A depresszió hatása a sclerosis multiplexre

Egy 2505 relapszáló-remittáló sclerosis multiplex beteg bevonásával készült, egy éven át tartó megfigyelés során kiderült, hogy a depresszió rossz hatással van a kognitív teljesítményre, és növeli az aktív agyi léziók számát.

A depressziós betegeknek már a vizsgálat kezdetén is lassabb volt az információfeldolgozási és a járási sebességük, továbbá több volt az aktív agyi léziójuk.

Egy év elteltével az információfeldolgozási sebességük továbbra is rosszabb volt, mint a kiegyensúlyozott kedélyállapotú betegeknek, sőt nem számottevő mértékben a járásuk és a kézügyességük is romlott, de a saját állapotukról szóló beszámolók szerint ők ezeket nem érzékelték. Az újabb MRI leletek szerint az aktív léziók száma továbbra is magasabb volt, ezen felül pedig a szürkeállomány és az egész agy térfogatának csökkenése fokozottabb volt a depressziósok esetében.

depressziós nő

A kutatók szerint mindez arra utal, hogy az SM betegek depressziója nem feltétlenül valamilyen külső körülményre adott érzelmi válasz, hanem az SM fellángolásának közeljövőben várható fokozott kockázatát jelzi. Éppen ezért érdemes lenne rutinszerűen felmérni az időről időre orvosukhoz látogató betegek lelki állapotát, és amennyiben kiderül, hogy valaki depresszióban szenved, azt kezelni, hiszen a kedélyállapot kimutathatóan hatással van az SM lefolyására.

A vizsgálat részéleteiről bővebben:
Sclerosis multiplex és neurális diszfunkció → OTSZ Online

Önmagában az SM nem növeli a koronavírus-fertőzés kockázatát és a fertőzés súlyosságát

Riadalmat okozott a sclerosis multiplex betegek körében, amikor április elején a koronavírus okozta magyar halálozási adatokat ismertető lista 40. áldozatának betegségei között az SM is megjelent. A 67 éves asszonynál ugyan rák és magas vérnyomás is szerepelt a betegségek felsorolásában, mégis sok SM beteg megijedt.

fizikai távolságtartás

Mára már magabiztosabban tekintenek a neurológusok a koronavírus-járvány újabb hulláma elé, legalábbis ami az SM betegek kezelését illeti. Mivel SM-ben az immunrendszer túlműködése okoz az agyban és a gerincvelőben károsodást, az SM-re ható kezelések pedig az immunrendszer működését változtatják meg, pár hónapja még nagy dilemma volt, hogyan lehet folytatni ezeket a terápiákat a járvány idején. Noha vannak még nyitott kérdések, jelenleg úgy tűnik, hogy önmagában az SM nem növeli a vírusfertőzés kockázatát.

– Kezdetben a neurológusok számára sem volt egyértelmű, hogy az immunrendszer működését befolyásoló terápiák közül melyeket folytassuk és melyeket halasszuk. Ahogy teltek a hónapok és gyűltek a nemzetközi tapasztalatok, úgy kristályosodott ki, hogy az SM-ben alkalmazott gyógyszerek többségénél a terápia változatlan folytatása jelenti a kisebb kockázatot – fogalmaz dr. Komoly Sámuel neurológus professzor, a Magyar Neuroimmunológiai Társaság elnöke.

Hozzátette: mivel a globális felmérések még zajlanak, így végleges és biztos álláspont nem alakítható ki, ám eddig úgy tűnik, hogy az SM betegség és annak kezelése az esetek többségében önmagában nem jelent fokozott kockázatot a koronavírus-fertőzés lefolyását tekintve. Egyéni szinten viszont nagy különbségek lehetnek, ezért minden járványvédelmi javaslatot a jövőben is be kell tartani az SM betegeknek. Annál is inkább szükség van hosszú távon is óvatosságra, mert ha lesz is védőoltás a koronavírus ellen, az nem biztos, hogy SM betegeknél is használható lesz.

– Mivel az SM az immunrendszer betegsége, a védőoltások még nagyobb körültekintést igényelnek, mint az egészséges embereknél. Eddig azt láttuk, hogy vannak vakcinák, például az influenza elleni oltóanyagok, amelyek az SM betegeknél bizonyos stádiumokban és adott gyógyszeres terápiák mellett sokkal kevésbé hatékonyak, mint a teljes népességben – magyarázza dr. Rajda Cecília, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense. Hangsúlyozta ugyanakkor: a majdani védőoltás alkalmazhatóságáról csak akkor lehet felelősséggel nyilatkozni, ha már ismerjük, hogy mely vakcinák lesznek a befutók és elérhetők.

