A depresszió hatása a sclerosis multiplexre

Egy 2505 relapszáló-remittáló sclerosis multiplex beteg bevonásával készült, egy éven át tartó megfigyelés során kiderült, hogy a depresszió rossz hatással van a kognitív teljesítményre, és növeli az aktív agyi léziók számát.

A depressziós betegeknek már a vizsgálat kezdetén is lassabb volt az információfeldolgozási és a járási sebességük, továbbá több volt az aktív agyi léziójuk.

Egy év elteltével az információfeldolgozási sebességük továbbra is rosszabb volt, mint a kiegyensúlyozott kedélyállapotú betegeknek, sőt nem számottevő mértékben a járásuk és a kézügyességük is romlott, de a saját állapotukról szóló beszámolók szerint ők ezeket nem érzékelték. Az újabb MRI leletek szerint az aktív léziók száma továbbra is magasabb volt, ezen felül pedig a szürkeállomány és az egész agy térfogatának csökkenése fokozottabb volt a depressziósok esetében.

depressziós nő

A kutatók szerint mindez arra utal, hogy az SM betegek depressziója nem feltétlenül valamilyen külső körülményre adott érzelmi válasz, hanem az SM fellángolásának közeljövőben várható fokozott kockázatát jelzi. Éppen ezért érdemes lenne rutinszerűen felmérni az időről időre orvosukhoz látogató betegek lelki állapotát, és amennyiben kiderül, hogy valaki depresszióban szenved, azt kezelni, hiszen a kedélyállapot kimutathatóan hatással van az SM lefolyására.

A vizsgálat részéleteiről bővebben:
Sclerosis multiplex és neurális diszfunkció → OTSZ Online

Magyar SM betegek kognitív zavarai

A Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciáján Bencsik Krisztina Psychopathológiai tünetek és epidemiológiai adatok sclerosis multipexben címmel tartott előadást. Nem kell megijedni a címtől, ez mindössze annyit jelent, hogy az SM gondolkodásra tett hatásáról, illetve az azt befolyásoló tünetek gyakoriságáról beszélt.

sudoku rejtvényAz SM betegek progresszióját jellemzően az EDSS-skálával mérik, ami kifejezetten a fizikai problémák vizsgálatára irányul, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a kór a páciens gondolkodását is érintheti. Ez utóbbiakat időigényes vizsgálni, mert speciális neuropszichológiai tesztek szükségesek hozzá, és a magyar orvosi gyakorlatban ezek felvételére és kiértékelésére sajnos nemigen jut idő. Ez azért probléma, mert a betegek jelentős részénél, akár 70%-uknál is jelentkezhetnek kognitív funkciókat érintő működészavarok, és mindössze az EDSS pontszám alapján nem lehet megjósolni, hogy ezek milyen valószínűséggel vannak jelen a betegnél. A kognitív zavarok a fizikai problémáktól függetlenül jelentkeznek, és inkább az agy zsugorodásával, valamint a szürkeállományi léziókkal mutatnak összefüggést. Külön tesztelésük hiányában a betegek ilyen irányú zavarai teljesen rejtve maradhatnak.

A leggyakoribb kognitív zavarok az információfeldolgozás sebességét, továbbá a vizuális (azaz látási) és a verbális (azaz szóbeli) memóriát érintik. A nemzetközi kutatások alapján a betegek 50%-a esik át depresszión az élete során, a kóros fáradékonyság (fatigue) pedig 76-92%-uknál jelentkezik.

Egy magyar vizsgálat három SM centrum bevonásával, 554 beteg részvételével vizsgálta a kognitív zavarok gyakoriságát. A résztvevők 57,6%-ánál állt fenn valamilyen probléma: 30%-uknál találtak információfeldolgozási sebességcsökkenést, 19%-uknál vizuális memóriakárosodást, 13%-uknál verbális memóriakárosodást.

A férfiak a nőkhöz képest nagyobb eséllyel (70% vs. 52%) szenvedtek kognitív zavaroktól, és míg nőknél a magas iskolai végzettség (azaz a 12 évnél hosszabb tanulmányi idő) jelentős védettséget jelentett az ilyen zavarokkal szemben (22%-kal kevesebbet érintett közülük), a férfiaknál ilyen jellegű védelem nem volt kimutatható. (Egy hasonló eredményt korábban itt közöltünk, a kognitív tartalékról pedig részletesebben itt írtunk). A kutatók szerint ez a nemi különbség részben annak köszönhető, hogy a férfiak egészséges mértékű agyi atrófiája eleve gyorsabban zajlik a nőkéhez képest, és ez hozzáadódik az SM okozta agyzsugorodás üteméhez.

Egy tizenkilenc SM centrumban végzett, 428 beteg vizsgálatával készült magyar felmérés során a betegek 62,4%-a élt a kóros fáradékonyság tüneteivel. Ez kifejezetten az úgynevezett primer fáradékonyság gyakorisága, azaz kizárták a felmérésből azokat, akik nem közvetlenül az SM miatt, hanem egy közbülső ok, például alvászavar, depresszió vagy gyógyszer miatt voltak kimerültek.

