Myelingyógyító molekula a láthatáron

A myelinhüvely jelentősége

egészséges és SM-es myelin

A központi idegrendszer sejtjei közötti kapcsolatot azok nyúlványai, az axonok teremtik meg egymással. Az axonokat egy védőburok, a myelinhüvely veszi körül. A védőburkon belül az idegsejtek nyúlványai ideális környezetben vannak, és teljes hatékonysággal tudják szállítani az információt. Sclerosis multiplexben egy relapszus során ez a myelin károsodik. Ha a myelin nem épül vissza, akkor a relapszus során megjelenő tünetek megmaradnak, állandósulnak, hiszen az idegsejtek közötti információáramlás akadozik vagy akár teljesen megszűnik.

A myelint az oligodendrocita sejtek hozzák létre az agyban és a gerincvelőben. Ha azonban ezek a sejtek valamiért nem termelnek myelint, akkor esélytelen a felépülés az adott relapszusból.

Az oligodendrociták felelőssége

Korábbról már ismert volt, hogy az SM betegek agyában felhalmozódik a hialuronsav, és ez összefügg az oligodendrocita sejtek elégtelen működésével. A kettő úgy függ össze egymással, hogy az SM-ben megjelenő léziókban a hialuronsavat a hialuronidáz enzimek bontják le, és ezek egy olyan jelet küldenek az oligodendrocitákhoz, aminek hatására azok nem kapcsolják be a myelintermelésért felelős génjeiket.

A hialuronidáz enzimek féken tartása

A fentiek alapján egy nemzetközi kutatócsoport azt kezdte el vizsgálni, hogy a hialuronidáz enzimek gátlásával hogyan lehetne a myelin újratermelését elősegíteni.  Már tíz éve dolgoznak egy olyan molekula kifejlesztésén, ami semlegesíti a hialuronidáz enzimeket, és ezáltal újra aktiválja az oligodendrociták működését.

myelinhüvelyt építő oligodendrocita sejtAz S3-nak elnevezett molekula éppen ezt teszi. Egérkísérletekben már bizonyította, hogy fokozza a myelin újratermelését. Sőt, az S3 nemcsak helyreállította a myelinhüvelyt, hanem az idegsejtek közötti kommunikációt is felgyorsította, azaz valóban olyan jól funkcionáló myelin jött létre a hatására, amilyennel az ép idegrendszer működik. Ez azért jelentős eredmény, mert ezek szerint az S3 ténylegesen a célnak megfelelő működésre késztette az oligodendrocita sejteket.

Az S3 molekula további útja

A sikeres egérkísérletek után a kutatók már megkezdték a molekula tesztelését japán makákó encephalitis-szel fertőzött majmokon. Ha ez is eredményesen zárul, körülbelül egy év múlva megkezdődhetnek az embereken végzett vizsgálatok is.

Bővebben:

Egy új hatóanyag elősegítheti a mielinhüvely gyógyulását idegrendszeri betegségekben → Pharmindex

New compound promotes healing of myelin in nervous system disorders → Medical Xpress

A modified flavonoid accelerates oligodendrocyte maturation and functional remyelination → Glia

Egy ritka herpeszvírus lehet a sclerosis multiplex egyik kiváltó oka

Egy több mint 15 000 személy bevonásával végzett svéd kutatás szerint a herpeszvírus 6A (azaz a HHV-6A), és nem a széles körben elterjedt 6B (azaz a HHV-6B) típusa lehet a sclerosis multiplex egyik kiváltó oka.

HHV-6A és HHV-6B vírus

Az elterjedtebb 6B típus olyan gyakori, hogy becslések szerint a gyerekek kb. 80%-a két éves kora előtt megfertőződik vele. Ez olyan, viszonylag enyhe lefolyású betegségeket okoz, mint például a háromnapos láz (más néven roseola). Ehhez a vírushoz annyira hasonlít a nála sokkal ritkábban előforduló 6A típus, hogy az orvostudomány mindeddig nem is tudott különbséget tenni kettejük között. Ezúttal úgy tudták elkülöníteni a két típust egymástól, hogy azokat a herpesz vírus ellen termelt antitesteket vetették össze egymással a vérben, amelyek azokat a fehérjéket ismerik fel, amelyek leginkább eltérnek a két herpeszvírus között.

