Erősebb MRI = több információ gyorsabban és biztonságosabban

MRI gépAz MRI a test mágneses tulajdonságait felhasználva ad képet a központi idegrendszerről. Az MRI berendezés által keltett mágneses tér erősségének mértékegysége a Tesla (T). A napjainkban hazánkban üzemelő MRI berendezések jellemzően 1,5 T erősséggel működnek, ami körülbelül 30 000-szerese a Föld mágneses mezőjének, illetve 75-szöröse egy erős hűtőmágnesnek.

3 T

egymással megegyező, 1,5 és 3 Tesla erősségű MRI felvételek

Német kutatók felfedezték, hogy 3 T mágneserősségű MRI berendezéssel kontrasztanyag nélkül is ugyanolyan jól követhető a sclerosis multiplex aktivitása, mint a széles körben használt 1,5 T gépekkel és kontrasztanyaggal.

359 páciens 507 felvételét megvizsgálva összesen 1992 új vagy megnagyobbodott léziót találtak a “hagyományos módszerrel”, míg kontrasztanyag nélkül egy 3 T géppel ezek közül mindössze négyet nem vettek észre (amelyek három felvételen voltak). Ez a különbség a két eljárás között természetesen nem szignifikáns. Fontos kiemelni, hogy a négy kihagyott lézió ellenére egyszer sem történt olyan, hogy magát a betegségaktivitást ne lehetett volna észrevenni kontrasztanyag nélkül.

Egy 3 T erősségű MRI géppel felfegyverkezve tehát nagyjából mindegy, hogy a beteg kap-e kontrasztanyagot vagy sem, hiszen az eredményeken, a diagnózison ez mit sem változtat. Gazdasági szempontból azonban közel sem ugyanaz a kettő. A kontrasztanyag nélküli vizsgálatok lényegesen gyorsabbak és olcsóbbak, ezáltal több páciens ellátása lehet biztosított vele. Nem elhanyagolható az egészségügyi szempont sem, hiszen csak nemrégiben láttak napvilágot az MRI kontrasztanyag mellékhatásai, miszerint gyakran végzett vizsgálat esetén a lineáris gadolínium lerakódhat az agyban. A 3 T gépek jövőben várható elterjedése tehát épp azokat védi majd, akik életük során rendszeresen járnak MRI kontrollra.

Hazánk egyes kórházaiban és néhány magánklinikán elérhető a 3 T MRI vizsgálat, de legjobb tudomásunk szerint ennél erősebb berendezés nem akad Magyarországon. Pedig létezik ennél nagyobb mágneses terű gép is, ami további előnyökkel kecsegtet.

7 T

egymással megegyező, 3 és 7 Tesla erősségű MRI felvételek

Az agykérgi léziók igen nehezen észlelhetőek a hagyományos MRI felvételeken. A klinikai gyakorlatban még nem elérhető, de a tudományos kutatásokhoz használt szuper erős MRI gépek és modern utófeldolgozási módszerek már cizelláltabb képet tudnak festeni az agykéreg állapotáról. A 7 T erősségű MRI már elég érzékeny a kortikális elváltozásokra, és számos olyan lézió kimutatására képes, amit a gyengébb gépek nem tudnak felfedni.

Egy 33 fős, relapszáló-remittáló és másodlagos progresszív SM betegekből álló kísérleti csoportban az agykérgi léziók mennyisége kétszerese volt a fehérállományi lézióknak, ami már csak azért is meglepő eredmény, mert a közelmúltig évtizedeken át tartotta magát az a nézet, hogy az SM a fehérállomány gyulladásos megbetegedése. Sőt, ebben az új kutatásban az agykérgi léziók összmennyisége a betegség progressziójának megbízhatóbb előrejelzője volt, mint az SM tipikus patológiai jellemzőjeként számon tartott fehérállományi léziók.

agytekervények és barázdák

A 7 T felvételek arról is tanúskodnak, hogy az agykérgi léziók nagyobb valószínűséggel koncentrálódnak az agytekervényeket elválasztó árkokban, azaz agyi barázdákban. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a központi idegrendszert körülvevő agy-gerincvelői folyadék ezekbe az árkokba csak korlátozott mennyiségben jut be, így ezek a területek hajlamosabbak a gyulladásra. Márpedig ha az itt rejtőző gyulladásos léziók kétszer annyian vannak, mint a könnyen feltérképezhető, fehérállományi társaik, akkor jogos a felvetés, hogy az itteni károsodások olyan kulcsfontosságú szerepet játszanak az SM progressziójában, amit a jelenlegi orvosi gyakorlatban használt berendezéseinkkel esélyünk sincs felmérni.

Bővebben:

Nem érdemes SM betegeket véletlenszám-generátorként használni

dobókockákA Google Scholar (Tudós) szolgáltatásában  lehetőség van különböző kulcsszavakra feliratkozni, hogy értesítést kapjunk, ha egy új publikáció jelenik meg a témában. A szolgáltatást mi is használjuk a sclerosis multiplex-szel kapcsolatos hírek figyelésére, és örömmel tapasztaljuk, hogy meglepően sok kutatás jelenik meg a témában. A cikkek nagy része a laikus betegek számára ugyan kevésbé érdekes, de a szakmabeliek számára egyértelműen hasznos lehet. Első ránézésre nem feltétlenül tartozik ebbe a kategóriába az a kutatás, amibe nemrég botlottunk bele: ez azt vizsgálja, hogyan tudnak az SM betegek ritmikusan véletlen számokat mondani 1 és 6 között.

A 9 kutató összefogásával készített tanulmánynak meglepő módon kimutatható eredménye is van: az egészséges kontrollcsoporthoz képest az SM betegek gyakrabban mondanak egymás után következő számokat sorozatban, gyakrabban sértik meg a szabályokat (például 7-et mondanak), és gyakrabban hagynak ki egy-egy ütemet, amikor számot kellene mondaniuk. Míg az első probléma azokra jellemzőbb, akiknél az MRI több agykérgi léziót mutat ki, az ütemkihagyás inkább a megvékonyodott agykéreggel rendelkező betegek sajátja.

A kutatás arra mindenképpen rámutat, hogy a sclerosis multiplexnek olyan hatásai is vannak a viselkedésre, amikre az ember alapvetően nem gondolna, illetve amelyek a hétköznapi élet során nem is észrevehetőek a betegek és környezetük számára.

Bővebben: Random number generation deficits in patients with multiple sclerosis: Characteristics and neural correlates