VEP vizsgálat

Hogyan fest a gyakorlatban?
Mit lehet belőle megtudni?

olvasási idő: 4-5 perc
nehézségi szint: nehéz


A VEP egy mozaikszó, ami az angol Visual Evoked Potential kifejezésből ered. Ennek jelentése vizuális kiváltott potenciál, azaz olyan elektromos aktivitás, amit előre meghatározott látványinger idéz elő az agyban. Ezzel a módszerrel nyomon követhető a szemből kiinduló, és a látvány feldolgozásért felelős agyi területekhez érkező idegi jelek útja.

VEP vizsgálatot olyan látászavarok esetén végeznek, amelyek a szemtől a koponya hátsó felén lévő agykérgi területekig futó látóideg károsodásaira utalhatnak. Ilyen zavar a kettős látás, a homályos látás, a látótér-kiesés, a spontán felvillanó fények észlelése, a színérzékelés megváltozása. Ezeknek a tüneteknek a leggyakoribb oka a látóideggyulladás, aminek kimutatására a VEP vizsgálat a legérzékenyebb és legpontosabb eljárás, mindamellett, hogy lényegesen olcsóbb is, mint egy MRI vizsgálat.

Ugyanakkor a VEP óriási hátránya, hogy mivel nem tárja fel a zavar anatómiai hátterét, csupán a károsodott funkciót teszteli, ezért téri felbontása igen korlátozott. Ez azt jelenti, hogy például egy homályos látás esetén maximum azt tudja igazolni, hogy a látásromlást demyelinizáció okozza körülbelül a látópálya hátsó részében, de a probléma pontos helyét nem fogja tudni megmondani. (Az más kérdés, hogy egy SM-ben fellépő relapszus esetében nincs is szükség olyan pontos lokalizációra, mint amire az MRI képes.)

Hogyan fest a VEP vizsgálat a gyakorlatban?

A gyakorlatban a vizsgálat úgy néz ki, hogy az asszisztens a páciens hajas fejbőrére kettő vagy négy darab 1 cm átmérőjű elektródát ragaszt. Ezek nem alkalmasak áram kibocsátására, csupán az idegsejtek elektromos aktivitásának valós idejű regisztrálását végzik.

Ezután a beteg nyugalmasan ülve, lehetőleg mozdulatlan pozícióban, egy csendes és elsötétített helyiségben egy monitort néz. A monitor képernyőjén egy sakktábla-mintázat fekete-fehér váltakozását kell egyetlen pontra fókuszálva nézni (lásd a mellékelt videót). Ez a villogás ingerli a látópályát, ami 5-10 mikrovolt erősségű elektromos aktivitásváltozást eredményez. Az aktivitásváltozást az elektródákon keresztül regisztrálja a számítógép.

A bal és jobb szem vizsgálata külön-külön történik. Maga a mérési szakasz körülbelül 10 percig tart. A mérés befejeztével az asszisztens a páciens fejbőréről letörli az elektródák rögzítésére szolgáló pasztát. A vizsgálat nem jár fájdalommal, és semmilyen mellékhatása nincsen.

Mit lehet ebből megtudni?

Az eredményeket nem szemész orvos, hanem neurológus értékeli ki, hiszen a módszer nem a szem betegségét, hanem az idegrendszer zavarát vizsgálja.

A VEP azt méri valós időben, hogy mennyi ideig tart, amíg a látvány a szemből eljut a látvány feldolgozásáért felelős agyi területekhez a látóidegen keresztül. Sclerosis multiplexben például a látóideg demyelinizációja lelassítja az idegi jel továbbjutását, ami abnormális eredményeket szül a VEP vizsgálatban. Sőt, mivel a VEP vizsgálat akár panaszmentes SM beteg esetében is pozitív lehet, a módszer alkalmas a szubklinikai tünetek kimutatására is. Ugyanakkor egy normális és egészséges VEP eredmény arra jó, hogy kizárja a látóideg érintettségét, és ezzel további vizsgálatok felé terelje a beteget.

P1 hullám

A látóideg károsodását a P1 hullám abnormalitása mutatja a legmegbízhatóbban. A P1 onnan kapta a nevét, hogy pozitív polaritású, és körülbelül 100-130 milliszekundummal az inger bemutatása után jelenik meg (emiatt nevezik P100-nak is).

A P1 hullám akkor tekinthető kórosnak, ha az egészséges ellenoldali P1-hez képest legalább 5 milliszekundummal később jelenik meg (azaz legalább 5 ms a latenciája) vagy legalább 50%-kal kisebb a magassága (azaz az amplitúdója).

