Az iskolázottság megvédhet a kognitív hanyatlástól

Korábban már mi is írtunk róla, hogy az agy intenzív használata segíthet késleltetni a sclerosis multiplex betegek állapotromlását. Egy új kutatás most azt vizsgálta meg, hogy az oktatásban eltöltött évek a betegség mely szakaszában fejtik ki leginkább a kognitív képességeket érintő pozitív hatásukat.

iskolai tanulásA 136 SM beteget vizsgáló kutatásban két részre osztották a résztvevőket az oktatásban töltött évek számának (maximum 12 év, illetve több), valamint a végzettségüknek a figyelembevételével. Az így kapott csoportokat három további alcsoportra bontották aszerint, hogy milyen régóta betegek (kevesebb mint 5 éve, 5-10 éve vagy több mint 10 éve).

A kevésbé tanult csoportokra minden esetben jellemzőbb volt a kognitív hanyatlás (10 év után a betegek közel 90%-a, míg a tanultabbaknak csupán 40%-a volt érintett). A mentális problémák nemcsak a tanulással töltött évek számával, hanem az MRI-vel mért T2 léziók (agyi sérülések) mennyiségével is korreláltak, azaz minél aktívabb volt valakinek a betegsége, annál rosszabbul teljesített a kognitív képességeket vizsgáló teszteken is.

Az 5 évnél rövidebb ideje betegeknél a tanultabb csoportban a tanulatlan csoporthoz képest kisebb volt a korreláció a T2 léziók és a kognitív érintettség között. Ez azt jelenti, hogy bár mindkét csoportban voltak agyi sérülések, a tanultabbaknál ez kevésbé jelentkezett mérhető problémák formájában, mivel a kognitív tartalék megvédte őket az állapotrosszabbodástól. A hosszabb ideje beteg személyeknél a korreláció már erősebb volt mindkét csoportban.

Bár a szerzők úgy érvelnek, hogy az oktatásban töltött évek által képzett kognitív tartalék az adatok alapján főleg a betegség koraibb szakaszában jelent védelmet, a tanult csoport ennek ellenére jobban teljesített a kór későbbi szakaszában is, sőt a jobb kognitív funkciók mellett kevesebb T2 lézió jellemezte őket. Ez arra utal, hogy az oktatásban töltött idő nemcsak a kognitív tartalékon, hanem a gyulladások csökkentésén keresztül is kifejti hatását, ami akár a fizikai problémákkal szemben is védelmet nyújthat. Ez utóbbiért valószínűleg a kevésbé tanultak egészségtelenebb életmódja (dohányzás, fizikai inaktivitás, elhízás, nem megfelelő étrend stb.), a kezelésekben való kisebb mértékű részvétel, az alacsonyabb műveltség és a szabadidős tevékenységek csökkent mértéke lehet felelős, melyek mind gyulladást keltő hatásúak – érvelnek a szerzők.

A kutatás ugyan nem terjedt ki az aktuális (azaz nem múltbeli) oktatásban való részvétel hatására, eredményei azonban összhangban vannak azzal, hogy az ingerekben gazdag, agyat és testet is megmozgató, egészséges életmód csökkentheti az SM progressziójának mértékét.

Bővebben: The protective effects of high-education levels on cognition in different stages of multiple sclerosis

Az SM betegek is megértik a kezelésekre vonatkozó számszerű adatokat

orvos-beteg konzultációAhhoz, hogy egy sclerosis multiplex beteg az orvossal együtt tudjon dönteni a különböző betegségmódosító terápiás lehetőségek között, szükséges, hogy megértse a különböző számszerű információkat, például arról, hogy milyen esélyekkel kecsegtet, illetve milyen veszélyek hordoz egy-egy adott készítmény.

Mivel az SM a kognitív funkciókra is hatással lehet, egy új kutatás megvizsgálta, hogy a betegek megfelelően teljesítenek-e a mennyiségi és valószínűségi információk megértését igénylő feladatokban.

A 725 német SM beteggel végzett kutatás azt találta, hogy a vizsgált személyek az egészséges emberekhez képest nem teljesítettek rosszabbul az ilyen jellegű feladatokban. Bár a férfiak és a magasabban képzett személyek mind a betegek, mind az egészségesek csoportjában jobb eredményeket értek el, az olyan betegségparaméterek, mint az első tünet óta eltelt évek száma, a rokkantság mértéke, a relapszusok éves száma és a kognitív érintettség nem korreláltak a kvantitatív információk megértésének képességével.

