A felső légúti megbetegedések relapszust okozhatnak

A felső légúti megbetegedések és a sclerosis multiplex betegek állapotromlásának kapcsolatával több kutatás is foglalkozott már. A Future Microbiology című lapban megjelent új cikk e vizsgálatok áttekintésére vállalkozott.

A fertőzés hatása

orrát fújó nő

Több kutatás is azt találta, hogy mind a náthás tünetek előtt, mind utána megnövekszik a relapszusok száma. Ez arra utal, hogy a fertőzés állapotromláshoz vezethet, illetve maga az állapotromlás egyúttal megnövelheti a fertőzések kockázatát.

A különböző kutatások szerint a relapszusok háromszoros-négyszeres eséllyel jelennek meg a fertőzések előtt vagy után, és ezek az adatok az MRI-vel mérhető új léziók megjelenésével is korrelálnak.

Egy kutatás szerint az így talált állapotrosszabbodások 78%-a pikornavírusokhoz kapcsolódik, bár egy másik kutatás ezt nem tudta alátámasztani. Ezek a vírusok okozzák a meghűlések legnagyobb részét. Az influenza-A vírust is összekapcsolták már a relapszusok fokozott megjelenésével.

Hatásmechanizmus

a tüdő és az agy összeköttetése

Egereken végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a relapszust okozó T-sejtek az idegrendszerbe történő bejutás előtt a tüdőt is megjárják. A tüdőből vett T-sejtek egy másik, egészséges állat szervezetébe juttatva a tüdőbe történő bejutás nélkül is lerövidítik az EAE megjelenéséig eltelt időt. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a tüdő fertőzése vagy gyulladása növeli az autoimmun folyamatokért felelős T-sejtek számát, és fokozza azok bejutását a központi idegrendszerbe. A vizsgálatok szerint az egerek állapotromlását a korábbi, az EAE megjelenése előtt két hónappal átélt fertőzések is súlyosbították.

A helyzet azonban nem ilyen egyoldalú. Egyes baktériumok, mint például a Chlamydia pneumoniae és a Staphylococcus aureus növelik a relapszusok kockázatát. A tüdő gyulladása azonban nem elég a relapszusok megjelenésének elősegítéséhez: a Bordetella pertussis nevű baktérium például éppen javítja egyes egerek állapotát.

Tovább komplikálja a képletet, hogy egy kutatás szerint abban az időszakban, amikor a leggyakoribbak a felső légúti megbetegedések, a relapszusok száma történetesen alacsonyabb az átlagosnál. A szerzők ezt a jelenséget egy fertőzésektől független tényezőnek, a melatonin-termelésnek tulajdonítják, amiről szintén tudvalevő, hogy hatással van az SM progressziójára.

Javaslat

kézmosás

Mivel a kutatások szerint a felső légúti megbetegedések az SM fellángolásához vezethetnek, ezért minden páciensnek ajánlott megelőző lépéseket tennie a fertőzések ellen. Érdemes minél inkább elkerülni a beteg embereket. Célszerű a gyakori kézmosás (főleg hazaérkezés után és étkezés előtt). Tanácsos az arc kézzel történő érintésének kerülése. Amennyiben olyan környezetbe mész, ahol potenciálisan fertőző személyek fordulnak meg (pl. orvosi rendelő, tömegközlekedési jármű stb.), gyógyszertárban kapható orvosi maszkkal is védekezhetsz a fertőzésekkel szemben.

Bővebben:
Does upper respiratory infection exacerbate symptoms of multiple sclerosis?

A zsíros étrend jelentősen növelheti a relapszusok esélyét

A sclerosis multiplex beteg gyerekeknek a felnőttekhez képest gyakoribbak a relapszusaik, ezért ők különösen alkalmasak arra, hogy a különböző étrendek hatását tanulmányozzák rajtuk. Egy új kutatásban 219 fiatalt vizsgáltak meg, hogy pontosabb képet kapjanak az étrend SM-ben betöltött szerepéről.

zsírban gazdag ételek

A kutatás arra jutott, hogy minden 10%-nyi zsírbevitel-növekedés 56%-kal növeli a relapszusok kockázatát. Amikor a kutatók csak a telített zsírokat vették figyelembe, a növekedés 237%-ra ugrott fel. Ezzel szemben minden, nagyjából 180 grammnyi zöldség fogyasztása 50%-kal csökkentette a relapszusok esélyét.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy más összetevők, például a cukor, a vas, a gyümölcsök vagy a rostok befolyásolják-e a relapszusok megjelenését, ezek esetében azonban nem sikerült semmilyen összefüggést kimutatniuk.

