Ocrevus kísérletre várnak magyar jelentkezőket

Az Ocrevus az első olyan betegségmódosító terápia, ami elsődleges progresszív sclerosis multiplex kezelésére is alkalmas. A gyártó cég, a Hoffmann-La Roche egy öt éven át tartó klinikai vizsgálathoz toboroz 600 önkéntes pácienst a gyógyszer korábban kimutatott eredményeinek nagyobb és szélesebb körű betegpopuláción történő megerősítéséhez. A vizsgálat eredményei 2024. október 1-én várhatóak.

Ocrevus doboza

A vizsgálatra Magyarországról is várnak jelentkezőket. A részvétel feltételei:

  • 18 és 65 év közötti életkor
  • elsődleges progresszív SM diagnózis
  • maximum 6.5-ös EDSS pontszám
  • maximum 10 éves betegség-időtartam 5.0 vagy kisebb EDSS pontszám esetén, ill. maximum 15 éves betegség-időtartam 5.0-nál nagyobb EDSS pontszám esetén
  • okostelefon és wifi használatban való jártasság
  • fogamzóképes nők esetében fogamzásgátlás a kezelés ideje alatt és legalább 6 hónapig a vizsgálatban kapott gyógyszer utolsó adagja után
  • dokumentált orvosi lelet annak tényéről, hogy a betegség progressziója az elmúlt két évben az esetleges relapszusoktól függetlenül történt

A kizáró tényezők között szerepel számos egyéb betegség, gyógyszerhasználat és gyógyszerérzékenység, melyeket a clinicaltrials.gov oldalán tudod áttekinteni.

Az Ocrevus jelenleg még nem érhető el Magyarországon a rutinkezelés részeként, de ha bekerülsz a vizsgálatba, akkor a hazai forgalmazás előtt is megkaphatod a kezelést.

A vizsgálatban részt vevő magyar klinikák a következők:

  • Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika (Budapest)
  • Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház (Budapest)
  • VALEOMED Diagnosztikai Központ (Esztergom)
  • Jósa András Oktatókórház (Nyíregyháza)
  • Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika (Pécs)

Mivel a toborzás Magyarországon jelen cikk közzétételének napján még nem indult el a gyakorlat szintjén, ha érdekel a részvétel, azt javasoljuk, időről időre ellenőrizd a clinicaltrials.gov oldalán a Hungary címszó melletti jelzéseket. Ha ezek a “Not yet recruiting” (még nem éles a toborzás) jelzésről “Recruiting” feliratra váltanak, akkor érdeklődj az adott intézmény neurológiai osztályán vagy kezelőorvosodnál.

A gyógyszerről bővebben SM szótárunk Ocrevus c. cikkéből kiindulva tudsz tájékozódni.

A hír forrása: https://clinicaltrials.gov/ct2/show/study/NCT03523858

Melyik országban a legkisebb az SM családi halmozódása?

Egy 17 kutatást áttekintő, új metaanalízis azt vizsgálta, hogy ha egy család valamelyik tagja sclerosis multiplex-szel él, milyen eséllyel lesz ugyanabban a családban valaki más is SM beteg.

Az SM kialakulására a gének mellett a környezet is nagy hatással van. Az SM megjelenésének valószínűségét befolyásolja például a dohányzás, a túl kevés napfény, az agyrázkódás, az elhízás, vagy akár a légszennyezettség is. Ez az új vizsgálat most azt találta, hogy ha az SM családban való halmozódásáról van szó, akkor nem mindegy az sem, hogy melyik országban élsz: a legjobb hely, ahol lehetsz, nem más, mint Magyarország.

családMiközben az összes országot nézve 12,6% esélye van az SM családon belüli újabb megjelenésére, sőt van olyan terület, ahol a kór több mint 32%-os eséllyel is halmozódik családon belül, Magyarországon ez az esély mindössze 2%. Az SM gyakoriságával szemben a családon belüli halmozódás nem mutat összefüggést sem az ország szélességi körével, sem a beteg etnikumával. A szerzők szerint az okok mögött genetikai és környezeti tényezők együttesen állhatnak.

Elképzelhető, hogy Magyarországon valamilyen véletlen folytán valamit pont jól csinálunk, hogy elkerüljük az SM családon belüli halmozódását, de az is lehet, hogy valójában csak egy műtermékkel állunk szemben.  A 17 áttekintett kutatásban például nem csak hogy több különböző diagnosztikai kritériuma volt az SM-nek, ráadásul eltérő módszereket is használhattak a családi halmozódás vizsgálatára.

