A sclerosis multiplex 12 leggyakoribb tünete

olvasási idő: 7-8 perc
nehézségi szint: könnyű


A sclerosis multiplex a központi idegrendszer betegsége. Attól függően, hogy az idegrendszerben hol lép fel a probléma, a tünetek szinte bárhol megjelenhetnek, a fejbúbtól a lábujjakig. Az SM megjelenése olyan sokféle lehet, hogy aligha akad két olyan ember, akik a tünetek azonos kombinációjával küzdenek. Ezért is hívják a betegséget “ezerarcú kórnak”. Az alábbi felsorolás a 12 leggyakrabban előforduló tünetet mutatja be röviden.

1. Fáradékonyság (fatigue)

Egy SM beteg könnyen belefáradhat egyszerűen abba is, hogy tünetei miatt rosszul alszik (pl. gyakori vizelési inger miatt) vagy a mindennapi tevékenységek számára nehezebben kivitelezhetőek (pl. mozgáskorlátozottság miatt). Az SM-re specifikusan jellemző fáradékonyságnak azonban több megkülönböztető jegye is van:

  • rendszeresen, napról napra megjelenik
  • reggel is felbukkanhat, akár rögtön egy pihentető alvás után
  • hirtelen jelenik meg
  • egy napon belül az idő előrehaladtával egyre fokozódik
  • a meleg és párás környezet fokozza a fáradtságot
  • ez a fajta fáradtságérzet erősebb és bénítóbb, mint a hagyományos értelemben vett − azaz a külső hatásoktól függő − fáradtságérzet
  • előfordulása nem függ az illető mozgáskorlátozottságának illetve depressziójának mértékétől

A kóros fáradékonyság az SM betegek 85-90%-át érinti.
Bővebben a tünetről itt olvashatsz: Fatigue

2. Zsibbadás, bizsergés (paresthesia)

A végtagokon, az arcon vagy a test más felületén megjelenő zsibbadás vagy bizsergés az SM egyik leggyakoribb tünete, sőt gyakran ez az első panasz, amivel a páciens orvoshoz fordul az SM diagnózisa előtt. A téves érzetek jellemzően csak egy körülírt, kisebb területen jelentkeznek, de kiterjedhetnek a bőr teljes felületére is. A tünet lehet enyhe vagy akár olyan erős is, hogy az már akadályozza az érintett terület használatát, például súlyosan zsibbadt kézzel nehézkessé válhat az írás és a tárgyak biztonságos megtartása, egy súlyosan zsibbadt láb pedig akár járási nehézségekhez is vezethet.
Bővebben a tünetről itt olvashatsz: Paresthesia

3. Izommerevség (spaszticitás)

Az izommerevség állandósult, kóros izomösszehúzódás. Enyhe izommerevség esetén a páciens csak némi feszességet érez az izmaiban, de súlyosabb esetben a tünet fájdalmas izomgörcsöket is okozhat. Az izom megfeszülését a szűkre szabott ruhaneműk viselete is kiválthatja. Az izommerevséget fokozzák a hirtelen tett mozdulatok vagy helyzetváltoztatások, a környezet szélsőséges hőmérséklete, a magas páratartalom és a fertőzések.

Az izommerevség az SM egyik leggyakoribb tünete, a betegek kb. 80%-át érinti, leggyakrabban az alsó végtagokon, ezzel nehezítve a járás képességét. Képeket és videót a tünetről itt találsz: Spaszticitás

4. Izomgyengeség

Az izomgyengeségnek két oka lehetséges:

  1. használat hiányából adódó gyengeség akkor következik be, ha a beteg aktivitásszintje nagy mértékben lecsökken amiatt, hogy egyéb tünetei (pl. fáradékonyság, egyensúlyzavar, fájdalom) akadályozzák őt a mozgásban. Ebben az esetben azok az izomcsoportok is legyengülnek, amelyeket nem érint közvetlenül az SM miatti idegi pusztulás. Ennek az általános elgyengülésnek nagyon hatékony ellenszere az egyre nehezebb súlyzókkal végzett izomfejlesztés.
  2. Amennyiben az idegi pusztulás következtében akadozik a kommunikáció az idegrendszer és az izmok között, az izmok nem kapnak elegendő impulzust a mozgás tökéletes kivitelezéséhez. Ennek a sérülésnek a leggyakoribb megnyilvánulása az érintett izom kapacitásának csökkenése. Mivel itt a kiváltó ok az ingerületvezetés károsodása, az érintett izom súlyzós edzése semmit nem javít a helyzeten, sőt, csak tovább fokozhatja a gyengeség és fáradtság érzetét.