A demyelinizáció és az axonlézió VEP jelei

A P1 hullám késéséből (azaz latencia-növekedéséből) illetve ellaposodásából (azaz amplitúdó-csökkenéséből) lehet következtetni a látóideg károsodására. A hullám késése az idegi jel akadályozott, lelassult haladására utal, ami a demyelinizáció bizonyítéka (l. felső két kép). A hullám ellaposodása illetve alakjának kóros elváltozása a végleges axonveszteség jele (l. alsó két kép).

Hol van a lézió?

látópálya sematikus ábrájaA szemből az agy felé kilépő bal és jobb látóideg (nervus opticus) részlegesen keresztezi egymást, majd innen látókötegként (tractus opticus) folytatják útjukat az agykéreg felé (lásd a mellékelt képet). A részleges átkereszteződésnek köszönhetően a VEP vizsgálat során arra is fény derül, hogy az idegpálya károsodása hol történt:

  1. ha a P1 abnormalitás csak az egyik szem vizsgálatakor jelenik meg, akkor a probléma a kereszteződés ELŐTT keresendő (pre-chiasmalis lézió)
  2. ha a P1 rendellenessége mindkét szem vizsgálata során, ám csak a bal vagy csak a jobb látótérben jelenik meg, akkor a károsodás a kereszteződés UTÁN történt (post-chiasmalis lézió)
  3. ha a látás zavara mindkét oldalon, de csak a külső, halánték felőli látóterekben regisztrálható, a lézió éppen a kereszteződést érinti

Összegzés

A VEP vizsgálat egy igen hasznos és költséghatékony módszer a látópályán futó idegi jelek sebességének tesztelésére. Mivel azonban nem ad betegség-specifikus diagnózist, tehát nem képes megállapítani, hogy egy esetleges látóideggyulladásnak mi az okozója, ezért szükség esetén muszáj más eljárásokkal − MRI ill. OCT vizsgálattal − is kiegészíteni a páciens anamnézisét.

Felhasznált anyagok

Látóideg → Wikipédia
Süveges Ildikó: Szemészet
Prof. Dr. Komoly Sámuel: Emberi életfolyamatok idegi szabályozása – a neurontól a viselkedésig
Dr. Simó Magdolna: A kiváltott válasz vizsgálatok jelenlegi helye a neurológiai diagnosztikában (PDF)
Visual Evoked Potential (VEP) → Virtual Medical Centre
Evoked Potentials (EP) → National MS Society
EEGucation: Visual Evoked Potentials 101 (videó)
Armando Hasudungan: Visual Pathway and Lesions (videó)
Donnell J. Creel: Visually Evoked Potentials
Demyelinating Optic Neuritis → EyeWiki

4 thoughts on “VEP vizsgálat”

  1. T. Cím! Közel egy éve, bizonytalan a látásom, jobbra és balra tekintve a tárgyak egymás fölött vannak, ez által korlátozva vagyok minden tevékenységben. Vizsgálat volt már: Ct. MRI, szemészet, neurológus, stb., de a kettős látásomon kívül semmit sem találtak.
    Kérdezném, hogy merre induljak tovább, esetleg készíttessek VEP. vizsgálatot? Mosonmagyaróváron élek, kérem írják meg, hogy a közelemben hol található ilyen műszer? Előre is köszönöm! Üdvözlettel: Hun Tamásné

    1. Kedves Hun Tamásné!

      Mi sajnos nem tudjuk eldönteni, hogy egy esetleges VEP vizsgálat előrébb vinné-e a diagnózist, azaz a kettős látás mint tünet mögött álló oki folyamat feltárását. A probléma felgöngyölítéséhez mindenképpen a további utánajárást, második szakvélemény kérését ajánljuk.

      A mosonmagyaróvári Karolina Kórház neurológiai szakrendelésén nincs lehetőség VEP vizsgálatot végezni, innen Győrbe irányítják át a betegeket, amennyiben a neurológus ezt indokoltnak látja, és beutalót ad rá.

  2. T.doktornő. Kérem segítsen férjem 1éve 2sz cokorbeteg érek metformin700y szedte most kettős látásra van neurológus írt fel mihamarabb N.de nm használtam semit hova forduljon hogy helyre jöjjön a látása. Köszönöm

    1. Az oldalt nem orvosok szerkesztik, ezért ebben sajnos nem tudunk segíteni. A háziorvoshoz érdemes fordulni további információért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük