A gyerekkori elhízás magasabb SM-kockázattal jár

A túlsúlyos 18 év alatti fiatalok körében magasabb a sclerosis multiplex kialakulásának kockázata, sőt, náluk a betegségmódosító terápiák sem működnek olyan hatékonyan, mint normális testsúlyú kortársaik esetében. A relapszusok számát tekintve a legelhízottabbak járnak legrosszabbul, hiszen ők küzdenek leggyakrabban a betegség fellángolásaival.

Bővebben: Elhízott gyerek, nagyobb SM-kockázat → Medical Online

Az elhízás fokozott agyszövet-pusztulással jár

Az már korábban is ismeretes volt, hogy a gyermekkori és serdülőkori elhízás növeli a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét (különösen a nők körében), továbbá arról is nyilvánvaló adataink vannak, hogy a túlsúly következtében kialakult társbetegségek súlyosbítják a betegség lefolyását. 1 Most azonban arra is fény derült, hogy az SM betegek körében az elhízás összefügg az agyszövet elveszítésével. 2

mérleg mutatójaA kutatásban 469 relapszáló SM és klinikailag izolált szindróma diagnózissal élő páciens testtömegét és agyi térfogatát vizsgálták 5 éven át. Az eredmények azt mutatták, hogy 1 pont emelkedés a BMI-skálán a funkcionális agyszövet 1,1 ml veszteségével jár együtt. (Megjegyzendő, hogy a vér D-vitamin szintje a vizsgálatban nem mutatott semmilyen összefüggést az agytérfogat változásaival.)

A magasabb BMI és az agytérfogat csökkenésének összefonódása azért fontos fejlemény, mert az agytérfogat vesztesége súlyos, visszafordíthatatlan korlátozottságokkal és fogyatékosságokkal jár. Az elhízással szemben a fogyás hatásának felbecsülése szintén előremutató lenne, hiszen a testsúly egy viszonylag könnyen befolyásolható tényező, ami ezek szerint akár fegyverként is használható a progresszió ellen.

Bővebben:
Higher body mass index, but not vitamin D status, is associated with greater subsequent loss of brain gray matter volume in multiple sclerosis

Az elhízás és a rossz vérzsír-profil hatása a sclerosis multiplexre

hamburgerEgy nemrég publikált kutatás az elhízás és a rossz vérzsír-profil sclerosis multiplexre történő hatását vizsgálta, és a korábbi eredményekkel összhangban azt találta, hogy ezek mind növelhetik a betegség súlyosbodásának kockázatát.

A BMI (testtömegindex) minden 5 pontnyi növekedése 25%-kal, a csípőméret minden 10 cm-rel történő növekedése 29%-kal növeli az új relapszus megjelenésének kockázatát.

A triglicerid-szint a BMI-től függetlenül is 1 mmol/l emelkedésenként 22%-kal növeli a relapszus-kockázatot. Ha az alacsony és a magas triglicerid-szintet vetik össze − 2,30 mmol/l-nél meghúzva a határt, ami feletti érték már magas szív- és érrendszeri kockázatot jelent −, a magas trilicerid-szinttel rendelkezők 2,2-ször nagyobb eséllyel szenvednek el új relapszust az alacsony értékű személyekhez képest.

Nem csak a relapszusok számát, de az EDSS-ben mért súlyosbodás mértékét is növelik a rossz egészségügyi értékek: az elhízottak (BMI 25 és afelett) a normál testtömeg-index tartományban lévőkhöz képest például 60%-kal nagyobb eséllyel értek el 0.5 vagy annál több EDSS pontnyi súlyosbodást a vizsgált 5 év alatt.

A teljes koleszterinszint és a HDL (“jó koleszterin”) aránya a relapszusok számát nem, a progresszió EDSS-ben mért mértékét azonban befolyásolta. A 4-nél magasabb aránnyal rendelkezőknek több mint kétszeres esélyük van a 0.5 vagy több EDSS pontnövekedésre a jobb koleszterinprofillal rendelkezőekhez képest.

Mivel a kutatásban olyanok szerepeltek, akiknél a betegség még csak elkezdődött, a szerzők jó eséllyel kizárták a fordított ok-okozati összefüggést: a kutatás alapján tehát nem arról van szó, hogy a súlyosabb állapotban lévő betegek hajlamosabbak az elhízásra, hanem az elhízott páciensek kerülnek rosszabb állapotba.

A kutatók a cikküket azzal a megállapítással zárják, hogy a vérzsír-profil javítása és a testsúly megfelelő értékre történő beállítása csökkentheti az SM betegek progressziójának mértékét.

Ezek az eredmények egyezést mutatnak az OMS program ajánlásával is, ami többek között a telített zsírok fogyasztásának csökkentésén, a “jó koleszterin” szintjének növelésén és a rendszeres sportoláson alapszik.

Bővebben: An adverse lipid profile and increased levels of adiposity significantly predict clinical course after a first demyelinating event

A fiatalkori elhízás SM-hez vezethet

Elhízott személyEgy új tanulmány szerint a genetikai eredetű fiatal felnőttkori elhízás megnöveli a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét. Számszerűsítve: aki a BMI testtömegindex túlsúlyos kategóriájából az elhízott kategóriába átlép, az nagyságrendileg 40%-kal nagyobb valószínűséggel lesz SM beteg. Ez egy átlagos magasságú nő esetében körülbelül 68-70 kg-ról 80 kg-ra történő súlygyarapodást jelent.

Bővebben: Obesity Linked to Increased Risk of Multiple Sclerosis

Krónikus betegségek SM mellett

A tüdő és a szívRégóta ismert tény, hogy az SM melletti társbetegségek számos módon befolyásolják a páciensek életét, például megnövelik a diagnózis felállításához szükséges időt és csökkentik az életminőséget. Egy amerikai neurológiai klinika kutatói egy három éven át tartó vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, hogy bizonyos krónikus betegségek milyen hatással vannak az SM-re.

Tovább olvasom