Több az öngyilkos az SM betegek között

Az öngyilkosok több mint kétharmada depressziós2,18-szor nagyobb eséllyel próbálkoznak meg öngyilkossággal az SM betegek – derült ki egy 2016. áprilisi svéd felmérésből, amiben közel 30 000 beteg és 300 000 egészséges ember öngyilkossági kísérleteit hasonlították össze. Az SM-esek között nem csak a kísérlet, de a sikeres öngyilkosságok esélye is (1,87-szer) nagyobbnak bizonyult a teljes populációhoz képest.

A kutatás szerint öngyilkossági kísérletre a nőknek, a sikeres öngyilkosságra a férfiaknak van nagyobb esélyük. Míg az egészségesek között a tanultabbak 0,68-szor kisebb eséllyel voltak öngyilkosok, az SM betegeknél efféle összefüggést nem találtak.

Bővebben: Multiple sclerosis and risk of attempted and completed suicide

Az írás és az olvasás segít megőrizni a memóriát

Az írás és az olvasás megőrzi az emlékezőtehetséget.A 30-60 éves kor között hobbiként végzett írás és olvasás segít növelni a hippocampus térfogatát és megőrizni az emlékezőképességet. A hippocampus az a szerv a halántéklebenyben, ami elsődleges szerepet játszik a memória működésében.

A vizsgálatban háromfajta kognitív szabadidős tevékenységet tanulmányoztak SM betegek körében: (1) írás és olvasás, (2) művészet és zene, (3) játékok és hobbi. Ezek közül egyedül az írás és olvasás volt az, amelyik hozzájárult a hippocampus térfogatának és az emlékezet működésének fenntartásához.

Bővebben: Literacy activities are linked to hippocampal volume and memory

VIII. SM Világnap (2016)

Május 25-én, a hónap utolsó szerdáján, idén immár nyolcadik alkalommal került megrendezésre a sclerosis multiplex világnapja a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány jóvoltából. A Magyar Vasúttörténeti Parkban tartott rendezvényen idén is közös léggömb-eresztéssel és előadásokkal várták a betegeket. A rendezvényen debütált Nagy Zoltán SM dala is, ami a betegséggel járó érzelmeket igyekszik megzenésíteni. A dal készítését Geszti Péter konzulensként segítette, Galler András “Indián” pedig a videoklip létrehozásában segédkezett.

A médiában az alábbi helyeken számoltak be az eseményről:

Televízió:
ATV

Rádió:
Kossuth Rádió
InfoRádió (május 27.)

Internet:
bevezetem.eu
euronews.com
hirado.hu
hirleso.hu
hirposta.hu
medicalonline.hu
mno.hu
napidoktor.hu
weborvos.hu
zetapress.hu
nlcafe.hu (május 23.)
nepszava.hu (május 26.)
szegedma.hu (május 28.)
hazipatika.com (június 1.)

Szokatlan bélbaktériumok SM-es gyerekekben

Az SM-ben szenvedő gyerekek bélbaktériumai eltérnek az egészséges gyerekekéitől.

Bélbaktériumok

A baktériumfajták változatossága ugyan hasonló az egészségesekhez képest, azonban két dologban különbözik egymástól a két gyerekcsoport:
1. Egy speciális baktériumtípusból több él az SM-es gyerekek bélflórájában. Márpedig ez egy olyan baktériumfaj, amely elősegíti gyulladásos folyamatokat.
2. Egy másik baktériumtípusból, aminek gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítanak, kevesebb él az SM betegek bélflórájában.

Egyelőre még bizonytalan, hogy ezek a különbségek specifikusan az SM-re utaló jelek-e, vagy szélesebb körben az autoimmun betegségek előrejelzői lehetnek.

Bővebben: Gut microbiota in early pediatric multiple sclerosis

Melegebbek a relapszáló-remittáló SM betegek

Agy hőtérképeEgy 2014-es kutatás szerint a relapszáló-remittáló SM betegek testhőmérséklete külső behatás nélkül is melegebb (37,04°C +- 0,27°C) az egészséges kontrollcsoporthoz (36,83°C +- 0,33°C) és a másodlagos progresszív SM betegekhez képest (36,75°C ± 0,39°C). A magasabb testhőmérsékletű betegek egyúttal nagyobb fizikai fáradtságérzetről számoltak be. [1]

A kutatók egy másik, 2015. áprilisi cikkükben arról írnak, hogy az MR-rel mért agyi hőmérséklet hasonló módon különbözik a relapszáló-remittáló (37,71°C +- 1,09°C) és a progresszív betegek (36,92°C +- 0,93°C) között. [2]

A hőmérséklet-eltérés lehetséges okai azok az agyban zajló gyulladásos folyamatok, melyek kevésbé vannak jelen az SM progresszív formájában.

A kísérletek alapján a test és az agy hőmérsékletének mérése lehetővé teheti a tüneteket nem okozó agyi gyulladások detektálását, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy ez alapján is döntsenek az orvosok az alkalmazott kezelésekről.

A magas glutamátszinttől progresszívvá válhat az SM

A glutamát a legáltalánosabb serkentő neurotranszmitter. Jelenléte azonban mégis korlátok közé van szabva, mert túlzott mennyisége mérgező hatású az idegrendszer sejtjeire nézve.

