka herpeszvírus lehet a sclerosis multiplex egyik kiváltó oka

Egy több mint 15 000 személy bevonásával végzett svéd kutatás szerint a herpeszvírus 6A (azaz a HHV-6A), és nem a széles körben elterjedt 6B (azaz a HHV-6B) típusa lehet a sclerosis multiplex egyik kiváltó oka.

HHV-6A és HHV-6B vírus

Az elterjedtebb 6B típus olyan gyakori, hogy becslések szerint a gyerekek kb. 80%-a két éves kora előtt megfertőződik vele. Ez olyan, viszonylag enyhe lefolyású betegségeket okoz, mint például a háromnapos láz (más néven roseola). Ehhez a vírushoz annyira hasonlít a nála sokkal ritkábban előforduló 6A típus, hogy az orvostudomány mindeddig nem is tudott különbséget tenni kettejük között. Ezúttal úgy tudták elkülöníteni a két típust egymástól, hogy azokat a herpesz vírus ellen termelt antitesteket vetették össze egymással a vérben, amelyek azokat a fehérjéket ismerik fel, amelyek leginkább eltérnek a két herpeszvírus között.

Az SM betegek vérében több HHV-6A vírus elleni antitest van, mint az egészséges emberek szervezetében. A HHV-6A vírus okozta fertőzés több mint kétszeresére növeli az SM későbbi kialakulásának kockázatát. A jelek szerint minél fiatalabb korban fertőződik meg valaki, annál nagyobb eséllyel válik SM beteggé az élete során. Ezzel szemben a HHV-6B elleni antitestek nem mutattak összefüggést az SM kialakulásával, sőt, az SM betegek kevesebb HHV-6B elleni antitestet termeltek, mint az egészséges személyek.

Bővebben:
Gyakori herpeszvírusokhoz köthető a sclerosis multiplex kialakulása → Arsratio
MS Risk Linked to Herpes Virus 6A and Not More Common 6B, Study Suggests → MS News Today

Mi a sclerosis multiplex?

olvasási idő: 10 perc
nehézségi szint: közepes


Definíció

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer krónikus betegsége, melynek neurológiai tüneteit az axont szigetelő myelinhüvely gyulladásos károsodása (demyelinizáció), valamint magának az axonnak, illetve az idegsejtnek a pusztulása okozza. A betegség BNO kódja G35H0, ahol a „G” az idegrendszeri érintettségre utal, azon belül pedig a központi idegrendszer demyelinizációs betegségei közé tartozik („35”), további alkategóriák nélkül („H0”).

Tovább olvasom

A sclerosis multiplex lelki okai

olvasási idő: 10 perc


Vannak betegségek, amik néha lelki okokra vezethetőek vissza (mint például a depresszió), más betegségek hátterében viszont olyan fizikai vagy biológiai okok állnak, mint a génmutációk, bakteriális vagy vírusfertőzések vagy éppen egy lépcsőn történő lezuhanás. A sclerosis multiplex pontos okai jelenleg nem ismertek, de azt tudjuk, hogy mind a gének, mind a környezeti tényezők (például D-vitamin hiány, Epstein-Barr vírusfertőzés) hajlamosíthatnak a kialakulására.

Ha elkezdjük begépelni a Google-be, hogy “sclerosis multiplex”, a gyorsaság érdekében a kereső felajánlja a gyakran használt keresőkifejezéseket, hogy megspóroljunk némi gépelést. Ezek között szerepel a “sclerosis multiplex lelki oka” javaslat is.

Tovább olvasom

A fiatalkori elhízás SM-hez vezethet

Elhízott személyEgy új tanulmány szerint a genetikai eredetű fiatal felnőttkori elhízás megnöveli a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét. Számszerűsítve: aki a BMI testtömegindex túlsúlyos kategóriájából az elhízott kategóriába átlép, az nagyságrendileg 40%-kal nagyobb valószínűséggel lesz SM beteg. Ez egy átlagos magasságú nő esetében körülbelül 68-70 kg-ról 80 kg-ra történő súlygyarapodást jelent.

