A sclerosis multiplex kognitív tünetei

olvasási idő: 5 perc
nehézségi szint: nehéz


A kognitív tünetek előfordulási arányát még napjaink klinikai gyakorlata is alábecsüli. Ennek egyik oka, hogy a mentális deficiteket nehéz egy-egy rövid rutinlátogatás alkalmával, célzott és időigényes neuropszichológiai eljárások nélkül felmérni. A másik magyarázat, hogy a közhiedelemben tévesen még mindig úgy él, a kognitív tünetek ritkák és inkább a kór késői szakaszára jellemzőek [1].

Hány beteget érintenek?

43%

A kognitív zavarok gyakorisága az SM legelső tünetének megjelenése után 20% körüli, míg a másodlagos progresszív fázisban már a páciensek több mint háromnegyede érintett [2]. A gyakorisági adatok azonban nem ennyire riasztóak, ha az SM populáción belül kizárjuk azokat a személyeket, akik bármilyen egyéb neurológiai betegségben szenvednek az SM-en kívül, bármikor valaha alkohol- vagy drogproblémával küzdöttek, intézményesített keretek között élnek, illetve olyan súlyosabb motoros vagy vizuális deficittel élnek, amelyek befolyásolhatják a neuropszichológiai teszteken elért eredményeket. Egy ilyen mintán belül végzett, átfogó állapotfelmérés során a vizsgálati személyek mindössze 43%-ának voltak mentális nehézségeik [3].

A kognitív deficitek előfordulása teljesen független a fizikai tünetektől [4]. Egy testi korlátozás nélküli embernek is lehet jelentős kognitív károsodása, illetve egy fizikailag súlyosan fogyatékos személy is lehet teljesen ép szellemileg. A kognitív hanyatlás nem csak az előrehaladottabb állapotú páciensek sajátja [5], hanem már a betegség kezdetétől jelen lehet. Ezt alátámasztja az a megfigyelés, hogy már az SM diagnózisa előtt, rögtön az első tünet megjelenése után a betegek 94%-a az elvártnál gyengébb teljesítményt nyújt legalább egy neuropszichológiai teszten [6], noha ezek a teljesítmény-csökkenések még egyáltalán nem észrevehetőek a páciensek mindennapi élete során.

Hogyan alakulnak ki?

agyi atrófia

Minél több léziót mutat egy beteg MRI felvétele [7] és minél kiterjedtebb nála az agyi atrófia, annál nagyobb eséllyel küzd a páciens kognitív deficitekkel [8]. A demyelinizált területek nagyságánál az atrófia mértéke szorosabb összefüggést mutat a mentális zavarokkal [9,10], ami arra utal, hogy nem a betegség kezdeti fázisára jellemző gyulladásos léziók okozzák őket. A kognitív hanyatlás anatómiai korrelátumai makro- és mikroszkopikus szinten is jól kimutathatóak [11]. Leginkább a harmadik agykamra tágassága, a corpus callosum károsodása, valamint a szürkeállomány, a thalamus és a hippocampus sorvadása mutat korrelációt a szellemi leépülés mértékével [2,12].

A kognitív zavarok igen lassan fejlődnek ki, jellemzően 4-10 év leforgása alatt érik el azt a szintet, amikor már klinikailag is észrevehetőek [2], de a betegek közel egyharmada már 2-3 éves követés alatt is kimutathatóan hanyatlik [13]. A mentális zavarok általában nem javulnak érdemben az idő előrehaladtával [14], hanem stagnálnak vagy még inkább változó mértékben progrediálnak [1], aminek logikus magyarázata lehet, hogy ezek a tünetek jobban korrelálnak az SM visszafordíthatatlan agyi kórfolyamataival, mintsem a fellángolásszerűen jelentkező gyulladásos gócokkal.

A mentális hanyatlás legmegbízhatóbb rizikófaktora a kognitív zavarok korai megjelenése [6]. Már a betegség első tünetétől számított 3 éven belül felvett MRI adatok hitelt érdemlően előrejósolják az 5 évvel későbbi mentális állapotot [14]. Hosszú távon persze − ahogyan minden egyéb SM tünetnek −, az idő múlásával a kognitív zavarok kibontakozásának is egyre nagyobb esélye és egyre többféle megjelenési módja van.

Mi számít kognitív tünetnek?

Mik azok a kognitív tünetek?

