Az elhízás fokozott agyszövet-pusztulással jár

Az már korábban is ismeretes volt, hogy a gyermekkori és serdülőkori elhízás növeli a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét (különösen a nők körében), továbbá arról is nyilvánvaló adataink vannak, hogy a túlsúly következtében kialakult társbetegségek súlyosbítják a betegség lefolyását. 1 Most azonban arra is fény derült, hogy az SM betegek körében az elhízás összefügg az agyszövet elveszítésével. 2

mérleg mutatójaA kutatásban 469 relapszáló SM és klinikailag izolált szindróma diagnózissal élő páciens testtömegét és agyi térfogatát vizsgálták 5 éven át. Az eredmények azt mutatták, hogy 1 pont emelkedés a BMI-skálán a funkcionális agyszövet 1,1 ml veszteségével jár együtt. (Megjegyzendő, hogy a vér D-vitamin szintje a vizsgálatban nem mutatott semmilyen összefüggést az agytérfogat változásaival.)

A magasabb BMI és az agytérfogat csökkenésének összefonódása azért fontos fejlemény, mert az agytérfogat vesztesége súlyos, visszafordíthatatlan korlátozottságokkal és fogyatékosságokkal jár. Az elhízással szemben a fogyás hatásának felbecsülése szintén előremutató lenne, hiszen a testsúly egy viszonylag könnyen befolyásolható tényező, ami ezek szerint akár fegyverként is használható a progresszió ellen.

Bővebben:
Higher body mass index, but not vitamin D status, is associated with greater subsequent loss of brain gray matter volume in multiple sclerosis

A Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciája

a Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciájának plakátjaA Magyar Neurológiai Társaság júniusban tartotta III. konferenciáját. A négynapos rendezvényen mi is részt vehettünk Debrecenben, amit ezúton is köszönünk a szervezőknek, elsősorban a társaság főtitkárának, Dr. Csépány Tündének, valamint elnökének, Prof. Dr. Csiba Lászlónak.

A konferencia tudományos előadásainak és a részt vevő cégek képviselőivel történő beszélgetések anyagából öt cikkünk is született:

  1. Magyar SM betegek kognitív zavarai
  2. Sclerosis multiplex gyermekkorban
  3. 21 irányelv a sclerosis multiplex gyógyszeres kezelésében
  4. Stimulációs módszerek sclerosis multiplexben
  5. 7 gyakori kérdés a Mavenclad gyógyszerről

Magyar SM betegek kognitív zavarai

A Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciáján Bencsik Krisztina Psychopathológiai tünetek és epidemiológiai adatok sclerosis multipexben címmel tartott előadást. Nem kell megijedni a címtől, ez mindössze annyit jelent, hogy az SM gondolkodásra tett hatásáról, illetve az azt befolyásoló tünetek gyakoriságáról beszélt.

sudoku rejtvényAz SM betegek progresszióját jellemzően az EDSS-skálával mérik, ami kifejezetten a fizikai problémák vizsgálatára irányul, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a kór a páciens gondolkodását is érintheti. Ez utóbbiakat időigényes vizsgálni, mert speciális neuropszichológiai tesztek szükségesek hozzá, és a magyar orvosi gyakorlatban ezek felvételére és kiértékelésére sajnos nemigen jut idő. Ez azért probléma, mert a betegek jelentős részénél, akár 70%-uknál is jelentkezhetnek kognitív funkciókat érintő működészavarok, és mindössze az EDSS pontszám alapján nem lehet megjósolni, hogy ezek milyen valószínűséggel vannak jelen a betegnél. A kognitív zavarok a fizikai problémáktól függetlenül jelentkeznek, és inkább az agy zsugorodásával, valamint a szürkeállományi léziókkal mutatnak összefüggést. Külön tesztelésük hiányában a betegek ilyen irányú zavarai teljesen rejtve maradhatnak.

A leggyakoribb kognitív zavarok az információfeldolgozás sebességét, továbbá a vizuális (azaz látási) és a verbális (azaz szóbeli) memóriát érintik. A nemzetközi kutatások alapján a betegek 50%-a esik át depresszión az élete során, a kóros fáradékonyság (fatigue) pedig 76-92%-uknál jelentkezik.