Az SM betegek vérében több HHV-6A vírus elleni antitest van, mint az egészséges emberek szervezetében. A HHV-6A vírus okozta fertőzés több mint kétszeresére növeli az SM későbbi kialakulásának kockázatát. A jelek szerint minél fiatalabb korban fertőződik meg valaki, annál nagyobb eséllyel válik SM beteggé az élete során. Ezzel szemben a HHV-6B elleni antitestek nem mutattak összefüggést az SM kialakulásával, sőt, az SM betegek kevesebb HHV-6B elleni antitestet termeltek, mint az egészséges személyek.

Bővebben:
Gyakori herpeszvírusokhoz köthető a sclerosis multiplex kialakulása → Arsratio
MS Risk Linked to Herpes Virus 6A and Not More Common 6B, Study Suggests → MS News Today

A látóideg állapotának jelentősége sclerosis multiplexben

látóidegA Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. konferenciáján Nyilas Nóra arról tartott előadást, hogy a Dél-Pesti Kórházban két éven át vizsgálták a natalizumab-kezelés hatását a sclerosis multiplex progressziójára és a látóideg elváltozásaira. Ez utóbbi meglepőnek tűnhet, de a legújabb radiológiai ajánlások szerint a látóideg esetleges elváltozásai plusz információt adhatnak a beteg állapotáról.

A vizsgálatból kiderült, hogy a terápia hatékonyságát azzal is mérni lehet, hogy hány beteg marad klinikai és radiológiai értelemben teljesen tünetmentes. Ha azonban a látóideg gócait is számításba vesszük, ez a “teljes tünetmentesség” sokkal kevesebb páciensről mondható el, azaz a látóideg állapotának nyomon követése egy igen érzékeny mutatója az SM progressziójának.

Stabil maradhat a sclerosis multiplex évtizedeken át?

Bár egyesek kételkednek a jóindulatú sclerosis multiplex mint kategória létjogosultságában, a számadatok szerint a betegek 5-15%-a él együtt ezzel az SM típussal. Akkor tekinthető jóindulatúnak az SM, ha a páciens a betegség kezdetétől számított 15-20 év elteltével is csaknem tünetmentes, és ez idő alatt mindössze néhány relapszuson esik át [1].

öreg, dús lombú faEgy 30 éven át tartó kutatás [2] nemrég megerősítette, nem is annyira ritka, hogy a kór megjelenése után 30 évvel is csak kisebb fizikai vagy kognitív problémákkal kell megküzdenie a betegnek. A vizsgálat hajdanán 132 klinikailag izolált szindrómás személlyel indult, akik közül e hosszú idő alatt 41 fő esett ki elhalálozás vagy egyéb okok miatt. A vizsgálatban maradt 91 fő közel harmadának állapota nem fajult SM-mé, míg a többieket RRSM vagy SPSM kórformában érte a vizsgálat lezárulása. Az ekkor elérhető 35 RRSM beteg 88%-a a kutatás végeztével is csak alacsony EDSS pontszámmal teljesített, és aktívan dolgozott vagy a hivatalos nyugdíj-korhatárt elérve fejezte be munkáját. Nem mellékes háttérinformáció, hogy a betegeknek mindössze 18%-a részesült valamilyen betegségmódosító kezelésben a kutatás 30 éve alatt. Mindezek alapján a vizsgálat vezetőjének az volt a végkövetkeztetése, hogy igenis létezik kifejezetten stabil, jóindulatú SM.

[1] Bencsik, K. és mtsai (1998): A relapszus-remisszió kórformájú sclerosis multiplex kezelése. In: Vécsei, L., Tajti, J., Gárdián, G. (szerk.) – Neurológia a harmadik évezred hajnalán, Springer Tudományos Kiadó, 2001.
[2] Chung, K. (2017): Does ‘benign’ multiple sclerosis exist? A 30-year follow-up study of people presenting with clinically isolated syndrome.

A digitális egészségügy jövője

az EPIS 2019 logójaAz EPIS 2019 csúcstalálkozó a krónikus betegek és a digitális világ kapcsolatáról szólt. Célja az volt, hogy megfogalmazza és bemutassa a résztvevők számára, hogy mit is jelent a digitális egészségügy és ez hogyan teheti jobbá az emberek életét, továbbá párbeszédet kezdeményezzen a felmerülő kihívásokkal és ezek lehetséges megoldásaival kapcsolatban.

Az előadások és kerekasztal-beszélgetések alapfeltevése az volt, hogy ahhoz, hogy az egészségügy betegközpontúbb és hatékonyabb legyen, fontos, hogy a betegeknek és a betegszervezeteknek is beleszólásuk legyen a digitális egészségügy alakulásába.