Az SM egy új gyógyszere, az ozanimod már Európa kapuin kopogtat

Az Európai Uniónak az a bizottsága, ami többek között az újonnan megjelenő gyógyszerek véleményezésével foglalkozik, pozitívan értékelte az ozanimod nevű hatóanyagot. Ez egy amerikai gyártású készítmény, és ott március óta már engedélyezett a használata (igaz, a koronavírus-járvány miatt a széles körű terjesztése késik egy kicsit).

A gyógyszer olyan relapszáló-remittáló sclerosis multiplex betegek számára javallott, akiknek shubjai látható vagy érezhető tünetek formájában és az MRI felvételeken is megjelennek. Adagolása kapszula formájában történik, amit naponta egyszer bevenni.

Az ozanimod kémiai szerkezete

Az ozanimod úgy működik, hogy visszatartja a fehérvérsejtek kiáramlását a nyirokszövetekből. Azt, hogy ez SM‑ben pontosan hogyan válik a betegek előnyére, még nem teljesen világos, de valószínűleg csökkenti a fehérvérsejtek bejutását a központi idegrendszerbe, így azok nem tudják megtámadni az agyat és a gerincvelőt.

A készítmény hatásosságát egy olyan kutatás igazolta, amiben béta-interferonnal vetették össze a működését. 1346 beteg adatai alapján az éves relapszus-ráta az első évben 0,18, a második évben 0,17 volt, szemben a béta-interferon 0,35 illetve 0,28-as eredményével.

A gyógyszer leggyakoribb mellékhatása a fertőzésekkel szembeni fokozott érzékenység, ami érthető is, hiszen a gyógyszer működési elve az, hogy nem engedi ki a szervezetbe azokat a sejteket, amelyek a kórokozók ellen felléphetnének. A gyógyszer szedése nem javasolt néhány súlyosabb szívbetegség esetén, és alkalmazását megelőzően teljes vérkép vizsgálat szükséges.

A bizottság pozitív ajánlása után az Európai Unió június 1-ig dönt a forgalomba hozatali engedélyről. Amennyiben ez megvalósul, az egyes országok maguk döntenek majd a gyógyszer áráról és állami támogatásáról.

Bővebben:
Új készítmény az RRSM-ben szenvedők részére → OTSZ Online
Ozanimod → MS Trust

Rákkeltőek a sclerosis multiplex terápiái?

rákos sejtEgy norvég felmérésben több mint 6500 sclerosis multiplex beteg adatait hasonlították össze közel 37 000 SM‑ben nem szenvedő, életkorban, nemben és lakóhelyi környezetben illesztett személy adataival. A vizsgálat eredménye szerint a modern immunológiai kezelések bevezetése óta az SM betegek körében megnőtt a rosszindulatú daganatok gyakorisága.

Az 1953 és 1995 közötti időszakban az SM betegek rákkockázata még megegyezett az átlagpopulációéval. 1996 után az SM-mel élőknél már valamivel magasabb volt a daganatok gyakorisága, feltételezések szerint a betegségmódosító kezelések széleskörű használata miatt. Szinte mindegyik daganattípus fokozottabb veszélyt jelentett az SM betegek körében: az agy és az agyburok daganatai, a húgyszervi, az emésztőszervi, az endokrin eredetű és a légzőszervi daganatok egyaránt.

Az immunmoduláns kezelések rákkeltő hatása csak egy felvetés, a hosszú idejű megfigyelések egyelőre nem igazolták a rákkockázat egyértelmű növekedését. Az SM és a daganatos betegségek együtt járásának más oka is lehet. Például az SM betegek légúti daganatos gyakorisága a modern terápiák bevezetése előtt és után is magasabb volt, valószínűleg azért, mert az SM betegek között több a dohányos. Vagy például a koponyaűri daganatok gyakorisága azért is magasabb lehet, mert az SM betegeken gyakrabban végeznek MRI vizsgálatot, így a központi idegrendszer kóros elváltozásait korábbi stádiumban felismerik. Számos bizonyíték van arra, hogy az SM betegek az átlagnál érzékenyebbek más betegségekkel szemben, és elképzelhető, hogy az egyik ilyen társbetegség a rák. Ugyanakkor két korábbi cikkünkben már bemutattunk ettől eltérő eredményeket és értelmezéseket is itt és itt.