Egy magyar vizsgálat három SM centrum bevonásával, 554 beteg részvételével vizsgálta a kognitív zavarok gyakoriságát. A résztvevők 57,6%-ánál állt fenn valamilyen probléma: 30%-uknál találtak információfeldolgozási sebességcsökkenést, 19%-uknál vizuális memóriakárosodást, 13%-uknál verbális memóriakárosodást.

A férfiak a nőkhöz képest nagyobb eséllyel (70% vs. 52%) szenvedtek kognitív zavaroktól, és míg nőknél a magas iskolai végzettség (azaz a 12 évnél hosszabb tanulmányi idő) jelentős védettséget jelentett az ilyen zavarokkal szemben (22%-kal kevesebbet érintett közülük), a férfiaknál ilyen jellegű védelem nem volt kimutatható. (Egy hasonló eredményt korábban itt közöltünk, a kognitív tartalékról pedig részletesebben itt írtunk). A kutatók szerint ez a nemi különbség részben annak köszönhető, hogy a férfiak egészséges mértékű agyi atrófiája eleve gyorsabban zajlik a nőkéhez képest, és ez hozzáadódik az SM okozta agyzsugorodás üteméhez.

Egy tizenkilenc SM centrumban végzett, 428 beteg vizsgálatával készült magyar felmérés során a betegek 62,4%-a élt a kóros fáradékonyság tüneteivel. Ez kifejezetten az úgynevezett primer fáradékonyság gyakorisága, azaz kizárták a felmérésből azokat, akik nem közvetlenül az SM miatt, hanem egy közbülső ok, például alvászavar, depresszió vagy gyógyszer miatt voltak kimerültek.

A magyar felmérésben a depresszióval küzdők aránya mindössze 13,4% volt, ami jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi szakirodalomban. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a betegeket SM centrumokban toborozták a vizsgálatra, ahol a depressziót valószínűleg megfelelően vizsgálták és kezelték, továbbá minden páciens glatiramer-acetát kezelésben részesült, aminek antidepresszáns hatása is lehet.

A kognitív zavarok tehát a magyar betegeknél is igen gyakoriak. Ha ezek a tünetek az eddigieknél nagyobb figyelmet kapnának, az segíthetné a páciensek életminőségének javítását, valamint a kezelőorvosok is pontosabb képet kaphatnának betegeik állapotromlásáról, ami akár a gyógyszerválasztás során is fontos támpont lehetne.

Szégyenfalon a Fampyra is

Fampyra logójaTegnap adtunk hírt arról, hogy a Tecfidera gyártója szándékosan akadályozza a gyógyszer generikus változatának kifejlesztését. Bár kevesebb beteget érint, de ugyanez a helyzet a Fampyra nevű, járási nehézségek enyhítésére alkalmazott tablettával is. (Mik is azok a generikus gyógyszerek?)

Ennek hazánkban azért van kiemelt jelentősége, mert a Fampyra Magyarországon nem támogatott gyógyszer, és magas ára miatt a hozzáférésére irányuló kérelmek is rendszerint elutasításra kerülnek. Ha a Fampyra utódaként megjelenne egy új készítmény a piacon, az nagy valószínűséggel szintén támogatás nélküli, szabadáras termék lenne, ám a betegek lényegesen olcsóbban hozzájuthatnának a jelenlegi havi 60-65 ezer forintos ár helyett.

Szégyenfalra került a Tecfidera

Tecfidera kapszulákA Tecfidera is felkerült az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatalnak (FDA) arra a listájára, amin több mint 50 olyan gyógyszer szerepel, melynek gyártó cége akadályoztatja az utángyártott, ún. generikus gyógyszerek kifejlesztését. (A generikus gyógyszerek az eredeti készítmény azonos hatóanyagú másolatai, amelyek előnye az eredetihez képest igen alacsony áruk. Erről bővebben: Mik azok a generikus gyógyszerek?)

Ha egy cég elő akar állítani egy generikus gyógyszert, igen nagy tételben szükséges vásárolnia az eredetiből ahhoz, hogy az engedélyeztetéshez szükséges teszteket elvégezhesse. Néhány gyártó cég azonban irreális áremeléssel kívánja kiszolgálni ezeket az igényeket.

Az FDA abban bízik, hogy ennek a “szégyenlistának” a nyilvánosságra hozatalával megfékezi a gyógyszergyártók egymással szembeni trükközését, de az amerikai közvélemény szerint ez nem elegendő fellépés a piaci verseny tisztességes mederbe tereléséhez.

