Klemasztin: áttörés a sclerosis multiplex kezelésében?

Klemasztin molekulavázaEgy új kutatás szerint a klemasztin (angolul clemastine) nevű, eredetileg szénanátha kezelésére használt gyógyszer remyelinizációs hatással van a sclerosis multiplex betegekre. [1]

Miért érdekes ez?

A jelenleg elfogadott SM gyógyszerek az immunrendszer működésének befolyásolásával csökkentik a tüneteket okozó myelinpusztulás gyakoriságát, azonban egyik sem alkalmas arra, hogy teljesen megvédje az idegrendszert a sérüléstől. Olyan szert pedig, ami a már sérült myelin újraépülését − és ezáltal a már jelen lévő tünetek javulását − okozta volna, mindeddig nem ismertek. Ez változott meg most a kísérlet eredményének köszönhetően.

Mi az a klemasztin?

A klemasztin egy antihisztamin, ami azt jelenti, hogy az allergiás reakciók során nagy mennyiségben felszabaduló, és közvetítő anyagként a különböző panaszok (pl. viszketés, orrdugulás, csalánkiütés stb.) megjelenéséért felelős hisztamin hatását gátolja. Viszketés elleni szerként is használják. [2]

Egy doboz Tavegil

A klemasztin nem egy új gyógyszer, Amerikában már 40 éve használatban van [3], és jelenleg is vény nélkül kapható Tavist néven, korábban pedig Magyarországon is elérhető volt Tavegyl név alatt. Magyarországon ugyan beszüntették a forgalmazását, a környező országokban azonban jelenleg is bárki által megvásárolható (pl. Ausztriában Tavegil néven), és tabletta formájában bevehető.

Mivel a klemasztin régóta használt szer, és a jogi védelme már lejárt, bármelyik gyógyszergyártó cégnek lehetősége van ezzel a hatóanyaggal gyógyszert kiadni, így a több százezer forintba kerülő SM gyógyszerekkel szemben egy tabletta mindössze 60 forint körüli árra jön ki (jóllehet a kísérletben használt adagok magasabbak voltak, mint egy-egy tabletta hatóanyaga).

Milyen hatása van a sclerosis multiplexre?

A most idézett kutatásban 50 SM beteg évekkel korábbi látáskárosodásait vizsgálták, VEP-pel mérve az idegi impulzusok haladási sebességét. (A VEP vizsgálatról bővebben itt olvashatsz.)

A kísérleti alanyok fele 2, a másik fele 3 hónapon át napi 2 db 5,36 mg-os kapszula formájában szedte a gyógyszert, ami némileg magasabb, mint az allergiára ajánlott maximum napi 8,04 mg. A VEP-pel mért eredmény szerint a látóideg vezetési sebessége 1,7 ms-ot javult a gyógyszer hatására. Hogy ez milyen mértékű javulást jelent, azt segít megvilágítani, hogy az ellenkező, egészséges szemhez képest 5 ms különbség jelenti azt, hogy kóros elváltozás van jelen a beteg szemben. [4]

Bár a VEP vizsgálat mellett mérték az alanyok látásjavulását is, a tapasztalt fejlődés nem érte el a szignifikancia határát.

A kísérlet során az alanyok fáradékonyságról számoltak be.

Érdemes szedni klemasztint?

A kutatásban nem állapították meg sem az optimális adagot, sem a kezelés szükséges hosszát, sem azt, hogy a betegség mely szakaszában leghatékonyabb a gyógyszer. Nem vizsgálták azt sem, hogy a mért 2 hónapnál hosszabb idő elteltével is megmaradnak-e a fent leírt pozitív hatások.

A klemasztin egy antikolinerg anyag [2], ami azt jelenti, hogy blokkolja az acetilkolin nevű ingerületátvivő-anyag hatását. Korábbi kutatások szerint az ilyen anyagok az idősebbeknél hosszabb távon növelik a demencia valószínűségét [5], és rossz hatással vannak az SM betegek kognitív képességeire is [6].

Bár a médiában felkapott hír hatására bizonyára sokan lesznek, akik saját döntésük alapján kipróbálják a szert, a fentiek alapján ahhoz, hogy ezt biztonsággal ajánlani lehessen, további vizsgálatok szükségesek.


Bővebben:
Clemastine fumarate as a remyelinating therapy for multiple sclerosis

Az agyrázkódás növeli a sclerosis multiplex esélyét

amerikai futballisták bukósisakbanEgy több mint 80 000 lélekszámú − köztük 7292 sclerosis multiplex beteg − kutatás során azt találták, hogy a serdülőkori agyrázkódás megnöveli az SM kialakulásának esélyét. Az egyetlen traumán átesett személyek 1,22-szer, a több traumán átesettek 2,33-szor nagyobb eséllyel lettek SM betegek azokhoz képest, akiknek sosem volt agyrázkódásuk fiatalkorukban.

