A kannabisz csökkenti az SM-ben alkalmazott tünetkezelő gyógyszerek használatát

marihuánalevélAz orvosi kannabisz sclerosis multiplexben leginkább a fájdalom csökkentésében, a spaszticitás enyhítésében és az alvás minőségének javításában tud segíteni a betegeknek. Egy közel egy éves vizsgálat során a kannabisznak köszönhetően a páciensek egyharmada képes volt mérsékelni vagy akár teljesen elhagyni az olyan tüneti gyógyszereik használatát, mint a fájdalomcsökkentő opioidok és stimulánsok vagy a nyugtató, altató hatású benzodiazepinek. A kannabisz leggyakoribb mellékhatása az álmosság volt, ám erről is mindössze a betegeket 6%-a panaszkodott.

Bővebben:
A kannabisz használat csökkenti a tüneteket és a vényköteles gyógyszerek használatát sclerosis multiplex betegeknél → Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület

Kétnapos program a 2019-es SM Világnapon Gyulán

Minden évben május 30-án van a sclerosis multiplex világnapja, ami idén hazánkban Gyulán kerül megrendezésre. Rendhagyó módon ezúttal a nagy nap előtti szerdán a szélesebb körű, laikus közönség számára is készülnek programokkal a szervezők. Május 30-án, csütörtökön szakmai előadásokkal, kulturális műsorokkal és közösségi programokkal várják a betegeket és hozzátartozóikat.

a 2019-es SM Világnap gyulai programja

Bővebben:
Kétnapos program a 2019-es SM Világnapon Gyulán → MSMBA

Szőrtüsző-őssejtek az idegsejtek védelmében?

Egy amerikai kutatócsoport egereknél olyan szőrtüsző-őssejtekre bukkant, amely képes volt az idegsejt-károsodások kijavítására.

myelinhüvelyt építő oligodendrocita sejt

A szőr és a bőr színének meghatározásáért felelős sejtek ugyanazokból az őssejtekből fejlődnek ki, mint az idegsejtek és támasztósejtjeik, azaz a gliasejtek. A gliasejtek csoportjába tartoznak az oligodendrociták, amelyek az idegsejtek védőburkát képzik. Ez a védőburok (azaz a myelinhüvely) az, ami sclerosis miltiplexben károsodik.

A szőrtüsző-őssejt egy molekulája egerekbe injekciózva képes volt helyreállítani egy genetikai eredetű myelinhiányt. Ha mindez az embereknél is így működik, ezek az őssejtek segíthetnek az SM okozta károsodások gyógyításában.

Bővebben:
Szőrtüsző-őssejtek az idegsejtek védelmében? → Medical Online

Az elfogadásért, a toleranciáért szőttek

“Az SM betegek egy része nehezen beszél, és furcsán, imbolyogva jár, ami miatt a környezetük nemcsak hogy elfordul tőlük, de mivel azt hiszik róluk, hogy részegek, gyakran van részük verbális atrocitásban, megaláztatásban.” – nyilatkozta Kék Ignácné, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SM egyesület elnöke.

A „Szőjünk együtt egészségesek és betegek” című program célja a toleranciára és elfogadásra nevelés.

A 8 megyeszékhelyet érintő rendezvényről itt olvashatsz bővebben:
Az elfogadásért, a toleranciáért szőttek → SZON.hu

Agyi jelekből sikerült érthető beszédet előállítani

agyi aktivitás rögzítésére alkalmas elektródákEgy újonnan kifejlesztett módszer az agyi jeleket gépi beszéddé alakítja. Ezzel a sclerosis multiplex vagy más idegrendszeri betegségek illetve traumák miatt beszédképtelenné vált betegek lényegesen gyorsabban és életszerűbben tudnak majd kommunikálni, mint a jelenlegi technológiák használatával.

Az alábbi videóban angol nyelven felolvasott mondatok példáján keresztül jól hallható, hogy az új módszer érthetőségét tekintve még eléggé gyerekcipőben jár, hiszen a mássalhangzók bizonytalanok, a szavak elmosódottak, de a fejlesztők szerint ezeket a finomhangolásokat már szoftveresen is el lehet végezni.