Mit jelent a digitális egészségügy?

orvos-beteg kommunikáció

Digitális egészségügy alatt az összes olyan technológiát értjük, ahol számítástechnikai eszközök segítik az orvosok munkáját vagy a betegek életét. Ezek száma az utóbbi évtizedekben jelentősen növekedett, és ez már most is átalakította a beteg-orvos kapcsolatot. Az Internetnek, a közösségi tartalom-előállításnak (pl. Wikipedia), a közösségi oldalaknak (pl. Facebook csoportok), az ingyenes üzleti modelleknek (pl. Google kereső) és az egyre elterjedtebb mobil eszközöknek hála a betegek rengeteg információhoz férnek hozzá, és jóval tudatosabbak a betegségükkel kapcsolatban. Ennek köszönhetően az orvos-beteg kommunikáció sokkal kétoldalúbbá vált, hiszen a betegek maguk is utánajárhatnak betegségük hátterének, a lehetséges gyógymódoknak, és kérdéseket tehetnek fel az állapotukkal és különböző terápiákkal kapcsolatban.

döntéshozatal az adatok elemzése alapján

A digitális egészségügy egyik legfontosabb területe a big data és a mesterséges intelligencia. Big data alatt a napjainkban folyamatosan keletkező hatalmas adatbázisokban megbúvó információk kinyerését értjük. Ilyen például az egészségügyben, az internetes böngészési szokásokban, a mobilhasználatban vagy bármilyen más témában felhalmozott adatok feldolgozása. A meglévő adatok átfésülésével kiderülhet például, hogy azoknál, akik az X és Y gyógyszert együtt szedték, nagyobb eséllyel jelentkezett valamilyen mellékhatás, vagy sok különböző leleten betanítva egy mesterséges intelligencia megtanulhat felismerni bizonyos elváltozásokat az orvosi diagnózis megkönnyítése érdekében. Ez utóbbira már jelenleg is van élesben használt példa, és az eredmények szerint a számítógépek az orvosokhoz mérhető módon teljesítenek például egyes ráktípusok felismerésében.

chatbot

A mesterséges intelligencia felhasználhatósága azonban ennél jóval szélesebb körű. Még gyerekcipőben jár ugyan, de az online egészségügyi konzultáció nagy terhet vehet le az orvosokról. Chatbotokkal vagy félautomatizált rendszerekkel kombinálva az online kapcsolattartás a betegnek és az orvosnak is sok időt megspórolhat. (A chatbotok olyan számítógépes programok, amelyek úgy képesek beszélgetni az emberekkel, mintha azt egy valódi személy végezné.)

Egy harmadik fontos terület a különböző viselhető vagy otthon használható egészségmonitorozó eszközök tárháza. Ide tartoznak például a házi vérnyomásmérők, a pulzusmérő övek és órák, a lépésszámlálók használata, de egyre elterjedtebbek az olyan betegségspecifikus technológiai megoldások is, amelyek szaktudás nélkül segíthetik a betegség változásának vagy a beteg állapotának nyomon követését (pl. vércukor-mérők). Az ilyen eszközökkel mért adatok megoszthatóak az orvossal, aki eltérés esetén azonnal közbe tud lépni. Az egészségmonitorozás mellett egyes okos eszközök segíthetnek a betegek önálló életvitelének elősegítésében is (pl. gyógyszer bevételére emlékeztető telefonos alkalmazások).

Az aduász az elektronikus betegnyilvántartó rendszer (lenne)

Az előadások és a kerekasztal beszélgetések során a legnagyobb figyelmet az elektronikus betegnyilvántartó rendszer kapta. Érdekes módon éppen ez az a technológia, ami a fentiekkel ellentétben egyáltalán nem új, hiszen már 20 évvel ezelőtt is rendelkezésünkre állt minden, ami a meghonosításához szükséges lett volna, ami persze nem jelenti azt, hogy e kései bevezetéssel ne lehetne még mindig nagyon sokat nyerni vele.

