A sclerosis multiplex kezelése magyar viszonylatban

A Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. konferenciáján Rózsa Csilla és Iljicsov Anna arról tartottak előadást, hogy milyen gyakran érdemes MRI-vel vizsgálni az sclerosis multiplex betegeket. A két előadás során felmerültek az SM gyógykezelésével kapcsolatos magyar sajátosságok is.

A betegségmódosító terápiával kapcsolatos első kérdés, hogy mikor érdemes belevágni.

Az úgynevezett RIS, azaz radiológiailag izolált szindróma azt jelenti, hogy a betegség jelei MRI-vel már láthatóak, de klinikai tüneteket még nem okoz. Az ilyen betegek 33%-a esik át 5 éven belül az első relapszuson, azonban a korai kezelés hatékonyságáról nincsenek kísérleti adataink, ráadásul hazánkban nem is finanszírozott a RIS állapotú páciensek terápiája.

A második lépcső a CIS, azaz a klinikailag izolált szindróma, ami azt jelenti, hogy már megjelent valamilyen látható tünet, tehát a betegnek volt egy relapszusa. Innen 85% eséllyel válik a páciens SM beteggé az élete folyamán. Az amerikai ajánlások szerint ilyenkor már érdemes elkezdeni a terápiát, és vannak is erre elfogadott gyógyszerek. Ezzel szemben itthon ez még nem finanszírozott, így meg kell várni a következő relapszust ahhoz, hogy a kezelést az OEP támogatásával el lehessen indítani.

Több modell is van a betegségaktivitás nyomon követésére, mindegyikre igaz azonban, hogy alkalmazásukhoz elengedhetetlen a rendszeres MRI vizsgálat. Az aktivitás követése azért hasznos, mert segítségével látható, hogy a gyógyszeres kezelés megfelelően hatékony-e. A kanadai modell például pontosan meghatározza, hogy milyen radiológiai és/vagy EDSS pontnövekedés esetében érdemes gyógyszert váltania a páciensnek, Magyarországon azonban ennek a modellnek a követésére sincs lehetőség, nálunk financiális okokból jóval szigorúbb a helyzet e téren is.

a sclerosis multiplex lefolyása diagramon ábrázolva

Hogy valami jó hírrel is szolgáljunk…

Az amerikai piacon lévő gyógyszerek kis késéssel ugyan, de szép lassan átcsorognak Európába. A jelenlegi legnagyobb reménység, az ocrelizumab Európába érkezése pár hónapon belül várható. Bízzunk hát benne, hogy ennek hazai beárazása és OEP támogatása hasonlóan méltányos lesz, mint az eddigi betegségmódosító terápiáké!

Mi kell egy jó MRI felvételhez?

A Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. kongresszusán a társaság elnöke, Dr. Barsi Péter a sclerosis multiplex képalkotó eljárással történő diagnózisának és követésének alapelveiről beszélt.

MRI képBár a legmodernebb MRI gépek Magyarországon még nem állnak az orvosok rendelkezésére, a legtöbb esetben az itthon elérhető készülékek is elegendőek a diagnózis felállításához és az SM követéséhez.

A megbízható diagnózishoz és a betegség lefolyásának nyomon követéséhez legalább 1,5 Tesla erősségű géppel készült, minimum 3 mm-es − rések nélküli − szeletvastagságú felvételekre van szükség. A betegségkövetés során fontos, hogy a felvételek minden alkalommal ugyanolyan állásban készüljenek, így jól össze lehessen hasonlítani őket a korábban készült felvételekkel. A gerincvelő vizsgálatánál a sagittalis felvételeken túl minden alkalommal illő lenne 3-4 mm rétegvastagságú axiális képeket is készíteni, mert ha a saggitalis felvételeken felmerül valamilyen kérdés, azt az axiális képek jól egyértelműsítik.