Noha a vizsgálat megfigyelő jellege − a szisztematikus kísérletekkel ellentétben − nem alkalmas arra, hogy ez alapján kimondják, a zsír okozza a relapszusokat, ugyanakkor több olyan út is van, amin keresztül a zsírnak valóban lehet ilyen hatása.

Az itt kapott eredmények összhangban vannak Dr. Roy Swank korábbi, telített zsírokkal kapcsolatos kutatásaival és az OMS diéta által ajánlott étrenddel.

Bővebben:
Contribution of dietary intake to relapse rate in early paediatric multiple sclerosis

D-vitamint leginkább télen és kora tavasszal érdemes szedni

Az alacsony D-vitamin-szint a sclerosis multiplex kialakulásának és progressziójának jól ismert rizikófaktora, ezért az SM betegeknek különösen ajánlott a D-vitamin-szintjük mérése és szükség esetén a megfelelő értékre történő beállítása. Egy új kutatás azt vizsgálta, hogy a D-vitamin pótlása mely időszakokban fejti ki pozitív hatását.

téli napfényMivel a D-vitamin a bőrben keletkezik az UV-B-sugárzás hatására, a kutatók nyáron mérték a legmagasabb D-vitamin szintet a betegekben. Az egyetlen időszak, amikor a vitamint nem szedő résztvevők D-vitamin-szintje meghaladta az ajánlott minimumot (50 nmol/L), júliustól szeptemberig tartott. A heti 18 950 NE (nemzetközi egység) D-vitamint szedő betegek szintje az UV-B sugárzástól függetlenül stabilan 70 nmol/L felett maradt, és nem mutatott évszakos ingadozást.

A D-vitamin szedése 50%-kal csökkentette a relapszusok számát, ez a különbség azonban szinte kizárólag a januártól márciusig tartó időszakban jelentkezett, amikor a legalacsonyabb volt a vitamin szedése nélkül mért D-vitamin-szint. Ha ezt az időszakot nem vették figyelembe, akkor a D-vitamin szedésének pozitív hatása már nem volt szignifikáns.

Egy korábbi kutatás alapján a relapszusok számának növekedése másfél hónappal az UV-B-sugárzás csökkenése után jelentkezik, ezért a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni, ugyanakkor télen és kora tavasszal lehet a legfontosabb a D-vitamin-szint optimális értékének fenntartása.

Bővebben: Vitamin D supplementation differentially affects seasonal multiple sclerosis disease activity

A zajszennyezést is érdemes kerülniük a sclerosis multiplex betegeknek

Egy spanyol kutatás a városi forgalom által okozott szmog és zajszennyezés illetve a sclerosis multiplex betegek kórházba jelentkezése közötti kapcsolatot vizsgálta.

Bár korábbi eredmények szerint a szmog és a relapszusok együtt járnak [1], ilyen összefüggést a jelen vizsgálat nem talált. A zajszennyezett időszakok azonban megnövelték a kórházban sürgősségi esetként megjelenő SM betegek számát.

forgalmas útA zajszennyezés 21%-kal növelte a kórházba jelentkező betegek számát, a növekedés pedig még nagyobb volt, amikor a zajszennyezés meghaladta a 67 dB(A)-t. (A dB(A) a szokásos dB mértékegységből származik, azonban meghatározásakor figyelembe veszik, hogy az emberi fül a különböző hangmagasságokra eltérő mértékben érzékeny). Viszonyításképpen: egy éttermi alapzaj vagy egy háttérzene nagyságrendileg 60 dB, míg egy porszívó hangja 70 dB körül mozog.

Az eredmények a folyamatos háttérzajra vonatkoznak, és nem jelentik azt, hogy például a zenehallgatás vagy bármilyen más átmeneti hangos tevékenység is hasonló hatással lenne a betegekre.

Bővebben:
Emergency multiple sclerosis hospital admissions attributable to chemical and acoustic pollution

A fájdalom relapszushoz vezethet?

Egy 2015-ös kutatás során kimutatták, hogy a fájdalomérzet relapszushoz vezethet a sclerosis multiplex egereknél használt modelljében (EAE).

A jelenség mögött az úgynevezett gateway reflex (“átjáró reflex”) áll. A fájdalom idegi impulzusai olyan jelzőmolekulák kibocsátásához vezetnek, amelyek hatására a közeli erek átengedik az immunsejteket. Az immunsejtek így a véráramból a központi idegrendszerbe juthatnak, és gyulladást okozhatnak.

chili paprikaA kutatók kapszaicint (a chili csípősségéért felelős anyag) fecskendeztek az egerekbe, ami relapszust idézett elő. A relapszus azonban fájdalomcsillapító szerek használatával megelőzhető volt.

