olvasási idő: 5 perc
A jövő sokkal szebb lesz, mint gondolnád
A legtöbb SM beteg úgy képzeli el a jövőjét, mintha egy mostanihoz hasonló világban kellene majd 10-20 év múlva boldogulnia az SM által megnyomorított testében. A technológia és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően azonban a jövő valójában nem olyan sötét, mint amilyennek a jelen alapján gondolnánk.
Exponenciális fejlődés
Gordon E. Moore 1965-ben tette azt a megfigyelését, amely aztán Moore-törvény néven híresült el a technológiában [1]. E szerint – közérthető formába átültetve – a számítógépek teljesítménye 18 hónaponként megduplázódik. A trend azóta is tartja magát, sőt, más területen, így például tárolókapacitás méretének növekedésében is jelentkezik.
Az ilyen jellegű fejlődés lényege, hogy az értékek nem egy fix számmal növekednek, mint például az 1, 2, 3, 4… sorozatban (ezt nevezzük lineáris növekedésnek), hanem egyre nagyobb számokkal. Az 1 duplája a 2, ezután viszont nem 3 jön, mint a fenti sorozatban, hanem rögtön a 4, és a sorozat egyre nagyobb számokkal folytatódik: 8, 16, 32, 64, 128… Ezt nevezzük exponenciális növekedésnek. Míg a fenti, lineáris növekedés 20 lépés után mindössze 20-nál jár, az exponenciális sorozatunk 20. tagja 1 048 576, a 25. tagja 33 554 432, a 30. tagja 1 073 741 824, a 35. tagja pedig már 34 359 738 368.
Ray Kurzweil A szingularitás küszöbén [2] című könyvében rengeteg adatot felsorakoztat amellett, hogy a Moore-törvény nem csak a számítógépek teljesítményére, hanem általában a technológiára is vonatkozik. Mindez pedig azzal jár, hogy a technológia sokkal gyorsabban növekszik, mint az amúgy lineáris fejlődésre alapozó előrejelzéseink alapján gondolnánk. Az egyre gyorsabb és okosabb gépeinket arra tudjuk használni, hogy még okosabb és gyorsabb gépeket hozzunk létre, és az exponenciális fejlődésnek köszönhetően pillanatok alatt meg fognak jelenni olyan technológiák, amiknek a létezését ma még elképzelhetetlennek tartjuk. A fejlődés gyors ütemét már most is érezzük némileg, de mindez semmi ahhoz képest, ami az elkövetkezendő évek során jön. Mindez pedig természetesen kihat majd az orvostudományra és a sclerosis multiplexes betegek életére is.
Robotok és mesterséges intelligencia
Az átlag ember jelenleg még legfeljebb csak önjáró porszívókkal vagy fűnyírókkal találkozik, e téren azonban gyors változás várható. A Google már évek óta teszteli az önvezető autóját [3] és az általa felvásárolt Boston Dynamics cégen keresztül különböző robotokat [4]. A nagyobb technológiai cégek között, mint amilyen a Microsoft, a Google és a Facebook, az egyik legnagyobb verseny jelenleg épp a mesterséges intelligencia területén zajlik. Sorra jelennek meg olyan rendszerek, amiket korábban csak a sci-fi filmekben láthattunk: a gépeknek most már diktálhatunk [5], felismerik a fényképek tartalmát [6], válaszolnak a kérdéseinkre [7], sőt már emberi beavatkozás nélküli műtéteket is végeznek [8]. Az exponenciális fejlődésnek köszönhetően hamarosan elárasztanak minket a különböző robotok, köztük az SM betegeket gondozni képes robot nővérek is.
A mesterséges intelligencia persze nem csak a robotokról szól. Az IBM Watson nevű szuperszámítógépe [9] 40 millió orvosi dokumentumot tud 15 másodperc alatt elolvasni, és segíteni tud személyre szabott orvosi döntések meghozatalában például a rákkezelések területén. Már jelenleg is rengeteg feldolgozatlan egészségügyi adattal rendelkezünk, és az adatbányászat segítségével egyre több információt fogunk tudni kinyerni belőlük, felgyorsítva az orvostudomány fejlődését. Ez lehetővé teheti például, hogy az SM betegekkel kapcsolatban összegyűlt rengeteg adatból olyan információkat olvassunk ki – például a követendő életmód vagy egyes gyógyszerek megfelelő mennyisége témájában -, amiknek jelenleg nem vagyunk tudatában.