Bővebben:
Agyi jelekből sikerült érthető beszédet előállítani → 24.hu

Erősebb MRI = több információ gyorsabban és biztonságosabban

MRI gépAz MRI a test mágneses tulajdonságait felhasználva ad képet a központi idegrendszerről. Az MRI berendezés által keltett mágneses tér erősségének mértékegysége a Tesla (T). A napjainkban hazánkban üzemelő MRI berendezések jellemzően 1,5 T erősséggel működnek, ami körülbelül 30 000-szerese a Föld mágneses mezőjének, illetve 75-szöröse egy erős hűtőmágnesnek.

3 T

egymással megegyező, 1,5 és 3 Tesla erősségű MRI felvételek

Német kutatók felfedezték, hogy 3 T mágneserősségű MRI berendezéssel kontrasztanyag nélkül is ugyanolyan jól követhető a sclerosis multiplex aktivitása, mint a széles körben használt 1,5 T gépekkel és kontrasztanyaggal.

359 páciens 507 felvételét megvizsgálva összesen 1992 új vagy megnagyobbodott léziót találtak a “hagyományos módszerrel”, míg kontrasztanyag nélkül egy 3 T géppel ezek közül mindössze négyet nem vettek észre (amelyek három felvételen voltak). Ez a különbség a két eljárás között természetesen nem szignifikáns. Fontos kiemelni, hogy a négy kihagyott lézió ellenére egyszer sem történt olyan, hogy magát a betegségaktivitást ne lehetett volna észrevenni kontrasztanyag nélkül.

Egy 3 T erősségű MRI géppel felfegyverkezve tehát nagyjából mindegy, hogy a beteg kap-e kontrasztanyagot vagy sem, hiszen az eredményeken, a diagnózison ez mit sem változtat. Gazdasági szempontból azonban közel sem ugyanaz a kettő. A kontrasztanyag nélküli vizsgálatok lényegesen gyorsabbak és olcsóbbak, ezáltal több páciens ellátása lehet biztosított vele. Nem elhanyagolható az egészségügyi szempont sem, hiszen csak nemrégiben láttak napvilágot az MRI kontrasztanyag mellékhatásai, miszerint gyakran végzett vizsgálat esetén a lineáris gadolínium lerakódhat az agyban. A 3 T gépek jövőben várható elterjedése tehát épp azokat védi majd, akik életük során rendszeresen járnak MRI kontrollra.

Hazánk egyes kórházaiban és néhány magánklinikán elérhető a 3 T MRI vizsgálat, de legjobb tudomásunk szerint ennél erősebb berendezés nem akad Magyarországon. Pedig létezik ennél nagyobb mágneses terű gép is, ami további előnyökkel kecsegtet.

7 T

egymással megegyező, 3 és 7 Tesla erősségű MRI felvételek

Az agykérgi léziók igen nehezen észlelhetőek a hagyományos MRI felvételeken. A klinikai gyakorlatban még nem elérhető, de a tudományos kutatásokhoz használt szuper erős MRI gépek és modern utófeldolgozási módszerek már cizelláltabb képet tudnak festeni az agykéreg állapotáról. A 7 T erősségű MRI már elég érzékeny a kortikális elváltozásokra, és számos olyan lézió kimutatására képes, amit a gyengébb gépek nem tudnak felfedni.

Egy 33 fős, relapszáló-remittáló és másodlagos progresszív SM betegekből álló kísérleti csoportban az agykérgi léziók mennyisége kétszerese volt a fehérállományi lézióknak, ami már csak azért is meglepő eredmény, mert a közelmúltig évtizedeken át tartotta magát az a nézet, hogy az SM a fehérállomány gyulladásos megbetegedése. Sőt, ebben az új kutatásban az agykérgi léziók összmennyisége a betegség progressziójának megbízhatóbb előrejelzője volt, mint az SM tipikus patológiai jellemzőjeként számon tartott fehérállományi léziók.

agytekervények és barázdák

A 7 T felvételek arról is tanúskodnak, hogy az agykérgi léziók nagyobb valószínűséggel koncentrálódnak az agytekervényeket elválasztó árkokban, azaz agyi barázdákban. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a központi idegrendszert körülvevő agy-gerincvelői folyadék ezekbe az árkokba csak korlátozott mennyiségben jut be, így ezek a területek hajlamosabbak a gyulladásra. Márpedig ha az itt rejtőző gyulladásos léziók kétszer annyian vannak, mint a könnyen feltérképezhető, fehérállományi társaik, akkor jogos a felvetés, hogy az itteni károsodások olyan kulcsfontosságú szerepet játszanak az SM progressziójában, amit a jelenlegi orvosi gyakorlatban használt berendezéseinkkel esélyünk sincs felmérni.