Az eredmények szerint tehát az orvosoknak nincs okuk visszatartani az ilyen jellegű információkat a betegek elől.

Bővebben:
Numeracy of multiple sclerosis patients: A comparison of patients from the PERCEPT study to a German probabilistic sample

A jó alvás enyhébb rokkantsággal párosul

alvászavarral küzdő hölgyEgy sclerosis multiplex betegek alvását vizsgáló kérdőíves kutatás azt találta, hogy az alvászavarokkal küzdőket a jól alvókhoz képest nagyobb fokú rokkantság jellemzi. A kapcsolatok vizsgálata során kimutatták, hogy a rossz alvás nem közvetlenül, hanem a depresszión, a fájdalomérzeten és a fizikai fáradtságon keresztül hozható kapcsolatba a rokkantsággal.

Bár a vizsgálat jellege nem tette lehetővé az ok-okozati viszonyok tisztázását, korábbi kutatások alapján a szerzők felvázoltak egy lehetséges hatásmechanizmust.

A depresszióról tudjuk, hogy rontja az alvásminőséget, a rossz alvásminőség pedig növeli a depressziót, ily módon kölcsönösen negatív hatással vannak egymásra. Hogy a depresszió nagyobb rokkantsággal jár-e, azzal kapcsolatban a szerzők egymásnak ellentmondó kutatásokat idéznek, de akad olyan közöttük, amelyik kimutatott ilyen összefüggést.

A fájdalom a depresszióhoz hasonlóan rontja az alvásminőséget, a rossz alvásminőség pedig növelheti a fájdalomérzetet. A korábbi kutatások kapcsolatot találtak a nagyobb mértékű fájdalom és a súlyosabb rokkantság között, bár az ok-okozati kapcsolatot még nem sikerült tisztázni.

A rossz alvás értelemszerűen növeli a fáradtságérzetet is, a fáradtságról pedig sikeresen kimutatták, hogy növekedése előrejelzi a nagyobb fokú rokkantságot.

Mindezek alapján a szerzők úgy érvelnek, hogy az alvászavarok kezelése a jobb alvás mellett egyéb pozitív hatásokkal is járhat: csökkentheti a beteg depresszióját, fájdalom- és fáradtságérzetét, és ezeken keresztül mérsékelheti a rokkantságot.

Bővebben: Is poor sleep quality associated with greater disability in patients with multiple sclerosis?

A zsíros étrend jelentősen növelheti a relapszusok esélyét

A sclerosis multiplex beteg gyerekeknek a felnőttekhez képest gyakoribbak a relapszusaik, ezért ők különösen alkalmasak arra, hogy a különböző étrendek hatását tanulmányozzák rajtuk. Egy új kutatásban 219 fiatalt vizsgáltak meg, hogy pontosabb képet kapjanak az étrend SM-ben betöltött szerepéről.

zsírban gazdag ételek

A kutatás arra jutott, hogy minden 10%-nyi zsírbevitel-növekedés 56%-kal növeli a relapszusok kockázatát. Amikor a kutatók csak a telített zsírokat vették figyelembe, a növekedés 237%-ra ugrott fel. Ezzel szemben minden, nagyjából 180 grammnyi zöldség fogyasztása 50%-kal csökkentette a relapszusok esélyét.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy más összetevők, például a cukor, a vas, a gyümölcsök vagy a rostok befolyásolják-e a relapszusok megjelenését, ezek esetében azonban nem sikerült semmilyen összefüggést kimutatniuk.

Noha a vizsgálat megfigyelő jellege − a szisztematikus kísérletekkel ellentétben − nem alkalmas arra, hogy ez alapján kimondják, a zsír okozza a relapszusokat, ugyanakkor több olyan út is van, amin keresztül a zsírnak valóban lehet ilyen hatása.

Az itt kapott eredmények összhangban vannak Dr. Roy Swank korábbi, telített zsírokkal kapcsolatos kutatásaival és az OMS diéta által ajánlott étrenddel.

