Szándékosan megtévesztő ajánlatok leleplezése

olvasási idő: 8 perc


számítógépen ügyeskedő kisfiúAz internet tele van áltudományos, nem működő gyógymód ajánlatokkal. Ezek egy része valószínűleg csak jó szándékú tévedés, sok esetben azonban szándékosan megtévesztő ajánlatokkal találkozhatsz. Egy korábbi cikkben már írtunk arról, hogy miképp ismerhetőek fel a nem működő gyógymódok, néha azonban csupán egy kis technikai tudás elég ahhoz, hogy leleplezd a tudatos átveréseket.

Képkereső

A különböző gyógymódokat áruló oldalakon gyakran találkozni fényképes ajánlásokkal, ahol orvosokat vagy a szer használóit idézik arról, hogy milyen jó az adott készítmény. Az ajánlások ilyesféle megjelenítése már önmagában is kétséget kell, hogy ébresszen benned, hiszen nem egy irodalmi mű iránt érdeklődsz, ahol az olvasók vagy hivatásos kritikusok véleménye a mérvadó, hanem egy gyógyászati készítményt, ahol az anekdoták vagy a szakértői ajánlások nem helyettesíthetik a kísérleteket. (Ha például egy nátha elleni készítményt kipróbál 100 ember, és közülük 97-en meghalnak, hárman pedig a betegség természetes lefolyásának köszönhetően jobban lesznek, akkor idézheti ugyan egy weboldal ezt a három embert, hogy ők szedték a szert, és meggyógyultak, azonban ez semmit sem mond el a termék hatásosságáról.)

Stock fotó az egyik leghíresebb képárusító oldalról, a ShutterstockrólA kamu szakértői ajánlások készítésekor a weboldal tulajdonosa egy komoly dilemmával szembesül. Egyrészt használhatja valamilyen ismert magyar orvos vagy valamilyen rendezvényen véletlenszerűen lefotózott magyar személy fotóját. Mindkét esetben fennáll a veszélye, hogy az illető egy ismerőse vagy maga a fotóalany véletlenül rátalál az oldalra, és ebben az esetben a honlaptulaj komoly pernek néz elébe. A másik módszer, hogy gyanútlan külföldiektől lop képet, akik csak kis eséllyel találnak rá az ő magyar oldalára. Ennél tisztességesebb és legálisabb megoldás, ha a neten rengeteg ingyenesen felhasználható, úgynevezett stock fotó közül válogat, amiket teljesen jogtiszta módon felhasználhat bárki a honlapján. Bármelyiket is alkalmazza, ha nem maga a tulaj készítette a képet, akkor a fotó nagy valószínűséggel máshol is megtalálható a neten, és ezáltal kiderülhet a turpisság.

Az interneten több oldalon is lehetőség van megkeresni, hogy egy adott kép hol máshol található meg. A két legismertebb ilyen oldal a Google képkereső és a TinEye. A használatuk nagyon egyszerű: a vizsgálandó fotót található oldalon kattints jobb egérgombbal a képre, válaszd a “Kép címének másolása” opciót, nyisd meg a fenti oldalakat, és a keresőmezőben állva nyomd meg a Ctrl+V billentyűkombinációt a kép címének beillesztéséhez. (A Google esetében ezután még a “kép alapján keresni” linkre is rá kell kattintani a következő oldalon.) Ha a kép címét nem tudod kimásolni, mert a weboldal valahogyan levédte azt, csinálhatsz egy képernyőmentést, és kivághatod belőle a fotót egy képszerkesztő programmal. Így is ugyanolyan jó találatokat fogsz kapni.

Ha a kép más oldalakon is szerepel az interneten, jó eséllyel megkapod ezen oldalak listáját, és kiderül, hogy az ajánlatot író Dr. Kovács Angliában Dr. Smith néven praktizál, Hollandiában pedig Dr. Ben a neve, a terméket ajánló lány pedig 200 másik terméket is ugyanilyen örömmel reklámoz, csak épp mindig másképp hívják és más a foglalkozása.

Szöveges keresés

Bár a képkereséssel olykor gyorsan és egyértelműen lebuktathatóak a szándékos átverések, a szöveges keresés is segítségedre lehet.

Szöveges keresés

A kamu orvosi ajánlatok esetében szintén a fent leírt dilemmával találja magát szemben az átverő. Használhatja egy igazi orvos nevét, ám így még a képeknél is nagyobb az esélye, hogy lebukik és feljelentik, vagy használhat kitalált nevet is, abban reménykedve, hogy úgysem néz utána senki, létezik-e egyáltalán az a valaki. További lehetőség, hogy egy valódi orvos nevét és fotóját használja fel az illető személy – ellentételezés fejében történő – beleegyezésével. Az is lehetséges, hogy maga a honlaptulaj is szerzett doktori címet, így viselheti a dr. előtagot a neve előtt, csak azt felejti el megemlíteni, hogy a doktori disszertációját nem orvostudományból, hanem valamilyen teljesen más, irreleváns területről, mondjuk teológiából szerezte. Az illető orvos nevére rákeresve ezek könnyen kideríthetőek. Ha létezik a személy, más információnak is szerepelnie kell róla az interneten, azon kívül, hogy ajánlja ezt a terméket.

A gyógyszer nevére rákeresve is találhatsz érdekességeket. Könnyen lehet például, hogy a terméket mindenféle fórumban vagy blogban dicsérik, de furcsa mód csak olyan emberek, akiknek a tevékenysége kimerül abban, hogy regisztrál az adott oldalra, és ódákat zeng az adott gyógyszerről.

