Az interferon-béta majdnem megduplázza az agyvérzés kockázatát

stroke illusztrációEgy új, 2485 relapszáló-remittáló SM beteg adatait vizsgáló kutatás szerint az interferon-béta gyógyszer szedése 1,8-szorosára növeli − azaz majdnem megduplázza − az agyvérzés, 1,6-szorosára a migrén, valamint 1,3-szorosára a depresszió és a hematológiai (azaz a vérképző- és nyirokszervi) rendellenességek kockázatát. Míg ez utóbbi három mellékhatás már korábban is köztudott volt, az agyvérzés kiemelkedő esélye eddig nem szerepelt a mellékhatások között.

Az interferon-béta alkalmazása a viszonylag kis kockázatú gyógykezelések közé tartozik, és a kutatók szerint még a fenti eredmények sem változtatnak e besoroláson.

Bővebben: Evaluating the safety of β-interferons in MS

Az elhízás és a rossz vérzsír-profil hatása a sclerosis multiplexre

hamburgerEgy nemrég publikált kutatás az elhízás és a rossz vérzsír-profil sclerosis multiplexre történő hatását vizsgálta, és a korábbi eredményekkel összhangban azt találta, hogy ezek mind növelhetik a betegség súlyosbodásának kockázatát.

A BMI (testtömegindex) minden 5 pontnyi növekedése 25%-kal, a csípőméret minden 10 cm-rel történő növekedése 29%-kal növeli az új relapszus megjelenésének kockázatát.

A triglicerid-szint a BMI-től függetlenül is 1 mmol/l emelkedésenként 22%-kal növeli a relapszus-kockázatot. Ha az alacsony és a magas triglicerid-szintet vetik össze − 2,30 mmol/l-nél meghúzva a határt, ami feletti érték már magas szív- és érrendszeri kockázatot jelent −, a magas trilicerid-szinttel rendelkezők 2,2-ször nagyobb eséllyel szenvednek el új relapszust az alacsony értékű személyekhez képest.

Nem csak a relapszusok számát, de az EDSS-ben mért súlyosbodás mértékét is növelik a rossz egészségügyi értékek: az elhízottak (BMI 25 és afelett) a normál testtömeg-index tartományban lévőkhöz képest például 60%-kal nagyobb eséllyel értek el 0.5 vagy annál több EDSS pontnyi súlyosbodást a vizsgált 5 év alatt.

A teljes koleszterinszint és a HDL (“jó koleszterin”) aránya a relapszusok számát nem, a progresszió EDSS-ben mért mértékét azonban befolyásolta. A 4-nél magasabb aránnyal rendelkezőknek több mint kétszeres esélyük van a 0.5 vagy több EDSS pontnövekedésre a jobb koleszterinprofillal rendelkezőekhez képest.

Mivel a kutatásban olyanok szerepeltek, akiknél a betegség még csak elkezdődött, a szerzők jó eséllyel kizárták a fordított ok-okozati összefüggést: a kutatás alapján tehát nem arról van szó, hogy a súlyosabb állapotban lévő betegek hajlamosabbak az elhízásra, hanem az elhízott páciensek kerülnek rosszabb állapotba.

A kutatók a cikküket azzal a megállapítással zárják, hogy a vérzsír-profil javítása és a testsúly megfelelő értékre történő beállítása csökkentheti az SM betegek progressziójának mértékét.

Ezek az eredmények egyezést mutatnak az OMS program ajánlásával is, ami többek között a telített zsírok fogyasztásának csökkentésén, a “jó koleszterin” szintjének növelésén és a rendszeres sportoláson alapszik.

Bővebben: An adverse lipid profile and increased levels of adiposity significantly predict clinical course after a first demyelinating event

A fáradékony betegek nagyobb eséllyel lesznek progresszívek

A relapszáló-remittáló sclerosis multiplex másodlagos progresszívvé válását jelenleg nem tudjuk megbízhatóan előrejelezni, egy új kutatás azonban most több ezzel kapcsolatos összefüggésre is rámutatott.