Bővebben: Two MS Medications Appear on FDA’s Shame List

Ocrevus kísérletre várnak magyar jelentkezőket

Az Ocrevus az első olyan betegségmódosító terápia, ami elsődleges progresszív sclerosis multiplex kezelésére is alkalmas. A gyártó cég, a Hoffmann-La Roche egy öt éven át tartó klinikai vizsgálathoz toboroz 600 önkéntes pácienst a gyógyszer korábban kimutatott eredményeinek nagyobb és szélesebb körű betegpopuláción történő megerősítéséhez. A vizsgálat eredményei 2024. október 1-én várhatóak.

Ocrevus doboza

A vizsgálatra Magyarországról is várnak jelentkezőket. A részvétel feltételei:

  • 18 és 65 év közötti életkor
  • elsődleges progresszív SM diagnózis
  • maximum 6.5-ös EDSS pontszám
  • maximum 10 éves betegség-időtartam 5.0 vagy kisebb EDSS pontszám esetén, ill. maximum 15 éves betegség-időtartam 5.0-nál nagyobb EDSS pontszám esetén
  • okostelefon és wifi használatban való jártasság
  • fogamzóképes nők esetében fogamzásgátlás a kezelés ideje alatt és legalább 6 hónapig a vizsgálatban kapott gyógyszer utolsó adagja után
  • dokumentált orvosi lelet annak tényéről, hogy a betegség progressziója az elmúlt két évben az esetleges relapszusoktól függetlenül történt

A kizáró tényezők között szerepel számos egyéb betegség, gyógyszerhasználat és gyógyszerérzékenység, melyeket a clinicaltrials.gov oldalán tudod áttekinteni.

Az Ocrevus jelenleg még nem érhető el Magyarországon a rutinkezelés részeként, de ha bekerülsz a vizsgálatba, akkor a hazai forgalmazás előtt is megkaphatod a kezelést.

A vizsgálatban részt vevő magyar klinikák a következők:

  • Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika (Budapest)
  • Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház (Budapest)
  • VALEOMED Diagnosztikai Központ (Esztergom)
  • Jósa András Oktatókórház (Nyíregyháza)
  • Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika (Pécs)

Mivel a toborzás Magyarországon jelen cikk közzétételének napján még nem indult el a gyakorlat szintjén, ha érdekel a részvétel, azt javasoljuk, időről időre ellenőrizd a clinicaltrials.gov oldalán a Hungary címszó melletti jelzéseket. Ha ezek a “Not yet recruiting” (még nem éles a toborzás) jelzésről “Recruiting” feliratra váltanak, akkor érdeklődj az adott intézmény neurológiai osztályán vagy kezelőorvosodnál.

A gyógyszerről bővebben SM szótárunk Ocrevus c. cikkéből kiindulva tudsz tájékozódni.

A hír forrása: https://clinicaltrials.gov/ct2/show/study/NCT03523858

Melyik országban a legkisebb az SM családi halmozódása?

Egy 17 kutatást áttekintő, új metaanalízis azt vizsgálta, hogy ha egy család valamelyik tagja sclerosis multiplex-szel él, milyen eséllyel lesz ugyanabban a családban valaki más is SM beteg.

Az SM kialakulására a gének mellett a környezet is nagy hatással van. Az SM megjelenésének valószínűségét befolyásolja például a dohányzás, a túl kevés napfény, az agyrázkódás, az elhízás, vagy akár a légszennyezettség is. Ez az új vizsgálat most azt találta, hogy ha az SM családban való halmozódásáról van szó, akkor nem mindegy az sem, hogy melyik országban élsz: a legjobb hely, ahol lehetsz, nem más, mint Magyarország.

családMiközben az összes országot nézve 12,6% esélye van az SM családon belüli újabb megjelenésére, sőt van olyan terület, ahol a kór több mint 32%-os eséllyel is halmozódik családon belül, Magyarországon ez az esély mindössze 2%. Az SM gyakoriságával szemben a családon belüli halmozódás nem mutat összefüggést sem az ország szélességi körével, sem a beteg etnikumával. A szerzők szerint az okok mögött genetikai és környezeti tényezők együttesen állhatnak.

