Használd az agyadat, hogy késleltesd a progressziót!

olvasási idő: 3 perc
nehézségi szint: közepes


Rubik-kockaAz emberi agy képes alkalmazkodni a változásokhoz, ideértve a különböző − öregség vagy betegségek miatti − sérüléseket is. A problémás agyterületek feladatait át tudják venni az agy környező régiói, ezáltal a beteg gyógyulást tapasztalhat annak ellenére, hogy maga a sérült terület működésképtelen marad. Az agynak ezt a képességét neuroplaszticitásnak nevezzük, és bővebben A neuroplaszticitás szerepe a gyógyulásban című cikkünkben írtunk róla.

Érdemes megismerkedni még két új kifejezéssel is: az alkalmazkodási képesség öröklött mértékét agyi tartaléknak, szerzett mértékét pedig kognitív tartaléknak nevezzük.

Agyi tartalék

Az agy növekedésének genetikailag meghatározott mértéke (maximal lifetime brain growth, röviden MLBG) jelenti az agyi tartalékot: minél nagyobb az agyunk, annál több olyan agysejtünk van, ami képes lehet átvenni a sérült agysejtek funkcióit.

Egy kutatás SM betegek koponyaűri térfogatméretei alapján alátámasztotta a fenti összefüggést: a legnagyobb MLBG értékkel rendelkező betegeknek a legkisebbekhez képest csak 13%-os esélyük volt a kimutatható állapotrosszabbodásra, és EDSS értékük is csak körülbelül feleannyira romlott a vizsgált 5 év alatt [1]. A nagy agy tehát megvédhet az állapotrosszabbodástól.

Kognitív tartalék

A kognitív tartalékot az életünk során szerezzük, és passzív valamint aktív részre szokták osztani.

A passzív tartalék a korábbi, betegség előttről hozott tartalékot jelenti. Ennek mérésében az IQ-t, az iskolázottság mértékét, a foglalkoztatottságot és a gyermekkori aktivitást veszik figyelembe. Minél okosabbak és tanultabbak vagyunk, minél többet használtuk az agyunkat a múltban, annál nagyobb a passzív kognitív tartalékunk.

Az aktív tartalék az aktuális, betegség alatt végzett tevékenységektől függ. Ezt olyanok határozzák meg, mint például az olvasás, az írás, a tanulás, a zenélés, a művészetek, a sport és a szociális környezet gazdagsága (ezek a tevékenységek természetesen a passzív tartalék kialakításában is szerepet játszanak) [2].

A különböző tartalékok hatása az SM-re

Az öröklött agyi tartalék mellett az életmód által meghatározott kognitív tartalék független módon befolyásolja a sclerosis multiplex kimenetelét. Ez azt jelenti, hogy akár szerencsés, akár kevésbé jó géneket örökölt valaki, az agyat stimuláló életmód pozitív hatással van az SM várható kimenetelére [3].

Egy másik kutatás szerint az öröklött agyi tartaléknál az iskolázottság nagyobb befolyással bír a betegség rosszabbodására [4], egy harmadik szerint pedig kizárólag az aktív tartalék, azaz a jelenlegi életmódunk az, ami hatással van a betegség kimenetelére [5].

Másodlagos progresszív SM

A nagy aktív tartalékkal rendelkező betegeknek a lassabb állapotromlás mellett a sclerosis multiplex progresszívvá válására is kisebb esélyük van.

Egyes kutatók szerint a betegség progresszívvá válását a kognitív tartalékok kimerülése okozhatja. Ha igaz ez az elmélet, akkor a progresszív SM betegek állapota a kognitív tartalékok hiánya miatt az SM aktivitásának hiányában is rosszabbodni fog az öregedéssel együtt járó általános idegi veszteségek miatt.

Összegzés

matematika tanulásA kognitív tartalékkal kapcsolatos kutatások alapján az agyat tornáztató tevékenységek, mint például a tanulás, az írás, az olvasás, a művészetek, valamint a társas kapcsolatok és a sport is segíthet a sclerosis multiplex betegek állapotrosszabbodásának mérséklésében.

A kognitív tartalék növeléséhez és fenntartásához fontos az agy folyamatos, aktív használata, az új információk, képességek elsajátítása és az alkotó tevékenységek egyaránt. Az agy tornáztatása mellett más életmódbeli változtatások is segíthetnek a kognitív tartalék növelésében, ezekről bővebben a 9 módszer a BDNF-szint növelésére című cikkünkben írtunk.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.