Bővebben:
Contribution of dietary intake to relapse rate in early paediatric multiple sclerosis

Az Ocrevus megérkezett Európába

Ocrevus logójaAz Európai Bizottság engedélyezte az Ocrevus forgalomba hozatalát az unió 28 tagállamában. Ezzel egyfelől egy igen versenyképes szerrel bővült a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex kezelésére alkalmas betegségmódosító terápiák skálája, másfelől végre az elsődleges progresszív sclerosis multiplex betegek részére is fel tud kínálni valamit az orvostudomány. Ez utóbbi SM típus kezelésére ugyanis eddig semmilyen eszköz nem állt rendelkezésükre. Az Európában élő 700 000 SM beteg közül körülbelül 96 000 személy él ezzel a betegségnek ezzel a fajtájával.

Mennyibe kerül?

Az Ocrevus árazásáról az EU tagállamai külön-külön állapodnak meg, figyelembe véve a gyógyszer potenciális szerepét az adott ország egészségügyi rendszerén belül.

Mikortól lesz elérhető Magyarországon?

Egyelőre arról sincs információnk, mikortól lesz elérhető a gyógyszer a gyakorlati életben, de a svájci tulajdonos cég (Roche) igyekszik a lehető leggyorsabb hozzáférést biztosítani minden ország számára. Az Ocvrevusról a kezelőorvosnál érdemes érdeklődni, mert valószínűleg ő fogja tudni a leghamarabb megmondani, hogy mikor lesz a hazai gyakorlatban is ténylegesen elérhető és választható a gyógyszer.

De mi is ez az Ocrevus?

A gyógyszer legfontosabb ismérveiről itt írtunk:
Mi az Ocrevus?

A működési mechanizmusáról és a hatásosságáról itt számoltunk be:
Piacra került az Ocrevus

A Roche angol nyelvű sajtóközleményét itt találod:
www.roche.com

Az aszpirin segíthet a hőérzékeny sclerosis multiplex betegeknek

Számtalan kutatás igazolta már, hogy a sportolás jó hatással van a sclerosis multiplex betegek állapotára, sokukat azonban elrettenti, hogy a sportolás közben történő kimelegedés tüneteik átmeneti felerősödésével járhat (ezt a jelenséget hívják pszeudorelapszusnak). Egy kis létszámú (12 fő), kettős vak, placebo-kontrollált kísérlet azt vizsgálta, segíthet-e a tünetek megjelenésének elhalasztásában az aszpirin.

Aspirin tablettaA kutatás eredménye szerint 650 mg aszpirin megnövelte a kifáradásig eltelt időt, és 56%-kal csökkentette a sportolás után mért testhőmérsékletet. Bár az eredmények nem érték el a statisztikai szignifikancia szintjét, a kutatás alapján elképzelhető, hogy a sportolás előtt bevett aszpirin segíthet a hőérzékeny SM betegeknek.

Magyarországon a normál méretű aszpirin 500 mg-os kiszerelésben kapható.

Bővebben: Aspirin is an effective pretreatment for exercise in multiple sclerosis

Sportolással a myelin regenerációjáért

kerékpározó férfi

Egy új, 21 kutatást áttekintő metaanalízis a sport és a myelin kapcsolatát vizsgálta. Bár a témában viszonylag kevés és nem túl alapos kutatást találtak, az eredmények szerint a rendszeresen végzett, mérsékelt intenzitású állóképességi sportok (ilyen például a séta, futás, biciklizés, úszás stb.) növelik a remyelinizáció mértékét és a myelinizációhoz szükséges fehérjék számát, és ezáltal alkalmasak lehetnek a demyelinizáció megelőzésére és kezelésére.

A sport így nem csak a társbetegségek elkerülésére és az életminőség javítására, de a sclerosis multiplex okozta károk megelőzésére, mérséklésére vagy akár javítására is alkalmas lehet.