elektronikus betegnyilvántartó rendszer

Az elektronikus betegnyilvántartó rendszer lényege, hogy a betegek összes egészségügyi adata (úgy mint a korábbi betegségei, vizsgálatai, kezelései, gyógyszerei) folyamatosan, valós időben frissítve elérhető a beteg és a különböző orvosok, laboratóriumok és más szakemberek számára, természetesen ügyelve arra, hogy mindenki csak meghatározott adatokhoz férhessen hozzá. Amellett, hogy így minden információ naprakészen elérhető egy helyen, és biztonságosan továbbítható a beteg felé is, a rendszer csökkenti a papírmunka mértékét, segítségével az adatok jobban analizálhatóak, összesíthetőek, és a rendszer összekapcsolható akár a számlázással, akár a digitális receptekkel vagy időpont-egyeztetéssel. Használata segíthet a helyes diagnózis gyorsabb felállításában, csökkenti a feleslegesen ismételt vizsgálatok elvégzését, a rendszer pedig automatikusan figyelmeztethet olyan dolgokra, mint például ha egy beteg egy adott gyógyszert allergia vagy korábbi laboreredmény alapján nem kaphat, vagy ha a felírni kívánt gyógyszer nem alkalmazható együtt egy másik szerrel, amit a beteg már szed.

A különböző technológiák megvitatása

EPIS 2019 mobilalkalmazás

A rendezvény egyszerre több európai országban zajlott, az előadókat kivetítőn lehetett követni, és egy mobilalkalmazáson keresztül lehetett nekik kérdéseket feltenni. Az előadások után helyi kis csoportos beszélgetések formájában szedtük össze, miket tartunk a leghasznosabb digitális lehetőségeknek, mivel kapcsolatban vannak leginkább fenntartásaink, és mik azok, amikben a legnagyobb áthidalandó problémákat látjuk. Az eredményekről ezután az egyes országok külön-külön beszámoltak, és a végén összesítés is elhangzott.

Mint fentebb is írtuk, az elektronikus betegnyilvántartó rendszer toronymagasan tarolt a várakozási listán, minden nemzet ezt találta a legígéretesebb technológiának. Én személy szerint úgy gondolom, hogy ez valóban egy fontos és hasznos rendszer, és érdemes is beszélni róla, de a kiépítése inkább évtizedekben mérhető elmaradás bepótlása. A big data és a mesterséges intelligencia viszont olyan új és ígéretes technológiák, amelyek már rövid távon is sokkal nagyobb előnyöket fognak tudni biztosítani a gyógyításban. Többen említették még a közösségi hálókat is, amelyek az információ-megosztáson, a közös tartalom-előállításon keresztül az elszigetelődés csökkentésében is sokat segítenek.

adatvédelem

A legtöbb fenntartás egyértelműen az adatvédelemmel kapcsolatban merült fel. Akár az elektronikus betegnyilvántartó rendszert, akár a különböző monitorozó eszközöket, közösségi oldalakat vagy digitális személyi asszisztenseket nézzük, sokakat joggal zavar, ha a személyes adataikhoz illetéktelenek is hozzáférnek, hiszen azok számtalan lehetőséget adnak a visszaélésre. Az adatok ugyanakkor rengeteget érnek, és nem csak azért, mert a cégeknek segíthetnek jobban célozni a pácienseket reklámokkal, de a korábban említett big data lehetőségeit is csak úgy lehet kihasználni, ha azok hozzáférhetőek a kutatók és a fejlesztők számára. A kérdés sajnos nem egyszerű, hiszen a személyre szabott orvoslás vagy egészségügyi tanácsadás, illetve a mesterséges intelligencia is nagy előnyökkel járhat a betegeknek, érdemleges használatukhoz ugyanakkor sok esetben rengeteg adatot kell megosztaniuk az azokat üzemeltető cégekkel.

A közösségi oldalakkal szemben az álhírek, áltudományos egészségügyi állítások terjedése, a szakképzett moderáció hiánya, a pénzügyi érdekek vezérelte félrevezető tájékoztatók és az öncélú trollkodás merült fel problémaként.

A mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban a túlautomatizálás veszélye és az elszemélytelenedés problémája vetődött fel.

