Immunerősítés: árt vagy használ?

olvasási idő: 6 perc
nehézségi szint: közepes


egy pohár citrusos turmixAz immunrendszerünk védi meg a testünket a veszélyes külső hatásoktól és betolakodóktól, ezért általánosan elfogadott nézet, hogy az immunerősítés jó dolog: ha erős az immunrendszerünk, kevésbé kapunk el betegségeket, illetve gyorsabban meggyógyulunk, ha mégis elkapunk valamit.

A különböző, egészséggel foglalkozó weblapokon lépten-nyomon immunerősítő ételekbe, étrendkiegészítőkbe és életmódbeli tanácsokba lehet botlani, és a sclerosis multiplex betegek is előszeretettel ajánlják egymásnak az ilyen szereket. Mivel a fertőzések kiválthatnak relapszust, az immunrendszer erősítésében van némi logika. Ha viszont abból indulunk ki, hogy az erős immunrendszer egy autoimmun betegségben szenvedő ember saját testét is erősebben tudja támadni, felmerül a kérdés, hogy valóban hasznosak-e ezek a szerek, vagy SM betegként inkább éppen hogy kerülni kellene őket. Végtére is az SM progressziójának esélyeit csökkentő gyógyszerek épp az immunrendszer egyfajta elnyomásával érik el a hatásukat.

Mi az az immunerősítés?

Hogy eldönthessük, érdemes-e a sclerosis multiplex betegeknek immunerősítő szereket szedniük, mindenekelőtt tisztáznunk kell, mit is értünk immunerősítés alatt.

Az immunerősítő kifejezés angol megfelelőjére a Google 12 millió találatot ad ki. Ha azonban a tudományos cikkek között keresünk a “boost immune system” kifejezésre, csak elvétve kapunk releváns eredményt, és azokban is leginkább azért szerepelnek ezek a szavak, mert a kutatásban résztvevő hétköznapi emberek ezt adták meg válaszként egy-egy kérdőívben. Az a néhány találat, ami valóban az immunrendszer erősítéséről szól, többnyire mind védőoltásokkal kapcsolatos.

A kifejezés szakirodalomban való hanyagolása nem véletlen. “Az emberek azt hiszik, hogy az immunrendszer valamilyen belső erőtér, amit erősíteni vagy javítani lehet − idézi a The Guardian Charles Bangham immunológus professzort [1] −, ám mi sem áll távolabb a valóságtól. Ahogy a név is sugallja, az immunrendszer nem egyetlen dolog, hanem sok szerv és biológiai funkció együttese“.

Ha valamiről azt mondják, hogy immunerősítő hatása van, két kérdést kell feltennünk: az immunrendszer mely részét erősíti, és milyen tudományos kutatás mutatta ezt ki? [2] [3]

Az immunrendszer

Az immunrendszer tehát nem egy szerv, hanem szervek és funkciók együttese. Működésében részt vesznek például a nyirokszervek, tehát a csontvelő, a csecsemőmirigy, a lép, a máj, a mandulák, a nyirokcsomók; a különböző alosztályba sorolható T- és B-limfociták; továbbá rengeteg más szerv és funkció egyaránt [4].

Az immunrendszernek van egy veleszületett és van egy szerzett része. A veleszületett immunitás nem egy adott behatoló ellen véd, hanem általános védelmi rendszert képez. Része például a bőr, a tápcsatorna, a légutak és a húgyutak nyálkahártyája, melyek védenek a kórokozók behatolása ellen; a gyomornedv, ami sósavtartalma miatt baktériumölő hatású; a falósejtek, melyek a szervezetbe került idegen anyagok bekebelezését végzik; vagy épp az olyan immunválaszok, mint a levertség, az izzadás, a láz és az orrfolyás. Ez utóbbiak esetében már látható, hogy az emberek igazából nem minden esetben szeretnék az immunrendszer működését erősíteni: rengeteg gyógyszer valójában nem is a betegségre hat, hanem az immunrendszer ezen válaszait, a tüneteket csökkenti kizárólag azzal a céllal, hogy a beteg jobban érezze magát. A láz például segít a szervezet kórokozókkal szembeni ellenállásában, a túl magas láz azonban kellemetlen érzés, és nem mellesleg ártalmas is lehet, ezért lázcsillapítóval igyekszünk védekezni ellene.

A szerzett immunitás azt jelenti, hogy az immunrendszerünk megjegyzi azokat a kórokozókat, amelyekkel találkozik, hogy legközelebb gyorsan felismerje és hatástalanítsa őket. Az immunrendszernek ez a része valóban “erősíthető”, ezért is kaptam oltásokkal kapcsolatos szakcikkeket az “immunerősítés” kifejezésre keresve. A szerzett immunitást erősíti az is, ha természetes módon találkozunk egy kórokozóval, de így működnek az oltások is, amelyek megismertetik a testünkkel az egyes kórokozók ártalmatlanított változatait, hogy amikor az az igazi kórokozóval találkozik, akkor már rendelkezzen a szükséges ellenanyaggal. A működés jellegéből adódóan az ilyen erősítéshez a kórokozóval való találkozás – pontosabban annak a szervezettel való megismertetése – szükséges, tehát az étrendkiegészítők vagy gyümölcsök erre a célra teljességgel alkalmatlanok.