Már számos bizonyítékkal szolgáltak a kutatók arra a lehetőségre, hogy a glutamát fokozott koncentrációja hozzájárul a sclerosis multiplex kialakulásához. Az SM betegek ugyanis egy-egy relapszus során magasabb glutamátszintet mutatnak a gerincvelői folyadék vizsgálata során.

Szinapszis

A glutamát túlzott mennyiségét az N-acetylaspartate nevű anyag csökkenése kíséri. Valószínűleg ez az ellentétes irányú folyamat vezet az agytérfogat sorvadásához. Az idegrendszeri pusztulás mértékét ugyanis nem egymagában a glutamát szintje, hanem a glutamát és az N-acetylaspartate egymáshoz viszonyított aránya vetíti előre: minden 10%-nyi különbségnövekedés évi 0,33%-kal kisebb agytérfogathoz vezet. (A két anyag arányának változása néhány klinikai tünet megjelenésével is összekapcsolható, de a gerincvelői károsodással és a járási képességgel nem.)

A fenti megállapítások azt sugallják, hogy a glutamát túlzott jelenléte egy lehetséges tényező a sejtpusztulás és az ezzel járó progresszió bekövetkeztében. Ezzel esetleg új terápiás lehetőségek nyílnak a relapszáló-remittáló SM (RRMS) másodlagos progresszív (SPMS) formára váltásának megelőzésére.

Bővebben: In Vivo Evidence of Glutamate Toxicity in Multiple Sclerosis

Új érv az SM nyaki vénaszűkület elmélete (CCSVI) ellen

A sclerosis multiplex CCSVI-elmélete szerint a betegséget a nyaki vénák szűkülete okozza. A hipotézist 2008-as debütálása óta már számos vizsgálat cáfolta, de még napjainkban is folynak ez irányú megfigyelések az elmélet próbatételére.

MR angiográfia

Most egy olyan kanadai kutatás látott napvilágot, mely igen korszerű képalkotó eljárások bevetésével – nevezetesen kontrasztanyaggal segített MRI-vel és MR angiográfiás vizsgálattal – részletesen elemezte egészséges felnőttek idegrendszeri vérellátásáért felelős érhálózatát. A kérdésfelvetés az volt, hogy a nyaki érszűkület előfordulása arányait tekintve alacsonyabb-e a nem SM-es populációban, vagy ezek az anatómiai eltérések általános és természetes különbségek, függetlenül attól, valaki egészséges vagy beteg.

Az eredmények szerint az egészséges felnőttek körülbelül 75%-ánál találtak aszimmetriákat a két oldal vénái között. Ezekben előfordultak érszűkületek és értágulatok egyaránt. Az agy és a gerincvelő vérellátásáért felelős vénák szerkezeti eltérései tehát a nem SM-es személyek esetében is igen gyakran előfordulnak. Ebből következik, hogy a CCSVI – azaz az agy és gerincvelő vénás rendszerének krónikus elégtelensége – nem egy SM-specifikus jelenség, ami magyarázatul szolgálhatna a betegség tüneteinek kifejlődéséért.

Bővebben: Variations in vein anatomy of the neck are not limited to people living with MS

A jóga és az aquafitness enyhíti az SM tüneteit

Egy nyolc héten át tartó kísérlet keretében az SM betegek egyik csoportja heti háromszor vett részt jóga és aquafitness* órákon, míg a kontrollcsoport semmilyen edzést nem végzett ez idő alatt.

JógaA fizikailag aktív csoport tagjai enyhébb fáradságérzetről és gyengébb paresztéziáról számoltak be. A legerőteljesebb különbség azonban a depresszióra való hajlamban mutatkozott meg: az aktív életet élők 35-ször kisebb eséllyel estek mérsékelt vagy súlyos depresszió áldozatává.

A kísérlet leírói szerint az efféle edzésprogramok a jövőben kiegészíthetik a jelenleg használatban lévő, protokolláris kezelési módokat.

Aquafitness* Az aquafitness olyan, vízben végzett gyakorlatok összessége, ami leginkább az aerobik és a gyógygimnasztika mozgásanyagát ötvözi, miközben kíméli az ízületeket és a gerincre eső terhelést. A víz ellenállása miatt lelassítja a mozdulatokat, ezáltal minimalizálja a sérülések kialakulását. (Forrás: aquafitness.lap.hu)

Bővebben: Exercising Impacts on Fatigue, Depression, and Paresthesia

Új myelinépítő módszer

Új myelinépítő módszert fejlesztett ki egérmodelleken egy kaliforniai kutatócsoport.

Wenbin Deng, a kutatás vezetője
Wenbin Deng, a kutatás vezetője

Az eljárás lényege, hogy első lépésben felnőtt egerek bőrsejtjeinek átprogramozásával pluripotens (azaz még többféle irányban differenciálódni képes) őssejteket hoztak létre. Ezekből az őssejtekből éretlen astrocytákat (az idegrendszer támasztósejtjeit) hoztak világra. Amikor ezeket az astrocytákat beültették az egerek agyába, megindult a myelinregeneráció és az ezzel együtt járó funkcionális fejlődés egyaránt.

Ennek az új eljárásnak a továbbfejlesztése reményt hozhat régebben elvesztett képességek visszaállítására.

Bővebben: Stem cell research reveals myelin repair capacity