A magyar felmérésben a depresszióval küzdők aránya mindössze 13,4% volt, ami jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi szakirodalomban. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a betegeket SM centrumokban toborozták a vizsgálatra, ahol a depressziót valószínűleg megfelelően vizsgálták és kezelték, továbbá minden páciens glatiramer-acetát kezelésben részesült, aminek antidepresszáns hatása is lehet.

A kognitív zavarok tehát a magyar betegeknél is igen gyakoriak. Ha ezek a tünetek az eddigieknél nagyobb figyelmet kapnának, az segíthetné a páciensek életminőségének javítását, valamint a kezelőorvosok is pontosabb képet kaphatnának betegeik állapotromlásáról, ami akár a gyógyszerválasztás során is fontos támpont lehetne.

A jó alvás enyhébb rokkantsággal párosul

alvászavarral küzdő hölgyEgy sclerosis multiplex betegek alvását vizsgáló kérdőíves kutatás azt találta, hogy az alvászavarokkal küzdőket a jól alvókhoz képest nagyobb fokú rokkantság jellemzi. A kapcsolatok vizsgálata során kimutatták, hogy a rossz alvás nem közvetlenül, hanem a depresszión, a fájdalomérzeten és a fizikai fáradtságon keresztül hozható kapcsolatba a rokkantsággal.

Bár a vizsgálat jellege nem tette lehetővé az ok-okozati viszonyok tisztázását, korábbi kutatások alapján a szerzők felvázoltak egy lehetséges hatásmechanizmust.

A depresszióról tudjuk, hogy rontja az alvásminőséget, a rossz alvásminőség pedig növeli a depressziót, ily módon kölcsönösen negatív hatással vannak egymásra. Hogy a depresszió nagyobb rokkantsággal jár-e, azzal kapcsolatban a szerzők egymásnak ellentmondó kutatásokat idéznek, de akad olyan közöttük, amelyik kimutatott ilyen összefüggést.

A fájdalom a depresszióhoz hasonlóan rontja az alvásminőséget, a rossz alvásminőség pedig növelheti a fájdalomérzetet. A korábbi kutatások kapcsolatot találtak a nagyobb mértékű fájdalom és a súlyosabb rokkantság között, bár az ok-okozati kapcsolatot még nem sikerült tisztázni.

A rossz alvás értelemszerűen növeli a fáradtságérzetet is, a fáradtságról pedig sikeresen kimutatták, hogy növekedése előrejelzi a nagyobb fokú rokkantságot.

Mindezek alapján a szerzők úgy érvelnek, hogy az alvászavarok kezelése a jobb alvás mellett egyéb pozitív hatásokkal is járhat: csökkentheti a beteg depresszióját, fájdalom- és fáradtságérzetét, és ezeken keresztül mérsékelheti a rokkantságot.

Bővebben: Is poor sleep quality associated with greater disability in patients with multiple sclerosis?

A sclerosis multiplex 12 leggyakoribb tünete

olvasási idő: 7-8 perc
nehézségi szint: könnyű


A sclerosis multiplex a központi idegrendszer betegsége. Attól függően, hogy az idegrendszerben hol lép fel a probléma, a tünetek szinte bárhol megjelenhetnek, a fejbúbtól a lábujjakig. Az SM megjelenése olyan sokféle lehet, hogy aligha akad két olyan ember, akik a tünetek azonos kombinációjával küzdenek. Ezért is hívják a betegséget “ezerarcú kórnak”. Az alábbi felsorolás a 12 leggyakrabban előforduló tünetet mutatja be röviden.

Tovább olvasom

9 ok, amiért SM betegként érdemes kimenni a szabadba

erdőA természetben való időtöltésnek számos pozitív hatása van, ami nem véletlen, hiszen szervezetünket az evolúció nem a városokban, hanem az erdőkben való életre képezte ki. Egy átlag emberhez képest a sclerosis multiplex betegek számára a természet kedvező hatásai még kifejezettebbek lehetnek, mivel több általa befolyásolt tényezőnek is fontos szerepe van a páciensek állapotromlásában.

Tovább olvasom

9 módszer a BDNF-szint növelésére

olvasási idő: 5 perc
nehézségi szint: közepes


A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) az agyi eredetű növekedési faktor névvel ellátott fehérje, aminek fontos szerepe van az idegrendszer megfelelő működésében és az agyi plaszticitásban.

súlyzót emelgető agyA BDNF segít megelőzni az agysejtek pusztulását, elősegíti az új idegsejtek születését és a már meglévő idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét, valamint szerepet játszik a myelin építésében is. Az új idegi kapcsolatoknak fontos szerepük van a tanulásban, és ahhoz is szükségesek, hogy egy sérült agyterület funkcióit a környező területek átvehessék, ezáltal a beteg a sérülés után visszanyerhesse régi képességeit.