A tünetek repertoárja igen széles, de a leggyakrabban érintett terület az információfeldolgozás sebessége, a koncentráció, a megosztott figyelem (azaz amikor egyszerre több dolgot kell észben tartani) és a fenntartott figyelem (azaz amikor egy feladatra hosszú ideig kell összpontosítani), a tanulás képessége, a hosszú távú memória (azaz a régebben elraktározott emlékek előhívása), a végrehajtó funkciók (azaz a tervezés, problémamegoldás és absztrakt gondolkodás), a térérzékelés és a vizuomotoros integráció (azaz a látvány és a mozgás összehangolása), valamint a szavak azonnali előhívása, ami nélkülözhetetlen a folyékony beszédhez [2,3,7,8]. Ezekkel szemben az általános intelligencia és az alapvető nyelvi készségek (pl. beszédértés, nyelvtan használata, olvasási és írási képesség) általában érintetlenek maradnak [7].

A szellemi hanyatlás feltérképezése során félrevezető lehet kizárólag a páciens panaszaira és tapasztalataira hagyatkozni. A kognitív funkciók felmérésére irányuló önkitöltős kérdőívek szorosabban korrelálnak a beteg aktuális hangulatával, mint a neuropszichológiai teszteken nyújtott teljesítményével [2]. Mivel az SM betegek között gyakran előforduló depressziónak szignifikáns hatása van a szubjektíven érzékelt teljesítményre, miközben nincs összefüggésben az objektíven mért kognitív képességekkel [15], ezért az utóbbi sokkal megbízhatóbb mérőeszköz a mentális leépülés nyomon követésére.

Erre számtalan neuropszichológiai eljárás alkalmas, többségüknek azonban nagy hátránya, hogy a teszt felvétele és kiértékelése időigényes feladat, ami nehezen illeszthető bele a beteg rutinvizsgálatába. Márpedig az SM lefolyásának nyomon követéséhez elengedhetetlen lenne a mentális folyamatok monitorozása is, hiszen láthatatlanságuk ellenére azok nemcsak a betegség progressziójának jelzőfaktorai, hanem egyszersmind a páciens életminőségének komoly meghatározói.

A sclerosis multiplex kognitív tünetei

Felhasznált szakirodalom

  1. Amato, M. P., Zipoli, V., Portaccio, E. (2005). Multiple sclerosis-related cognitive changes: A review of cross-sectional and longitudinal studies. Journal of the Neurological Sciences, 245(1-2), 41-46.
  2. Charvet, L. E., Kluzer, B., Krupp, L. B. (2014). Invisible Symptoms of MS: Fatigue, Depression, and Cognition. In: Samkoff, L. M., Goodman, A. D. (szerk.), Multiple Sclerosis and CNS Inflammatory Disorders (114-121). Wiley-Blackwell, Oxford, UK
  3. Rao, S. M., Leo, G. J., Bernardin, L. (1991). Cognitive dysfunction in multiple sclerosis. I. Frequency, patterns, and prediction. Neurology, 41(5), 685-691.
  4. Rao, S. M., Glatt, S., Hammeke, T. A., McQuillen, M. P., Khatri, B. O., Rhodes, A. M., Pollard, S. (1985). Chronic progressive multiple sclerosis. Relationship between cerebral ventricular size and neuropsychological impairment. Archives of Neurology, 42(7), 678-682.
  5. Rao, S. M., Leo, G. J., Haughton, V., St Aubin-Faubert, P., & Bernardin, L. (1989). Correlation of magnetic resonance imaging with neuropsychological testing in multiple sclerosis. Neurology, 39(2), 161-166.
  6. Achiron, A., Barak, Y. (2003). Cognitive impairment in probable multiple sclerosis. Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry, 74(4), 443-446.
  7. Chiaravalloti, N. D., DeLuca, J. (2008). Cognitive impairment in multiple sclerosis. The Lancet Neurology, 7(12), 1139-1151.
  8. Stankiewicz, J. M., Buckle, G. J. (2011). MS: Clinical Features, Symptom Management, and Diagnosis. In: Rizvi, S. A., Coyle, P. K. (szerk.), Clinical Neuroimmunology (89-110). Humana Press, New York, USA
  9. Szirmai, I. (2011). Neurológia. Medicina Kiadó, Budapest
  10. Benedict, R. H. B., Bruce, J. M., Dwyer, M. G., Abdelrahman, N., Hussein, S., Weinstock-Guttman, B., Garg, N., Munschauer, F., Zivadinov, R. (2006). Neocortical atrophy, third ventricular width, and cognitive dysfunction in multiple sclerosis. Archives of Neurology, 63(9), 1301-1306.
  11. Guimarães, J., Sá, M. J. (2012). Cognitive dysfunction in Multiple Sclerosis. Frontiers in Neurology, (3)74, 1-8.
  12. Csépány, T., Illés, Zs. (2014). Klinikai neuroimmunológia. Matyus-Benten, Pécs
  13. Amato, M. P., Portaccio, E., Goretti, B., Zipoli, V., Battaglini, M., Bartolozzi, M. L., Stromillo, M. L., Guidi, L., Siracusa, G., Sorbi, S., Federico, A., De Stefano, N. (2007). Association of Neocortical Volume Changes With Cognitive Deterioration in Relapsing-Remitting Multiple Sclerosis. Archives of Neurology, 64(8), 1157-1161.
  14. Summers, M. M., Fisniku, L. K., Anderson, V. M., Miller, D. H., Cipolotti, L., Ron, M. A. (2008). Cognitive impairment in relapsing–remitting multiple sclerosis can be predicted by imaging performed several years earlier. Multiple Sclerosis, 14(2), 197 204.
  15. Engel, C., Greim, B., Zettl, U. K. (2007). Diagnostics of cognitive dysfunctions in multiple sclerosis. Journal of Neurology, 254(S2), 1130-1134.