Az 5 éves vizsgálatban olyan SM betegek vettek részt, akik már legalább 50 évesek és minimum 15 éve betegek. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen tulajdonságok használhatóak fel a másodlagos progresszív SM kialakulásának előrejelzésére. A vizsgálat ideje alatt a betegek 33%-a vált progresszívvé. Az ő csoportjuk tagjai négy paraméterben tértek el a relapszáló-remittáló személyektől:

  1. átlagban idősebbek voltak (54,8 vs. 52,1 év)
  2. a vizsgálat kezdetekor és végekor is magasabb EDSS pontszámot értek el (3,5 vs. 2,6 illetve 5,6 vs. 3,0)
  3. nagyobb valószínűséggel számoltak be már a kezdetekben is alsó végtagproblémákról (53,2% vs. 21,5%)
  4. nagyobb valószínűséggel számoltak be már a kezdetekben is valamilyen fokú fáradékonyságról még akkor is, ha figyelembe vették a korukat, a betegségük idejét és az EDSS értéküket (91,5% vs. 68,2%)

Az alsó végtagproblémák és a fáradékonyság erősen korreláltak egymással, és a kutatás alapján ezek a mutatók hasznosak lehetnek az SM progresszívvé válásának előrejelzésében.

Bővebben: Self-reported fatigue and lower limb problems predictive of conversion to secondary progressive multiple sclerosis in an aging sample of patients

Kerékpáros országkerülés az autoimmun betegekért

Ternován Zoltán neve onnan lehet ismerős a sclerosis multiplex betegek számára, hogy két évvel ezelőtt országkerülő kerékpározásra indult az SM-mel érintettekért.

Ternován Zoltán 2015-ös kerékpáros országkerülésének útvonala

2015-ben a képen látható útvonalon tette meg útját, azzal az üzenettel, hogy ne engedd, hogy a betegség uralja az életedet, hanem légy aktív irányítója az állapotodnak. Zoltán abban hisz, hogy az SM ellen nem feltétlenül csak gyógykezeléssel lehet küzdeni, hanem aktív életmóddal és pozitív életszemlélettel kell együtt élni vele. Ilyen értelemben van “gyógyulási lehetőség” az SM-ből: ha lehetőségeidhez képest ugyanúgy élsz, mint egy orvosi értelemben egészséges ember.

De ki ő a magánéletben?

Zoltán 52 éves, egy Esztergomtól 15 km-re fekvő községben él családjával. Tizenöt évvel ezelőtt, 37 éves korában az első tünete egy féloldali, arcától lefelé terjedő zsibbadás volt. Kivizsgálása során azonnal bebizonyosodott, hogy állapotának SM áll a hátterében. Azóta több relapszusa is volt a látótérszűkülettől kezdve a közismert gyengeségérzetig. Gyógykezelést saját elhatározásából nem kap.

Sokan kérdezik tőle, mi a titka, hogy gyógyszerek nélkül, ilyen hosszú idő után is ennyire láthatatlan a betegsége, annak ellenére, hogy az SM férfiaknál jellemzően súlyosabb lefolyású, mint a női pácienseknél. Szerinte azonban nincs semmi titka: nem követ semmilyen diétát és nem végez semmiféle terápiát. Ha van titok, akkor az, hogy minden nap mozgásban van, amikor csak ideje engedi. A kerékpározás mellett rendszeresen fut, heti háromszor aikidó edzésre jár, rossz időjárás vagy sűrűbb elfoglaltság esetén pedig otthon edz súlyzókkal vagy elliptikus trénerrel.

Ternován Zoltán 2017-es útjára készülve

Mottója szerint az életünkben vannak jelek, és ha figyelünk ezekre a jelekre, akár a sorsunkat is megváltoztathatjuk. Számára az SM egy jel volt, hiszen ennek köszönhetően lépett jelenlegi életútjára, amelyben ilyen kiemelt szerepet tölt be a sport.

Két hét múlva

Ternován Zoltán 2017-es kerékpáros országkerülésének útvnalterve

Zoltán idén ismét nekivág missziójának, ám ezúttal egy másik útvonalon halad. Május 13-án szombaton délelőtt 10 órakor startol az esztergomi bazilika elől, majd körülbelül 1500 kilométernyi tekerés után, május 27-én szombaton 18 órakor ér célba az óbudai Fő térre. A részletes útvonalterv a képre kattintva megtekinthető, illetve május 13-tól még pontosabban elérhető lesz a Te se add fel! egyesület Facebook oldalán. Ugyanitt napi többszöri híradás és élő bejelentkezések lesznek láthatóak a tekerés két hete alatt.

