A sclerosis multiplex kezelése magyar viszonylatban

A Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. konferenciáján Rózsa Csilla és Iljicsov Anna arról tartottak előadást, hogy milyen gyakran érdemes MRI-vel vizsgálni az sclerosis multiplex betegeket. A két előadás során felmerültek az SM gyógykezelésével kapcsolatos magyar sajátosságok is.

A betegségmódosító terápiával kapcsolatos első kérdés, hogy mikor érdemes belevágni.

Az úgynevezett RIS, azaz radiológiailag izolált szindróma azt jelenti, hogy a betegség jelei MRI-vel már láthatóak, de klinikai tüneteket még nem okoz. Az ilyen eseteknek a 33%-a lesz 5 éven belül SM beteg, azonban a korai kezelés hatékonyságáról nincsenek kísérleti adataink, ráadásul hazánkban nem is finanszírozott a RIS állapotú betegek terápiája.

A második lépcső a CIS, azaz a klinikailag izolált szindróma, ami azt jelenti, hogy már megjelent valamilyen látható tünet, tehát a betegnek volt egy relapszusa. Innen 85% eséllyel válik a páciens SM beteggé az élete folyamán. Az amerikai ajánlások szerint ilyenkor már érdemes elkezdeni a terápiát, és vannak is erre elfogadott gyógyszerek. Ezzel szemben itthon ez még nem finanszírozott, így meg kell várni a következő relapszust ahhoz, hogy a kezelést az OEP támogatásával el lehessen indítani.

Több modell is van a betegségaktivitás nyomon követésére, mindegyikre igaz azonban, hogy alkalmazásukhoz elengedhetetlen a rendszeres MRI vizsgálat. Az aktivitás követése azért hasznos, mert segítségével látható, hogy a gyógyszeres kezelés megfelelően hatékony-e. A kanadai modell (erről a holnapi cikkünkben részletesen is mesélünk majd) például pontosan meghatározza, hogy milyen radiológiai és/vagy EDSS pontnövekedés esetében érdemes gyógyszert váltania a páciensnek, Magyarországon azonban ennek a modellnek a követésére sincs lehetőség, nálunk financiális okokból jóval szigorúbb a helyzet e téren is.

a sclerosis multiplex lefolyása diagramon ábrázolva

Hogy valami jó hírrel is szolgáljunk…

Az amerikai piacon lévő gyógyszerek kis késéssel ugyan, de szép lassan átcsorognak Európába. A jelenlegi legnagyobb reménység, az Ocrevus Európába érkezése pár hónapon belül várható. Bízzunk hát benne, hogy ennek hazai beárazása és OEP támogatása hasonlóan méltányos lesz, mint az eddigi betegségmódosító terápiáké!

Hogyan követhető a progresszió mértéke?

A Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. kongresszusán Lovas Gábor a sclerosis multiplex neuropatológiájáról beszélt.

A betegségmódosító terápiák hosszú távú célja az, hogy minél kisebb mértékű progressziót okozzon a betegség. Emellett fontos az is, hogy a fokozott mortalitást csökkentse. Egy igen hosszú távú, 60 éven át vezetett norvég vizsgálat ugyanis azt mutatta, hogy a relapszáló-remittáló SM 15 évvel, míg az elsődleges progresszív SM 25 évvel rövidíti meg az életet.

A jelenlegi gyakorlatban leginkább két pontra támaszkodik a progresszió mértékének megállapítása: a relapszusok számára és az MRI-vel látható léziókra. Ezek mellett azonban az SM lefolyását és klinikai képét igencsak befolyásolja a kortikális demyelinizáció és az agyi atrófia is.

A kortikális myelinveszteséget igen nehéz MRI-vel fülön csípni, mert a szürkeállományban a myelinnek más jellegű, halászhálószerű a szerkezete, ráadásul klinikailag is kevésbé látványos és tetten érhető.