Érdekesség, hogy a gyermekkori agyrázkódások (és végtagtörések) nem befolyásolták az SM megjelenésének esélyét.

Bővebben:
Concussion in adolescence and risk of multiple sclerosis

Az idős korban jelentkező sclerosis multiplex súlyosabb

A sclerosis multiplex idősebb korban történő megjelenése köztudottan gyorsabb betegséglefolyást vetít előre. Egy új kutatás most számszerűsítette is a súlyosbodás várható mértékét.

idős ember kezeiA vizsgálatban 3597 beteg vett részt, közülük 245-nél jelentkezett az SM az 50. életévükben vagy az után. A két csoportot összehasonlítva kiderült, hogy az idősebbeknél ritkább volt a relapszáló-remittáló forma (51,8% vs. 90,8%), helyette inkább a folyamatosan rosszabbodó elsődleges progresszív változat volt a gyakoribb, és az idősebbek a betegség formájától függetlenül is gyorsabban érték el az EDSS-skála 4 (11,9 év vs. 3,7 év) illetve 6 (19,4 év vs. 9 év) értékét.

Bővebben:
Older Age at Multiple Sclerosis Onset Is an Independent Factor of Poor Prognosis: A Population-Based Cohort Study

Sclerosis multiplex kimutatása a kilélegzett levegőből

Az sclerosis multiplex diagnosztizálása körülményes és drága folyamat. A jelenleg széles körben használt McDonald kritériumok alapján a diagnózis felállításához a betegség térbeli terjedését és időbeli elhúzódását is bizonyítani kell. A diagnózishoz a több drága MRI felvétel készítésén túl gerinccsapolást is végeznek, ami napokig tartó fekvést igényel a pácienstől.

A fentiek miatt több párhuzamos kutatás is folyik az egyszerűbb diagnosztizálás érdekében. Egy új kutatás során a betegek által kilélegzett levegő alapján sikerült kimutatni, hogy a páciens SM beteg-e.

laboratóriumA 164 SM beteg és 58 egészséges emberen végzett kutatás során a kilélegzett levegőt gázkromatográfiás-tömegspektrometriás valamint nanorészecskéket érzékelő berendezésekkel vizsgálták, a kapott adatokat pedig egy mesterséges intelligencia alkalmazás (neuronhálózat) tanulta meg kategorizálni. Az eredmények alapján nagyságrendileg 90%-os pontossággal tudták kimutatni, hogy a kilégzett gázok SM betegtől vagy egészséges személytől származnak-e.

Ez az eljárás a későbbiekben egy egyszerű, noninvazív módszer alapja lehet a sclerosis multiplex diagnosztizálásának.

Bővebben:
Exhaled Breath Markers for Non-Imaging and Non-Invasive Measures for Detection of Multiple Sclerosis

Gyógyulás a nanotechnológia segítségével

Kvantumpontok, vagy más néven nano-méretű (a milliméter egymilliomod része) részecskék segítségével sikerült átprogramozni az egerek immunrendszerét úgy, hogy az ne támadja meg a myelinhüvelyt. Ennek azért van jelentősége a sclerosis multiplex páciensek számára, mert az ő betegségük lényege, hogy az immunrendszer megtámadja és pusztulásra ítéli az idegeket körülvevő myelinburkot.

részecskék absztrakt rajzaAz antigének azok az anyagok, melyeket az immunrendszer felismer, és immunválasszal reagál rájuk. A kutatók myelin-antigéneket helyeztek el rendkívül apró részecskéken, amiket azután egerekbe juttattak. Próbálkoztak sok antigént tartalmazó kevés kvantumpont, valamint kevés antigént tartalmazó sok kvantumpont bejuttatásával is. Mint kiderült, ez utóbbi alkalmas arra, hogy az egerek immunrendszere toleranciát fejlesszen ki a myelin-antigénekkel szemben. Az így átprogramozott immunrendszer a továbbiakban az egér agyában lévő myelint már nem támadja meg.

A már meglévő gyógyszerekhez képest ez a kezelés azért lenne sokkal hasznosabb, mert az immunrendszer elnyomása helyett annak átprogramozásával dolgozik, így várhatóan nem növeli más megbetegedések kockázatát, és jóval kevesebb mellékhatással jár majd az alkalmazása.

Bővebben: Engineering Immunological Tolerance Using Quantum Dots to Tune the Density of Self-Antigen Display

A vibrációs tréner nem segít az SM betegeknek

vibrációs tréner használat közbenEgy 10 különböző, randomizált, kontrollált kutatási eredményt elemző új publikáció a Magyarországon is elérhető egésztest-vibrációs tréning sclerosis multiplex betegekre gyakorolt hatását vizsgálta.

A publikáció szerint a kutatások nem támasztották alá, hogy az egésztest-vibráció pozitív hatással lenne az egyensúlyra, az izomgörcsökre, a fáradékonyságra, a járásképességre, a járásmódra vagy a beteg jóllétére.