További kutatást igényel annak eldöntése, hogy hasonló reflex az embereknél is létezik-e. Bár a rosszabb állapotban lévő SM betegek nagyobb eséllyel számolnak be fájdalmakról [1], az ok-okozati összefüggések vizsgálata még várat magára.

Bővebben: A pain-mediated neural signal induces relapse in murine autoimmune encephalomyelitis, a multiple sclerosis model

Mikor jelentkeznek a relapszusok?

határidőnaplóA sclerosis multiplex betegek relapszáló-remittáló formájában rövidebb-hosszabb lappangó időszakokat követően rendszeresen jelentkeznek állapotromlások (relapszusok), melyeket részleges vagy teljes javulás (remisszió) követ. Bár van néhány olyan külső hatás (mint például a vírusfertőzés vagy a stressz), ami a kutatások alapján relapszushoz vezethet, az egyes relapszusok okainak részletes magyarázatával még adós a tudomány. Ha a pontos okokat és rizikófaktorokat nem is mind ismerjük, ez nem jelenti azt, hogy a replaszusok véletlenszerűen jelentkeznek. Egy friss kutatás a relapszusok idői eloszlását vizsgálta, és az eredményei alátámasztják több más tanulmány korábbi tapasztalatait.

Melyik hónapban?

2076 SM beteg vizsgálata során azt találták, hogy a relapszusok szezonális mintázatokat követnek. A legtöbb relapszus késő tavasszal és kora nyáron jelentkezett. Ilyen szempontból a június a legrosszabb hónap, amikor az éves átlaghoz képest 22%-kal nagyobb eséllyel történt relapszus. A legkedvezőbb hónap az augusztus, amikor 16%-kal kevesebb relapszus fordult elő. A különbségek részben együtt jártak a napos órák számával, azonban az eredmények arra utalnak, hogy emellett más, még ismeretlen tényezőknek is szerepük van az ingadozás magyarázatában.

relapszusok havi eloszlásának grafikonja

Melyik életkorban?

A szezonális mintázat mellett jól megfigyelhető volt, hogy az idősebb betegeknél csökken a relapszusok száma. A 30-39 évesekhez képest a 30 év alattiaknak 42%-kal nagyobb eséllyel volt relapszusuk; míg a 40-49 éveseknek 36%-kal, az 50 év felettieknek pedig 73%-kal kisebb esélyük volt egy-egy relapszusra. A kapott értékekben szerepet játszhat az is, hogy az idősebbek között több a másodlagos progresszív beteg, akiknél jellemzően kisebb a relapszusok száma.

Ahol nincsenek különbségek

A relapszusok számában nemek szerint nem találtak különbséget. A rosszabbodásból való felépülés mértéke is azonos volt hónaptól függetlenül. Az SM legelső megjelenésének hónapja és a hosszú távon vizsgált progresszió mértéke között sem volt semmilyen összefüggés.

Bővebben: Seasonal variation in multiple sclerosis relapse

Milgamma N kapszula és injekció

olvasási idő: 3 perc


Egy elsősorban szenzoros funkciókat érintő relapszus esetén az orvosok nem szokták javasolni a szteroidkezelést annak esetleges akut mellékhatásai és az ismétlődő lökésterápiák hosszú távú, kumulatív szövődményei miatt. Ilyenkor jó alternatíva a Milgamma N kapszula, ill. súlyosabb esetben a Milgamma N injekció.

Tovább olvasom

Mennyi ideig tart egy relapszus?

olvasási idő: 6 perc


Honnan tudni, hogy relapszusom vagy pszeudorelapszusom van?

Relapszusnak (más néven rohamnak vagy shubnak) hívjuk, amikor az agyban vagy a gerincvelőben történt friss gyulladás miatt új SM tünetek jelentkeznek vagy régi tünetek jelennek meg újra. A relapszustól megkülönböztetjük a pszeudorelapszust (vagy más néven álrohamot), amikor a rosszabbodást nem egy új gyulladás, hanem a már meglévő myelinsérülések okozzák.

Tovább olvasom

Mi a sclerosis multiplex? Csak úgy nagy vonalakban…

olvasási idő: 2 perc


A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer krónikus autoimmun betegsége. Lefolyása nem egyenletesen zajlik, hanem fellángolásszerű rohamokban károsítja az idegrendszert. Ezeket a rohamokat szaknyelven relapszusnak vagy shubnak nevezzük.

Tovább olvasom