Bővebben: A betegségmódosító SM terápiák potenciális veszélye → OTSZ Online

SM terápiák kockázata a koronavírussal szemben

“Hajlamosabb vagyok elkapni a koronavírust az SM terápiám miatt?” − Ez a kérdés sokakban felmerült az elmúlt hetekben. Egy londoni SM-specialista neurológus, Gavin Giovannoni erre válaszképp készített egy remek összefoglaló táblázatot arról, hogy az egyes betegségmódosító terápiák milyen kockázatot jelentenek a SARS-CoV-2 vírussal szemben. Ezt magyarítva és a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának Sclerosis Multiplex Munkacsoportja ajánlásaival kiegészítve tesszük közzé:

A sclerosis multiplex különböző terápiáinak jellemzői a SARS-CoV-2 vírussal összefüggésben

A táblázat PDF formátumban:
esem.hu/SM-DMT_SARS-CoV-2.pdf

Források:
Gavin Giovannoni weboldala
Szegedi Tudományegyetem munkatársainak ajánlása (.doc)

Információs és segélyvonal SM betegeknek a koronavírus idején

Telefon: 06−30 303−64−66
munkanapokon 10−17 óra között
 
pszichológus: 1200−1300
neurológus szakorvos: 1300−1400

A koronavírus miatt speciális telefonos információs szolgálat indult, ahol neurológus szakorvosok, pszichológusok és rehabilitációs szakemberek segítik a sclerosis multiplex betegeket.

Ki áll mögötte?

Az információs telefonvonalat a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány azért indította, mert a koronavírus-járvány miatt sok beteg kontrollvizsgálata és a kezelések egy része is későbbre tolódik, ráadásul a nemzetközi szakmai ajánlások az immunrendszerre kifejtett hatások miatt némely SM terápia halasztását javasolják.

A szolgáltatás szakmai hátterét a Magyar Neuroimmunológiai Társaság adja. A szakmai szervezet képviseletében dr. Rajda Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának docense szervezte meg a szakorvosokból és pszichológusokból álló szakértői csapatot.

Kikkel lehet beszélni?

A segélyvonal telefonszáma 06−30 303−64−66, ami minden munkanapon 10 és 17 óra között áll a hívók rendelkezésére. Ezen belül neurológus szakorvos 13 és 14 óra között, pszichológus 12 és 13 óra között érhető el.

A további időszakokban rehabilitációs szakember fogadja a hívásokat és igyekszik segíteni az SM betegeknek. Az alapítvány kapcsolatban van ortopéd szakorvossal, kézsebésszel, reumatológussal, bőrgyógyásszal, szociális munkással is, így igyekeznek személyre szabott válaszokat adni a felmerülő kérdésekre.

A szakorvosi segítő csapat tagjai:
dr. Bense Erzsébet, dr. Bíró Zita, dr. Deme István, dr. Diószeghy Péter, dr. Fazekas Ferenc, dr. Fricska-Nagy Zsanett, dr. Gyulai Ádám, dr. Jobbágy Zita, dr. Kása Krisztián, dr. Magyar Zsuzsa, dr. Mátyás Klotild, dr. Mezei Zsolt, dr. Mike Andrea, dr. Milanovich Dániel, dr. Nagy Zsuzsanna, dr. Rajda Cecília, dr. Rózsa Csilla, dr. Rum Gábor, dr. Simó Magdolna, dr. Tegze Nárcisz.

A pszichológiai segítő csapat tagjai:
dr. Németh Viola Luca, Somogyváriné Oláh Krisztina, Pinczés Zsuzsa, Szépfalusi Noémi.

Mennyire biztonságos ez a segélyvonal?

telefonA beszélgetés során az orvosokat köti az orvosi titoktartás, a hívók anonimak maradhatnak, a hívásokat nem rögzítik.

A szakemberek telefonon legjobb tudásuk szerint, a legfrissebb nemzetközi útmutatások alapján válaszolják meg a felmerülő kérdéseket, de a telefonbeszélgetésre semmilyen diagnosztikus vagy terápiás döntés nem alapozható. A terápián, gyógyszereinek adagolásán vagy ütemezésén senkinek sem szabad önhatalmúlag módosítania, kizárólag a saját kezelőorvosával való konzultációt követően.

A dohányzás súlyosbítja a sclerosis multiplexet

cigarettaRégóta köztudott, hogy a dohányzás rontja a sclerosis multiplex lefutását. Egy közelmúltban megjelent metaanalízis több mint 50 év szakirodalmát tekintette át az SM és a dohányzás összefüggéséről. A tanulmány legfőbb következtetései az alábbiak:

  1. Mind az aktív, mind a passzív dohányzás hatása dózisfüggő, azaz a gyakoribb és a hosszabb időn át folytatott dohányzás több kárt okoz.
  2. A dohányosokban nagyobb tömegű MRI léziók mutathatók ki már a betegség korai fázisában is.
  3. A nikotin nem játszik szerepet az SM kórlefolyásában, az autoimmun folyamatok hátterében a tüdő szöveteinek irritációja, pontosabban a dohányzás által kiváltott gyulladás áll.
  4. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az elektromos cigaretta vagy a vaporizáció biztonságosabb lenne.
  5. A dohányzás egyértelműen negatívan befolyásolja az SM súlyosságát, ezért a betegeknek a dohányzás mielőbbi felfüggesztése ajánlott.