Akit bővebben érdekel a kutatás, az a következő linken tájékozódhat: Worldwide prevalence of familial multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis

Az iskolázottság megvédhet a kognitív hanyatlástól

Korábban már mi is írtunk róla, hogy az agy intenzív használata segíthet késleltetni a sclerosis multiplex betegek állapotromlását. Egy új kutatás most azt vizsgálta meg, hogy az oktatásban eltöltött évek a betegség mely szakaszában fejtik ki leginkább a kognitív képességeket érintő pozitív hatásukat.

iskolai tanulásA 136 SM beteget vizsgáló kutatásban két részre osztották a résztvevőket az oktatásban töltött évek számának (maximum 12 év, illetve több), valamint a végzettségüknek a figyelembevételével. Az így kapott csoportokat három további alcsoportra bontották aszerint, hogy milyen régóta betegek (kevesebb mint 5 éve, 5-10 éve vagy több mint 10 éve).

A kevésbé tanult csoportokra minden esetben jellemzőbb volt a kognitív hanyatlás (10 év után a betegek közel 90%-a, míg a tanultabbaknak csupán 40%-a volt érintett). A mentális problémák nemcsak a tanulással töltött évek számával, hanem az MRI-vel mért T2 léziók (agyi sérülések) mennyiségével is korreláltak, azaz minél aktívabb volt valakinek a betegsége, annál rosszabbul teljesített a kognitív képességeket vizsgáló teszteken is.

Az 5 évnél rövidebb ideje betegeknél a tanultabb csoportban a tanulatlan csoporthoz képest kisebb volt a korreláció a T2 léziók és a kognitív érintettség között. Ez azt jelenti, hogy bár mindkét csoportban voltak agyi sérülések, a tanultabbaknál ez kevésbé jelentkezett mérhető problémák formájában, mivel a kognitív tartalék megvédte őket az állapotrosszabbodástól. A hosszabb ideje beteg személyeknél a korreláció már erősebb volt mindkét csoportban.

Bár a szerzők úgy érvelnek, hogy az oktatásban töltött évek által képzett kognitív tartalék az adatok alapján főleg a betegség koraibb szakaszában jelent védelmet, a tanult csoport ennek ellenére jobban teljesített a kór későbbi szakaszában is, sőt a jobb kognitív funkciók mellett kevesebb T2 lézió jellemezte őket. Ez arra utal, hogy az oktatásban töltött idő nemcsak a kognitív tartalékon, hanem a gyulladások csökkentésén keresztül is kifejti hatását, ami akár a fizikai problémákkal szemben is védelmet nyújthat. Ez utóbbiért valószínűleg a kevésbé tanultak egészségtelenebb életmódja (dohányzás, fizikai inaktivitás, elhízás, nem megfelelő étrend stb.), a kezelésekben való kisebb mértékű részvétel, az alacsonyabb műveltség és a szabadidős tevékenységek csökkent mértéke lehet felelős, melyek mind gyulladást keltő hatásúak – érvelnek a szerzők.

A kutatás ugyan nem terjedt ki az aktuális (azaz nem múltbeli) oktatásban való részvétel hatására, eredményei azonban összhangban vannak azzal, hogy az ingerekben gazdag, agyat és testet is megmozgató, egészséges életmód csökkentheti az SM progressziójának mértékét.

Bővebben: The protective effects of high-education levels on cognition in different stages of multiple sclerosis

Az SM betegek is megértik a kezelésekre vonatkozó számszerű adatokat

orvos-beteg konzultációAhhoz, hogy egy sclerosis multiplex beteg az orvossal együtt tudjon dönteni a különböző betegségmódosító terápiás lehetőségek között, szükséges, hogy megértse a különböző számszerű információkat, például arról, hogy milyen esélyekkel kecsegtet, illetve milyen veszélyek hordoz egy-egy adott készítmény.

Mivel az SM a kognitív funkciókra is hatással lehet, egy új kutatás megvizsgálta, hogy a betegek megfelelően teljesítenek-e a mennyiségi és valószínűségi információk megértését igénylő feladatokban.

A 725 német SM beteggel végzett kutatás azt találta, hogy a vizsgált személyek az egészséges emberekhez képest nem teljesítettek rosszabbul az ilyen jellegű feladatokban. Bár a férfiak és a magasabban képzett személyek mind a betegek, mind az egészségesek csoportjában jobb eredményeket értek el, az olyan betegségparaméterek, mint az első tünet óta eltelt évek száma, a rokkantság mértéke, a relapszusok éves száma és a kognitív érintettség nem korreláltak a kvantitatív információk megértésének képességével.

Az eredmények szerint tehát az orvosoknak nincs okuk visszatartani az ilyen jellegű információkat a betegek elől.