Tovább olvasom

Az SM első tünetének teljes gyógyulása jó prognózist ígér

Mivel a sclerosis multiplex nagyon eltérő lefolyású lehet az egyes betegek között, igen nehéz megjósolni egy adott személy hosszú távú kilátásait. Ezért a kutatók igyekeznek felderíteni azokat a tényezőket, amik valamiféle jóslattal szolgálnak az SM lefolyására.

autó ablakából kilógó lábakEgy 793 beteget vizsgáló kutatás most azt az eredményt hozta, hogy az SM első jelentkezésekor (onset) tapasztalt teljes gyógyulás csökkenti a közepes mértékű rokkantság (EDSS 3.0-5.5) esélyét 10 év távlatában nézve. Ez azt jelenti, hogy ha valaki annyira felépül az első relapszusából, mintha az szinte meg sem történt volna, annak jó esélyei vannak arra, hogy 10 év múlva csupán 1 enyhe vagy 2 minimális funkciózavarral éljen (azaz az EDSS-skálának maximum a 2.5 pontjáig jusson). A kezdeti tünetek teljes gyógyulásának tehát igen pozitív előrejelző értéke van.

Ezzel szemben az SM első jelentkezésétől számított 10 évvel későbbi időpontban tapasztalt krónikus depresszió és kognitív zavarok (azaz gondolkodásbeli nehézségek) súlyosabb rokkantsággal társulnak (EDSS 6.0 felett).

Mindemellett az is ismét igazolást nyert, hogy a terhesség nincs negatív hatással az SM lefolyására, illetve értelemszerűen az RRMS-ből másodlagos progresszív formára váltás a súlyos rokkantsághoz vezető út legbiztosabb előrejelzője.

Bővebben: Long Term Clinical Prognostic Factors in RRMS

 

 

A depressziót is gyulladás okozza SM-ben?

A sclerosis multiplex betegek közül többen küzdenek depresszióval, mint az átlagpopuláció tagjai, beleértve az egyéb, élethosszig tartó és fogyatékossággal együtt járó krónikus betegségben szenvedőket is.

self-portrait-1197847Úgy tűnik, a depresszió kiváltó oka SM-ben a hippocampus gyulladásos érintettsége. A hippocampus az agynak az a területe, ami az érzelmek és a motiváció szabályozásában elsődlegesen vesz részt. A hippocampus az immunaktivációra úgy reagál, hogy módosítja a más agyterületekkel szőtt kapcsolatait. A vizsgálatot végző kutatók szerint ez a felfedezés nem csak az SM betegek körében bírhat jelentőséggel, hiszen nem kizárt, hogy az általános depresszió kialakulásának hátterében is efféle gyulladásos folyamatok állnak.

Bővebben:
Brain Inflammation Linked to Depression in Multiple Sclerosis
Hippocampal Neuroinflammation, Functional Connectivity, and Depressive Symptoms in Multiple Sclerosis

Több az öngyilkos az SM betegek között

Az öngyilkosok több mint kétharmada depressziós2,18-szor nagyobb eséllyel próbálkoznak meg öngyilkossággal az SM betegek – derült ki egy 2016. áprilisi svéd felmérésből, amiben közel 30 000 beteg és 300 000 egészséges ember öngyilkossági kísérleteit hasonlították össze. Az SM-esek között nem csak a kísérlet, de a sikeres öngyilkosságok esélye is (1,87-szer) nagyobbnak bizonyult a teljes populációhoz képest.

A kutatás szerint öngyilkossági kísérletre a nőknek, a sikeres öngyilkosságra a férfiaknak van nagyobb esélyük. Míg az egészségesek között a tanultabbak 0,68-szor kisebb eséllyel voltak öngyilkosok, az SM betegeknél efféle összefüggést nem találtak.

Bővebben: Multiple sclerosis and risk of attempted and completed suicide

A jóga és az aquafitness enyhíti az SM tüneteit

Egy nyolc héten át tartó kísérlet keretében az SM betegek egyik csoportja heti háromszor vett részt jóga és aquafitness* órákon, míg a kontrollcsoport semmilyen edzést nem végzett ez idő alatt.

JógaA fizikailag aktív csoport tagjai enyhébb fáradságérzetről és gyengébb paresztéziáról számoltak be. A legerőteljesebb különbség azonban a depresszióra való hajlamban mutatkozott meg: az aktív életet élők 35-ször kisebb eséllyel estek mérsékelt vagy súlyos depresszió áldozatává.

A kísérlet leírói szerint az efféle edzésprogramok a jövőben kiegészíthetik a jelenleg használatban lévő, protokolláris kezelési módokat.

Aquafitness* Az aquafitness olyan, vízben végzett gyakorlatok összessége, ami leginkább az aerobik és a gyógygimnasztika mozgásanyagát ötvözi, miközben kíméli az ízületeket és a gerincre eső terhelést. A víz ellenállása miatt lelassítja a mozdulatokat, ezáltal minimalizálja a sérülések kialakulását. (Forrás: aquafitness.lap.hu)

Bővebben: Exercising Impacts on Fatigue, Depression, and Paresthesia