Az út során bárki csatlakozhat hozzá bármilyen távra akár menet közben, akár megállópontjain. Annak ellenére, hogy az útitervhez időben is szigorúan tartania kell magát, ha valaki tekerés közben szegődik mellé, ő igazodik támogatójának tempójához, hiszen elsődleges célja éppen az, hogy a sportolástól − aggályaik vagy mozgáskorlátozottságuk miatt − tartózkodó betegeket inspirálja. Zoltán számára ők az elsők az út során, és akár az érkezési ponton szobrozó tömeget is képes megvárakoztatni, csak hogy együtt tekerhessen sorstársaival. Biciklijén visz egy zászlót is, amit mindenki aláírhat, aki társul hozzá vagy találkozik vele az út során.

Az ESEM.hu szerkesztősége május 13-án vagy 14-én, Gödöllő környékén csatlakozik a menethez egy rövid táv erejéig.

Megjósolható az SM enyhe lefolyása?

Létezik a sclerosis multiplexnek olyan forgatókönyve, amelyben a beteg még évtizedek múltával sem jut el a súlyosabb fogyatékosságig. Sokat vitatott téma, hogy ez a jóindulatú, azaz szaknyelven benignus SM külön típusként tekintendő-e. Azonban függetlenül attól, hogy külön kórképről vagy csupán a betegség egy hosszú, szerencsésebb kimenetelű szakaszáról beszélünk, vannak olyan számítások, melyek alapján többé-kevésbé előrejelezhető a betegség jövőbeni alakulása. (Ha magára a jóindulatú SM-re vagy kíváncsi, itt találsz egy párperces olvasnivalót róla.)

megsárgult őszi falevélEgy 20 éves kohorsztanulmányban olyan pácienseket vizsgáltak, akik a betegségük kezdetétől számított tizedik évben az EDSS-skálán maximum 3 pontot kaptak (tehát közepes fogyatékossággal éltek egyetlen, vagy enyhe fogyatékossággal három-négy funkcionális rendszerben, a teljes járóképesség megtartása mellett). A 175 főből 66,3%-uk maradt ezen a szinten újabb tíz év elteltével, azaz a betegségkezdet huszadik évében. Ha a jóindulatúság kritériumait szigorítjuk, és az EDSS-nek nem 3, hanem 2 vagy 1 pontjával határozzuk meg az SM enyhe lefolyását, akkor az eredmény 71,9% illetve 81,6%. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a minél jobb állapotnak örvend valaki 10 év után, annál nagyobb eséllyel marad ebben a minőségben újabb 10 év elteltével is.

További enyhítő körülmény a betegséglefolyásra, ha a páciens nőnemű, illetve ha a legelső relapszusa tisztán szenzoros természetű volt (pl. látóideggyulladás, zsibbadás, stb.). Ezzel szemben még a tíz év után jóindulatú SM is nagyobb eséllyel válik súlyosabbá újabb tíz év után, ha a beteg első tünete tisztán motoros eredetű volt (pl. bénulás).

Fontos szem előtt tartani, hogy a fenti eredményekből csak betegpopulációra méretezett következtetéseket lehet levonni, az efféle kalkulációk egyénre szabott jóslatokra nem alkalmasak. Ez olyan, mint a dohányzás: kétségtelen, hogy rengeteg ember hal meg a dohányzás szövődményeként kialakult betegségekben, azonban az is tény, hogy vannak nagyon szép kort megélt dohányzó emberek. Ez utóbbi tény semmiképpen sem vonja kétségbe a dohányzás káros hatásait, ugyanakkor a dohányzás egészségkárosító hatásai sem temetnek el minden egyes dohányzó személyt.

A vizsgálatot végző kutatók azt javasolják, hogy az SM jóindulatú jelzőjének szigorúbb kritériuma legyen a 3-as EDSS pontszámnál. Lehetne például a betegségkezdet utáni tizedik évben elért maximum 2-es pontszám, ebből ugyanis a statisztikai számítások szerint már nagy valószínűséggel jósolható hosszú távú enyhe lefolyás. (Az EDSS-skála pontszámainak jelentését itt tudod áttekinteni.)

