Pénzügyi felkészülés a sclerosis multiplexre

olvasási idő: 6 perc


Pénzügyi gondok sajnos az egészséges embereket is gyakran sújtanak, a mozgássérült betegek esetében azonban hatványozottan jelentkezhetnek, amennyiben a betegség akadályozza a munkavégzésüket. Egy új kutatás szerint a sclerosis multiplex betegeknek a fizikai korlátokon felül további problémákkal is meg kell küzdeniük, az egészséges társaikhoz képest ugyanis nehezebben kezelik a pénzügyeiket.

Tovább olvasom

A korai kognitív zavarok előrejelző értéke

Noha a sclerosis multiplex betegek jelentős része küzd valamilyen fajta kognitív zavarral, eddig nem sok vizsgálatot végeztek arról, hogy a gondolkodásbeli hanyatlásnak van-e prognosztikai értéke, azaz előrejelzi-e a páciens későbbi állapotát vagy MRI képét.

Egy olasz kutatócsoport 78 RRMS betegen végzett 8 éves retrospektív (azaz időben visszafelé tekintő) vizsgálatot ilyen irányban. A retrospektív vizsgálatoknál tehát a kutatók nem előre eltervezett kísérleteket végeznek, hanem a múltból meglévő adatok alapján vonnak le következtetéseket.

az agy működését szimbolizáló fogaskerekekEnnek a 78 személynek a gondolkodásbeli képességeit úgy követték nyomon, hogy a diagnózis felállításakor és azt követően félévente végeztek velük neuropszichológiai teszteket. A kognitív folyamatokért felelős agykéreg vastagságát a kórmeghatározáskor és a vizsgálat végén kapott MRI képek összevetésével végezték. A csoportban voltak normálisan teljesítő, enyhe és súlyos kognitív hanyatlással élő páciensek egyaránt. A kutatók célja az volt, hogy a feltérképezzék a kapcsolatot a korán kialakuló kognitív deficit és az SM progressziója között.

Az eredmények alapján a diagnózis felállításakor már jelen lévő kognitív zavar megbízhatóan előrevetíti (1) a rokkantság súlyosbodását és (2) a betegség másodlagos progresszív (SPMS) formájára váltását, ezen kívül megjósolja (3) az agykéreg neurodegeneratív folyamatok miatti elvékonyodását. A korán megjelenő kognitív zavarok tehát a rosszabb klinikai képpel jellemzett, agresszívebb lefolyású sclerosis multiplex előrejelzői lehetnek.

Bővebben: Cognitive impairment predicts disability progression and cortical thinning in MS

A magas vérnyomás hatása a rokkantsági fokra

A sclerosis multiplex progressziójának rizikófaktorait kereső vizsgálatok gyakran rukkolnak elő egymásnak ellentmondó eredményekkel. Például olykor azt állapítják meg, hogy a magas vérnyomás ugyanolyan gyakori az SM betegek és az egészségesek között, míg más kutatások szerint a magas vérnyomás kifejezetten ritka az SM-esek körében.

Vérnyomásmérés

Hogy tisztább legyen a kép, egy izraeli kutatócsoport több mint 2000, főként relapszáló-remittáló SM páciens körében végzett felmérést erre a kérdésre fókuszálva. Eredményeik szerint a betegeknek csupán 8,6%-a küzdött magas vérnyomással, viszont ők nagyobb eséllyel váltak rokkanttá. Öröm az ürömben, hogy a súlyosabb végállapotot ők hosszabb idő alatt érték el, mint a normális vérnyomású betegek.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a dohányzás lerövidíti a súlyosabb mozgáskorlátozottságig vezető utat, míg a családban előforduló szívbetegségek és anyagcserezavarok nincsenek hatással ezekre a kilátásokra.

A mozgáskorlátozottságig fokozódó progresszió tehát elterjedtebb a magas vérnyomású SM betegek körében, noha ők lassabban lépegetnek a rokkantságot mérő EDSS-skála állomásai között.

Bővebben: High Blood Pressure in MS Seen to Increase Risk of Disability Progression

Az agyi mikrovérzések gyakoribbak SM-ben

Az agyi mikrovérzések (AMV) olyan aprócska érsérülések, melyek nem járnak érzékelhető tünetekkel, csak MRI vizsgálat útján lehet kimutatni őket. Ezek száma az életkor előrehaladtával alapjáraton is egyre növekszik, de cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás és korábban elszenvedett agyvérzés esetében kialakulásuk gyakoribb.