Az izomgyengeség végtagok szerinti megkülönböztetéséről itt olvashatsz: Paresis

5. Látászavarok

Az SM egyik leggyakoribb kezdő tünetei a különböző látászavarok. Szerencsére ezek a problémák általában kedvező felépüléssel kecsegtetnek, és szinte soha nem eredményeznek végleges vakságot.

A három legjellemzőbb látászavar a következő:

  1. Látóideggyulladás: a látás átmeneti elvesztése vagy homályos látás, amit a szem mozgatása közben érzett fájdalom kísér. A tünetről bővebben itt olvashatsz: Látóideggyulladás
  2. Kettős látás: ha valamelyik szem mozgatásáért felelős izmok elgyengülnek, a két szem képe eltér egymástól. A tünetről bővebben itt olvashatsz: Diplopia
  3. Nystagmus: ide-oda rezgő, akaratlan szemmozgás, ami homályos látáshoz vezet. A tünetről bővebben itt olvashatsz: Nystagmus

6. Egyensúlyzavar és szédülés

Az SM betegek körében gyakoribb az egyensúlyzavar, mint a szédülés, noha a kettő egy tőről fakad. Az egyensúly megteremtéséhez és fenntartásához elengedhetetlen a látásból és egyéb érzékszervekből érkező ingerek megfelelő koordinációja, hogy a test térbeli helyzetéről pontos képünk legyen. Ha az idegi sérülések következtében ezeknek az információknak a feldolgozása nem megfelelő, az egyensúlyvesztéshez vezet, illetve a beteg úgy érezheti, mintha forogna körülötte a világ.

Bővebben a tünetről itt olvashatsz:
Egyensúlyzavar sclerosis multiplexben

7. Vizeletürítési zavarok

Vizeletürítési zavarok akkor jelentkeznek, ha egy lézió késlelteti vagy teljesen blokkolja azoknak az idegi jeleknek a továbbítását, amelyek a húgyhólyag és a húgycső záróizmainak működését szabályozzák. Egy “túlbuzgó” húgyhólyag nem képes megtartani a normális vizeletmennyiséget, és gyakori vizelési ingert idéz elő, míg egy “ellustult” húgyhólyag nem ürül ki megfelelően. Ezek a problémák a következő tünetekhez vezethetnek:

  • gyakori és/vagy sürgető vizelési inger
  • gyakori éjszakai vizelés (nocturia)
  • vizelettartási képtelenség, vizeletcsepegés (inkontinencia)
  • vizelés elindításának nehézsége
  • a vizelet teljes kiürítésére való képtelenség (vizeletelakadás)

8. Székelési zavarok

A székelés egészséges mennyisége napi háromtól heti háromig terjed. Az ettől rendszeresen eltérő székletmennyiség kórosnak számít.

A normális emésztés úgy fest, hogy a bélben lévő széklet a bélfalra tett nyomása által értesíti az agyat arról, hogy a széklet továbbítására van szükség. Az agy ezután idegi jeleket küld a belek mozgatását végző izmokba, hogy juttassák tovább a bél tartalmát.

Ha az idegrendszer és az emésztőrendszer közötti idegi kapcsolat károsodik, a bélmozgásokat kiadó parancsok elhalkulhatnak vagy akár teljesen elveszhetnek. Ilyenkor a széklet sokkal lassabban halad előre az útján. A heti háromnál ritkább székelés a székrekedés. Székrekedés közvetetten is gyakran előfordul az SM betegek körében a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a depresszió, a legyengült hasizomzat vagy a medence izmainak merevsége következtében.

A székelési zavarok másik véglete, a széklet inkontinencia sokkal ritkább jelenség az SM betegeknél. Ha viszont előfordul, azt legtöbb esetben az ürítés feletti kontrollvesztés okozza. A végbél területének csökkent érzékelése folytán a végbél túltelítődhet. Ha ezt a végbélzáró izmok akaratlan elernyedése követi, az a széklet önkéntelen távozásához vezet.

