A zajszennyezést is érdemes kerülniük a sclerosis multiplex betegeknek

Egy spanyol kutatás a városi forgalom által okozott szmog és zajszennyezés illetve a sclerosis multiplex betegek kórházba jelentkezése közötti kapcsolatot vizsgálta.

Bár korábbi eredmények szerint a szmog és a relapszusok együtt járnak [1], ilyen összefüggést a jelen vizsgálat nem talált. A zajszennyezett időszakok azonban megnövelték a kórházban sürgősségi esetként megjelenő SM betegek számát.

forgalmas útA zajszennyezés 21%-kal növelte a kórházba jelentkező betegek számát, a növekedés pedig még nagyobb volt, amikor a zajszennyezés meghaladta a 67 dB(A)-t. (A dB(A) a szokásos dB mértékegységből származik, azonban meghatározásakor figyelembe veszik, hogy az emberi fül a különböző hangmagasságokra eltérő mértékben érzékeny). Viszonyításképpen: egy éttermi alapzaj vagy egy háttérzene nagyságrendileg 60 dB, míg egy porszívó hangja 70 dB körül mozog.

Az eredmények a folyamatos háttérzajra vonatkoznak, és nem jelentik azt, hogy például a zenehallgatás vagy bármilyen más átmeneti hangos tevékenység is hasonló hatással lenne a betegekre.

Bővebben:
Emergency multiple sclerosis hospital admissions attributable to chemical and acoustic pollution

A fájdalom relapszushoz vezethet?

Egy 2015-ös kutatás során kimutatták, hogy a fájdalomérzet relapszushoz vezethet a sclerosis multiplex egereknél használt modelljében (EAE).

A jelenség mögött az úgynevezett gateway reflex (“átjáró reflex”) áll. A fájdalom idegi impulzusai olyan jelzőmolekulák kibocsátásához vezetnek, amelyek hatására a közeli erek átengedik az immunsejteket. Az immunsejtek így a véráramból a központi idegrendszerbe juthatnak, és gyulladást okozhatnak.

chili paprikaA kutatók kapszaicint (a chili csípősségéért felelős anyag) fecskendeztek az egerekbe, ami relapszust idézett elő. A relapszus azonban fájdalomcsillapító szerek használatával megelőzhető volt.

További kutatást igényel annak eldöntése, hogy hasonló reflex az embereknél is létezik-e. Bár a rosszabb állapotban lévő SM betegek nagyobb eséllyel számolnak be fájdalmakról [1], az ok-okozati összefüggések vizsgálata még várat magára.

Bővebben: A pain-mediated neural signal induces relapse in murine autoimmune encephalomyelitis, a multiple sclerosis model

Mikor jelentkeznek a relapszusok?

határidőnaplóA sclerosis multiplex betegek relapszáló-remittáló formájában rövidebb-hosszabb lappangó időszakokat követően rendszeresen jelentkeznek állapotromlások (relapszusok), melyeket részleges vagy teljes javulás (remisszió) követ. Bár van néhány olyan külső hatás (mint például a vírusfertőzés vagy a stressz), ami a kutatások alapján relapszushoz vezethet, az egyes relapszusok okainak részletes magyarázatával még adós a tudomány. Ha a pontos okokat és rizikófaktorokat nem is mind ismerjük, ez nem jelenti azt, hogy a replaszusok véletlenszerűen jelentkeznek. Egy friss kutatás a relapszusok idői eloszlását vizsgálta, és az eredményei alátámasztják több más tanulmány korábbi tapasztalatait.

Melyik hónapban?

2076 SM beteg vizsgálata során azt találták, hogy a relapszusok szezonális mintázatokat követnek. A legtöbb relapszus késő tavasszal és kora nyáron jelentkezett. Ilyen szempontból a június a legrosszabb hónap, amikor az éves átlaghoz képest 22%-kal nagyobb eséllyel történt relapszus. A legkedvezőbb hónap az augusztus, amikor 16%-kal kevesebb relapszus fordult elő. A különbségek részben együtt jártak a napos órák számával, azonban az eredmények arra utalnak, hogy emellett más, még ismeretlen tényezőknek is szerepük van az ingadozás magyarázatában.

relapszusok havi eloszlásának grafikonja

Melyik életkorban?

A szezonális mintázat mellett jól megfigyelhető volt, hogy az idősebb betegeknél csökken a relapszusok száma. A 30-39 évesekhez képest a 30 év alattiaknak 42%-kal nagyobb eséllyel volt relapszusuk; míg a 40-49 éveseknek 36%-kal, az 50 év felettieknek pedig 73%-kal kisebb esélyük volt egy-egy relapszusra. A kapott értékekben szerepet játszhat az is, hogy az idősebbek között több a másodlagos progresszív beteg, akiknél jellemzően kisebb a relapszusok száma.

Ahol nincsenek különbségek

A relapszusok számában nemek szerint nem találtak különbséget. A rosszabbodásból való felépülés mértéke is azonos volt hónaptól függetlenül. Az SM legelső megjelenésének hónapja és a hosszú távon vizsgált progresszió mértéke között sem volt semmilyen összefüggés.

Bővebben: Seasonal variation in multiple sclerosis relapse

Milgamma N kapszula és injekció

olvasási idő: 3 perc


Egy elsősorban szenzoros funkciókat érintő relapszus esetén az orvosok nem szokták javasolni a szteroidkezelést annak esetleges akut mellékhatásai és az ismétlődő lökésterápiák hosszú távú, kumulatív szövődményei miatt. Ilyenkor jó alternatíva a Milgamma N kapszula, ill. súlyosabb esetben a Milgamma N injekció.

Tovább olvasom

Mennyi ideig tart egy relapszus?

olvasási idő: 6 perc


Honnan tudni, hogy relapszusom vagy pszeudorelapszusom van?

Relapszusnak (más néven rohamnak vagy shubnak) hívjuk, amikor az agyban vagy a gerincvelőben történt friss gyulladás miatt új SM tünetek jelentkeznek vagy régi tünetek jelennek meg újra. A relapszustól megkülönböztetjük a pszeudorelapszust (vagy más néven álrohamot), amikor a rosszabbodást nem egy új gyulladás, hanem a már meglévő myelinsérülések okozzák.

Tovább olvasom

Mi a sclerosis multiplex? Csak úgy nagy vonalakban…

olvasási idő: 2 perc


A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer krónikus autoimmun betegsége. Lefolyása nem egyenletesen zajlik, hanem fellángolásszerű rohamokban károsítja az idegrendszert. Ezeket a rohamokat szaknyelven relapszusnak vagy shubnak nevezzük.

Tovább olvasom