Agyi mikrovérzések MR képe

Egy új kutatás szerint az agyi mikrovérzések megjelenése a sclerosis multiplex betegeknél is gyakoribb az átlagpopulációhoz képest. Az MRI vizsgálatban résztvevő 445 SM beteg közül az 50 év alattiak 14%-ánál találtak mikrovérzéseket, szemben az egészségesek 3%-ával. Az 50 év feletti korosztályban az SM-esek 20%-a, míg az egészséges időseknek mindössze 7%-a volt érintett. Ráadásul minél több mikrovérzést találtak egy személy agyában, annál nagyobb fizikai és kognitív korlátokkal küzdött a beteg. (Az ilyen összefüggések kiszámítása során mindig figyelembe veszik és kivonják a már ismert befolyásoló tényezőket, itt például az életkor, a magas vérnyomás és az agytérfogat hatását.)

Tehát minél több mikrovérzés történik észrevétlenül egy SM beteg agyában, annál korábban fog elszenvedni fizikai és kognitív zavarokat. A mikrovérzések ellen a legjobb gyógyír a megelőzés, jelenleg ugyanis nincsen rá semmilyen terápiánk.

A kutatók azt gyanítják, hogy SM-ben azért is gyakoribbak a mikrovérzések, mert a kór előrehaladásával megnövekszik a szív-és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavarok, a migrén stb. megjelenésének valószínűsége. Márpedig ezek mind rizikófaktorai az agyban kialakuló mikrovérzéseknek.

Bővebben: Cerebral Microbleeds in Multiple Sclerosis Associated with Increased Disability Risks

Dohányzás és sclerosis multiplex

olvasási idő: 4 perc


A dohányzás és sclerosis multiplex kapcsolata

A különböző diétákkal ellentétben a dohányzás és a sclerosis multiplex kapcsolata sokat kutatott és jól ismert terület, ezért meglepődtem, amikor egy SM rendezvény szünetében megtelt a dohányzó sarok. Valójában nem lett volna okom a meglepődésre: egy 2004-ben végzett norvég kutatás szerint az SM betegek között több a dohányos, mint a teljes populációban [1].

Tovább olvasom

Mennyi ideig tart egy relapszus?

olvasási idő: 6 perc


Honnan tudni, hogy relapszusom vagy pszeudorelapszusom van?

Relapszusnak (más néven rohamnak vagy shubnak) hívjuk, amikor az agyban vagy a gerincvelőben történt friss gyulladás miatt új SM tünetek jelentkeznek vagy régi tünetek jelennek meg újra. A relapszustól megkülönböztetjük a pszeudorelapszust (vagy más néven álrohamot), amikor a rosszabbodást nem egy új gyulladás, hanem a már meglévő myelinsérülések okozzák.

Tovább olvasom

A magas glutamátszinttől progresszívvá válhat az SM

A glutamát a legáltalánosabb serkentő neurotranszmitter. Jelenléte azonban mégis korlátok közé van szabva, mert túlzott mennyisége mérgező hatású az idegrendszer sejtjeire nézve.

Már számos bizonyítékkal szolgáltak a kutatók arra a lehetőségre, hogy a glutamát fokozott koncentrációja hozzájárul a sclerosis multiplex kialakulásához. Az SM betegek ugyanis egy-egy relapszus során magasabb glutamátszintet mutatnak a gerincvelői folyadék vizsgálata során.

Szinapszis

A glutamát túlzott mennyiségét az N-acetylaspartate nevű anyag csökkenése kíséri. Valószínűleg ez az ellentétes irányú folyamat vezet az agytérfogat sorvadásához. Az idegrendszeri pusztulás mértékét ugyanis nem egymagában a glutamát szintje, hanem a glutamát és az N-acetylaspartate egymáshoz viszonyított aránya vetíti előre: minden 10%-nyi különbségnövekedés évi 0,33%-kal kisebb agytérfogathoz vezet. (A két anyag arányának változása néhány klinikai tünet megjelenésével is összekapcsolható, de a gerincvelői károsodással és a járási képességgel nem.)

A fenti megállapítások azt sugallják, hogy a glutamát túlzott jelenléte egy lehetséges tényező a sejtpusztulás és az ezzel járó progresszió bekövetkeztében. Ezzel esetleg új terápiás lehetőségek nyílnak a relapszáló-remittáló SM (RRMS) másodlagos progresszív (SPMS) formára váltásának megelőzésére.

Bővebben: In Vivo Evidence of Glutamate Toxicity in Multiple Sclerosis