Egyensúly- és járászavarok: gyógytorna vagy pilates?

Egy izraeli kutatócsoport arra kereste a választ, hogy a régóta bevált gyógytorna vagy a nemrég divatba jött pilates hatásosabb-e az egyensúly és a járáskészség fejlesztésére sclerosis multiplex betegeknél.

A vizsgálatot sajnos elég kis mintán végezték, mindössze 45 beteg vett részt benne, akiknek átlagos EDSS-értéke 4.3 volt. A két mozgásfejlesztő tréninget 12 héten át végezték a betegek: az egyik csoport gyógytornára járt, míg a másik csoport pilates órákon vett részt.

Az eredmények szerint mindkét mozgásterápia ugyanolyan jó hatással volt a betegekre. A 12 hét elteltével ugyanis mindkét csoport résztvevőinek hosszabbá váltak a léptei, és gyorsabbá vált a járása.

pilates gyakorlatot végző nőA pilates tehát egy lehetséges alternatíva az egyensúlyozási és járási képességek fejlesztésére, de hatékonyságát tekintve nincsen semmi előnye a hagyományos gyógytornával szemben, mert “csupán” ugyanannyira segít az SM betegeken, mint a régóta alkalmazott, szakszerű gyógytorna.

Bővebben: Pilates exercise training vs. physical therapy for improving walking and balance in people with MS

Kisebb eséllyel lesznek rákosak a sclerosis multiplex betegek

daganatos sejtBár a sclerosis multiplexre jellemző krónikus gyulladás, az autoimmunitás és az immunrendszer működését elnyomó gyógyszerek használata tudvalevőleg megnöveli a rák kockázatát, egy több kutatást átfogó metaanalízis azt találta, hogy az SM betegek között mégis kevesebb a rákos beteg az átlag populációhoz képest. Mivel voltak olyan eredmények is, ahol ez a hatás nem vagy épp fordítva mutatkozott meg, egy új kutatás most nem csak visszatekintve, hanem a betegeket 4 és fél éven át figyelve is megvizsgálta a rák és az SM kapcsolatát.

A mintául szolgáló csoportban már kezdetben megmutatkozott, hogy az SM betegek kisebb eséllyel esnek a rák áldozatául: a hasonló korú, nemű és rasszba tartozó átlaghoz viszonyítva az SM-eseknél a rák korábbi előfordulási aránya csak 40%-os volt, és többen voltak közöttük azok, akiknél a ráknál később diagnosztizálták az SM-et. A 4 és fél éves megfigyelés végeztével a különbség még nagyobb lett: ez idő alatt a várthoz képest 84%-kal kevesebb SM betegnél diagnosztizáltak rákos daganatot.

Az adatok arra is rámutattak, hogy az immunmoduláló gyógyszerek hosszú távú használata megszüntetheti az SM rákkal szembeni védőhatását.

Részletek: Decreased risk of cancer in multiple sclerosis patients and analysis of the effect of disease modifying therapies on cancer risk

A váltott műszakos munka növeli a sclerosis multiplex kockázatát

Egy felmérés szerint a sclerosis multiplex betegek körében az átlaghoz képest többen dolgoztak fiatal korukban váltott műszakban. Azok, akik 20 éves koruk előtt 3 vagy több évig váltott műszakban dolgoztak, kétszeres eséllyel válnak SM beteggé – derült ki egy korábbi kutatást alátámasztó vizsgálatból.

ágyban alvó személyA kutatók szerint az éjszakai munka során felborul az ember cirkadián ritmusa (azaz az ember biológiai órája), illetve az alvásmegvonás zavart okoz a melatonin-termelésben. Ezek gyulladási folyamatokat indítanak meg a szervezetben, ami részben magyarázhatja a megfigyelt jelenséget. Amennyiben ez így van, az arra utal, hogy a már SM betegek számára is hasznos lehet a váltott műszak kerülése illetve a megfelelő alvási szokások kialakítása.

