Éhezés sclerosis multiplexben

olvasási idő: 5 perc
nehézségi szint: közepes


üres tányérEgy egyre növekvő mozgalom szerint elérkeztünk ahhoz a generációhoz, aminek tagjai a technológia segítségével évente egy évnél nagyobb mértékben fogják tudni kitolni várható élettartamukat, és ezáltal képesek lesznek örökké, vagy legalábbis meghatározatlanul hosszú ideig élni [1]. A transzhumanisták egyik fő kérdése, hogy élnek-e elég sokáig addig, míg a technológiánk lehetővé teszi e radikális élettartam-kitolás megkezdését. Hogy pontosan mit kell tennie annak, aki sokáig szeretne élni, abban nem mindenki ért egyet, de az egyik fontos jelölt az éhezés − illetve az éhezés hatását imitáló rezveratrol szedése −, ami az egérkísérletekben jelentős mértékben megnövelte az egerek élettartamát. Egy új, 2016-os kutatás szerint az éhezés az SM betegek állapotára is jó hatással lehet [2].

Miért pont az éhezés lenne a gyógyír?

Hogy az éhezés pozitív hatással lehet az SM betegekre, arra a kutatók abból következtetnek, hogy a nem kifejezetten éhező diéta a nem emberek nem sclerosis multiplex betegségére jó hatással van, azaz az egerek EAE nevű − az SM állati modellezésére használt − betegségén enyhít az éhezést utánzó diéta. Mindezt azért érdemes így előzetesen is kiemelni, mert az egerek EAE-jét több módszer is nagyon hatásosan gyógyítja, ami embereken kevésbé bizonyult megfelelőnek.

A kutatók azt találták, hogy az éhezést periodikus, 3 napos ciklusokban utánzó diéta csökkentette a egerek betegségének súlyosságát, 20%-uknál pedig teljes mértékben megszüntette a tüneteket. Egy korábbi kutatás szerint a 66%-os kalóriamegvonás az EAE tüneteinek megjelenését is képes megakadályozni [3]. Az éhezés nemcsak a gyulladást és így az autoimmun folyamatokat csökkenti, de remyelinizációs hatása is van, ezáltal segít visszanyerni a sérült képességeket.

Éhezéses vizsgálatok SM betegek körében

A kutatók egy 60 fős, 3 csoportra osztott kísérlet keretében igyekeztek felmérni az éhezés relapszáló-remittáló SM páciensekre való hatását illetve annak biztonságát. A betegek a diétát jól tolerálták. A 7 napos éhezésről mediterrán diétára váltó első csoport, valamint a nem éhező, de mindvégig ketogén diétát követő második csoport tagjai életminőségük fejlődéséről számoltak be, valamint betegségük − EDSS-skálán mért − kis mértékű javulása is kimutatható volt. Bár a kísérletben volt egy harmadik kontrollcsoport is, azt sajnos nem tesztelték, hogy milyen hatása van annak, ha valaki 7 napos éhezés nélkül követi a mediterrán diétát, vagy nem egyszeri 7 napos éhezést, hanem annak rendszeres ismétlését alkalmazza. Mindezek és a kis csoportméret is szükségessé teszi, hogy újabb, nagyobb kutatásokban vizsgálják meg a kérdést, mielőtt bárkinek is ajánlhatnák az éhezést a betegségére.

üres török kávéscsészeAz éhezés SM-re való hatását egy “természetes kísérlet” keretében is megfigyelték [4]. Az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja, a ramadán alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. A kutatók a 30 napos böjt hatását 3-asnál kisebb EDSS ponttal rendelkező betegeken vizsgálva azt találták, hogy az a fáradtságérzetet nem javította, az életminőséget viszont igen. Hogy az életminőség javulása kifejezetten az éhezésnek vagy a vallásos megtisztulásnak volt-e tulajdonítható, azt nem vizsgálták.

Egy másik, ramadánt vizsgáló, 30 fős, egy éven át tartó kutatás szerint a ramadán megtartása sem a relapszusok számára, sem az EDSS pontokra (azaz az állapotrosszabbodás mértékére), sem az MRI-vel kimutatható léziókra nincs hatással [5].

Mindezek alapján egy harmadik, a muszlim SM-esek ramadánnal kapcsolatos döntését segíteni kívánó 2014-es áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az éhezés pozitív hatással lenne az SM-re, az viszont kijelenthető, hogy sok beteg számára nagy valószínűséggel biztonságos [6]. Az orvosok − nem kutatásokon alapuló − véleménye szerint az éhezés nem ajánlott relapszusok során, azoknak, akik görcsoldó gyógyszereket szednek vagy vérzékenyek, akiknek az EDSS pontjuk 7-es vagy annál magasabb, illetve a betegségük aktív. Abban is többen egyetértettek, hogy az éhezés alatt bizonyos tünetek (a fáradtság, a gyengeség, a szédülés, az izommerevség, a látási és kognitív problémák, valamint a járási képességek) átmenetileg rosszabbodhatnak.

Összefoglalás

Az időszakos éhezés tehát valószínűleg biztonságos, és lehet, hogy hasznos módszer is az SM betegek számára, jelenlegi tudásunk alapján azonban az orvosok még senkinek sem ajánlják, hogy maguk a páciensek próbálkozzanak vele. Ahhoz, hogy a témában biztosabbat mondhassunk, további kutatások szükségesek.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.