A sclerosis multiplexben megjelenő kognitív tünetek felismerésének története

olvasási idő: 3 perc
nehézségi szint: könnyű


A sclerosis multiplex kognitív tüneteinek felismeréséig hosszú út vezetett. Kezdődjék hát egy kis történelem! [1]

Charcot első illusztrációja az SM-ről (1868)

A betegséget a francia neurológus Jean-Martin Charcot írta le elsőként 1868-ban. [2] Ekkor még alig kaptak említést a kognitív és affektív funkciók, az akkori beszámolók elsősorban a leglátványosabb motoros és szenzoros tünetekre fókuszáltak.

Néhány évtizeddel később már megfigyelték ugyan, hogy az SM betegként diagnosztizált személyek olykor demenciára hajló viselkedést mutatnak, de ezt azzal magyarázták, hogy a mentális leépülést minden bizonnyal egy társbetegség okozza, noha a két feltételezett kór komorbiditása még tisztázatlan volt.

A 19. század vége felé jelentek meg az első olyan leírások, amelyek már az SM velejárójaként tekintettek a kognitív tünetekre. Akkor úgy tűnt, a betegség késői szakaszában, a testi leépülés után kezdődik a szellemi hanyatlás, ami a végső stádiumban akár teljes demenciához is vezethet, de nem volt világos, hogy a jelenség az SM normális lefolyásának része, vagy a kór egy speciális formájára utal, esetleg csupán a páciens pszichológiai reakciója a betegségre.

Az SM 17 pontból álló tünetlistája (1922)

Az 1920-as években felmerült, hogy a kognitív és affektív tüneteket egyaránt magába foglaló „mentális tüneteket” közvetlenül az agy anatómiai elváltozásai okozzák. Mivel azonban az egyes betegek nem mutattak egységes klinikai képet, és ebben az időben még nem álltak rendelkezésre olyan neuropszichológiai tesztek, amelyek segítettek volna szisztematikusan feltérképezni az SM láthatatlan tüneteit, ezek nem kaptak nagy jelentőséget a betegség leírásaiban. Ezt jól szemlélteti az is, hogy amikor differenciáldiagnosztikai célból 1922-ben készült egy 17 soros tünetlista, aminek egységeit fontossági sorrendben rendezték, annak mindössze az utolsó előtti helyére kerültek a „mentális elváltozások”. [3]

Az 1950-es évektől fogva egyre több orvosi beszámoló hozta összefüggésbe a mentális zavarokat az SM-mel, és ennek hatására megindultak az ez irányú vizsgálatok. Fény derült arra, hogy a kognitív és az affektív zavarok egymástól függetlenül is megjelenhetnek, tehát nem az utóbbi okozza a szellemi leépülést. Egyre inkább világossá vált az is, hogy a kognitív funkciók érintettsége nem csak a betegség késői stádiumában jelenik meg, hanem mindvégig alábecsülték az SM korai fázisában fellépő mentális zavarokat.