A kutatók egyedül azt tudták kimutatni, hogy a rezgő berendezésen való állás erősíti a térd körüli izmokat.

Bővebben:
Does whole-body vibration have benefits in patients with multiple sclerosis: a systematic review and meta-analysis

A fájdalom relapszushoz vezethet?

Egy 2015-ös kutatás során kimutatták, hogy a fájdalomérzet relapszushoz vezethet a sclerosis multiplex egereknél használt modelljében (EAE).

A jelenség mögött az úgynevezett gateway reflex (“átjáró reflex”) áll. A fájdalom idegi impulzusai olyan jelzőmolekulák kibocsátásához vezetnek, amelyek hatására a közeli erek átengedik az immunsejteket. Az immunsejtek így a véráramból a központi idegrendszerbe juthatnak, és gyulladást okozhatnak.

chili paprikaA kutatók kapszaicint (a chili csípősségéért felelős anyag) fecskendeztek az egerekbe, ami relapszust idézett elő. A relapszus azonban fájdalomcsillapító szerek használatával megelőzhető volt.

További kutatást igényel annak eldöntése, hogy hasonló reflex az embereknél is létezik-e. Bár a rosszabb állapotban lévő SM betegek nagyobb eséllyel számolnak be fájdalmakról [1], az ok-okozati összefüggések vizsgálata még várat magára.

Bővebben: A pain-mediated neural signal induces relapse in murine autoimmune encephalomyelitis, a multiple sclerosis model

Mikor jelentkeznek a relapszusok?

határidőnaplóA sclerosis multiplex betegek relapszáló-remittáló formájában rövidebb-hosszabb lappangó időszakokat követően rendszeresen jelentkeznek állapotromlások (relapszusok), melyeket részleges vagy teljes javulás (remisszió) követ. Bár van néhány olyan külső hatás (mint például a vírusfertőzés vagy a stressz), ami a kutatások alapján relapszushoz vezethet, az egyes relapszusok okainak részletes magyarázatával még adós a tudomány. Ha a pontos okokat és rizikófaktorokat nem is mind ismerjük, ez nem jelenti azt, hogy a replaszusok véletlenszerűen jelentkeznek. Egy friss kutatás a relapszusok idői eloszlását vizsgálta, és az eredményei alátámasztják több más tanulmány korábbi tapasztalatait.

Melyik hónapban?

2076 SM beteg vizsgálata során azt találták, hogy a relapszusok szezonális mintázatokat követnek. A legtöbb relapszus késő tavasszal és kora nyáron jelentkezett. Ilyen szempontból a június a legrosszabb hónap, amikor az éves átlaghoz képest 22%-kal nagyobb eséllyel történt relapszus. A legkedvezőbb hónap az augusztus, amikor 16%-kal kevesebb relapszus fordult elő. A különbségek részben együtt jártak a napos órák számával, azonban az eredmények arra utalnak, hogy emellett más, még ismeretlen tényezőknek is szerepük van az ingadozás magyarázatában.

relapszusok havi eloszlásának grafikonja

Melyik életkorban?

A szezonális mintázat mellett jól megfigyelhető volt, hogy az idősebb betegeknél csökken a relapszusok száma. A 30-39 évesekhez képest a 30 év alattiaknak 42%-kal nagyobb eséllyel volt relapszusuk; míg a 40-49 éveseknek 36%-kal, az 50 év felettieknek pedig 73%-kal kisebb esélyük volt egy-egy relapszusra. A kapott értékekben szerepet játszhat az is, hogy az idősebbek között több a másodlagos progresszív beteg, akiknél jellemzően kisebb a relapszusok száma.

Ahol nincsenek különbségek

A relapszusok számában nemek szerint nem találtak különbséget. A rosszabbodásból való felépülés mértéke is azonos volt hónaptól függetlenül. Az SM legelső megjelenésének hónapja és a hosszú távon vizsgált progresszió mértéke között sem volt semmilyen összefüggés.

Bővebben: Seasonal variation in multiple sclerosis relapse

Az interferon-béta majdnem megduplázza az agyvérzés kockázatát

stroke illusztrációEgy új, 2485 relapszáló-remittáló SM beteg adatait vizsgáló kutatás szerint az interferon-béta gyógyszer szedése 1,8-szorosára növeli − azaz majdnem megduplázza − az agyvérzés, 1,6-szorosára a migrén, valamint 1,3-szorosára a depresszió és a hematológiai (azaz a vérképző- és nyirokszervi) rendellenességek kockázatát. Míg ez utóbbi három mellékhatás már korábban is köztudott volt, az agyvérzés kiemelkedő esélye eddig nem szerepelt a mellékhatások között.

Az interferon-béta alkalmazása a viszonylag kis kockázatú gyógykezelések közé tartozik, és a kutatók szerint még a fenti eredmények sem változtatnak e besoroláson.

Bővebben: Evaluating the safety of β-interferons in MS