Bővebben: A dohányzás rontja a sclerosis multiplex kimenetelét → OTSZ Online

Szexuális zavarok sclerosis multiplexben

olvasási idő: 6-7 perc
nehézségi szint: könnyű


csalódott párA sclerosis multiplexben fellépő szexuális zavarok sem az egészségügyi ellátás során, sem a tudományos kutatásokban nem kapnak akkora hangsúlyt, amekkorát előfordulási gyakoriságuk indokolna. Egy kanadai metaanalízis 43 darab, 1977 és 2015 között íródott publikáció eredményéből azt szűrte le, hogy az SM betegek 58%-át érinti valamilyen szexuális diszfunkció [1].

Tovább olvasom

A béta-interferon terhes és szoptató nőknek is adható

Az EMA döntése szerint a terhesség és a szoptatás mostantól nem számít az interferon-kezelés ellenjavallatának relapszáló-remittáló sclerosis multiplexben. Több mint 1000 várandósság adatai azt igazolták, hogy a béta-interferon fogamzás előtti és/vagy első trimeszterbeli alkalmazása nem fokozza a jelentősebb veleszületett rendellenességek kockázatát.

terhes nő

Sajnos azonban a kutatásban az első trimeszter során történt gyógyszerhasználat időtartama nem pontosan ismert, mivel az adatok még abból az időszakból származnak, amikor a várandósság felismerésével a kezelést felfüggesztették. Ebből kifolyólag nem állnak rendelkezésre adatok a második és a harmadik trimeszterben történő alkalmazásra vonatkozóan sem.

Bővebben: A béta-interferon klinikailag indokolt esetben várandósoknak és szoptató anyáknak is adható → OTSZ Online

Myelingyógyító molekula a láthatáron

A myelinhüvely jelentősége

egészséges és SM-es myelin

A központi idegrendszer sejtjei közötti kapcsolatot azok nyúlványai, az axonok teremtik meg egymással. Az axonokat egy védőburok, a myelinhüvely veszi körül. A védőburkon belül az idegsejtek nyúlványai ideális környezetben vannak, és teljes hatékonysággal tudják szállítani az információt. Sclerosis multiplexben egy relapszus során ez a myelin károsodik. Ha a myelin nem épül vissza, akkor a relapszus során megjelenő tünetek megmaradnak, állandósulnak, hiszen az idegsejtek közötti információáramlás akadozik vagy akár teljesen megszűnik.

A myelint az oligodendrocita sejtek hozzák létre az agyban és a gerincvelőben. Ha azonban ezek a sejtek valamiért nem termelnek myelint, akkor esélytelen a felépülés az adott relapszusból.

Az oligodendrociták felelőssége

Korábbról már ismert volt, hogy az SM betegek agyában felhalmozódik a hialuronsav, és ez összefügg az oligodendrocita sejtek elégtelen működésével. A kettő úgy függ össze egymással, hogy az SM-ben megjelenő léziókban a hialuronsavat a hialuronidáz enzimek bontják le, és ezek egy olyan jelet küldenek az oligodendrocitákhoz, aminek hatására azok nem kapcsolják be a myelintermelésért felelős génjeiket.

A hialuronidáz enzimek féken tartása

A fentiek alapján egy nemzetközi kutatócsoport azt kezdte el vizsgálni, hogy a hialuronidáz enzimek gátlásával hogyan lehetne a myelin újratermelését elősegíteni.  Már tíz éve dolgoznak egy olyan molekula kifejlesztésén, ami semlegesíti a hialuronidáz enzimeket, és ezáltal újra aktiválja az oligodendrociták működését.

myelinhüvelyt építő oligodendrocita sejtAz S3-nak elnevezett molekula éppen ezt teszi. Egérkísérletekben már bizonyította, hogy fokozza a myelin újratermelését. Sőt, az S3 nemcsak helyreállította a myelinhüvelyt, hanem az idegsejtek közötti kommunikációt is felgyorsította, azaz valóban olyan jól funkcionáló myelin jött létre a hatására, amilyennel az ép idegrendszer működik. Ez azért jelentős eredmény, mert ezek szerint az S3 ténylegesen a célnak megfelelő működésre késztette az oligodendrocita sejteket.

Az S3 molekula további útja

A sikeres egérkísérletek után a kutatók már megkezdték a molekula tesztelését japán makákó encephalitis-szel fertőzött majmokon. Ha ez is eredményesen zárul, körülbelül egy év múlva megkezdődhetnek az embereken végzett vizsgálatok is.

Bővebben:

Egy új hatóanyag elősegítheti a mielinhüvely gyógyulását idegrendszeri betegségekben → Pharmindex

New compound promotes healing of myelin in nervous system disorders → Medical Xpress

A modified flavonoid accelerates oligodendrocyte maturation and functional remyelination → Glia