Míg az álhírek és áltudományok terjedése valóban nehéz probléma, az adatvédelem és az elszemélytelenedés tekintetében úgy gondolom, hogy ha a megfelelő technológia elérhető lesz, akkor az előnyei olyan mértékben felülmúlják majd az aggályokat, hogy ezek a problémák nem sok emberben fognak felmerülni. Én magam kifejezetten fontosnak tartom az adatvédelmet, amikor a saját adataimról van szó. A Google és a Facebook esetében is kikapcsoltam minden létező adatvédelmi lehetőséget: nem jegyzik meg, hogy merre járok, nem tárolják a böngészési előzményeimet és így tovább. Cserébe egy csomó hasznos funkciótól esem el: útvonaltervezéskor mindig meg kell adnom, hogy hol lakom, a digitális asszisztenst csak nagyon korlátozottan tudom használni a telefonomban, a keresési eredményeim csak minimálisan vannak személyre szabva, így nehezebben találok meg egy-egy weboldalt, amit jóval hamarabb kiadna a kereső, ha jobban ismerné a szokásaimat, a fotóimat pedig nekem magamnak kell kategorizálnom. Ahogy a mesterséges intelligencia javul, egyre több ilyen hasznos funkcióról kell lemondania az embernek, ha védeni akarja az adatait, és − különösen az egészségügy területén − egy idő után az előnyök egyszerűen túl nagyok és fontosak lesznek ahhoz, hogy továbbra is a privát szféra védelme élvezzen prioritást.

A rendezvény üzenete

puzzle

A betegközpontú digitális megoldások elterjedéséhez még sok megoldandó feladat vár a rendszer minden résztvevőjére, és ebben a betegeknek is fontos szerepük van. Jelenlétük korántsem csak az alulról szerveződő civil szervezetek vagy a közös tartalomgyártás miatt fontos, hanem a különböző alkalmazások, kütyük, sőt a teljes egészségügyi rendszer működése is csak akkor lehet igazán rájuk szabva, ha folyamatos javaslatokkal, visszajelzésekkel, kommunikációval segítik a döntéshozókat és a fejlesztőket, hiszen maguk a betegek tudják legjobban, hogy milyen problémákkal szembesülnek, és melyek azok a területek, ahol sürgős megoldásokra lenne szükség. A rendezvény üzenete tehát, hogy gondolkodjunk együtt: a digitális egészségügy megfelelő működéséhez a betegek visszajelzéseire és véleményére is nagy szükség van.

Beszámoló a 2019-es Országos SM Napról

fotókiállítás a 2019-es Országos SM NaponMintegy 200 sclerosis multiplex beteg vett részt a 2019-es Országos SM Napon Gyulán.

Egy SM beteg sorsa alapvetően azon múlik, hogy a központi idegrendszer hol és milyen mértékben károsodik. Ezen dől el, hogy valaki hosszan élhet-e önállóságát megőrizve vagy gyors leépülés és kiszolgáltatottság fenyegeti.

Dr. Rajda Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense szerint a rendszerint fiatalkorban jelentkező idegrendszeri betegség gyógyszeres terápiáit tekintve nincsenek rossz helyzetben a hazai betegek, ám a gyógyszerek mellett másra is szükség van ahhoz, hogy eredményesebben feltartóztatható legyen a kór. A rendszeres mozgással, a gyógytornával, a rehabilitációval, a dohányzás elkerülésével, az egészséges táplálkozással és életmóddal, valamint a gyógyszerek fegyelmezett használatával a betegek is tehetnek a kezelések sikeréért.

Amint Furcsa Józsefné, a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegek Szövetségének elnöke elmondta, mintegy 8000 SM beteg él idehaza. Igyekeznek minél többeket bevonni az országszerte működő helyi klubokba és egyesületekbe, mert több programhoz és segítő szolgáltatáshoz hozzájuthat az, aki tagja valamelyik civil közösségnek.

fotókiállítás a 2019-es Országos SM Napon

Gyulán mutatták be a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány által meghirdetett Országos SM Fotópályázatra beérkezett képekből összeállított fotókiállítást is, ami bemutatja, miként élnek a betegek ma Magyarországon. A pályázatra érkezett alkotásokon túl Zsolnai Péter fotós SM betegekről készült képsorozatait is bemutatták. A kiállítás célja, hogy az érintetteket betegségük felvállalására, a társadalmat pedig szolidaritásra ösztönözze. A fotók egy vándortálat keretében eljutnak az ország más városaiba is, a tervek szerint legközelebb Szolnokon lesznek láthatók.

A rendezvény kapcsán az alábbi hírportálokon jelentek meg tudósítások:

A relapszusok számának csökkenése életkorfüggő

egy 20, egy 40 és egy 60 év körüli nőA sclerosis multiplex az esetek körülbelül 85%-ában relapszáló-remittáló formában jelentkezik, és a korai felnőttkorban, azaz jellemzően 20 és 40 éves kor között kezdődik. A kor előrehaladtával azonban a relapszusok és a léziók száma folyamatosan csökken. A megfigyelések szerint például az 55 és 60 év közötti betegek körében különösen alacsony egy-egy új relapszus megjelenésének esélye.