Elképzelhető, hogy Magyarországon valamilyen véletlen folytán valamit pont jól csinálunk, hogy elkerüljük az SM családon belüli halmozódását, de az is lehet, hogy valójában csak egy műtermékkel állunk szemben.  A 17 áttekintett kutatásban például nem csak hogy több különböző diagnosztikai kritériuma volt az SM-nek, ráadásul eltérő módszereket is használhattak a családi halmozódás vizsgálatára.

Akit bővebben érdekel a kutatás, az a következő linken tájékozódhat: Worldwide prevalence of familial multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis

Az iskolázottság megvédhet a kognitív hanyatlástól

Korábban már mi is írtunk róla, hogy az agy intenzív használata segíthet késleltetni a sclerosis multiplex betegek állapotromlását. Egy új kutatás most azt vizsgálta meg, hogy az oktatásban eltöltött évek a betegség mely szakaszában fejtik ki leginkább a kognitív képességeket érintő pozitív hatásukat.

iskolai tanulásA 136 SM beteget vizsgáló kutatásban két részre osztották a résztvevőket az oktatásban töltött évek számának (maximum 12 év, illetve több), valamint a végzettségüknek a figyelembevételével. Az így kapott csoportokat három további alcsoportra bontották aszerint, hogy milyen régóta betegek (kevesebb mint 5 éve, 5-10 éve vagy több mint 10 éve).

A kevésbé tanult csoportokra minden esetben jellemzőbb volt a kognitív hanyatlás (10 év után a betegek közel 90%-a, míg a tanultabbaknak csupán 40%-a volt érintett). A mentális problémák nemcsak a tanulással töltött évek számával, hanem az MRI-vel mért T2 léziók (agyi sérülések) mennyiségével is korreláltak, azaz minél aktívabb volt valakinek a betegsége, annál rosszabbul teljesített a kognitív képességeket vizsgáló teszteken is.

Az 5 évnél rövidebb ideje betegeknél a tanultabb csoportban a tanulatlan csoporthoz képest kisebb volt a korreláció a T2 léziók és a kognitív érintettség között. Ez azt jelenti, hogy bár mindkét csoportban voltak agyi sérülések, a tanultabbaknál ez kevésbé jelentkezett mérhető problémák formájában, mivel a kognitív tartalék megvédte őket az állapotrosszabbodástól. A hosszabb ideje beteg személyeknél a korreláció már erősebb volt mindkét csoportban.

Bár a szerzők úgy érvelnek, hogy az oktatásban töltött évek által képzett kognitív tartalék az adatok alapján főleg a betegség koraibb szakaszában jelent védelmet, a tanult csoport ennek ellenére jobban teljesített a kór későbbi szakaszában is, sőt a jobb kognitív funkciók mellett kevesebb T2 lézió jellemezte őket. Ez arra utal, hogy az oktatásban töltött idő nemcsak a kognitív tartalékon, hanem a gyulladások csökkentésén keresztül is kifejti hatását, ami akár a fizikai problémákkal szemben is védelmet nyújthat. Ez utóbbiért valószínűleg a kevésbé tanultak egészségtelenebb életmódja (dohányzás, fizikai inaktivitás, elhízás, nem megfelelő étrend stb.), a kezelésekben való kisebb mértékű részvétel, az alacsonyabb műveltség és a szabadidős tevékenységek csökkent mértéke lehet felelős, melyek mind gyulladást keltő hatásúak – érvelnek a szerzők.

A kutatás ugyan nem terjedt ki az aktuális (azaz nem múltbeli) oktatásban való részvétel hatására, eredményei azonban összhangban vannak azzal, hogy az ingerekben gazdag, agyat és testet is megmozgató, egészséges életmód csökkentheti az SM progressziójának mértékét.

Bővebben: The protective effects of high-education levels on cognition in different stages of multiple sclerosis

Az SM betegek is megértik a kezelésekre vonatkozó számszerű adatokat

orvos-beteg konzultációAhhoz, hogy egy sclerosis multiplex beteg az orvossal együtt tudjon dönteni a különböző betegségmódosító terápiás lehetőségek között, szükséges, hogy megértse a különböző számszerű információkat, például arról, hogy milyen esélyekkel kecsegtet, illetve milyen veszélyek hordoz egy-egy adott készítmény.

Mivel az SM a kognitív funkciókra is hatással lehet, egy új kutatás megvizsgálta, hogy a betegek megfelelően teljesítenek-e a mennyiségi és valószínűségi információk megértését igénylő feladatokban.