Bővebben:

A pilates előnyei sclerosis multiplexben

olvasási idő: 3 perc
nehézségi szint: könnyű


Mi a pilates?

pilates gyakorlat

A pilates egy olyan sport, amelynek gyakorlatai nagy hangsúlyt helyeznek az egyensúlyra, a koordinációra, az egyes testrészek összehangolt mozgására, valamint a gerincet stabilizáló mély törzsizomzat, úgy mint a has, a hát alsó szakasza és a csípő használatára, továbbá az erőfeszítést kilégzéssel kísérő, speciális légzéstechnikára. Rendszeres gyakorlással a pilates erősíti az izmokat és fokozza a rugalmasságot az egész testben.

A pilates számos neurológiai zavar esetében bizonyította már rehabilitáló hatását. A sclerosis multiplex okozta tünetek enyhítését is több ízben vizsgálták már az utóbbi 5-6 évben, ám most egy metaanalízis összesítette ennek a 28 tanulmánynak az eredményeit.

Tovább olvasom

Új gyógyszer másodlagos progresszív SM betegeknek

a Siponimod kémiai szerkezeteKét nappal ezelőtt az FDA jóváhagyta a siponimod amerikai piacra kerülését a sclerosis multiplex relapszáló formáira, azaz többek között a másodlagos progresszív SM aktív formájára is. Ez azért jelentős fejlemény, mert az utóbbi 15 évben ez az első olyan betegségmódosító kezelés, amit kifejezetten a relapszáló SPSM páciensek részére javasolnak. A gyártó cég arra számít, hogy még idén kezdetét veszi az európai engedélyezési eljárás is.

(Mi a siponimod? A gyógyszerről bővebben szótárunkban írtunk.)

Bővebben:

A sclerosis multiplex kognitív tünetei

olvasási idő: 5 perc
nehézségi szint: nehéz


A kognitív tünetek előfordulási arányát még napjaink klinikai gyakorlata is alábecsüli. Ennek egyik oka, hogy a mentális deficiteket nehéz egy-egy rövid rutinlátogatás alkalmával, célzott és időigényes neuropszichológiai eljárások nélkül felmérni. A másik magyarázat, hogy a közhiedelemben tévesen még mindig úgy él, a kognitív tünetek ritkák és inkább a kór késői szakaszára jellemzőek [1].

Hány beteget érintenek?

43%

A kognitív zavarok gyakorisága az SM legelső tünetének megjelenése után 20% körüli, míg a másodlagos progresszív fázisban már a páciensek több mint háromnegyede érintett [2]. A gyakorisági adatok azonban nem ennyire riasztóak, ha az SM populáción belül kizárjuk azokat a személyeket, akik bármilyen egyéb neurológiai betegségben szenvednek az SM-en kívül, bármikor valaha alkohol- vagy drogproblémával küzdöttek, intézményesített keretek között élnek, illetve olyan súlyosabb motoros vagy vizuális deficittel élnek, amelyek befolyásolhatják a neuropszichológiai teszteken elért eredményeket. Egy ilyen mintán belül végzett, átfogó állapotfelmérés során a vizsgálati személyek mindössze 43%-ának voltak mentális nehézségeik [3].

A kognitív deficitek előfordulása teljesen független a fizikai tünetektől [4]. Egy testi korlátozás nélküli embernek is lehet jelentős kognitív károsodása, illetve egy fizikailag súlyosan fogyatékos személy is lehet teljesen ép szellemileg. A kognitív hanyatlás nem csak az előrehaladottabb állapotú páciensek sajátja [5], hanem már a betegség kezdetétől jelen lehet. Ezt alátámasztja az a megfigyelés, hogy már az SM diagnózisa előtt, rögtön az első tünet megjelenése után a betegek 94%-a az elvártnál gyengébb teljesítményt nyújt legalább egy neuropszichológiai teszten [6], noha ezek a teljesítmény-csökkenések még egyáltalán nem észrevehetőek a páciensek mindennapi élete során.