Jó-e, ha az immunrendszered “erősebb”?

Mint azt feljebb írtam, egyes gyógyszerek épp hogy csökkenteni igyekeznek az immunválaszt, például a láz csillapításával. Az “erős” immunreakció más problémákat is okozhat, például allergiát, folyamatos gyulladásokat (például köszvényt), vagy olyan autoimmun betegséget, mint a sclerosis multiplex. Az immunrendszer nem akkor jó, ha nagyon aktív, ha nagyon erőteljesen válaszol vagy a lehető legtöbb dologra ugrik: a túlműködés és az alulműködés is problémákkal jár. [3]

Bár vannak olyan helyzetek, amikor az immunrendszer nem megfelelően működik (ilyen például a krónikus stressz vagy az éhezés), ezek jól körülhatárolható problémákat jelentenek. A “gyenge immunrendszer” csak egy pongyola megfogalmazás, ami mögött nagyon sokféle probléma állhat. Ugyanebből az okból kifolyólag értelmetlen az általános “immunerősítés” kifejezés is.

Mit értenek akkor a gyógyszergyártók immunerősítés alatt?

“Leginkább semmit” – olvashatjuk a Schrödinger kutyája című szkeptikus blogon. [5]

Az “erősíti az immunrendszert” kifejezés olyan, mintha valamiről azt mondanánk, hogy “finomabbá teszi az ételt”. Sokfajta étel létezik, és nincs olyan adalékanyag, amitől minden finomabb lesz. Lehet, hogy a sült krumpli jobb, ha megsózzuk, de a vaníliafagylalt már nem. Lehet, hogy az étel eleve sós, és ha még több sót rakunk rá, nem finomabb, hanem ehetetlenül sós lesz. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mindenáron akarjuk-e, hogy valami finomabb legyen. Ha cserébe sokkal egészségtelenebb, akkor korántsem biztos.

Az, hogy az “erősíti az immunrendszert” kifejezés orvosilag értelmezhetetlen, és így nem képez egészségügyi állítást, kifejezetten hasznos az étrendkiegészítő gyártóknak – érvel a Schrödinger kutyája blog. A magyar törvények tiltják, hogy egy szernek tudományosan nem alátámasztott módon gyógyhatást tulajdonítsanak, ilyen esetekben a gyártó komoly büntetésre számíthat. Az értelmetlen állítás megvédheti őket a jogi hercehurcáktól. A gyártók megfogalmazásai pedig néha jóval agyafúrtabbak: a “támogatja az immunrendszer egészséges működését” kifejezés például akár a levegővételre is ráhúzható, hiszen nyilvánvaló, hogy egy megfulladt ember immunrendszere már nem képes egészségesen működni.

zöld tea leveleiAz immunrendszerről szóló valódi tudományos állítások a fentiekhez képest sokkal részletekbe menőbbek, egyetlen jól körülhatárolt dologról szólnak, és ha egészségügyi állítást fogalmaznak meg, az ajánlásban az is szerepel, hogy kiknek és milyen körülmények között hasznos az adott dolog. Az egyik ilyen állítás úgy hangzik például, hogy a 290-320 nm hullámhosszú, 72 mJ/cm2 UVB sugárzás által kiváltott gyulladással, valamint rákkeltő hatással szemben védelmet nyújt a zöld teából izolált egyik polifenolos összetevő (azaz a (–)-epigallocatechin-3-gallate) helyi 3 mg-os használata egerekben, azáltal, hogy blokkolja a CD11b+ sejtek bőrbe való beszivárgását, csökkenti az IL-10, és növeli az IL-12 termelést [6]. Ezt úgy lefordítani, hogy a zöld tea “immunerősítő” nemcsak túlzott leegyszerűsítés, de a kísérlet alapján megtévesztő is, hiszen az alanyai egerek voltak, akik egyáltalán nem ittak teát, és a helyileg alkalmazott zöld tea összetevőt is csak egyetlen szempontból vizsgálták a kutatók. A zöld teának ezen kívül számos más, itt nem vizsgált, akár ellenkező előjelű és fontosabb hatása is lehet (a benne lévő flavonoidok például egy egérkísérlet szerint lassíthatják a relapszusból való felépülést) [7].

Konklúzió

Nem kizárt tehát, hogy néhány “immunerősítő” hatásúnak mondott szer bizonyos körülmények között valóban pozitív hatással van az immunrendszer valamely részének működésére, de nincsen olyan csodaszer, ami mindenkinek és minden körülmények között a javára válna.

Bár a legtöbb ilyen szer valószínűleg se nem árt, se nem használ az SM betegek számára, rendszeres szedésük előtt mindenképpen érdemes utánanézni, alátámasztja-e valamilyen kutatás, hogy az adott anyag hatással van az immunrendszer működésére; ha igen, mely részére és milyen hatással van; illetve vannak-e kifejezetten SM-specifikus kutatások a szerrel kapcsolatban. Sőt, még ezután is hasznos lehet, ha kikéred neurológusod véleményét.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.