A kezelőorvos és a radiológus között a kommunikáció néha sajnos nem elég hatékony, ezért hasznos lehet, ha a beteg is figyel néhány részletre. Ha az MRI beutalón az szerepel, hogy az orvos SM protokollt kér, a radiológus tudni fogja, hogy pontosan milyen felvételekre van szükség. Fontos azonban azt is a tudtára adni, hogy a cél az SM differenciáldiagnózisa vagy pedig a betegség lefolyásának követése. Az utóbbinál hasznos információ, hogy a páciens milyen betegségmódosító terápiát alkalmaz, illetve hogy mikor készültek a régebbi MRI felvételei. A beteg korábbi állapotával történő összehasonlításhoz mindenképpen szükség van a régebbi MRI felvételekre is, ezért hasznos lehet, ha ezeket a biztonság kedvéért a beteg is magával viszi. Ha ezek a feltételek teljesülnek, egy jó radiológusnak már minden a rendelkezésére áll, hogy megfelelően elemezze az új MRI felvételeket.

Az idei ECTRIMS konferencia hírei a gyógyszerekről

Másfél hete Párizsban tartották a 7. ECTRIMS konferenciát, ahol különböző kutatási eredményeket osztottak meg egymással a szakma képviselői. A konferencia anyagának sclerosis multiplex gyógyszerekkel kapcsolatos részeiből szemezgettünk.

Tovább olvasom

A zajszennyezést is érdemes kerülniük a sclerosis multiplex betegeknek

Egy spanyol kutatás a városi forgalom által okozott szmog és zajszennyezés illetve a sclerosis multiplex betegek kórházba jelentkezése közötti kapcsolatot vizsgálta.

Bár korábbi eredmények szerint a szmog és a relapszusok együtt járnak [1], ilyen összefüggést a jelen vizsgálat nem talált. A zajszennyezett időszakok azonban megnövelték a kórházban sürgősségi esetként megjelenő SM betegek számát.

forgalmas útA zajszennyezés 21%-kal növelte a kórházba jelentkező betegek számát, a növekedés pedig még nagyobb volt, amikor a zajszennyezés meghaladta a 67 dB(A)-t. (A dB(A) a szokásos dB mértékegységből származik, azonban meghatározásakor figyelembe veszik, hogy az emberi fül a különböző hangmagasságokra eltérő mértékben érzékeny). Viszonyításképpen: egy éttermi alapzaj vagy egy háttérzene nagyságrendileg 60 dB, míg egy porszívó hangja 70 dB körül mozog.

Az eredmények a folyamatos háttérzajra vonatkoznak, és nem jelentik azt, hogy például a zenehallgatás vagy bármilyen más átmeneti hangos tevékenység is hasonló hatással lenne a betegekre.

Bővebben:
Emergency multiple sclerosis hospital admissions attributable to chemical and acoustic pollution

Biotin: új progresszív és RRSM gyógyszer a láthatáron

olvasási idő: 4 perc
nehézségi szint: közepes


Míg a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex betegek több gyógyszer közül is választhatnak, progresszív SM-re jelenleg csak az ocrelizumab létezik, ezért különösen jó hír, hogy egy újabb olyan szer van a láthatáron, aminek majd ők is hasznát vehetik.

Tovább olvasom

Klemasztin: áttörés a sclerosis multiplex kezelésében?

Klemasztin molekulavázaEgy új kutatás szerint a klemasztin (angolul clemastine) nevű, eredetileg szénanátha kezelésére használt hatóanyag remyelinizációs hatással van a sclerosis multiplex betegekre. [1]

Miért érdekes ez?

A jelenleg elfogadott SM gyógyszerek az immunrendszer működésének befolyásolásával csökkentik a tüneteket okozó myelinpusztulás gyakoriságát, azonban egyik sem alkalmas arra, hogy teljesen megvédje az idegrendszert a sérüléstől. Olyan szert pedig, ami a már sérült myelin újraépülését − és ezáltal a már jelen lévő tünetek javulását − okozta volna, mindeddig nem ismertek. Ez változott meg most a kísérlet eredményének köszönhetően.

Mi az a klemasztin?