Bővebben: Can we predict benign multiple sclerosis? Results of a 20-year long-term follow-up study

Nem érdemes SM betegeket véletlenszám-generátorként használni

dobókockákA Google Scholar (Tudós) szolgáltatásában  lehetőség van különböző kulcsszavakra feliratkozni, hogy értesítést kapjunk, ha egy új publikáció jelenik meg a témában. A szolgáltatást mi is használjuk a sclerosis multiplex-szel kapcsolatos hírek figyelésére, és örömmel tapasztaljuk, hogy meglepően sok kutatás jelenik meg a témában. A cikkek nagy része a laikus betegek számára ugyan kevésbé érdekes, de a szakmabeliek számára egyértelműen hasznos lehet. Első ránézésre nem feltétlenül tartozik ebbe a kategóriába az a kutatás, amibe nemrég botlottunk bele: ez azt vizsgálja, hogyan tudnak az SM betegek ritmikusan véletlen számokat mondani 1 és 6 között.

A 9 kutató összefogásával készített tanulmánynak meglepő módon kimutatható eredménye is van: az egészséges kontrollcsoporthoz képest az SM betegek gyakrabban mondanak egymás után következő számokat sorozatban, gyakrabban sértik meg a szabályokat (például 7-et mondanak), és gyakrabban hagynak ki egy-egy ütemet, amikor számot kellene mondaniuk. Míg az első probléma azokra jellemzőbb, akiknél az MRI több agykérgi léziót mutat ki, az ütemkihagyás inkább a megvékonyodott agykéreggel rendelkező betegek sajátja.

A kutatás arra mindenképpen rámutat, hogy a sclerosis multiplexnek olyan hatásai is vannak a viselkedésre, amikre az ember alapvetően nem gondolna, illetve amelyek a hétköznapi élet során nem is észrevehetőek a betegek és környezetük számára.

Bővebben: Random number generation deficits in patients with multiple sclerosis: Characteristics and neural correlates

Új gyógyszer a sclerosis multiplex kezelésére: piacra került az Ocrevus

az Ocrevus logójaA tegnapi napon az FDA engedélyezte az Ocrevus amerikai forgalmazását a sclerosis multiplex relapszáló-remittáló és elsődleges progresszív formájának kezelésére. Ez a lépés elsősorban a progresszív betegek számára bír életbevágó jelentőséggel, hiszen az orvostudománynak eddig semmilyen eszköze nem volt az ő betegségük megfékezésére. Ugyanakkor a relapszáló pácienseknek is minden okuk megvan az örömre, hiszen a kísérletek szerint az Ocrevus az esetek közel felében teljesen megállította az RRSM lefolyását.

Hogyan működik az Ocrevus?

A legtöbb SM-gyógyszer a T-sejtekre fejti ki hatását. Ezzel szemben az Ocrevus a B-sejteket veszi célba. A B-sejtek felületén ugyanis van egy CD20-nak keresztelt fehérjemolekula, aminek nagyobb szerepe van a betegség lefolyásában, mint azt korábban gondolták. A CD20-as B-sejtek közvetlen kárt okoznak a myelinhüvelyben és magában az idegsejtben egyaránt. Az Ocrevus hatóanyaga, az ocrelizumab a CD20 molekula ellenanyaga, ami az érett B-sejteket megtámadva fejti ki hatását.

Mindez persze nem érvényteleníti a T-sejtek érintettségét SM-ben. A B-sejtek a T-sejtekkel karöltve felelősek a gyulladásos agyi léziókért és ennélfogva a betegek állapotának súlyosbodásáért. Az Ocrevus működési elve azért rendhagyó, mert az eddigi terápiák a T-sejteken keresztül fejtették ki hatásukat. Ezt úgy lehet elképzelni, mint két utat, amelyek egy idő után egybefutnak. Eddig mindenki a T-utat taposta, de most végre valaki a B-útvonalat is felfedezte. Igaz, hogy a végén a két szál összefut, de azzal, hogy a B-úton vívott harc erőteljesebb, az Ocrevus az SM minden eddiginél hatékonyabb kezelési módja lett.

Mennyire hatásos az Ocrevus?

2011-ben sokakat meglepett, hogy az Ocrevus tulajdoncége, a Genentech bejelentette, a B-sejteket célba véve a betegek kétharmada tünetmentessé vált: sem új léziójuk nem keletkezett, sem új relapszuson nem estek át, és a progressziónak semmi jelét nem mutatták.