9. Szexuális zavarok

A szexuális késztetés a központi idegrendszerből indul azáltal, hogy az agy idegi impulzusokat küld a nemi szervek felé. Ha ezek az idegi pályák sérülnek, a nemi vágy illetve az orgazmusra való képesség lecsökken vagy akár teljesen eltűnik. Szexuális problémákhoz vezethetnek azonban olyan egyéb SM tünetek is, mint a fáradékonyság, az izommerevség valamint pszichológiai tényezők (pl. önbizalom elvesztése, hangulatzavarok stb.). Az SM-ben fellépő szexuális zavarok nem vezetnek szervi terméketlenséghez, de jelenlétük akadályozhatja a nemzőképességet.

A szexuális problémák nőknél és férfiaknál különbözőképpen megjelenhetnek.

Női szexuális zavarok:

  • nemi vágy csökkenése
  • hüvelyszárazság
  • a hüvely ill. a csikló területének csökkent érzékelése
  • a hüvely ill. a csikló fájdalomhoz vezető túlérzékenysége
  • orgazmusra való képtelenség

Férfi szexuális zavarok:

  • nemi vágy csökkenése
  • erekció beindításának ill. fenntartásának nehézsége
  • a pénisz csökkent érzékelése
  • orgazmusra ill. magömlésre való képtelenség

10. Fájdalom

Az SM betegek fájdalmai legtöbbször másodlagosak, azaz olyan tünetek miatt jelentkeznek, mint az izommerevség vagy az érzészavarok. Amennyiben egy ilyen tünet túl intenzíven van jelen, az a fájdalomig is fokozódhat. Ilyen például az erős izommerevség miatti görcs vagy ízületi fájdalom, illetve az “SM ölelés” (MS hug) néven ismert szorító érzés a törzsön.

Ha a fájdalmat közvetlenül egy idegi károsodás okozza, azt neuropátiás fájdalomnak hívják. Erről az elsődleges fájdalomról bővebben itt olvashatsz: Neuropátiás fájdalom

11. Kognitív zavarok

Az SM páciensek több mint fele tapasztal magán valamilyen kognitív változást a betegsége során. Ezek elvileg bármikor felbukkanhatnak, de jellemzőbbek a kór későbbi szakaszában illetve az SM progresszív formáiban. Előfordulásuk teljesen független az SM fizikai tüneteitől: egy testi korlátozás nélküli embernek is lehet jelentős kognitív károsodása, illetve egy fizikailag súlyosan fogyatékos személy is lehet teljesen érintetlen kognitívan.

A leggyakrabban érintett funkciók a következők:

  • információfeldolgozás: az érzékszervek által gyűjtött információk kezelése és összehangolása
  • rövid távú memória: új információk megszerzése, megtartása és visszakeresése
  • koncentráció és figyelem (főleg a megosztott figyelem, azaz a multitasking)
  • végrehajtó funkciók: tervezés és problémamegoldás
  • térérzékelés: a tárgyak térbeli elhelyezkedésének feldolgozása
  • folyékony beszéd: a szavak azonnali előhívása

Ezzel szemben az alábbi funkciók szinte sosem károsodnak:

  • általános intellektus: szerzett tárgyi tudás
  • hosszú távú memória: a régi emlékek felidézése
  • társalgási készség
  • olvasás utáni megértés

A kognitív zavarok általában lassan fejlődnek ki, és sajnos nem jellemző rájuk, hogy az idő előrehaladtával érdemben javulnak.

12. Érzelmi változások

Az egészséges emberekhez hasonlóan az SM betegek is hajlamosak elbagatellizálni az érzelmi életükben tapasztalt változásokat, pedig ezek ugyanolyan odafigyelést és kezelést igényelnek, mint a testileg látványos tünetek.

Az SM páciensek három irányból is veszélyeztetettek az érzelmi panaszokra:

  1. a betegség felismerésére és a diagnózisra adott reakcióként
  2. demyelinizáció, azaz idegi károsodás eredményeként
  3. az SM kezelésének (pl. szteroidkúra) mellékhatásaként

A leggyakoribb érzelmi tünetek a következők:


Az itt felsorolt tünetek mellett még számos kevésbé gyakori panasz is felléphet sclerosis multiplexben, például viszketés, beszédproblémák, nyelési zavarok, légzési nehézség, remegés, epilepsziás rohamok stb. Ezeket a ritkábban előforduló tüneteket hamarosan, egy következő cikkben mutatjuk be.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.