Az 1970-es, 1980-as években kirobbanó kognitív forradalom idején a pszichológusok érdeklődését is felkeltette az egészséges és kóros gondolkodási folyamatok tanulmányozása. A pszichológia eszköztára egy új kaput nyitott meg az addig leginkább csak neurológusok és pszichiáterek által vizsgált betegség mélyebb megértése előtt.

SM beteg CT felvétele (1984)

A legnagyobb lökést a képalkotó eljárások bevezetése és elterjedése adta. Ezzel nemcsak az SM patofiziológiáját sikerült leírni, hanem az egyes kognitív funkcióknak és azok hanyatlásának agyi korrelátumait is azonosították. Elsőként CT-vel térképezték fel az SM késői fázisában megfigyelhető agysorvadást és a térfoglaló folyamatok eredményét. Kiderült, hogy a harmadik agykamra és az agyvelő egymáshoz viszonyított méretaránya összefügg a mentális állapottal, azaz az agyszövet mennyiségének csökkenése az efféle tünetek fokozódásához vezet.

Az első publikált MRI felvételek egy SM beteg agyáról (1981)

1981-ben elkészült az első MRI felvétel egy SM beteg agyáról [2], és az új eljárásnak köszönhetően szárnyra kapott a kognitív zavarokkal együtt járó agyi elváltozások vizsgálata. Az MRI szép lassan rutinvizsgálattá vált a klinikai diagnosztikában, mindeközben pedig a különböző kognitív tünetek agyi korrelátumai és SM-ben jellegzetes megjelenési formái is lépcsőfokról képcsőfokra napvilágra kerültek. Ezekről bővebben A sclerosis multiplex kognitív tünetei című cikkükben mesélünk.

Felhasznált szakirodalom

  1. Richardson, J. T. E., Robinson, A., Robinson, I. (1997). Cognition and Multiple Sclerosis: A Historical Analysis of Medical Perceptions. Journal of the History of the Neurosciences, 6(3), 302-319.
  2. Illés, Zs. (2003). Sclerosis multiplex és autoimmunitás az ezredfordulón. Neurológiai Klinika, Pécs
  3. Sachs, B., Friedman, E. D. (1922). General symptomatology and differential diagnosis of disseminated sclerosis. Archives of Neurology and Psychiatry, 7(5), 551-560.

Magyar SM betegek kognitív zavarai

A Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciáján Bencsik Krisztina Psychopathológiai tünetek és epidemiológiai adatok sclerosis multipexben címmel tartott előadást. Nem kell megijedni a címtől, ez mindössze annyit jelent, hogy az SM gondolkodásra tett hatásáról, illetve az azt befolyásoló tünetek gyakoriságáról beszélt.

sudoku rejtvényAz SM betegek progresszióját jellemzően az EDSS-skálával mérik, ami kifejezetten a fizikai problémák vizsgálatára irányul, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a kór a páciens gondolkodását is érintheti. Ez utóbbiakat időigényes vizsgálni, mert speciális neuropszichológiai tesztek szükségesek hozzá, és a magyar orvosi gyakorlatban ezek felvételére és kiértékelésére sajnos nemigen jut idő. Ez azért probléma, mert a betegek jelentős részénél, akár 70%-uknál is jelentkezhetnek kognitív funkciókat érintő működészavarok, és mindössze az EDSS pontszám alapján nem lehet megjósolni, hogy ezek milyen valószínűséggel vannak jelen a betegnél. A kognitív zavarok a fizikai problémáktól függetlenül jelentkeznek, és inkább az agy zsugorodásával, valamint a szürkeállományi léziókkal mutatnak összefüggést. Külön tesztelésük hiányában a betegek ilyen irányú zavarai teljesen rejtve maradhatnak.

A leggyakoribb kognitív zavarok az információfeldolgozás sebességét, továbbá a vizuális (azaz látási) és a verbális (azaz szóbeli) memóriát érintik. A nemzetközi kutatások alapján a betegek 50%-a esik át depresszión az élete során, a kóros fáradékonyság (fatigue) pedig 76-92%-uknál jelentkezik.

Egy magyar vizsgálat három SM centrum bevonásával, 554 beteg részvételével vizsgálta a kognitív zavarok gyakoriságát. A résztvevők 57,6%-ánál állt fenn valamilyen probléma: 30%-uknál találtak információfeldolgozási sebességcsökkenést, 19%-uknál vizuális memóriakárosodást, 13%-uknál verbális memóriakárosodást.

