bizsergő kislány bejegyzései | ESEM: sclerosis multiplex blog: 11. oldal

EDSS-skála

olvasási idő: 4 perc

Az EDSS-skála (Expanded Disability Status Scale) egy olyan teszt, ami számszerűsíti a sclerosis multiplex miatt kialakult rokkantság mértékét. A skálát John Francis Kurtzke amerikai neurológus alkotta meg 1983-ban, ezért gyakran utalnak rá a Kurtzke-féle skála (Kurtzke scale) névvel is. A tesztet a gyakorló orvosok is használják pácienseik állapotának nyomon követésére, de elsősorban a kutatás területén népszerű. Ők ugyanis az EDSS segítségével csoportosítják a különböző stádiumban lévő betegeket, illetve ezzel monitorozzák, hogy egy kezelés mennyire javítja a betegség tüneteit.

Tovább olvasom

A fiatalkori elhízás SM-hez vezethet

Egy új tanulmány szerint a genetikai eredetű fiatal felnőttkori elhízás megnöveli a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét. Számszerűsítve: aki a BMI testtömegindex túlsúlyos kategóriájából az elhízott kategóriába átlép, az nagyságrendileg 40%-kal nagyobb valószínűséggel lesz SM beteg. Ez egy átlagos magasságú nő esetében körülbelül 68-70 kg-ról 80 kg-ra történő súlygyarapodást jelent.

Bővebben: Obesity Linked to Increased Risk of Multiple Sclerosis

Léziók méretváltozása hosszú távon

Régóta tudott tény, hogy egy sclerosis multiplex beteg halálakor lézióinak 20-40%-lassan növekedő állapotban van, és ezek szélén aktív myelinpusztulás zajlik. Mivel ezt boncolásos vizsgálatok alapján tudjuk, ami értelemszerűen csak egyetlen kiragadott időpillanat állapotáról ad információt, a léziók növekedésének üteméről ez nem mond el semmit.

Egy most véget ért, 23 éven át tartó MRI vizsgálatsorozat viszont arra a meglepő felismerésre jutott, hogy a sok helyen tapasztalt folyamatos növekedés ellenére az összes lézió mérete csökken az idő előrehaladtával. Ezt az eredményt a szimulációk alapján úgy lehet megmagyarázni, hogy a folyamatos növekedést ellensúlyozza a sérült szövetek még gyorsabban történő felszívódása. A léziók elsődleges jellemzője tehát nem is a növekedés és terjeszkedés, hanem a szövetpusztulás.

Bővebben: Slowly eroding lesions in multiple sclerosis

Mi a korreláció?

olvasási idő: 2-3 perc

A köznyelvben a korreláció kölcsönös viszonyt, egymástól való függést jelent. Éppen ez utóbbi definíció adja a legtöbb félreértést a matematikai vagy statisztikai közegben használt korreláció fogalmával szemben. Amikor ugyanis tudományos szövegben találkozunk a korreláció szóval, ott szó sincs ok-okozati viszonyról. Ezt érdemes észben tartani tudományos publikációk olvasása során.

Tovább olvasom

Az agyi mikrovérzések gyakoribbak SM-ben

Az agyi mikrovérzések (AMV) olyan aprócska érsérülések, melyek nem járnak érzékelhető tünetekkel, csak MRI vizsgálat útján lehet kimutatni őket. Ezek száma az életkor előrehaladtával alapjáraton is egyre növekszik, de cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás és korábban elszenvedett agyvérzés esetében kialakulásuk gyakoribb.

Egy új kutatás szerint az agyi mikrovérzések megjelenése a sclerosis multiplex betegeknél is gyakoribb az átlagpopulációhoz képest. Az MRI vizsgálatban résztvevő 445 SM beteg közül az 50 év alattiak 14%-ánál találtak mikrovérzéseket, szemben az egészségesek 3%-ával. Az 50 év feletti korosztályban az SM-esek 20%-a, míg az egészséges időseknek mindössze 7%-a volt érintett. Ráadásul minél több mikrovérzést találtak egy személy agyában, annál nagyobb fizikai és kognitív korlátokkal küzdött a beteg. (Az ilyen összefüggések kiszámítása során mindig figyelembe veszik és kivonják a már ismert befolyásoló tényezőket, itt például az életkor, a magas vérnyomás és az agytérfogat hatását.)

Tehát minél több mikrovérzés történik észrevétlenül egy SM beteg agyában, annál korábban fog elszenvedni fizikai és kognitív zavarokat. A mikrovérzések ellen a legjobb gyógyír a megelőzés, jelenleg ugyanis nincsen rá semmilyen terápiánk.

A kutatók azt gyanítják, hogy SM-ben azért is gyakoribbak a mikrovérzések, mert a kór előrehaladásával megnövekszik a szív-és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavarok, a migrén stb. megjelenésének valószínűsége. Márpedig ezek mind rizikófaktorai az agyban kialakuló mikrovérzéseknek.

Bővebben: Cerebral Microbleeds in Multiple Sclerosis Associated with Increased Disability Risks

Hogyan tesztelik a gyógyszereket?

A klinikai kutatás szakaszai

olvasási idő: 9 perc

gyógyszer adagok

A gyógyszeriparban dolgozó kutatók azon dolgoznak, hogy a jelenleg használatban lévő gyógyszerek további fejlesztéseknek köszönhetően még nagyobb hatékonysággal működjenek, illetve hogy az egyelőre gyógyíthatatlan betegségekre megtalálják a gyógymódot. Egy új molekula vagy hatóanyag összeállítása után éveken át tartó kísérletsorozat következik. Ennek célja az új anyag gyógyító erejének és esetleges nem kívánt hatásának feltérképezése. A gyógyszerek klinikai vizsgálatával garantálható, hogy az új anyag csak akkor kerül a betegek kezébe, ha az biztonságos és valóban hatékony a páciens betegségére.