Bővebben: Shift work at young age is associated with increased risk for multiple sclerosis

A D-vitamin pótlás korlátai

D-vitamin zselé kapszulákA szervezet D-vitamin szintjével összefüggésbe hozták már a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét és a betegség aktivitási szintjét egyaránt. A jelenleg elfogadott nézet szerint tehát ha valaki nem jut elegendő mennyiségű D-vitaminhoz, annak megnő az esélye arra, hogy SM beteggé váljon, illetve ha már RRMS páciens, akkor a D-vitamin hiánya hozzájárul ahhoz, hogy több relapszussal kelljen megbirkóznia.

Egy nemrégiben publikált, 554 beteg bevonásával végzett, három évre visszatekintő retrospektív vizsgálat eredménye szerint azonban a D-vitamin szintje és a relapszusok száma csak az ifjabb korosztály (a 38 évnél fiatalabb személyek) körében áll kapcsolatban egymással. A húszas és harmincas éveikben járó betegek szervezetében mért D-vitamin szint tehát elég jól előrejelzi a shubok előfordulási számát.

A kutatás másik következtetése az, hogy mindössze 3 évet figyelembe véve nem mutatható ki a D-vitamin hatása az EDSS-skálával mért rokkantsági fokra. Ezt az eredményt azonban az is okozhatta, hogy a vizsgálatban résztvevő betegek csak alacsony dózisú (napi 400-800 IU azaz 10-20 µg) D-vitamin kiegészítőt szedtek. A vitaminpótlásnak tehát vagy ennél nagyobb dózisban kell történnie, vagy 3 évnél hosszabb távlatban van védelmező hatása a kór lefolyására.

Bővebben: Vitamin D Status Does Not Affect Disability Progression of Patients with Multiple Sclerosis over Three Year Follow-Up

Igyunk a fáradtságra!

Összefüggés a folyadékbevitel és a fáradtság között

egy pohár vízA fáradtság (fatigue) igen elterjedt tünete a sclerosis multiplexnek. Ez az állandó jellegű kimerültség sok esetben akadályozza a betegek hétköznapi életvitelét. Az SM-ben jellegzetes fáradtság pontos okait még nem sikerült azonosítani, de az biztos, hogy a tünet megjelenését több tényező együttesen határozza meg.

Egy 50 nő körében végzett amerikai kutatás arra a kérdésre próbált választ találni, hogy összefüggés van-e a szubjektív fáradtságérzet és a hidratáció szintje (a szervezet folyadékkal való ellátottsága) között. Eredményeik szerint a sok folyadékot fogyasztó betegek kevésbé érzik magukat fáradékonynak, míg a folyadékhiányos szervezet hajlamosabb a fáradtságra.

Ez a megfigyelés különösen azok számára lehet tanulságos, akik rendszeres fáradtságuk mellett vizelettartási zavarokkal is küzdenek. A húgyhólyag működését érintő problémákkal élő betegek ugyanis hajlamosak visszaszorítani folyadékbevitelüket annak érdekében, hogy minél kevesebb gondjuk legyen a vizeletürítéssel. A fenti eredmények szerint azonban ez a “trükk” csak fokozza másik kínzó tünetük, a kimerültség súlyosságát.

Bővebben: Fatigue and fluid hydration status in multiple sclerosis

Koleszterincsökkentő gyógyszert sclerosis multiplexre?

A koleszterincsökkentő gyógyszerek aduásza a sztatinok csoportja. Ez a legelterjedtebben alkalmazott gyógyszer a világon, ami széleskörű szükségletessége mellett azért is közkedvelt, mert keveseknél okoz mellékhatásokat.

egy orvos egy nagy piros szívet tart a kezébenA sztatinok egyik típusa a szimvasztatin. Erről csak nemrégiben derült ki az a meglepő tény, hogy koleszterin- és vérzsírcsökkentő, az erek belső falának funkcióját segítő, valamint érszűkületgátló hatásai mellett az olyan autoimmun betegségekben is jótékony szerepet játszhat, mint az 1-es típusú cukorbetegség, a sokízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) vagy éppen a sclerosis multiplex. A szimvasztatin ugyanis gyulladásgátló erővel is bír.