A klemasztin egy antihisztamin, ami azt jelenti, hogy az allergiás reakciók során nagy mennyiségben felszabaduló, és közvetítő anyagként a különböző panaszok (pl. viszketés, orrdugulás, csalánkiütés stb.) megjelenéséért felelős hisztamin hatását gátolja. Viszketés elleni szerként is használják. [2]

A klemasztin nem egy új hatóanyag, Amerikában már 40 éve használatban van [3], és jelenleg is vény nélkül kapható, korábban pedig Magyarországon is elérhető volt. Magyarországon ugyan beszüntették a forgalmazását, a környező országokban azonban jelenleg is bárki által megvásárolható, és tabletta formájában bevehető.

Mivel a klemasztin régóta használt szer, és a jogi védelme már lejárt, bármelyik gyógyszergyártó cégnek lehetősége van ezzel a hatóanyaggal gyógyszert kiadni, így a több százezer forintba kerülő SM gyógyszerekkel szemben egy tabletta mindössze 60 forint körüli árra jön ki (jóllehet a kísérletben használt adagok magasabbak voltak, mint egy-egy tabletta hatóanyaga).

Milyen hatása van a sclerosis multiplexre?

A most idézett kutatásban 50 SM beteg évekkel korábbi látáskárosodásait vizsgálták, VEP-pel mérve az idegi impulzusok haladási sebességét. (A VEP vizsgálatról bővebben itt olvashatsz.)

A kísérleti alanyok fele 2, a másik fele 3 hónapon át napi 2 db 5,36 mg-os kapszula formájában szedte a gyógyszert, ami némileg magasabb, mint az allergiára ajánlott maximum napi 8,04 mg. A VEP-pel mért eredmény szerint a látóideg vezetési sebessége 1,7 ms-ot javult a gyógyszer hatására. Hogy ez milyen mértékű javulást jelent, azt segít megvilágítani, hogy az ellenkező, egészséges szemhez képest 5 ms különbség jelenti azt, hogy kóros elváltozás van jelen a beteg szemben. [4]

Bár a VEP vizsgálat mellett mérték az alanyok látásjavulását is, a tapasztalt fejlődés nem érte el a szignifikancia határát.

A kísérlet során az alanyok fáradékonyságról számoltak be.

Érdemes szedni klemasztint?

A kutatásban nem állapították meg sem az optimális adagot, sem a kezelés szükséges hosszát, sem azt, hogy a betegség mely szakaszában leghatékonyabb a gyógyszer. Nem vizsgálták azt sem, hogy a mért 2 hónapnál hosszabb idő elteltével is megmaradnak-e a fent leírt pozitív hatások.

A klemasztin egy antikolinerg anyag [2], ami azt jelenti, hogy blokkolja az acetilkolin nevű ingerületátvivő-anyag hatását. Korábbi kutatások szerint az ilyen anyagok az idősebbeknél hosszabb távon növelik a demencia valószínűségét [5], és rossz hatással vannak az SM betegek kognitív képességeire is [6].

Bár a médiában felkapott hír hatására bizonyára sokan lesznek, akik saját döntésük alapján kipróbálják a szert, a fentiek alapján ahhoz, hogy ezt biztonsággal ajánlani lehessen, további vizsgálatok szükségesek.


Bővebben:
Clemastine fumarate as a remyelinating therapy for multiple sclerosis

Az agyrázkódás növeli a sclerosis multiplex esélyét

amerikai futballisták bukósisakbanEgy több mint 80 000 lélekszámú − köztük 7292 sclerosis multiplex beteg − kutatás során azt találták, hogy a serdülőkori agyrázkódás megnöveli az SM kialakulásának esélyét. Az egyetlen traumán átesett személyek 1,22-szer, a több traumán átesettek 2,33-szor nagyobb eséllyel lettek SM betegek azokhoz képest, akiknek sosem volt agyrázkódásuk fiatalkorukban.

Érdekesség, hogy a gyermekkori agyrázkódások (és végtagtörések) nem befolyásolták az SM megjelenésének esélyét.