A relapszusok és a léziók életkorfüggő csökkenésének számszerűsítése azért is fontos kérdés, mert a legszélesebb körben használt betegségmódosító terápiák szintén a relapszusok és a léziók megjelenését szorítják vissza. (Épp ezért van az, hogy ezek a gyógyszerek csak a relapszáló-remittáló SM esetében javallottak, és 40 éves kor alatt a leghatékonyabbak.) Hosszú távon tehát az öregedéssel együtt járó és a gyógyszernek köszönhető állapotjavulás összeadódik, összemosódik, és így nehéz eldönteni, meddig érdemes folytatni a terápiát, mikor tanácsos inkább abbahagyni a kezelést.

Egy több mint 2000 főt nyilvántartó adatbázison végzett szimulációs modell kimutatta, hogy átlagosan 22‑37%‑kal csökken a relapszusok száma ötévente, ami  azt jelenti, hogy évről évre körülbelül 6%-kal kisebb az esély egy új relapszus megjelenésére. Az éves relapszus-ráta csökkenéséért 88‑97%‑ban az életkor felel, függetlenül a beteg állapotának súlyosságától. A fennmaradó 3‑12%‑ot a rokkantság okozza, mégpedig úgy, hogy a legsúlyosabb állapotban lévőknek (EDSS 8.0 felett) nagyságrendekkel rohamosabban csökken a relapszus-rátájuk a jobb állapotú (EDSS 5.5 alatti) betegekhez képest.

A relapszusok számának folyamatos csökkenése tehát elsősorban az életkortól, és nem a rokkantságtól függ. Ez az információ nem csak azoknak az idősebb betegeknek lehet hasznos, akik a már megkezdett terápiájuk folytatásán vagy megszakításán gondolkodnak, hanem azoknak a fiatalabb pácienseknek is segíthet a tájékozott döntéshozatalban, akikben csak 40 éves koruk környékén merül fel a gyógyszeres kezelés lehetősége.

Bővebben:
Age-related decreases in relapses among adults with relapsing-onset multiple sclerosis

A kognitív teljesítmény az SM egyéni lefolyásától függ

egyedi úton haladó papírhajóEgy több mint ezer fős, relapszáló-remittáló és másodlagos progresszív sclerosis multiplex betegek körében végzett felmérés szerint a kognitív funkciók épsége nem függ sem a páciens életkorától, sem a betegségmódosító kezelés időtartamától. A teljesítmény különbségei a kór eltérő aktivitásának, egyedi lefolyásának tulajdoníthatók.

A kutatásban részt vevő személyek átlagosan 19,6 éve éltek együtt az SM-mel. A felmérésben vizsgált kognitív készségek a szóbeli és nonverbális emlékezet, a végrehajtó funkciók (tervezés és problémamegoldás), a figyelem, az információfeldolgozás sebessége, a térérzékelés, a beszédfunkciók és a motoros készségek voltak.

Bővebben: Cognitive function in multiple sclerosis: A long-term look on the bright side

Selma Blair őssejt-terápiába kezdett

Tavaly ősszel nagy port kavart a sclerosis multiplex betegek körében a hír, hogy hosszas állapotromlás után végül kiderült, Selma Blair elmúlt 15 évben tapasztalt neurológiai tüneteit is az SM okozta. A színésznő a diagnózis után megkönnyebbült, mert megnyugvást jelentett neki, hogy legalább tudta, mi a baja. Azóta állandó szorongással küzd az állapota miatt, de igyekszik teljes életet élni és mindent megadni nyolc éves kisfiának.

Az újabb hírhullám akkor indult be, amikor néhány hete a színésznő bejelentette, hogy ősssejt-terápiába kezdett betegségének lefékezése reményében. Mivel ennek az eljárásnak az első lépése a kemoterápia, ezért ő is magán viseli ennek számos mellékhatását, a nem gyógyuló sebeitől kezdve a lila foltos lábain át a hajhullásig, de orvosai és ő maga is nagyon bíznak a kezelés sikerességében.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Selma Blair (@selmablair) on

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Selma Blair (@selmablair) on

 
Selma Blair terápiájáról bővebben itt olvashatsz:
Mi az őssejt-transzplantáció?