A 725 német SM beteggel végzett kutatás azt találta, hogy a vizsgált személyek az egészséges emberekhez képest nem teljesítettek rosszabbul az ilyen jellegű feladatokban. Bár a férfiak és a magasabban képzett személyek mind a betegek, mind az egészségesek csoportjában jobb eredményeket értek el, az olyan betegségparaméterek, mint az első tünet óta eltelt évek száma, a rokkantság mértéke, a relapszusok éves száma és a kognitív érintettség nem korreláltak a kvantitatív információk megértésének képességével.

Az eredmények szerint tehát az orvosoknak nincs okuk visszatartani az ilyen jellegű információkat a betegek elől.

Bővebben:
Numeracy of multiple sclerosis patients: A comparison of patients from the PERCEPT study to a German probabilistic sample

A felső légúti megbetegedések relapszust okozhatnak

A felső légúti megbetegedések és a sclerosis multiplex betegek állapotromlásának kapcsolatával több kutatás is foglalkozott már. A Future Microbiology című lapban megjelent új cikk e vizsgálatok áttekintésére vállalkozott.

A fertőzés hatása

orrát fújó nő

Több kutatás is azt találta, hogy mind a náthás tünetek előtt, mind utána megnövekszik a relapszusok száma. Ez arra utal, hogy a fertőzés állapotromláshoz vezethet, illetve maga az állapotromlás egyúttal megnövelheti a fertőzések kockázatát.

A különböző kutatások szerint a relapszusok háromszoros-négyszeres eséllyel jelennek meg a fertőzések előtt vagy után, és ezek az adatok az MRI-vel mérhető új léziók megjelenésével is korrelálnak.

Egy kutatás szerint az így talált állapotrosszabbodások 78%-a pikornavírusokhoz kapcsolódik, bár egy másik kutatás ezt nem tudta alátámasztani. Ezek a vírusok okozzák a meghűlések legnagyobb részét. Az influenza-A vírust is összekapcsolták már a relapszusok fokozott megjelenésével.

Hatásmechanizmus

a tüdő és az agy összeköttetése

Egereken végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a relapszust okozó T-sejtek az idegrendszerbe történő bejutás előtt a tüdőt is megjárják. A tüdőből vett T-sejtek egy másik, egészséges állat szervezetébe juttatva a tüdőbe történő bejutás nélkül is lerövidítik az EAE megjelenéséig eltelt időt. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a tüdő fertőzése vagy gyulladása növeli az autoimmun folyamatokért felelős T-sejtek számát, és fokozza azok bejutását a központi idegrendszerbe. A vizsgálatok szerint az egerek állapotromlását a korábbi, az EAE megjelenése előtt két hónappal átélt fertőzések is súlyosbították.

A helyzet azonban nem ilyen egyoldalú. Egyes baktériumok, mint például a Chlamydia pneumoniae és a Staphylococcus aureus növelik a relapszusok kockázatát. A tüdő gyulladása azonban nem elég a relapszusok megjelenésének elősegítéséhez: a Bordetella pertussis nevű baktérium például éppen javítja egyes egerek állapotát.

Tovább komplikálja a képletet, hogy egy kutatás szerint abban az időszakban, amikor a leggyakoribbak a felső légúti megbetegedések, a relapszusok száma történetesen alacsonyabb az átlagosnál. A szerzők ezt a jelenséget egy fertőzésektől független tényezőnek, a melatonin-termelésnek tulajdonítják, amiről szintén tudvalevő, hogy hatással van az SM progressziójára.

Javaslat

kézmosás

Mivel a kutatások szerint a felső légúti megbetegedések az SM fellángolásához vezethetnek, ezért minden páciensnek ajánlott megelőző lépéseket tennie a fertőzések ellen. Érdemes minél inkább elkerülni a beteg embereket. Célszerű a gyakori kézmosás (főleg hazaérkezés után és étkezés előtt). Tanácsos az arc kézzel történő érintésének kerülése. Amennyiben olyan környezetbe mész, ahol potenciálisan fertőző személyek fordulnak meg (pl. orvosi rendelő, tömegközlekedési jármű stb.), gyógyszertárban kapható orvosi maszkkal is védekezhetsz a fertőzésekkel szemben.

Bővebben:
Does upper respiratory infection exacerbate symptoms of multiple sclerosis?