Bővebben:
Concussion in adolescence and risk of multiple sclerosis

Az idős korban jelentkező sclerosis multiplex súlyosabb

A sclerosis multiplex idősebb korban történő megjelenése köztudottan gyorsabb betegséglefolyást vetít előre. Egy új kutatás most számszerűsítette is a súlyosbodás várható mértékét.

idős ember kezeiA vizsgálatban 3597 beteg vett részt, közülük 245-nél jelentkezett az SM az 50. életévükben vagy az után. A két csoportot összehasonlítva kiderült, hogy az idősebbeknél ritkább volt a relapszáló-remittáló forma (51,8% vs. 90,8%), helyette inkább a folyamatosan rosszabbodó elsődleges progresszív változat volt a gyakoribb, és az idősebbek a betegség formájától függetlenül is gyorsabban érték el az EDSS-skála 4 (11,9 év vs. 3,7 év) illetve 6 (19,4 év vs. 9 év) értékét.

Bővebben:
Older Age at Multiple Sclerosis Onset Is an Independent Factor of Poor Prognosis: A Population-Based Cohort Study

Sclerosis multiplex kimutatása a kilélegzett levegőből

Az sclerosis multiplex diagnosztizálása körülményes és drága folyamat. A jelenleg széles körben használt McDonald kritériumok alapján a diagnózis felállításához a betegség térbeli terjedését és időbeli elhúzódását is bizonyítani kell. A diagnózishoz a több drága MRI felvétel készítésén túl gerinccsapolást is végeznek, ami napokig tartó fekvést igényel a pácienstől.

A fentiek miatt több párhuzamos kutatás is folyik az egyszerűbb diagnosztizálás érdekében. Egy új kutatás során a betegek által kilélegzett levegő alapján sikerült kimutatni, hogy a páciens SM beteg-e.

laboratóriumA 164 SM beteg és 58 egészséges emberen végzett kutatás során a kilélegzett levegőt gázkromatográfiás-tömegspektrometriás valamint nanorészecskéket érzékelő berendezésekkel vizsgálták, a kapott adatokat pedig egy mesterséges intelligencia alkalmazás (neuronhálózat) tanulta meg kategorizálni. Az eredmények alapján nagyságrendileg 90%-os pontossággal tudták kimutatni, hogy a kilégzett gázok SM betegtől vagy egészséges személytől származnak-e.

Ez az eljárás a későbbiekben egy egyszerű, noninvazív módszer alapja lehet a sclerosis multiplex diagnosztizálásának.

Bővebben:
Exhaled Breath Markers for Non-Imaging and Non-Invasive Measures for Detection of Multiple Sclerosis

Gyógyulás a nanotechnológia segítségével

Kvantumpontok, vagy más néven nano-méretű (a milliméter egymilliomod része) részecskék segítségével sikerült átprogramozni az egerek immunrendszerét úgy, hogy az ne támadja meg a myelinhüvelyt. Ennek azért van jelentősége a sclerosis multiplex páciensek számára, mert az ő betegségük lényege, hogy az immunrendszer megtámadja és pusztulásra ítéli az idegeket körülvevő myelinburkot.

részecskék absztrakt rajzaAz antigének azok az anyagok, melyeket az immunrendszer felismer, és immunválasszal reagál rájuk. A kutatók myelin-antigéneket helyeztek el rendkívül apró részecskéken, amiket azután egerekbe juttattak. Próbálkoztak sok antigént tartalmazó kevés kvantumpont, valamint kevés antigént tartalmazó sok kvantumpont bejuttatásával is. Mint kiderült, ez utóbbi alkalmas arra, hogy az egerek immunrendszere toleranciát fejlesszen ki a myelin-antigénekkel szemben. Az így átprogramozott immunrendszer a továbbiakban az egér agyában lévő myelint már nem támadja meg.

A már meglévő gyógyszerekhez képest ez a kezelés azért lenne sokkal hasznosabb, mert az immunrendszer elnyomása helyett annak átprogramozásával dolgozik, így várhatóan nem növeli más megbetegedések kockázatát, és jóval kevesebb mellékhatással jár majd az alkalmazása.

Bővebben: Engineering Immunological Tolerance Using Quantum Dots to Tune the Density of Self-Antigen Display