Hogyan alakulnak ki?

agyi atrófia

Minél több léziót mutat egy beteg MRI felvétele [7] és minél kiterjedtebb nála az agyi atrófia, annál nagyobb eséllyel küzd a páciens kognitív deficitekkel [8]. A demyelinizált területek nagyságánál az atrófia mértéke szorosabb összefüggést mutat a mentális zavarokkal [9,10], ami arra utal, hogy nem a betegség kezdeti fázisára jellemző gyulladásos léziók okozzák őket. A kognitív hanyatlás anatómiai korrelátumai makro- és mikroszkopikus szinten is jól kimutathatóak [11]. Leginkább a harmadik agykamra tágassága, a corpus callosum károsodása, valamint a szürkeállomány, a thalamus és a hippocampus sorvadása mutat korrelációt a szellemi leépülés mértékével [2,12].

A kognitív zavarok igen lassan fejlődnek ki, jellemzően 4-10 év leforgása alatt érik el azt a szintet, amikor már klinikailag is észrevehetőek [2], de a betegek közel egyharmada már 2-3 éves követés alatt is kimutathatóan hanyatlik [13]. A mentális zavarok általában nem javulnak érdemben az idő előrehaladtával [14], hanem stagnálnak vagy még inkább változó mértékben progrediálnak [1], aminek logikus magyarázata lehet, hogy ezek a tünetek jobban korrelálnak az SM visszafordíthatatlan agyi kórfolyamataival, mintsem a fellángolásszerűen jelentkező gyulladásos gócokkal.

A mentális hanyatlás legmegbízhatóbb rizikófaktora a kognitív zavarok korai megjelenése [6]. Már a betegség első tünetétől számított 3 éven belül felvett MRI adatok hitelt érdemlően előrejósolják az 5 évvel későbbi mentális állapotot [14]. Hosszú távon persze − ahogyan minden egyéb SM tünetnek −, az idő múlásával a kognitív zavarok kibontakozásának is egyre nagyobb esélye és egyre többféle megjelenési módja van.

Mi számít kognitív tünetnek?

Mik azok a kognitív tünetek?

A tünetek repertoárja igen széles, de a leggyakrabban érintett terület az információfeldolgozás sebessége, a koncentráció, a megosztott figyelem (azaz amikor egyszerre több dolgot kell észben tartani) és a fenntartott figyelem (azaz amikor egy feladatra hosszú ideig kell összpontosítani), a tanulás képessége, a hosszú távú memória (azaz a régebben elraktározott emlékek előhívása), a végrehajtó funkciók (azaz a tervezés, problémamegoldás és absztrakt gondolkodás), a térérzékelés és a vizuomotoros integráció (azaz a látvány és a mozgás összehangolása), valamint a szavak azonnali előhívása, ami nélkülözhetetlen a folyékony beszédhez [2,3,7,8]. Ezekkel szemben az általános intelligencia és az alapvető nyelvi készségek (pl. beszédértés, nyelvtan használata, olvasási és írási képesség) általában érintetlenek maradnak [7].

A szellemi hanyatlás feltérképezése során félrevezető lehet kizárólag a páciens panaszaira és tapasztalataira hagyatkozni. A kognitív funkciók felmérésére irányuló önkitöltős kérdőívek szorosabban korrelálnak a beteg aktuális hangulatával, mint a neuropszichológiai teszteken nyújtott teljesítményével [2]. Mivel az SM betegek között gyakran előforduló depressziónak szignifikáns hatása van a szubjektíven érzékelt teljesítményre, miközben nincs összefüggésben az objektíven mért kognitív képességekkel [15], ezért az utóbbi sokkal megbízhatóbb mérőeszköz a mentális leépülés nyomon követésére.

Erre számtalan neuropszichológiai eljárás alkalmas, többségüknek azonban nagy hátránya, hogy a teszt felvétele és kiértékelése időigényes feladat, ami nehezen illeszthető bele a beteg rutinvizsgálatába. Márpedig az SM lefolyásának nyomon követéséhez elengedhetetlen lenne a mentális folyamatok monitorozása is, hiszen láthatatlanságuk ellenére azok nemcsak a betegség progressziójának jelzőfaktorai, hanem egyszersmind a páciens életminőségének komoly meghatározói.