Az agyi atrófia nagy mértékben korrelál a progresszióval. Ha azonban a terápiás döntések során az atrófiát is figyelembe vennék az orvosok, az finanszírozhatatlan lenne a magyar egészségügy számára, mert már 2 év után rá kellene állítani a betegeket valamilyen gyógykezelésre.

agysorvadás MRI felvétele

A sclerosis multiplex differenciáldiagnózisának nehézségei

A Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. kongresszusán Osztie Éva a sclerosis multiplex differenciáldiagnosztikájáról és az MRI ebben betöltött szerepéről tartott előadást.

Az SM differenciáldiagnózisa néha igen hosszú ideig elhúzódhat. Hogy milyen betegségektől kell elkülöníteni az SM-et? Minden olyan kórtól, ami morfológiailag és tüneteiben hasonlít az SM-re, az eredete azonban más. Ide tartozik számos vaszkuláris (azaz érrendszeri), gyulladásos és daganatos betegség: mindhárom esetben előfordulhatnak az agyban olyan gócok, amelyek ugyanúgy halmozzák a kontrasztanyagot, mint az SM aktív léziói.

Lyme-kóros MRI felvétel

Noha némelyik betegség egy-két radiológiai trükkel jól elkülöníthető az SM-től, akadnak olyanok is, amelyek MRI-vel gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek tőle. A gerincvelő egyidejű érintettsége például segíti a diagnózist az SM oldalára billenteni, de ha a gerincvelői lézió megelőzi az agyban keletkező gócokat, akkor már semmilyen plusz információt nem ad. Vagy ilyen például a Lyme-kór is, ami teljesen ugyanúgy néz ki az MRI felvételeken, mint az SM.

Ha az MRI nem ad biztos választ arra a kérdésre, mi okozza a beteg panaszait, csak más vizsgálati módszerek bevonásával vagy hosszabb távú utánkövetés során állítható fel a diagnózis annak függvényében, hogy a páciens milyen további klinikai vagy radiológiai tüneteket produkál.

A Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. kongresszusa

a rendezvény plakátjaMagyar Neuroradiológiai Társaság múlt héten tartotta XXV. jubileumi kongresszusát, melynek harmadik napján egy külön szekciót szenteltek a sclerosis multiplexnek. A nagyívű rendezvényen mi is részt vehettünk, amit ezúton is köszönünk a szervezőknek.

A következő hét nap mindegyikén megosztunk egy olyan cikket, amit a konferencia egy-egy előadása inspirált:

  1. Mi kell egy jó MRI felvételhez?
  2. A sclerosis multiplex differenciáldiagnózisának nehézségei
  3. Hogyan követhető a progresszió mértéke?
  4. A sclerosis multiplex kezelése magyar viszonylatban

Mi kell egy jó MRI felvételhez?

A Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. kongresszusán a társaság elnöke, Dr. Barsi Péter a sclerosis multiplex képalkotó eljárással történő diagnózisának és követésének alapelveiről beszélt.

MRI képBár a legmodernebb MRI gépek Magyarországon még nem állnak az orvosok rendelkezésére, a legtöbb esetben az itthon elérhető készülékek is elegendőek a diagnózis felállításához és az SM követéséhez.

A megbízható diagnózishoz és a betegség lefolyásának nyomon követéséhez legalább 1,5 Tesla erősségű géppel készült, minimum 3 mm-es − rések nélküli − szeletvastagságú felvételekre van szükség. A betegségkövetés során fontos, hogy a felvételek minden alkalommal ugyanolyan állásban készüljenek, így jól össze lehessen hasonlítani őket a korábban készült felvételekkel. A gerincvelő vizsgálatánál a sagittalis felvételeken túl minden alkalommal illő lenne 3-4 mm rétegvastagságú axiális képeket is készíteni, mert ha a saggitalis felvételeken felmerül valamilyen kérdés, azt az axiális képek jól egyértelműsítik.

A kezelőorvos és a radiológus között a kommunikáció néha sajnos nem elég hatékony, ezért hasznos lehet, ha a beteg is figyel néhány részletre. Ha az MRI beutalón az szerepel, hogy az orvos SM protokollt kér, a radiológus tudni fogja, hogy pontosan milyen felvételekre van szükség. Fontos azonban azt is a tudtára adni, hogy a cél az SM differenciáldiagnózisa vagy pedig a betegség lefolyásának követése. Az utóbbinál hasznos információ, hogy a páciens milyen betegségmódosító terápiát alkalmaz, illetve hogy mikor készültek a régebbi MRI felvételei. A beteg korábbi állapotával történő összehasonlításhoz mindenképpen szükség van a régebbi MRI felvételekre is, ezért hasznos lehet, ha ezeket a biztonság kedvéért a beteg is magával viszi. Ha ezek a feltételek teljesülnek, egy jó radiológusnak már minden a rendelkezésére áll, hogy megfelelően elemezze az új MRI felvételeket.