Bővebben: Obesity Linked to Increased Risk of Multiple Sclerosis

Dohányzás és sclerosis multiplex

olvasási idő: 4 perc


A dohányzás és sclerosis multiplex kapcsolata

A különböző diétákkal ellentétben a dohányzás és a sclerosis multiplex kapcsolata sokat kutatott és jól ismert terület, ezért meglepődtem, amikor egy SM rendezvény szünetében megtelt a dohányzó sarok. Valójában nem lett volna okom a meglepődésre: egy 2004-ben végzett norvég kutatás szerint az SM betegek között több a dohányos, mint a teljes populációban [1].

Tovább olvasom

A magas glutamátszinttől progresszívvá válhat az SM

A glutamát a legáltalánosabb serkentő neurotranszmitter. Jelenléte azonban mégis korlátok közé van szabva, mert túlzott mennyisége mérgező hatású az idegrendszer sejtjeire nézve.

Már számos bizonyítékkal szolgáltak a kutatók arra a lehetőségre, hogy a glutamát fokozott koncentrációja hozzájárul a sclerosis multiplex kialakulásához. Az SM betegek ugyanis egy-egy relapszus során magasabb glutamátszintet mutatnak a gerincvelői folyadék vizsgálata során.

Szinapszis

A glutamát túlzott mennyiségét az N-acetylaspartate nevű anyag csökkenése kíséri. Valószínűleg ez az ellentétes irányú folyamat vezet az agytérfogat sorvadásához. Az idegrendszeri pusztulás mértékét ugyanis nem egymagában a glutamát szintje, hanem a glutamát és az N-acetylaspartate egymáshoz viszonyított aránya vetíti előre: minden 10%-nyi különbségnövekedés évi 0,33%-kal kisebb agytérfogathoz vezet. (A két anyag arányának változása néhány klinikai tünet megjelenésével is összekapcsolható, de a gerincvelői károsodással és a járási képességgel nem.)

A fenti megállapítások azt sugallják, hogy a glutamát túlzott jelenléte egy lehetséges tényező a sejtpusztulás és az ezzel járó progresszió bekövetkeztében. Ezzel esetleg új terápiás lehetőségek nyílnak a relapszáló-remittáló SM (RRMS) másodlagos progresszív (SPMS) formára váltásának megelőzésére.

Bővebben: In Vivo Evidence of Glutamate Toxicity in Multiple Sclerosis

Új érv az SM nyaki vénaszűkület elmélete (CCSVI) ellen

A sclerosis multiplex CCSVI-elmélete szerint a betegséget a nyaki vénák szűkülete okozza. A hipotézist 2008-as debütálása óta már számos vizsgálat cáfolta, de még napjainkban is folynak ez irányú megfigyelések az elmélet próbatételére.

MR angiográfia

Most egy olyan kanadai kutatás látott napvilágot, mely igen korszerű képalkotó eljárások bevetésével – nevezetesen kontrasztanyaggal segített MRI-vel és MR angiográfiás vizsgálattal – részletesen elemezte egészséges felnőttek idegrendszeri vérellátásáért felelős érhálózatát. A kérdésfelvetés az volt, hogy a nyaki érszűkület előfordulása arányait tekintve alacsonyabb-e a nem SM-es populációban, vagy ezek az anatómiai eltérések általános és természetes különbségek, függetlenül attól, valaki egészséges vagy beteg.

Az eredmények szerint az egészséges felnőttek körülbelül 75%-ánál találtak aszimmetriákat a két oldal vénái között. Ezekben előfordultak érszűkületek és értágulatok egyaránt. Az agy és a gerincvelő vérellátásáért felelős vénák szerkezeti eltérései tehát a nem SM-es személyek esetében is igen gyakran előfordulnak. Ebből következik, hogy a CCSVI – azaz az agy és gerincvelő vénás rendszerének krónikus elégtelensége – nem egy SM-specifikus jelenség, ami magyarázatul szolgálhatna a betegség tüneteinek kifejlődéséért.

Bővebben: Variations in vein anatomy of the neck are not limited to people living with MS