A sclerosis multiplex kognitív tünetei

Felhasznált szakirodalom

  1. Amato, M. P., Zipoli, V., Portaccio, E. (2005). Multiple sclerosis-related cognitive changes: A review of cross-sectional and longitudinal studies. Journal of the Neurological Sciences, 245(1-2), 41-46.
  2. Charvet, L. E., Kluzer, B., Krupp, L. B. (2014). Invisible Symptoms of MS: Fatigue, Depression, and Cognition. In: Samkoff, L. M., Goodman, A. D. (szerk.), Multiple Sclerosis and CNS Inflammatory Disorders (114-121). Wiley-Blackwell, Oxford, UK
  3. Rao, S. M., Leo, G. J., Bernardin, L. (1991). Cognitive dysfunction in multiple sclerosis. I. Frequency, patterns, and prediction. Neurology, 41(5), 685-691.
  4. Rao, S. M., Glatt, S., Hammeke, T. A., McQuillen, M. P., Khatri, B. O., Rhodes, A. M., Pollard, S. (1985). Chronic progressive multiple sclerosis. Relationship between cerebral ventricular size and neuropsychological impairment. Archives of Neurology, 42(7), 678-682.
  5. Rao, S. M., Leo, G. J., Haughton, V., St Aubin-Faubert, P., & Bernardin, L. (1989). Correlation of magnetic resonance imaging with neuropsychological testing in multiple sclerosis. Neurology, 39(2), 161-166.
  6. Achiron, A., Barak, Y. (2003). Cognitive impairment in probable multiple sclerosis. Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry, 74(4), 443-446.
  7. Chiaravalloti, N. D., DeLuca, J. (2008). Cognitive impairment in multiple sclerosis. The Lancet Neurology, 7(12), 1139-1151.
  8. Stankiewicz, J. M., Buckle, G. J. (2011). MS: Clinical Features, Symptom Management, and Diagnosis. In: Rizvi, S. A., Coyle, P. K. (szerk.), Clinical Neuroimmunology (89-110). Humana Press, New York, USA
  9. Szirmai, I. (2011). Neurológia. Medicina Kiadó, Budapest
  10. Benedict, R. H. B., Bruce, J. M., Dwyer, M. G., Abdelrahman, N., Hussein, S., Weinstock-Guttman, B., Garg, N., Munschauer, F., Zivadinov, R. (2006). Neocortical atrophy, third ventricular width, and cognitive dysfunction in multiple sclerosis. Archives of Neurology, 63(9), 1301-1306.
  11. Guimarães, J., Sá, M. J. (2012). Cognitive dysfunction in Multiple Sclerosis. Frontiers in Neurology, (3)74, 1-8.
  12. Csépány, T., Illés, Zs. (2014). Klinikai neuroimmunológia. Matyus-Benten, Pécs
  13. Amato, M. P., Portaccio, E., Goretti, B., Zipoli, V., Battaglini, M., Bartolozzi, M. L., Stromillo, M. L., Guidi, L., Siracusa, G., Sorbi, S., Federico, A., De Stefano, N. (2007). Association of Neocortical Volume Changes With Cognitive Deterioration in Relapsing-Remitting Multiple Sclerosis. Archives of Neurology, 64(8), 1157-1161.
  14. Summers, M. M., Fisniku, L. K., Anderson, V. M., Miller, D. H., Cipolotti, L., Ron, M. A. (2008). Cognitive impairment in relapsing–remitting multiple sclerosis can be predicted by imaging performed several years earlier. Multiple Sclerosis, 14(2), 197 204.
  15. Engel, C., Greim, B., Zettl, U. K. (2007). Diagnostics of cognitive dysfunctions in multiple sclerosis. Journal of Neurology, 254(S2), 1130-1134.

A sclerosis multiplexben megjelenő kognitív tünetek felismerésének története

olvasási idő: 3 perc
nehézségi szint: könnyű


A sclerosis multiplex kognitív tüneteinek felismeréséig hosszú út vezetett. Kezdődjék hát egy kis történelem! [1]

Charcot első illusztrációja az SM-ről (1868)

A betegséget a francia neurológus Jean-Martin Charcot írta le elsőként 1868-ban. [2] Ekkor még alig kaptak említést a kognitív és affektív funkciók, az akkori beszámolók elsősorban a leglátványosabb motoros és szenzoros tünetekre fókuszáltak.

Néhány évtizeddel később már megfigyelték ugyan, hogy az SM betegként diagnosztizált személyek olykor demenciára hajló viselkedést mutatnak, de ezt azzal magyarázták, hogy a mentális leépülést minden bizonnyal egy társbetegség okozza, noha a két feltételezett kór komorbiditása még tisztázatlan volt.