A gyógyszer hatásfoka azonban a további kísérletek során vált egyre világosabbá.

Egy több mint két éven keresztül folytatott, elsődleges progresszív betegek körében végzett vizsgálat során fél év alatt 25%-kal sikerült csökkenteni a progresszió mértékét a placebóhoz képest, valamint a páciensek 42%-a semmiféle progressziót nem mutatott a bő két év során.
(A tanulmány fedőneve az ORATORIO volt.)

A relapszáló betegek körében végzett két vizsgálatban kontrollként nem placebót, hanem a Rebif nevű, interferon-béta-1a hatóanyagú gyógyszert alkalmazták, és annak hatásfokához viszonyították az Ocrevus eredményeit. A Rebifhez képest az új gyógyszer 46 illetve 47%-kal csökkentette az éves relapszus-számot, 94 illetve 95%-kal csökkentette az új léziók számát közel két év alatt, és a betegek 64 illetve 89%-a maradt teljesen tünetmentes (a tünetmentességbe beleszámították az agyi léziókat, a tüneteket okozó relapszusokat és a progressziót egyaránt). Ráadásul minél tovább kezelték a betegeket az Ocrevus-szal, annál többük érte el a teljes tünetmentességet.
(A tanulmányok fedőnevei az OPERA I és OPERA II voltak.)

Mik az Ocrevus mellékhatásai?

Minden gyógyszernek, ami hat a szervezetre, mellékhatásai is vannak. Ez alól sajnos az Ocrevus sem kivétel. Ugyanakkor a terápiás hatás mértékéhez képest az Ocrevus meglepően kíméletes a szervezetre.

Az Ocrevus-szal és a placebóval kezelt elsődleges progresszív betegek között, valamint az Ocrevus-szal és a Rebiffel kezelt relapszáló betegek között egyaránt azonos mértékű mellékhatásokat tapasztaltak, az enyhe és a súlyos mellékhatásokat is beleértve.

Minden immunrenszerre ható gyógyszer esetében jogos aggodalom a fertőzésekre való hajlam, de az Ocrevus szerencsére ebben sem igazán különbözött a két-két kísérleti csoport között. Csupán néhány olyan enyhe fertőzés volt gyakoribb az Ovrevus-szal kezelt relapszáló betegek között, mint a megfázás és a herpesz. Ez a kíméletes hatásmechanizmus annak köszönhető, hogy az Ocrevus nem az őssejteket vagy a plazmasejteket veszi célba, amelyek az antitestek termelését végzik. A CD20 molekula nincs jelen minden immunsejten, csak egy kis hányadukon, így a többiek zavartalanul fel tudják venni a harcot a fertőzésekkel és egyéb megbetegedésekkel szemben.

A rossz hír azonban, hogy mindhárom vizsgálat során az derült ki, az Ocrevus megduplázza a rák kialakulásának esélyét.

Mikor lesz elérhető Magyarországon is?

az Európai Unió zászlójaAz FDA tegnapi engedélyezése csak az Egyesült Államokban történő használatra érvényes. Noha ott már két héten belül az orvosi protokoll részévé válik a gyógyszer használata, az európai piac kapui még zárva vannak az Ocrevus előtt. A Genentech már kérelmezte az engedélyezését az EMA felé is, akik minden valószínűség szerint az FDA-hoz hasonló pozitív ítéletet fognak hozni, így remélhetőleg hamarosan az Európai Unió országaiban élő betegek számára is elérhetővé válik ez az új terápiás lehetőség.

Forrásként szolgáló cikkek

FDA Approves Ocrevus as 1st MS Treatment for Both Relapsing and Primary Progressive Forms
Ocrevus’ Journey from Defiant Idea to Game-Changing Treatment
5 Things to Know About the New MS Drug Ocrevus
Ocrevus and the Hope of ‘Ending MS Forever’: Interview with MS Society’s Tim Coetzee

Az idei ACTRIMS konferencia hírei

az ACTRIMS 2017-es konferenciájának logójaAz ACTRIMS a sclerosis multiplex kutatásának és gyógyításának amerikai bizottsága. A szervezet a múlt héten tartotta éves szakmai konferenciáját Floridában. Az ott bemutatott kutatási eredményekből szemezgettünk.