Annak ellenére, hogy a szimvasztatint nem erre a célra tervezték, a hatóanyag egyfajta dugóként működik azokban a fehérjékben, amelyek a szervezetet támadó immunsejteket a gyulladás területén tartják. Ha ez a dugó jelen van, az immunsejtek nem tudnak tovább közreműködni a gyulladás fenntartásában, erősödésében és terjedésében.

Ezt a mechanizmust eddig csak laboratóriumi körülmények között figyelték meg, ezért mindenképpen szükséges, hogy a kutatók reprodukálják a hatást élő szervezetben is, de ha ez sikerül, az az autoimmun betegségek terápiájában egy új fejezetet nyithat.

Bővebben: Effect of cholesterol medicine on inflammatory diseases mapped

A korai kognitív zavarok előrejelző értéke

Noha a sclerosis multiplex betegek jelentős része küzd valamilyen fajta kognitív zavarral, eddig nem sok vizsgálatot végeztek arról, hogy a gondolkodásbeli hanyatlásnak van-e prognosztikai értéke, azaz előrejelzi-e a páciens későbbi állapotát vagy MRI képét.

Egy olasz kutatócsoport 78 RRMS betegen végzett 8 éves retrospektív (azaz időben visszafelé tekintő) vizsgálatot ilyen irányban. A retrospektív vizsgálatoknál tehát a kutatók nem előre eltervezett kísérleteket végeznek, hanem a múltból meglévő adatok alapján vonnak le következtetéseket.

az agy működését szimbolizáló fogaskerekekEnnek a 78 személynek a gondolkodásbeli képességeit úgy követték nyomon, hogy a diagnózis felállításakor és azt követően félévente végeztek velük neuropszichológiai teszteket. A kognitív folyamatokért felelős agykéreg vastagságát a kórmeghatározáskor és a vizsgálat végén kapott MRI képek összevetésével végezték. A csoportban voltak normálisan teljesítő, enyhe és súlyos kognitív hanyatlással élő páciensek egyaránt. A kutatók célja az volt, hogy a feltérképezzék a kapcsolatot a korán kialakuló kognitív deficit és az SM progressziója között.

Az eredmények alapján a diagnózis felállításakor már jelen lévő kognitív zavar megbízhatóan előrevetíti (1) a rokkantság súlyosbodását és (2) a betegség másodlagos progresszív (SPMS) formájára váltását, ezen kívül megjósolja (3) az agykéreg neurodegeneratív folyamatok miatti elvékonyodását. A korán megjelenő kognitív zavarok tehát a rosszabb klinikai képpel jellemzett, agresszívebb lefolyású sclerosis multiplex előrejelzői lehetnek.

Bővebben: Cognitive impairment predicts disability progression and cortical thinning in MS

A korai kezelés csökkentheti az SM esélyét és a relapszusok számát

A sclerosis multiplex kialakulásának legelső jeleire megindított interferon-kezelés csökkentheti a későbbi SM diagnózis esélyét és a relapszusok számát.

Interferon-beta-1b injekció

Az SM legelső tünetei jellemzően nem utalnak kizárólagosan SM-re. Ilyenek lehetnek a látásproblémák, egyensúlyzavarok, fáradtság, érzéskiesések, bizsergések és zsibbadások. Egy svájci kutatócsoport 11 évvel ezelőtt indított és most végéhez ért vizsgálata szerint azonban az efféle, kétséges tünetekre két éven át adott interferon beta-1b kezelés három módon is jótékonyan hat az SM lefolyására:

  1. 33%-kal csökkenti a későbbi SM diagnózis esélyét
  2. kétszeresére nyújtja a következő relapszusig eltelt időt (1888 napra, szemben a korai kezelést nem kapott betegek 931 napig tartó tünetmentes időtartamával)
  3. 19%-kal csökkenti az évenkénti relapszusok számát (0,21-re, szemben a nem kezelt betegek 0,26-os évenkénti shub-számával)

A 11 évvel későbbi, pillanatnyi állapotra azonban nem volt hatással ez a korai terápia: az interferont kapott és a nem kezelt betegek között ugyanis ilyen hosszú idő elteltével már nem volt különbség sem az általános rokkantsági fokot, sem az SM okozta agyi károsodást tekintve. Úgy tűnik tehát, hogy az első két évben kapott interferon-kezelés inkább csak az SM lezajlásának sebességére hat, mintsem hogy egy életre szóló betegségenyhítő segítséget nyújtana.