Bővebben:
Numeracy of multiple sclerosis patients: A comparison of patients from the PERCEPT study to a German probabilistic sample

A jó alvás enyhébb rokkantsággal párosul

alvászavarral küzdő hölgyEgy sclerosis multiplex betegek alvását vizsgáló kérdőíves kutatás azt találta, hogy az alvászavarokkal küzdőket a jól alvókhoz képest nagyobb fokú rokkantság jellemzi. A kapcsolatok vizsgálata során kimutatták, hogy a rossz alvás nem közvetlenül, hanem a depresszión, a fájdalomérzeten és a fizikai fáradtságon keresztül hozható kapcsolatba a rokkantsággal.

Bár a vizsgálat jellege nem tette lehetővé az ok-okozati viszonyok tisztázását, korábbi kutatások alapján a szerzők felvázoltak egy lehetséges hatásmechanizmust.

A depresszióról tudjuk, hogy rontja az alvásminőséget, a rossz alvásminőség pedig növeli a depressziót, ily módon kölcsönösen negatív hatással vannak egymásra. Hogy a depresszió nagyobb rokkantsággal jár-e, azzal kapcsolatban a szerzők egymásnak ellentmondó kutatásokat idéznek, de akad olyan közöttük, amelyik kimutatott ilyen összefüggést.

A fájdalom a depresszióhoz hasonlóan rontja az alvásminőséget, a rossz alvásminőség pedig növelheti a fájdalomérzetet. A korábbi kutatások kapcsolatot találtak a nagyobb mértékű fájdalom és a súlyosabb rokkantság között, bár az ok-okozati kapcsolatot még nem sikerült tisztázni.

A rossz alvás értelemszerűen növeli a fáradtságérzetet is, a fáradtságról pedig sikeresen kimutatták, hogy növekedése előrejelzi a nagyobb fokú rokkantságot.

Mindezek alapján a szerzők úgy érvelnek, hogy az alvászavarok kezelése a jobb alvás mellett egyéb pozitív hatásokkal is járhat: csökkentheti a beteg depresszióját, fájdalom- és fáradtságérzetét, és ezeken keresztül mérsékelheti a rokkantságot.

Bővebben: Is poor sleep quality associated with greater disability in patients with multiple sclerosis?

A zsíros étrend jelentősen növelheti a relapszusok esélyét

A sclerosis multiplex beteg gyerekeknek a felnőttekhez képest gyakoribbak a relapszusaik, ezért ők különösen alkalmasak arra, hogy a különböző étrendek hatását tanulmányozzák rajtuk. Egy új kutatásban 219 fiatalt vizsgáltak meg, hogy pontosabb képet kapjanak az étrend SM-ben betöltött szerepéről.

zsírban gazdag ételek

A kutatás arra jutott, hogy minden 10%-nyi zsírbevitel-növekedés 56%-kal növeli a relapszusok kockázatát. Amikor a kutatók csak a telített zsírokat vették figyelembe, a növekedés 237%-ra ugrott fel. Ezzel szemben minden, nagyjából 180 grammnyi zöldség fogyasztása 50%-kal csökkentette a relapszusok esélyét.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy más összetevők, például a cukor, a vas, a gyümölcsök vagy a rostok befolyásolják-e a relapszusok megjelenését, ezek esetében azonban nem sikerült semmilyen összefüggést kimutatniuk.

Noha a vizsgálat megfigyelő jellege − a szisztematikus kísérletekkel ellentétben − nem alkalmas arra, hogy ez alapján kimondják, a zsír okozza a relapszusokat, ugyanakkor több olyan út is van, amin keresztül a zsírnak valóban lehet ilyen hatása.

Az itt kapott eredmények összhangban vannak Dr. Roy Swank korábbi, telített zsírokkal kapcsolatos kutatásaival és az OMS diéta által ajánlott étrenddel.

Bővebben:
Contribution of dietary intake to relapse rate in early paediatric multiple sclerosis

Az Ocrevus megérkezett Európába

Ocrevus logójaAz Európai Bizottság engedélyezte az Ocrevus forgalomba hozatalát az unió 28 tagállamában. Ezzel egyfelől egy igen versenyképes szerrel bővült a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex kezelésére alkalmas betegségmódosító terápiák skálája, másfelől végre az elsődleges progresszív sclerosis multiplex betegek részére is fel tud kínálni valamit az orvostudomány. Ez utóbbi SM típus kezelésére ugyanis eddig semmilyen eszköz nem állt rendelkezésükre. Az Európában élő 700 000 SM beteg közül körülbelül 96 000 személy él ezzel a betegségnek ezzel a fajtájával.

Mennyibe kerül?

Az Ocrevus árazásáról az EU tagállamai külön-külön állapodnak meg, figyelembe véve a gyógyszer potenciális szerepét az adott ország egészségügyi rendszerén belül.

Mikortól lesz elérhető Magyarországon?