Tovább olvasom

Vérvizsgálattal meghatározható az SM típusa

vérrel teli kémcsőEgy 12 éven át tartó ausztrál kutatás eredményeképpen egy olyan vizsgálati eljárás született, ami a vérből 85-90%-os pontossággal meghatározza, a sclerosis multiplex mely típusával él a beteg, illetve mennyire hatékony az illető gyógykezelése.

A jelenlegi helyzet

Azt, hogy egy beteg az SM mely típusába tartozik, csak utólag tudjuk megmondani: ha az illető hosszú távon át jól felgyógyul a relapszusaiból, akkor relapszáló-remittáló eset, azonban ha tünetei nem javulnak, akkor az ő betegsége progresszív. Mindez azonban csak azután derül ki, hogy a tüneteken már túl van a páciens.

Ami a gyógyszereket illeti, azok hatékonysága szintén csak hónapokkal vagy évekkel a kezelés megindítása után kezd el derengeni, mégpedig az alapján, hogy a beteg állapota a korábbihoz képest milyen irányban és milyen mértékben változik.

A várható jövő

Ha mindez a tudás nemcsak utólag, hanem már a betegség kezdetén rendelkezésünkre állna, egyfelől könnyebb lenne a páciensnek felkészülnie a rá váró megváltozott életkörülményekre, másfelől a gyógykezelést is személyre szabottan lehetne elindítani, figyelembe véve a beteg várható kilátásait valamint a különböző gyógyszerekre adott válaszait. Ha ugyanis az egyik gyógyszer nem válik be valakinél, rövid időn belül át lehetne váltani egy másikra anélkül, hogy egy számára hatástalan szerre hónapokat vagy éveket elvesztegetne az életéből.

Hogyan működik?

Maga a teszt a triptofán nevű esszenciális aminosav lebomlása során keletkező vegyületek jelenlétét mutatja ki a vérben. A triptofán lebomlási folyamatának egy köztes terméke a kinurenin nevű anyag, ami a B3-vitamin előállításához szükséges. Ennek a triptofán-kinurenin útnak a rendellenessége tesz különbséget a korai, enyhébb SM illetve a betegség progresszív formái között.

Jelenleg úgy tűnik, a triptofán-anyagcsere abnormalitásának nagyobb hatása van az SM lefolyására, mint a szervezetben zajló általános gyulladásos folyamatoknak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a triptofán-kinurenin út hibáinak kijavítása egy új terápiás lehetőség az SM-re jellemző neurodegeneráció lelassítására.

A széles körben, az orvosi praxisban is használható vizsgálati felszerelést két éven belül tervezik piacra dobni.

Felhasznált cikkek

Egy lépéssel közelebb a járás felé

stabilan álló férfiSzámos SM beteg azért kényszerül kerekesszékbe, mert érzészavarai vagy egyensúlyzavarai olyan intenzívek, hogy segédeszköz nélkül közvetlen sérülésnek lenne kitéve. Ezen kíván segíteni egy nemzetközi kutatócsoport egy érdes felületű talpbetét kifejlesztésével.

A páciensek körében igen gyakori a lábfej és a talp érzészavara, márpedig a talp érzetének igen nagy szerepe van a test kiegyensúlyozott függőleges helyzetének megtartásában. A rücskös, göcsörtös felületű betét folyamatosan ingerli a talpon lévő receptorokat, aminek köszönhetően fokozódik a lábfej érzete és tudatosabbá válik a lábfej pozíciója. Az eddigi kísérletek szerint ezek segítik a járást egyenes és egyenetlen talajon egyaránt.

A speciális talpbetét éles helyzetben történő tesztelése most kezdődik, jelenleg éppen önkénteseket keresnek hozzá. A kutatás vezetője kérdésünkre elmondta, hogy mivel a három hónapos teszt során háromszor személyesen is meg kell jelenniük a résztvevőknek az ausztrál egyetemen, ezért magyarok sajnos nem tudnak jelentkezni rá.

Amennyiben a mindennapi élet során is hasznosnak bizonyul a talpbetét, egy olcsó és széles körben elérhető kezelési alternatíva lesz a járási nehézségekkel küzdők számára.

Bővebben:
Novel shoe insoles step in right direction for multiple sclerosis