Bővebben: Treating earliest signs reduces risk of diagnosis, relapse

A rendszeres séta segít a sclerosis multiplex betegeknek

A testedzés köztudottan jó hatással van az agy működésére azáltal, hogy védelmezi az idegsejteket. Mindeddig azonban csekély kutatás vizsgálta azt, hogy sclerosis multiplex betegek körében milyen jótékony hatása van a sportnak.

Azon túl, hogy a testmozgás enyhíti az SM bizonyos tüneteit, egy új vizsgálat eredménye szerint a rendszeres séta, kerékpározás vagy jóga javítja a kognitív pszichológiai funkciókat. A kognitív funkciók az olyan megismerési és gondolkodási tevékenységek gyűjtőneve, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a nyelvhasználat vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok (pl. tanulás, önismeret stb.).

A kutatásban olyan RRMS betegeket vizsgáltak, akiknek nem voltak addig azonosított mentális problémáik. Három sportolási formát vettek górcső alá: a mérsékelt intenzitású, futószalagon történő sétát, az ugyanilyen intenzíven végzett kerékpározást és az instruktor által vezetett jógát.

Futószalagon végzett séta

Mindhárom mozgásformának voltak ugyan pozitív hatásai a testedzést nem végző betegekhez képest, de a legnagyobb sikerrel a sétáló emberek csoportja büszkélkedhetett. A kutatók szerint ez az eredmény jó kiindulópontja lehet a jövőben végzendő, célzottabb vizsgálatoknak, hiszen ehhez hasznos tudni, hogy milyen modalitású és intenzitású edzéstípust érdemes alaposabban tanulmányozni.

Bővebben: Multiple sclerosis patients may improve cognition with regular walking, cycling, and yoga

Az SM első tünetének teljes gyógyulása jó prognózist ígér

Mivel a sclerosis multiplex nagyon eltérő lefolyású lehet az egyes betegek között, igen nehéz megjósolni egy adott személy hosszú távú kilátásait. Ezért a kutatók igyekeznek felderíteni azokat a tényezőket, amik valamiféle jóslattal szolgálnak az SM lefolyására.

autó ablakából kilógó lábakEgy 793 beteget vizsgáló kutatás most azt az eredményt hozta, hogy az SM első jelentkezésekor (onset) tapasztalt teljes gyógyulás csökkenti a közepes mértékű rokkantság (EDSS 3.0-5.5) esélyét 10 év távlatában nézve. Ez azt jelenti, hogy ha valaki annyira felépül az első relapszusából, mintha az szinte meg sem történt volna, annak jó esélyei vannak arra, hogy 10 év múlva csupán 1 enyhe vagy 2 minimális funkciózavarral éljen (azaz az EDSS-skálának maximum a 2.5 pontjáig jusson). A kezdeti tünetek teljes gyógyulásának tehát igen pozitív előrejelző értéke van.

Ezzel szemben az SM első jelentkezésétől számított 10 évvel későbbi időpontban tapasztalt krónikus depresszió és kognitív zavarok (azaz gondolkodásbeli nehézségek) súlyosabb rokkantsággal társulnak (EDSS 6.0 felett).

Mindemellett az is ismét igazolást nyert, hogy a terhesség nincs negatív hatással az SM lefolyására, illetve értelemszerűen az RRMS-ből másodlagos progresszív formára váltás a súlyos rokkantsághoz vezető út legbiztosabb előrejelzője.

Bővebben: Long Term Clinical Prognostic Factors in RRMS