Exoskeleton
Az exoskeletonok (magyarosítva “külső vázak”) olyan szerkezetek, amiket magunkra csatolva azok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik a saját izmainkat. Ez lehetővé teszi például, hogy valaki több száz kg-ot lazán felemeljen vagy hogy egy járásképtelen beteg az egészséges emberekhez hasonlóan járni tudjon, és így ne legyen szüksége kerekes székre. Az exoskeletonok nem a távoli jövő technológiái, már jelenleg is léteznek ilyen készülékek, jóllehet az energiaellátásuk hatalmas akkumulátorokat igényel, és használatuk sem teljesen zökkenőmentes még. A fejlődés azonban folyamatos és gyors. Legutóbb épp a napokban jelentette be a Wyss Institute és a ReWalk Robotics, hogy egy ún. exosuiton dolgozik, ami az eddigi nagy és merev rendszerekkel szemben egy kicsi, könnyen viselhető, és olcsóbb rendszer, és a végtagjaikat csak kevésbé mozgatni képes agyvérzéses és SM betegeknek segít visszanyerni mozgásképességüket [11].
Gondolatolvasás és mesterséges agy
Bár a gondolatolvasás is sci-finek tűnik, egy okostelefon áráért már ma is kapható olyan otthoni EEG készülék, ami lehetővé teszi, hogy pusztán a gondolatainkkal vezéreljük a számítógépünket, jóllehet nehézkes és kezdetleges formában [12]. Egy 2013-as kutatás során sikerült fMRI segítségével az alvó személyek álmait “kiolvasni” és 60%-os pontossággal megjósolni az agyukból [13]. Az MTT Neurotech szolgáltatásai között pedig az Alzheimer korai detektálása mellett olyanokat is találunk, mint például a fájdalom mértékének objektív kiolvasása az agyból, hazugságvizsgálat vagy épp arcok és tárgyak felismerése a gondolatokból [14].
Az agyi implantátumok ugyan még szintén gyerekcipőben járnak, már jelenleg is sikerült a technológia segítségével egy bénult férfinek részben visszaadni az ujjai mozgatásának lehetőségét [15] vagy például egy 10 éve vak idős nőnek visszaadni a látását [16].
E területeken is rohamos fejlődés várható. Amellett, hogy a gondolatolvasás segíthet a mozgásában vagy kommunikációjában akadályoztatott betegeknek, az agyi implantátumok lehetővé tehetik egyes kiesett funkciók pótlását vagy képességek növelését, kiegészítését.
Árak
“Mindez nagyon szépen hangzik, azonban én nem vagyok milliomos” – gondolhatja az olvasó. Az igazság azonban az, hogy bár az egyes technológiák eleinte valóban nagyon drágák, az árak rohamosan csökkennek, sok esetben szinte vagy szó szerint az ingyenességig. A mesterséges intelligencia alkalmazások nagy része például jelenleg is elérhető ingyenesen az interneten keresztül. Kurzweil jóslata szerint a 3D nyomtatók vagy a különböző formára átalakulni képes nanoméretű robotok segítségével a jövőben a legtöbb fizikai dolgot úgy tudjuk majd letölteni az internetről, mint ma a zenéket és a filmeket. És ez sem csak a jövő, a technológia ugyanis már most is elérhető. A korábban igen drága kéz protézisek helyett például már most is rengeteg ingyenes, 3D nyomtatóval saját magunknak kinyomtatható változat érhető el a neten [17], de előfordult olyan eset is, hogy valaki a saját fogszabályzóját készítette el a technológiával, több ezer dollárt spórolva ezzel [18].
További információk
Ha bővebben érdekel a technológiai fejlődés, angolul a Futurism illetve Ray Kurzweil oldalán érdemes tájékozódnod. Az orvostudomány és a technológiai fejlődés kapcsolatáról a magyar nyelven olvasható MedIQ blogot ajánlom.
Kurzweil fent már hivatkozott [2], magyar nyelven is megjelent könyve mellett érdemes elolvasni Transcend című művét is az orvostudomány jövőjéről [19], a fejlődéssel kapcsolatos veszélyekről pedig James Barrat Our Final Invention [20] című könyve szól részletesen.