Bővebben: Effects of physical exercise on myelin sheath regeneration: A systematic review and meta-analysis

D-vitamint leginkább télen és kora tavasszal érdemes szedni

Az alacsony D-vitamin-szint a sclerosis multiplex kialakulásának és progressziójának jól ismert rizikófaktora, ezért az SM betegeknek különösen ajánlott a D-vitamin-szintjük mérése és szükség esetén a megfelelő értékre történő beállítása. Egy új kutatás azt vizsgálta, hogy a D-vitamin pótlása mely időszakokban fejti ki pozitív hatását.

téli napfényMivel a D-vitamin a bőrben keletkezik az UV-B-sugárzás hatására, a kutatók nyáron mérték a legmagasabb D-vitamin szintet a betegekben. Az egyetlen időszak, amikor a vitamint nem szedő résztvevők D-vitamin-szintje meghaladta az ajánlott minimumot (50 nmol/L), júliustól szeptemberig tartott. A heti 18 950 NE (nemzetközi egység) D-vitamint szedő betegek szintje az UV-B sugárzástól függetlenül stabilan 70 nmol/L felett maradt, és nem mutatott évszakos ingadozást.

A D-vitamin szedése 50%-kal csökkentette a relapszusok számát, ez a különbség azonban szinte kizárólag a januártól márciusig tartó időszakban jelentkezett, amikor a legalacsonyabb volt a vitamin szedése nélkül mért D-vitamin-szint. Ha ezt az időszakot nem vették figyelembe, akkor a D-vitamin szedésének pozitív hatása már nem volt szignifikáns.

Egy korábbi kutatás alapján a relapszusok számának növekedése másfél hónappal az UV-B-sugárzás csökkenése után jelentkezik, ezért a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni, ugyanakkor télen és kora tavasszal lehet a legfontosabb a D-vitamin-szint optimális értékének fenntartása.

Bővebben: Vitamin D supplementation differentially affects seasonal multiple sclerosis disease activity

Az SM gyógyszerek hatástalanok az 53 év feletti átlagbeteg számára

A tudományban meta-analízisnek nevezik, amikor a kutatók egy témában áttekintenek minden alapos kutatást, és ezeket együttesen elemzik. Az így kapott eredmények statisztikailag pontosabbak, mint egy-egy kísérlet kimenetele önmagában. Egy új, 28 000 beteg adatait áttekintő meta-analízis a különböző sclerosis multiplex gyógyszerek hatékonyságát vizsgálta.

interferon-béta-készítmények és egyéb immunmoduláns szerek hatékonyságának csökkenését ábrázoló grafikon

Az SM gyógyszerek többsége csak a relapszáló-remittáló SM betegekre hat, a másodlagos progresszív SM betegekre nem. A progresszívvé válás nem úgy történik, hogy egy nap egyszer csak progresszívként ébred fel az ember, hanem folyamatos az átmenet RRSM-ből SPSM-be. A meta-analízis ezt alátámasztva azt találta, hogy a gyógyszerek hatékonysága a betegek korával folyamatosan csökken, egészen addig, amíg egy átlagos 53 éves betegnél eljut arra a szintre, hogy teljesen elveszíti a hatékonyságát.

Mindez nem jelenti azt, hogy 53 éves korában mindenkinek abba kellene hagynia a betegségmódosító terápiát. Ha valakinek sok relapszusa és számottevő kontraszthalmozó léziója van, ő jó eséllyel nyer a gyógyszerhasználattal. A fentieket úgy kell értelmezni, hogy ha minden 53 év feletti beteg kapna valamilyen SM gyógyszert, akkor a páciensek fele feleslegesen lenne kitéve a kezelés mellékhatásainak, miközben csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem profitálna a gyógyszer szedéséből.

Amellett, hogy az agresszív SM gyógyszerek az idősebbeken nem segítenek, a mellékhatások mellett akadályozhatják a normális regenerációs mechanizmusokat, ezért kifejezetten árthatnak is a betegeknek. Mindezek fényében minden 53 év feletti beteg esetében egyedileg tanácsos átgondolni, hogy érdemes-e részt vennie bármilyen kezelésben.

A kutatás másik érdekes eredménye, hogy a modern, hatékonyabb gyógyszerek csak az átlagbeteg 40,5 éves koráig hatékonyabbak az olyan régi motorosoknál mint az interferon-béta vagy a Copaxone. Az új készítmények súlyosabb mellékhatásai miatt 40,5 éves kor felett megfontolandó lehet a gyógyszerváltás egy enyhébb terápiára.

