olvasási idő: 5 perc
A sclerosis multiplex jelenleg gyógyíthatatlan betegség. Mivel az orvostudomány csak a tünetek késleltetésében és csökkentésében tud segíteni, sokan fordulnak reménykedve különböző alternatív megoldásokhoz. Az egyik legnépszerűbb alternatív terápia a homeopátia, amivel egy 2008-as tanulmány szerint az SM betegek 26%-a megpróbálkozik [1].
Mi az a homeopátia?
A homeopátiát sokan valamilyen gyógynövényes, “természetes” gyógymódnak gondolják, azonban a módszer valójában teljesen távol áll ettől. A homeopátia Samuel Hahnemann 1796-ban megalkotott három alapelvére épül: hasonlóság, hígítás és potenciálás [2].
A hasonlósági elv szerint ha valami egy bizonyos tünetet okoz, akkor az a valami gyógyíthatja is ugyanazt a tünetet. A cuprizone nevű szer például myelinkárosító hatású, ezért állatkísérletek során arra szokták használni, hogy a sclerosis multiplexet egereken modellezzék. A hasonlóság elve alapján ugyanez a szer hatékony gyógymódja is lehet a myelinkárosodással járó betegségeknek. Ez önmagában persze meglehetősen öngyilkos ötletnek tűnik.
Itt jön képbe a hígítás elve. Vegyünk egy cseppet a káros hatóanyagból, oldjuk fel 99 csepp vízben, és így megkapjuk az 1C hígításként ismert oldatot. Ha ennek egy cseppjét ismét 99 csepp vízben oldjuk, az a 2C hígítás. A 2C oldat víztartalma így 99,99%, és csak 0,01% maga a hatóanyag. 3C-nél a hatóanyag 0,0001%, 4C-nél pedig már csak 0,000 001% lesz. Homeopátiás szereket 6C-től (0,000 000 000 1%) 30C-ig (0,000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 1%) lehet kapni, azaz ilyen hígítású oldattal fröcskölnek le cukorgolyókat. Az elmélet szerint minél nagyobb a hígítás, annál hatékonyabb a szer. A szóban forgó hígítások olyan mértékűek, hogy 12C-től felfelé az oldat nagy eséllyel már egyetlen darab molekulát sem tartalmaz a hatóanyagból, így a homeopátiás bogyó sok esetben nem más, mint vízzel összefröcskölt cukorgolyó.
A homeopátia harmadik alapelve a potenciálás, mely szerint minden hígítási fázis után erősen meg kell rázni az oldatot tartalmazó üveget, ami a modern homeopaták szerint arra jó, hogy “a hatóanyag átadja a rezgéseit az oldatnak, és az így emlékezzen az anyag eredeti rezgésére”.
Mi a homeopátia tudományos alapja?
Nincs tudományos alapja annak az állításnak, hogy ha egy szer valamilyen tünetet okoz, akkor annak gyógyítására is használható. A hígítással kapcsolatos tudományos ismereteink szerint a különböző szerek annál hatékonyabbak, minél nagyobb dózisban tartalmaznak hatóanyagot, ami pont ellenkezője annak, ahogyan a homeopátia működik. A homeopátiás oldatok nagy része egyáltalán nem tartalmaz semmi mást a vízen kívül, ezért nincs tudományos magyarázat arra, hogy milyen hatásmechanizmussal tudnának hatni. A modern fizika szerint a víznek nincs memóriája, és nem emlékszik rezgésekre, ezért ilyen módon nem hathat semmilyen szer.
Milyen hatékonyságú a homeopátia?
A homeopátiának ugyan nincs tudományos alapja, sőt, ellentmond a már meglévő ismereteinknek, ettől azonban még elképzelhető lenne, hogy valamilyen módon mégis hatékony legyen. Bár a gyógyszerekkel ellentétben a homeopátiás szereket úgy is forgalomba lehet hozni, hogy hatásosságukkal és veszélyességükkel kapcsolatban semmilyen kutatást nem végeznek a forgalmazók – ez azokra a szerekre igaz, amiknél a hígítás mértéke a törvény szerint is garantálja az ártalmatlanságot [3] -, szerencsére ennek ellenére voltak olyanok, akik kísérletileg is vizsgálták a hatékonyságukat.
Egy brit értekezés 17 olyan másik tanulmányt tekint át, amelyek maguk is több homeopátiával kapcsolatos kísérleti eredményt összesítettek [4]. Mindezen kísérletek összesítése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a homeopátia nem hatékonyabb bármilyen más hatóanyag nélküli szernél (azaz placebónál, amiről korábban itt írtunk).
Egyes esetekben a homeopátiás bogyóknak mégis van valamilyen hatásuk.
A homeopátiás szerek sokszor kifejezetten veszélyes, mérgező anyagokból, növényekből készülnek, és nem minden esetben hígítják fel őket annyira, hogy a hatóanyagból semmit se tartalmazzanak. Egy 38 tudományos kutatást összesítő tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy amellett, hogy a homeopátiás szerek indirekt károkat okozhatnak a betegeknek – azáltal, hogy a páciensek nem mennek el orvoshoz és nem jutnak megfelelő betegségmódosító kezeléshez -, a káros hatóanyag-maradványok olykor közvetlen módon is ártanak nekik [5].
Előfordul továbbá olyan is, hogy egy homeopátiás, nem a végletekig hígított szer valójában tudományosan igazolt, és más formában is kapható gyógyszer hatóanyagát tartalmazza, és csak azért nevezik homeopátiásnak, mert a fent leírt procedúrát (hígítás és rázogatás) alkalmazták rajta [6]. Erre az Egészségügyi Minisztérium rendelete is kitér, ilyen esetben ugyanis szigorúbb a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás [3]. Ilyenkor a homeopátiás készítmény ugyan hatékony, azonban ezért a gyógyhatásért egy tudományosan is igazolt, nem homeopátiás gyógyszer a felelős.
Hogy lehet, hogy valakiknek mégis hat a homeopátiás szer?
Mivel a sclerosis multiplex egy olyan betegség, ami kezelés hiányában is magától rosszabbodik és javul, könnyen előfordulhat, hogy a beteg a természetes javulását tévesen valamilyen hatástalan szernek tulajdonítja. A kísérleti tapasztalatok alapján a betegek akkor is jobban lesznek, ha hatóanyag nélküli “gyógyszert” kapnak, amiről úgy gondolják, hogy az segíthet nekik – ezt nevezzük placebo-hatásnak. Erről és a tévesen gyógyhatásúnak gondolt termékekről részletesebben itt írtunk.
A homeopátia világszerte milliárdos üzlet, és rengeteg tanulmány illetve ismeretterjesztő cikk jelent már meg a hatástalanságáról. Amennyiben részletesebben is érdekel a homeopátia témája, érdemes utánaolvasni a szkeptikus.lap.hu oldalról kiindulva.