Egyelőre arról sincs információnk, mikortól lesz elérhető a gyógyszer a gyakorlati életben, de a svájci tulajdonos cég (Roche) igyekszik a lehető leggyorsabb hozzáférést biztosítani minden ország számára. Az Ocvrevusról a kezelőorvosnál érdemes érdeklődni, mert valószínűleg ő fogja tudni a leghamarabb megmondani, hogy mikor lesz a hazai gyakorlatban is ténylegesen elérhető és választható a gyógyszer.

De mi is ez az Ocrevus?

A gyógyszer legfontosabb ismérveiről itt írtunk:
Mi az Ocrevus?

A működési mechanizmusáról és a hatásosságáról itt számoltunk be:
Piacra került az Ocrevus

A Roche angol nyelvű sajtóközleményét itt találod:
www.roche.com

Az aszpirin segíthet a hőérzékeny sclerosis multiplex betegeknek

Számtalan kutatás igazolta már, hogy a sportolás jó hatással van a sclerosis multiplex betegek állapotára, sokukat azonban elrettenti, hogy a sportolás közben történő kimelegedés tüneteik átmeneti felerősödésével járhat (ezt a jelenséget hívják pszeudorelapszusnak). Egy kis létszámú (12 fő), kettős vak, placebo-kontrollált kísérlet azt vizsgálta, segíthet-e a tünetek megjelenésének elhalasztásában az aszpirin.

Aspirin tablettaA kutatás eredménye szerint 650 mg aszpirin megnövelte a kifáradásig eltelt időt, és 56%-kal csökkentette a sportolás után mért testhőmérsékletet. Bár az eredmények nem érték el a statisztikai szignifikancia szintjét, a kutatás alapján elképzelhető, hogy a sportolás előtt bevett aszpirin segíthet a hőérzékeny SM betegeknek.

Magyarországon a normál méretű aszpirin 500 mg-os kiszerelésben kapható.

Bővebben: Aspirin is an effective pretreatment for exercise in multiple sclerosis

Sportolással a myelin regenerációjáért

kerékpározó férfi

Egy új, 21 kutatást áttekintő metaanalízis a sport és a myelin kapcsolatát vizsgálta. Bár a témában viszonylag kevés és nem túl alapos kutatást találtak, az eredmények szerint a rendszeresen végzett, mérsékelt intenzitású állóképességi sportok (ilyen például a séta, futás, biciklizés, úszás stb.) növelik a remyelinizáció mértékét és a myelinizációhoz szükséges fehérjék számát, és ezáltal alkalmasak lehetnek a demyelinizáció megelőzésére és kezelésére.

A sport így nem csak a társbetegségek elkerülésére és az életminőség javítására, de a sclerosis multiplex okozta károk megelőzésére, mérséklésére vagy akár javítására is alkalmas lehet.

Bővebben: Effects of physical exercise on myelin sheath regeneration: A systematic review and meta-analysis

D-vitamint leginkább télen és kora tavasszal érdemes szedni

Az alacsony D-vitamin-szint a sclerosis multiplex kialakulásának és progressziójának jól ismert rizikófaktora, ezért az SM betegeknek különösen ajánlott a D-vitamin-szintjük mérése és szükség esetén a megfelelő értékre történő beállítása. Egy új kutatás azt vizsgálta, hogy a D-vitamin pótlása mely időszakokban fejti ki pozitív hatását.

téli napfényMivel a D-vitamin a bőrben keletkezik az UV-B-sugárzás hatására, a kutatók nyáron mérték a legmagasabb D-vitamin szintet a betegekben. Az egyetlen időszak, amikor a vitamint nem szedő résztvevők D-vitamin-szintje meghaladta az ajánlott minimumot (50 nmol/L), júliustól szeptemberig tartott. A heti 18 950 NE (nemzetközi egység) D-vitamint szedő betegek szintje az UV-B sugárzástól függetlenül stabilan 70 nmol/L felett maradt, és nem mutatott évszakos ingadozást.

A D-vitamin szedése 50%-kal csökkentette a relapszusok számát, ez a különbség azonban szinte kizárólag a januártól márciusig tartó időszakban jelentkezett, amikor a legalacsonyabb volt a vitamin szedése nélkül mért D-vitamin-szint. Ha ezt az időszakot nem vették figyelembe, akkor a D-vitamin szedésének pozitív hatása már nem volt szignifikáns.

Egy korábbi kutatás alapján a relapszusok számának növekedése másfél hónappal az UV-B-sugárzás csökkenése után jelentkezik, ezért a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni, ugyanakkor télen és kora tavasszal lehet a legfontosabb a D-vitamin-szint optimális értékének fenntartása.

Bővebben: Vitamin D supplementation differentially affects seasonal multiple sclerosis disease activity