A férfiak a nőkhöz képest nagyobb eséllyel (70% vs. 52%) szenvedtek kognitív zavaroktól, és míg nőknél a magas iskolai végzettség (azaz a 12 évnél hosszabb tanulmányi idő) jelentős védettséget jelentett az ilyen zavarokkal szemben (22%-kal kevesebbet érintett közülük), a férfiaknál ilyen jellegű védelem nem volt kimutatható. (Egy hasonló eredményt korábban itt közöltünk, a kognitív tartalékról pedig részletesebben itt írtunk). A kutatók szerint ez a nemi különbség részben annak köszönhető, hogy a férfiak egészséges mértékű agyi atrófiája eleve gyorsabban zajlik a nőkéhez képest, és ez hozzáadódik az SM okozta agyzsugorodás üteméhez.

Egy tizenkilenc SM centrumban végzett, 428 beteg vizsgálatával készült magyar felmérés során a betegek 62,4%-a élt a kóros fáradékonyság tüneteivel. Ez kifejezetten az úgynevezett primer fáradékonyság gyakorisága, azaz kizárták a felmérésből azokat, akik nem közvetlenül az SM miatt, hanem egy közbülső ok, például alvászavar, depresszió vagy gyógyszer miatt voltak kimerültek.

A magyar felmérésben a depresszióval küzdők aránya mindössze 13,4% volt, ami jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi szakirodalomban. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a betegeket SM centrumokban toborozták a vizsgálatra, ahol a depressziót valószínűleg megfelelően vizsgálták és kezelték, továbbá minden páciens glatiramer-acetát kezelésben részesült, aminek antidepresszáns hatása is lehet.

A kognitív zavarok tehát a magyar betegeknél is igen gyakoriak. Ha ezek a tünetek az eddigieknél nagyobb figyelmet kapnának, az segíthetné a páciensek életminőségének javítását, valamint a kezelőorvosok is pontosabb képet kaphatnának betegeik állapotromlásáról, ami akár a gyógyszerválasztás során is fontos támpont lehetne.

Az iskolázottság megvédhet a kognitív hanyatlástól

Korábban már mi is írtunk róla, hogy az agy intenzív használata segíthet késleltetni a sclerosis multiplex betegek állapotromlását. Egy új kutatás most azt vizsgálta meg, hogy az oktatásban eltöltött évek a betegség mely szakaszában fejtik ki leginkább a kognitív képességeket érintő pozitív hatásukat.

iskolai tanulásA 136 SM beteget vizsgáló kutatásban két részre osztották a résztvevőket az oktatásban töltött évek számának (maximum 12 év, illetve több), valamint a végzettségüknek a figyelembevételével. Az így kapott csoportokat három további alcsoportra bontották aszerint, hogy milyen régóta betegek (kevesebb mint 5 éve, 5-10 éve vagy több mint 10 éve).

A kevésbé tanult csoportokra minden esetben jellemzőbb volt a kognitív hanyatlás (10 év után a betegek közel 90%-a, míg a tanultabbaknak csupán 40%-a volt érintett). A mentális problémák nemcsak a tanulással töltött évek számával, hanem az MRI-vel mért T2 léziók (agyi sérülések) mennyiségével is korreláltak, azaz minél aktívabb volt valakinek a betegsége, annál rosszabbul teljesített a kognitív képességeket vizsgáló teszteken is.

Az 5 évnél rövidebb ideje betegeknél a tanultabb csoportban a tanulatlan csoporthoz képest kisebb volt a korreláció a T2 léziók és a kognitív érintettség között. Ez azt jelenti, hogy bár mindkét csoportban voltak agyi sérülések, a tanultabbaknál ez kevésbé jelentkezett mérhető problémák formájában, mivel a kognitív tartalék megvédte őket az állapotrosszabbodástól. A hosszabb ideje beteg személyeknél a korreláció már erősebb volt mindkét csoportban.