Az Ocrevus közelít az európai piac felé

Ocrevus gyógyszerAz FDA márciusban engedélyezte az Ocrevus amerikai forgalmazását a sclerosis multiplex relapszáló-remittáló és elsődleges progresszív formájának kezelésére. Akkor még csak bizakodtunk, hogy az amerikainál szigorúbb európai hivatal is utat enged az Ocrevusnak az Európai Unió betegei felé.

Két nappal ezelőtt azonban az EMA emberi felhasználásra szánt gyógyszereket elbíráló bizottsága (CHMP) is javasolta az Ocrevus forgalomba hozatali engedélyének megadását az EU-ban. A CHMP továbbítja ajánlását az Európai Bizottságnak, ami a gyógyszerek engedélyezéséért felel az EU-ban.

Az Európai Bizottság rendszerint 2-3 hónappal a hivatalos ajánlást követően dönt a forgalomba hozatal engedélyezéséről. A forgalmazási engedély kiadása után a gyógyszer árazásáról az EU tagállamai már külön-külön állapodnak meg, figyelembe véve a gyógyszer potenciális szerepét az adott ország egészségügyi rendszerén belül.

Az Ocrevus hazai színre lépésével egyfelől bővülni fog az RRSM kezelésére alkalmas betegségmódosító terápiák skálája, másfelől ez lesz az első PPSM-re is felkínálható gyógyszer. A PPSM kezelésére ugyanis jelenleg még semmilyen eszköz nincs az orvosok kezében.

Az Ocrevus működési mechanizmusáról és hatásosságáról itt írtunk.

Bővebben:
New medicine for multiple sclerosis

Az idei ECTRIMS konferencia hírei a gyógyszerekről

Másfél hete Párizsban tartották a 7. ECTRIMS konferenciát, ahol különböző kutatási eredményeket osztottak meg egymással a szakma képviselői. A konferencia anyagának sclerosis multiplex gyógyszerekkel kapcsolatos részeiből szemezgettünk.

Tovább olvasom

A zajszennyezést is érdemes kerülniük a sclerosis multiplex betegeknek

Egy spanyol kutatás a városi forgalom által okozott szmog és zajszennyezés illetve a sclerosis multiplex betegek kórházba jelentkezése közötti kapcsolatot vizsgálta.

Bár korábbi eredmények szerint a szmog és a relapszusok együtt járnak [1], ilyen összefüggést a jelen vizsgálat nem talált. A zajszennyezett időszakok azonban megnövelték a kórházban sürgősségi esetként megjelenő SM betegek számát.

forgalmas útA zajszennyezés 21%-kal növelte a kórházba jelentkező betegek számát, a növekedés pedig még nagyobb volt, amikor a zajszennyezés meghaladta a 67 dB(A)-t. (A dB(A) a szokásos dB mértékegységből származik, azonban meghatározásakor figyelembe veszik, hogy az emberi fül a különböző hangmagasságokra eltérő mértékben érzékeny). Viszonyításképpen: egy éttermi alapzaj vagy egy háttérzene nagyságrendileg 60 dB, míg egy porszívó hangja 70 dB körül mozog.

Az eredmények a folyamatos háttérzajra vonatkoznak, és nem jelentik azt, hogy például a zenehallgatás vagy bármilyen más átmeneti hangos tevékenység is hasonló hatással lenne a betegekre.

Bővebben:
Emergency multiple sclerosis hospital admissions attributable to chemical and acoustic pollution

Klemasztin: áttörés a sclerosis multiplex kezelésében?