A 19. század vége felé jelentek meg az első olyan leírások, amelyek már az SM velejárójaként tekintettek a kognitív tünetekre. Akkor úgy tűnt, a betegség késői szakaszában, a testi leépülés után kezdődik a szellemi hanyatlás, ami a végső stádiumban akár teljes demenciához is vezethet, de nem volt világos, hogy a jelenség az SM normális lefolyásának része, vagy a kór egy speciális formájára utal, esetleg csupán a páciens pszichológiai reakciója a betegségre.

Az SM 17 pontból álló tünetlistája (1922)

Az 1920-as években felmerült, hogy a kognitív és affektív tüneteket egyaránt magába foglaló „mentális tüneteket” közvetlenül az agy anatómiai elváltozásai okozzák. Mivel azonban az egyes betegek nem mutattak egységes klinikai képet, és ebben az időben még nem álltak rendelkezésre olyan neuropszichológiai tesztek, amelyek segítettek volna szisztematikusan feltérképezni az SM láthatatlan tüneteit, ezek nem kaptak nagy jelentőséget a betegség leírásaiban. Ezt jól szemlélteti az is, hogy amikor differenciáldiagnosztikai célból 1922-ben készült egy 17 soros tünetlista, aminek egységeit fontossági sorrendben rendezték, annak mindössze az utolsó előtti helyére kerültek a „mentális elváltozások”. [3]

Az 1950-es évektől fogva egyre több orvosi beszámoló hozta összefüggésbe a mentális zavarokat az SM-mel, és ennek hatására megindultak az ez irányú vizsgálatok. Fény derült arra, hogy a kognitív és az affektív zavarok egymástól függetlenül is megjelenhetnek, tehát nem az utóbbi okozza a szellemi leépülést. Egyre inkább világossá vált az is, hogy a kognitív funkciók érintettsége nem csak a betegség késői stádiumában jelenik meg, hanem mindvégig alábecsülték az SM korai fázisában fellépő mentális zavarokat.

Az 1970-es, 1980-as években kirobbanó kognitív forradalom idején a pszichológusok érdeklődését is felkeltette az egészséges és kóros gondolkodási folyamatok tanulmányozása. A pszichológia eszköztára egy új kaput nyitott meg az addig leginkább csak neurológusok és pszichiáterek által vizsgált betegség mélyebb megértése előtt.

SM beteg CT felvétele (1984)

A legnagyobb lökést a képalkotó eljárások bevezetése és elterjedése adta. Ezzel nemcsak az SM patofiziológiáját sikerült leírni, hanem az egyes kognitív funkcióknak és azok hanyatlásának agyi korrelátumait is azonosították. Elsőként CT-vel térképezték fel az SM késői fázisában megfigyelhető agysorvadást és a térfoglaló folyamatok eredményét. Kiderült, hogy a harmadik agykamra és az agyvelő egymáshoz viszonyított méretaránya összefügg a mentális állapottal, azaz az agyszövet mennyiségének csökkenése az efféle tünetek fokozódásához vezet.

Az első publikált MRI felvételek egy SM beteg agyáról (1981)

1981-ben elkészült az első MRI felvétel egy SM beteg agyáról [2], és az új eljárásnak köszönhetően szárnyra kapott a kognitív zavarokkal együtt járó agyi elváltozások vizsgálata. Az MRI szép lassan rutinvizsgálattá vált a klinikai diagnosztikában, mindeközben pedig a különböző kognitív tünetek agyi korrelátumai és SM-ben jellegzetes megjelenési formái is lépcsőfokról képcsőfokra napvilágra kerültek. Ezekről bővebben A sclerosis multiplex kognitív tünetei című cikkükben mesélünk.

Felhasznált szakirodalom

  1. Richardson, J. T. E., Robinson, A., Robinson, I. (1997). Cognition and Multiple Sclerosis: A Historical Analysis of Medical Perceptions. Journal of the History of the Neurosciences, 6(3), 302-319.
  2. Illés, Zs. (2003). Sclerosis multiplex és autoimmunitás az ezredfordulón. Neurológiai Klinika, Pécs
  3. Sachs, B., Friedman, E. D. (1922). General symptomatology and differential diagnosis of disseminated sclerosis. Archives of Neurology and Psychiatry, 7(5), 551-560.