Bár a szerzők úgy érvelnek, hogy az oktatásban töltött évek által képzett kognitív tartalék az adatok alapján főleg a betegség koraibb szakaszában jelent védelmet, a tanult csoport ennek ellenére jobban teljesített a kór későbbi szakaszában is, sőt a jobb kognitív funkciók mellett kevesebb T2 lézió jellemezte őket. Ez arra utal, hogy az oktatásban töltött idő nemcsak a kognitív tartalékon, hanem a gyulladások csökkentésén keresztül is kifejti hatását, ami akár a fizikai problémákkal szemben is védelmet nyújthat. Ez utóbbiért valószínűleg a kevésbé tanultak egészségtelenebb életmódja (dohányzás, fizikai inaktivitás, elhízás, nem megfelelő étrend stb.), a kezelésekben való kisebb mértékű részvétel, az alacsonyabb műveltség és a szabadidős tevékenységek csökkent mértéke lehet felelős, melyek mind gyulladást keltő hatásúak – érvelnek a szerzők.

A kutatás ugyan nem terjedt ki az aktuális (azaz nem múltbeli) oktatásban való részvétel hatására, eredményei azonban összhangban vannak azzal, hogy az ingerekben gazdag, agyat és testet is megmozgató, egészséges életmód csökkentheti az SM progressziójának mértékét.

Bővebben: The protective effects of high-education levels on cognition in different stages of multiple sclerosis

A sclerosis multiplex 12 leggyakoribb tünete

olvasási idő: 7-8 perc
nehézségi szint: könnyű


A sclerosis multiplex a központi idegrendszer betegsége. Attól függően, hogy az idegrendszerben hol lép fel a probléma, a tünetek szinte bárhol megjelenhetnek, a fejbúbtól a lábujjakig. Az SM megjelenése olyan sokféle lehet, hogy aligha akad két olyan ember, akik a tünetek azonos kombinációjával küzdenek. Ezért is hívják a betegséget “ezerarcú kórnak”. Az alábbi felsorolás a 12 leggyakrabban előforduló tünetet mutatja be röviden.

Tovább olvasom

Nem érdemes SM betegeket véletlenszám-generátorként használni

dobókockákA Google Scholar (Tudós) szolgáltatásában  lehetőség van különböző kulcsszavakra feliratkozni, hogy értesítést kapjunk, ha egy új publikáció jelenik meg a témában. A szolgáltatást mi is használjuk a sclerosis multiplex-szel kapcsolatos hírek figyelésére, és örömmel tapasztaljuk, hogy meglepően sok kutatás jelenik meg a témában. A cikkek nagy része a laikus betegek számára ugyan kevésbé érdekes, de a szakmabeliek számára egyértelműen hasznos lehet. Első ránézésre nem feltétlenül tartozik ebbe a kategóriába az a kutatás, amibe nemrég botlottunk bele: ez azt vizsgálja, hogyan tudnak az SM betegek ritmikusan véletlen számokat mondani 1 és 6 között.

A 9 kutató összefogásával készített tanulmánynak meglepő módon kimutatható eredménye is van: az egészséges kontrollcsoporthoz képest az SM betegek gyakrabban mondanak egymás után következő számokat sorozatban, gyakrabban sértik meg a szabályokat (például 7-et mondanak), és gyakrabban hagynak ki egy-egy ütemet, amikor számot kellene mondaniuk. Míg az első probléma azokra jellemzőbb, akiknél az MRI több agykérgi léziót mutat ki, az ütemkihagyás inkább a megvékonyodott agykéreggel rendelkező betegek sajátja.

A kutatás arra mindenképpen rámutat, hogy a sclerosis multiplexnek olyan hatásai is vannak a viselkedésre, amikre az ember alapvetően nem gondolna, illetve amelyek a hétköznapi élet során nem is észrevehetőek a betegek és környezetük számára.

Bővebben: Random number generation deficits in patients with multiple sclerosis: Characteristics and neural correlates

Pénzügyi felkészülés a sclerosis multiplexre

olvasási idő: 6 perc


Pénzügyi gondok sajnos az egészséges embereket is gyakran sújtanak, a mozgássérült betegek esetében azonban hatványozottan jelentkezhetnek, amennyiben a betegség akadályozza a munkavégzésüket. Egy új kutatás szerint a sclerosis multiplex betegeknek a fizikai korlátokon felül további problémákkal is meg kell küzdeniük, az egészséges társaikhoz képest ugyanis nehezebben kezelik a pénzügyeiket.

Tovább olvasom

A korai kognitív zavarok előrejelző értéke

Noha a sclerosis multiplex betegek jelentős része küzd valamilyen fajta kognitív zavarral, eddig nem sok vizsgálatot végeztek arról, hogy a gondolkodásbeli hanyatlásnak van-e prognosztikai értéke, azaz előrejelzi-e a páciens későbbi állapotát vagy MRI képét.