Klemasztin molekulavázaEgy új kutatás szerint a klemasztin (angolul clemastine) nevű, eredetileg szénanátha kezelésére használt gyógyszer remyelinizációs hatással van a sclerosis multiplex betegekre. [1]

Miért érdekes ez?

A jelenleg elfogadott SM gyógyszerek az immunrendszer működésének befolyásolásával csökkentik a tüneteket okozó myelinpusztulás gyakoriságát, azonban egyik sem alkalmas arra, hogy teljesen megvédje az idegrendszert a sérüléstől. Olyan szert pedig, ami a már sérült myelin újraépülését − és ezáltal a már jelen lévő tünetek javulását − okozta volna, mindeddig nem ismertek. Ez változott meg most a kísérlet eredményének köszönhetően.

Mi az a klemasztin?

A klemasztin egy antihisztamin, ami azt jelenti, hogy az allergiás reakciók során nagy mennyiségben felszabaduló, és közvetítő anyagként a különböző panaszok (pl. viszketés, orrdugulás, csalánkiütés stb.) megjelenéséért felelős hisztamin hatását gátolja. Viszketés elleni szerként is használják. [2]

Egy doboz Tavegil

A klemasztin nem egy új gyógyszer, Amerikában már 40 éve használatban van [3], és jelenleg is vény nélkül kapható Tavist néven, korábban pedig Magyarországon is elérhető volt Tavegyl név alatt. Magyarországon ugyan beszüntették a forgalmazását, a környező országokban azonban jelenleg is bárki által megvásárolható (pl. Ausztriában Tavegil néven), és tabletta formájában bevehető.

Mivel a klemasztin régóta használt szer, és a jogi védelme már lejárt, bármelyik gyógyszergyártó cégnek lehetősége van ezzel a hatóanyaggal gyógyszert kiadni, így a több százezer forintba kerülő SM gyógyszerekkel szemben egy tabletta mindössze 60 forint körüli árra jön ki (jóllehet a kísérletben használt adagok magasabbak voltak, mint egy-egy tabletta hatóanyaga).

Milyen hatása van a sclerosis multiplexre?

A most idézett kutatásban 50 SM beteg évekkel korábbi látáskárosodásait vizsgálták, VEP-pel mérve az idegi impulzusok haladási sebességét. (A VEP vizsgálatról bővebben itt olvashatsz.)

A kísérleti alanyok fele 2, a másik fele 3 hónapon át napi 2 db 5,36 mg-os kapszula formájában szedte a gyógyszert, ami némileg magasabb, mint az allergiára ajánlott maximum napi 8,04 mg. A VEP-pel mért eredmény szerint a látóideg vezetési sebessége 1,7 ms-ot javult a gyógyszer hatására. Hogy ez milyen mértékű javulást jelent, azt segít megvilágítani, hogy az ellenkező, egészséges szemhez képest 5 ms különbség jelenti azt, hogy kóros elváltozás van jelen a beteg szemben. [4]

Bár a VEP vizsgálat mellett mérték az alanyok látásjavulását is, a tapasztalt fejlődés nem érte el a szignifikancia határát.

A kísérlet során az alanyok fáradékonyságról számoltak be.

Érdemes szedni klemasztint?

A kutatásban nem állapították meg sem az optimális adagot, sem a kezelés szükséges hosszát, sem azt, hogy a betegség mely szakaszában leghatékonyabb a gyógyszer. Nem vizsgálták azt sem, hogy a mért 2 hónapnál hosszabb idő elteltével is megmaradnak-e a fent leírt pozitív hatások.

A klemasztin egy antikolinerg anyag [2], ami azt jelenti, hogy blokkolja az acetilkolin nevű ingerületátvivő-anyag hatását. Korábbi kutatások szerint az ilyen anyagok az idősebbeknél hosszabb távon növelik a demencia valószínűségét [5], és rossz hatással vannak az SM betegek kognitív képességeire is [6].

Bár a médiában felkapott hír hatására bizonyára sokan lesznek, akik saját döntésük alapján kipróbálják a szert, a fentiek alapján ahhoz, hogy ezt biztonsággal ajánlani lehessen, további vizsgálatok szükségesek.


Bővebben:
Clemastine fumarate as a remyelinating therapy for multiple sclerosis