A fentiekből az következik, hogy a hatékony gyógyszeres kezelés akár néhány évvel történő elhalasztása is olyan összesített értelemben vett hatékonyságcsökkenéssel jár, ami csak nehezen vagy egyáltalán nem behozható a később alkalmazott, erősebb gyógyszerekkel. Mindez nem jelenti azt sem, hogy minden fiatalnak a lehető legerősebb gyógyszert kellene szednie: van, akinek olyan jóindulatú a betegsége, hogy a várható élettartama alatt amúgy sem kerülne súlyosabb rokkantsági állapotba.

Az új eredmények alapján különösen az idősebb betegeknek érdemes lehet átbeszélniük kezelőorvosukkal az alkalmazott gyógyszeres terápiájukat.

Bővebben:
Meta-analysis of the Age-Dependent Efficacy of Multiple Sclerosis Treatments

Az MRI kontrasztanyag lerakódhat a betegek agyában

A Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. kongresszusán Dr. Barsi Péter a sclerosis multiplex MRI-vel történő diagnosztizálásáról és követéséről tartott előadást, melyen szóba kerültek a kontrasztanyagok mellékhatásai is.

Agytumor MRI képe kontrasztanyag nélkül és kontrasztanyaggal

Az aktív SM léziók kimutatása − ez szükséges például az RRSM diagnózisához is − jelenleg még nem megoldható kontrasztanyagos MRI felvétel készítése nélkül. A kontrasztanyag ahhoz szükséges, hogy a felvételeken a radiológus kiemelve lássa az épp gyulladásban lévő idegrendszeri területeket. Az ehhez szükséges injekció gadolíniumot tartalmaz, ami egy mérgező szer, ezért “becsomagolva” juttatják a szervezetbe. Az MRI vizsgálat után azért ajánlják sok folyadék fogyasztását, hogy ennek kiürülése felgyorsuljon.

Agyvérzés MRI képe kontrasztanyag nélkül és kontrasztanyaggal

A kontrasztanyagnak sajnos mellékhatásai is lehetek. Már 2006-ban felmerült, hogy a kontrasztanyag bizonyos körülmények között lerakódik a szövetekben, és a gyengébb vesefunkciójú pácienseknél a szövetek megvastagodását − ún. nefrogén szisztémás fibrosist − okozhatja, ami ritka esetben akár halálos kimenetelű is lehet. Újabb kutatások arra utalnak, hogy gyakran végzett lineáris gadolíniumos MRI vizsgálat esetén a gadolínium az agyban is lerakódhat. A lerakódás a későbbi, kontrasztanyag nélküli MRI leleteken mutatható ki, mégpedig úgy, hogy az ilyen személyek felvételei már alaphelyzetben is kontrasztosabbak. Ez a mellékhatás jelenleg csak a kontrasztanyagos felvételek készítésének minimalizálásával csökkenthető.

A felhalmozódott gadolínium esetleges egészségkárosító hatásáról jelenleg nincsenek adatok, így több ajánlás is sürgeti ennek vizsgálatát. Amíg ez megtörténik, az EMA 2017. márciusi ajánlása alapján a lineáris gadolíniumot tartalmazó kontrasztanyagokat nem lenne szabad használni. Ez nem jelenti azt, hogy nem is használják, hiszen ez csak egy ajánlás. Ezzel szemben az amerikai irányelvek szerint továbbra is érdemes alkalmazni őket, hiszen nélkülözhetetlenek, és jelenleg semmilyen egészségre káros hatásukról nincs tudomásunk.

Amennyiben az Európai Bizottság elfogadja az ajánlást, az kötelezően betartandó lesz Európában, így Magyarországon is. Addig is érdemes lehet megfontolni a nem létfontosságú lineáris gadolíniumos MRI felvételek készítésének mellőzését.

A fent említett kontrasztanyagok esetleges kivonása nem fogja azt eredményezni, hogy onnantól kezdve nem lesz lehetőség kontrasztanyagos vizsgálatot végezni. A kontrasztanyagoknak ugyanis van egy másik típusuk, melyeknek nem lineáris, hanem makrociklikus a geometriájuk. Ezek kémiailag sokkal stabilabbak, így sokkal kisebb eséllyel engedik szabadon a gadolíniumot a szervezetben, ezáltal sokkal biztonságosabb a használatuk. Az EMA korlátozó irányelvei csak a lineáris kontrasztanyagokra vonatkoznak, és nem befolyásolják a makrociklikus változatok használatát.