Egy olasz kutatócsoport 78 RRMS betegen végzett 8 éves retrospektív (azaz időben visszafelé tekintő) vizsgálatot ilyen irányban. A retrospektív vizsgálatoknál tehát a kutatók nem előre eltervezett kísérleteket végeznek, hanem a múltból meglévő adatok alapján vonnak le következtetéseket.

az agy működését szimbolizáló fogaskerekekEnnek a 78 személynek a gondolkodásbeli képességeit úgy követték nyomon, hogy a diagnózis felállításakor és azt követően félévente végeztek velük neuropszichológiai teszteket. A kognitív folyamatokért felelős agykéreg vastagságát a kórmeghatározáskor és a vizsgálat végén kapott MRI képek összevetésével végezték. A csoportban voltak normálisan teljesítő, enyhe és súlyos kognitív hanyatlással élő páciensek egyaránt. A kutatók célja az volt, hogy a feltérképezzék a kapcsolatot a korán kialakuló kognitív deficit és az SM progressziója között.

Az eredmények alapján a diagnózis felállításakor már jelen lévő kognitív zavar megbízhatóan előrevetíti (1) a rokkantság súlyosbodását és (2) a betegség másodlagos progresszív (SPMS) formájára váltását, ezen kívül megjósolja (3) az agykéreg neurodegeneratív folyamatok miatti elvékonyodását. A korán megjelenő kognitív zavarok tehát a rosszabb klinikai képpel jellemzett, agresszívebb lefolyású sclerosis multiplex előrejelzői lehetnek.

Bővebben: Cognitive impairment predicts disability progression and cortical thinning in MS

Az SM első tünetének teljes gyógyulása jó prognózist ígér

Mivel a sclerosis multiplex nagyon eltérő lefolyású lehet az egyes betegek között, igen nehéz megjósolni egy adott személy hosszú távú kilátásait. Ezért a kutatók igyekeznek felderíteni azokat a tényezőket, amik valamiféle jóslattal szolgálnak az SM lefolyására.

autó ablakából kilógó lábakEgy 793 beteget vizsgáló kutatás most azt az eredményt hozta, hogy az SM első jelentkezésekor (onset) tapasztalt teljes gyógyulás csökkenti a közepes mértékű rokkantság (EDSS 3.0-5.5) esélyét 10 év távlatában nézve. Ez azt jelenti, hogy ha valaki annyira felépül az első relapszusából, mintha az szinte meg sem történt volna, annak jó esélyei vannak arra, hogy 10 év múlva csupán 1 enyhe vagy 2 minimális funkciózavarral éljen (azaz az EDSS-skálának maximum a 2.5 pontjáig jusson). A kezdeti tünetek teljes gyógyulásának tehát igen pozitív előrejelző értéke van.

Ezzel szemben az SM első jelentkezésétől számított 10 évvel későbbi időpontban tapasztalt krónikus depresszió és kognitív zavarok (azaz gondolkodásbeli nehézségek) súlyosabb rokkantsággal társulnak (EDSS 6.0 felett).

Mindemellett az is ismét igazolást nyert, hogy a terhesség nincs negatív hatással az SM lefolyására, illetve értelemszerűen az RRMS-ből másodlagos progresszív formára váltás a súlyos rokkantsághoz vezető út legbiztosabb előrejelzője.

Bővebben: Long Term Clinical Prognostic Factors in RRMS

 

 

Az írás és az olvasás segít megőrizni a memóriát

Az írás és az olvasás megőrzi az emlékezőtehetséget.A 30-60 éves kor között hobbiként végzett írás és olvasás segít növelni a hippocampus térfogatát és megőrizni az emlékezőképességet. A hippocampus az a szerv a halántéklebenyben, ami elsődleges szerepet játszik a memória működésében.

A vizsgálatban háromfajta kognitív szabadidős tevékenységet tanulmányoztak SM betegek körében: (1) írás és olvasás, (2) művészet és zene, (3) játékok és hobbi. Ezek közül egyedül az írás és olvasás volt az, amelyik hozzájárult a hippocampus térfogatának és az emlékezet működésének fenntartásához.

Bővebben: Literacy activities are linked to hippocampal volume and memory