Tovább olvasom

RRMS diagnózis vérvizsgálattal

egy adag vér kémcsőben Egy jeruzsálemi egyetem kutatói kifejlesztettek egy vérvizsgálatot, ami olyan betegségek diagnózisát célozza, melyek korai szakaszukban még tünetmentesek illetve olyan tüneteket mutatnak, amelyek sok más kórra is jellemzőek, és ennélfogva nehezen diagnosztizálhatóak. Tipikusan ilyen a sclerosis multiplex relapszáló-remittáló formája, az 1-es típusú cukorbetegség, a traumás vagy ischemiás agyi károsodás valamint a hasnyálmirigy gyulladása és rákja.

A technológia mögöttes elve, hogy amikor a sejtek elkezdenek pusztulni, a bennük lévő DNS felszabadul, és keringeni kezd a véráramban. Ennek a folyamatnak a kémiai mintázatából következtetni lehet a sejtpusztulás okára, azaz a páciens betegségére.

Az új felfedezés további fejlesztésére a kutatócsoport már kapott is egy 1,2 millió dolláros, azaz körülbelül 330 millió forint értékű támogatást egy befektető cégtől.

Bővebben: Diagnostic Blood Test for RRMS

A myelinizációnak mechanikai feltételei is vannak

A myelinhüvely felépítése (azaz a myelinizáció) nem csak a kémiai, hanem mechanikai jelzésektől is függ. (A myelinhüvely az a burok, ami körülöleli az idegsejtek kommunikációjáért felelős farkincáit, és aminek leépülése vezet az SM fellángoló tüneteihez.)

A pár nappal ezelőtti Nature cikk híre szerint a myelinhüvely építéséért felelős Schwann-sejtek a mechanikai ingerekre olyan molekulák aktiválásával reagálnak, amelyek jelenléte beindítja a myelinizációt.

Demyelinizált axon

Már korábban is voltak arra utaló jelek, hogy az agyszövet mechanikai tulajdonságai hatással vannak a myelint építő sejtek viselkedésére. Most először sikerült állatokon végzett kísérletek során is bebizonyítani, hogy ez valóban így van: a myelinizáció beindításához bizonyos mechanikai feltételek szükségesek.

Mivel az eddigi betegségmódosító kezelések zöme kémiai úton fejti ki hatását, ez a felfedezés új kapukat nyit meg az demyelinizációs (azaz myelinhüvely-pusztulással járó) betegségek terápiájában, többek között a sclerosis multiplexében. Ha ugyanis teljes mértékben sikerül feltérképeznünk, milyen mechanikai tulajdonságok (pl. sűrűség, feszültség, rugalmasság) szükségesek a myelinizációhoz, ezt a tudást kihasználhatjuk a remyelinizáció (azaz az elpusztult myelinhüvely újraépítése) beindításához.

A mechanikai ingerlés régóta közismert és elfogadott módszer a csont- és izomsérülések gyógyításában. Csonttörés után például érdemes súlyokkal terhelni a sérült területet, mert ez elősegíti az új csontsejtek születését. Valami ehhez hasonló folyamat játszódik le a myelinsejtekkel is.

Bővebben: YAP and TAZ control peripheral myelination and the expression of laminin receptors in Schwann cells

Krónikus betegségek SM mellett

Régóta ismert tény, hogy az SM melletti társbetegségek számos módon befolyásolják a páciensek életét, például megnövelik a diagnózis felállításához szükséges időt és csökkentik az életminőséget. Egy amerikai neurológiai klinika kutatói egy három éven át tartó vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, hogy bizonyos krónikus betegségek milyen hatással vannak az SM-re.

Tovább olvasom

Engedélyezték a daclizumab használatát Amerikában

Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) engedélyezte a daclizumab hatóanyag alkalmazását RRMS betegek kezelésére.

A daclizumab hatásmechanizmusáról már írtunk. A gyógyszer embereken történő tesztelése során a placebóhoz és az interferon kezeléshez képest is hatékonyabbnak bizonyult. Az 1 illetve majdnem 3 éven át tartó megfigyelés során a daclizumabbal kezelt páciensek kevesebb relapszuson estek át.

figyelmeztető világítótorony A dolog szépséghibája, hogy az új szert csak azok kaphatják meg, akik már legalább két másik kezelési módra rosszul reagáltak. A daclizumab mellékhatásai ugyanis igen súlyosak lehetnek, többek között immunzavarokhoz – pl. vastagbélgyulladáshoz, bőrreakciókhoz, a nyirokcsomók duzzanatához, fertőzésekkel szembeni csökkent védekezőképességhez – vagy akár halálos kimenetelű májkárosodáshoz vezethet. Éppen emiatt a daclizumab egyelőre csak egy korlátozott elosztási program keretében hozzáférhető, és szigorú megfigyeléssel követik a páciensek egészségi állapotának alakulását.

A leggyakoribb mellékhatások természetesen nem voltak ennyire súlyosak. A legtöbb páciens megfázáshoz és influenzához hasonló tüneteket, felső légúti fertőzéseket, torokfájást, bőrgyulladást, kiütéseket, ekcémát, megnövekedett nyirokcsomókat és depressziót tapasztalt magán a vizsgálat évei alatt.

Bővebben: FDA approves Daclizumab