Hasonló problémákra világíthat rá, ha a forgalmazó cég nevére keresel rá. Elképzelhető például, hogy az adott cég nem is létezik, amire egyértelműen utal az, ha nem kapsz találatként egy csomó cégadatbázis oldalt.

Az oldal forrása

Egy-két átverés kereső nélkül is leleplezhető.

Facebook hozzászólásokNéha találkozhatsz Facebook hozzászólásnak kinéző részekkel a honlapon, ami alapján úgy tűnik, hogy a termékről jelen pillanatban is aktív beszélgetés folyik a Facebookon, és csupa jót írnak róla. Ha egy névre, a válasz gombra vagy valamilyen más elemre kattintva nem úgy viselkedik az oldal, ahogyan azt a Facebooktól megszoktad, az annak a jele, hogy csak kinézetében hasonlít az adott rész az igazi Facebook hozzászólásokra. Még sokatmondóbb, ha jobb klikket nyomsz az oldalon, és megnyitod az oldal forrását. Ha a kapott forrásban rákeresel valamelyik állítólagos Facebook hozzászólásra, és van rá találat, az azt jelenti, hogy azt nem a Facebookról töltötte be a géped, hanem az oldal forrásába van fixen “beleégetve”, azaz nem valódi Facebook hozzászólásról van szó. (Ugyanakkor ha nem találjuk meg a hozzászólás szövegét a forrásban, az még nem feltétlen jelenti azt, hogy a komment valódi. E cikk kereteit azonban meghaladja a komplexebb technikai megoldások leleplezésének ismertetése.)

Olykor egy kis ablakban megjelenik, hogy az utóbbi néhány percben ki és honnan vásárolt a termékből, azt a látszatot keltve, hogy az nagyon sikeres. Amellett, hogy egy komoly cég ilyen megoldást adatvédelmi okokból nem használna, az oldal forrása itt is leleplezheti a csalást. Az interneten történő böngészés úgy működik, hogy a weboldalt először letölti a géped, és utána tudod azt elolvasni. Mivel amikor a weboldalt letöltötte a géped, az oldal még nem tudhatta, hogy kik fognak vásárolni a következő percekben, a nevük semmiképpen nem szerepelhet a már letöltött oldal forrásában, hanem azt utólag kell máshonnan (úgynevezett ajax technológiával) megkapnia. Ha tehát a nevek felbukkannak az oldal forrásában, biztos lehetsz benne, hogy azok nem valódi vásárlók. (Mint az előbb, természetesen itt sem jelent semmit, ha a nevek nem szerepelnek a forrásban, hiszen más megoldások is vannak a csalásra. Amiről írtam, az csak a legkönnyebben leleplezhető módszer, amivel korábban már találkoztam.)

100%-os megbízhatóságot ígérő plecsni

Az átverős oldalakon előszeretettel jelenítenek meg különböző “biztonságos fizetés”, “megbízható weboldal” és ezekhez hasonló logókat. Valóban léteznek olyan független (de nem túl gyakran használt) szolgáltatók, akiknek vannak ilyen logóik, ezek azonban általában úgy működnek, hogy az adott logó a szolgáltatók oldaláról van valamilyen speciális kóddal meghívva, és így jó esetben csak akkor tudja azt egy weboldal megjeleníteni, ha a szolgáltató valóban biztonságosnak vagy megbízhatónak tartja. A logóra kattintva ilyenkor általában szolgáltató oldalára juthatsz. Ha az oldal forrásában rákeresel a képek közelében lévő valamelyik szövegre (vagy Firefox alatt kijelölöd a logót, és jobb egérklikk után a “Kijelölés forrásának megtekintése” menüpontra kattintasz), akkor találhatsz egy <IMG SRC=”[kép címe]”> részt, ami a képet jeleníti meg. (Ha nem találsz, akkor az oldal más, de nem feltétlenül megbízhatóbb módszert használ a kép megjelenítésére.) Ha itt a honlap saját domain címét látod (pl. “http://valami.hu/kepneve.jpg”), vagy domain név nincs megadva, csak fájlnév (pl. “/kepneve.jpg”), az biztos jele annak, hogy az oldal saját magáról állítja azt, hogy ő biztonságos.

Domain tulajdonosának lekérése

A különböző átverős oldalak előszeretettel használnak .hu-tól eltérő domain neveket (pl. .eu-ra vagy .info-ra végződőt), ezeknél ugyanis könnyebb elrejteni a domain valódi tulajdonosát, és a magyar hatóságoknak is nehezebb dolguk van, ha fel akarnak lépni a tulajdonos ellen. A .hu-ra végződő domainek esetén a domain.hu oldal részletes keresés funkciója segítségével van lehetőség lekérni a tulajdonos adatait, külföldi domainek esetén pedig a who.is oldal lehet segítségedre. Ha az oldalon nem találsz cégnevet (ennek már önmagában is elégnek kellene lennie ahhoz, hogy megbízhatatlannak tartsuk), és a domain mögött valamilyen külföldi cég szerepel tulajdonosként, amire rákeresve azt találod, hogy az valami egészen mással (pl. tárhely szolgáltatással) foglalkozik, akkor biztosra veheted, hogy az igazi tulajdonos bujkálni igyekszik a hatóságok elől.

Segítségkérés

Az interneten rengeteg csaló oldal kínál csodás gyógyulási lehetőségeket, és sajnos nem mindegyiket lehet ilyen könnyen leleplezni. Ha kétségeid vannak, érdemes lehet segítséget kérni például a Maroknyian a hülyeség ellen vagy a Szkeptikus Társaság Facebook csoportjában.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.