Milgamma N kapszula és injekció

olvasási idő: 3 perc


Egy elsősorban szenzoros funkciókat érintő relapszus esetén az orvosok nem szokták javasolni a szteroidkezelést annak esetleges akut mellékhatásai és az ismétlődő lökésterápiák hosszú távú, kumulatív szövődményei miatt. Ilyenkor jó alternatíva a Milgamma N kapszula, ill. súlyosabb esetben a Milgamma N injekció.

Tovább olvasom

A korai kezelés csökkentheti az SM esélyét és a relapszusok számát

A sclerosis multiplex kialakulásának legelső jeleire megindított interferon-kezelés csökkentheti a későbbi SM diagnózis esélyét és a relapszusok számát.

Interferon-beta-1b injekció

Az SM legelső tünetei jellemzően nem utalnak kizárólagosan SM-re. Ilyenek lehetnek a látásproblémák, egyensúlyzavarok, fáradtság, érzéskiesések, bizsergések és zsibbadások. Egy svájci kutatócsoport 11 évvel ezelőtt indított és most végéhez ért vizsgálata szerint azonban az efféle, kétséges tünetekre két éven át adott interferon beta-1b kezelés három módon is jótékonyan hat az SM lefolyására:

  1. 33%-kal csökkenti a későbbi SM diagnózis esélyét
  2. kétszeresére nyújtja a következő relapszusig eltelt időt (1888 napra, szemben a korai kezelést nem kapott betegek 931 napig tartó tünetmentes időtartamával)
  3. 19%-kal csökkenti az évenkénti relapszusok számát (0,21-re, szemben a nem kezelt betegek 0,26-os évenkénti shub-számával)

A 11 évvel későbbi, pillanatnyi állapotra azonban nem volt hatással ez a korai terápia: az interferont kapott és a nem kezelt betegek között ugyanis ilyen hosszú idő elteltével már nem volt különbség sem az általános rokkantsági fokot, sem az SM okozta agyi károsodást tekintve. Úgy tűnik tehát, hogy az első két évben kapott interferon-kezelés inkább csak az SM lezajlásának sebességére hat, mintsem hogy egy életre szóló betegségenyhítő segítséget nyújtana.

Bővebben: Treating earliest signs reduces risk of diagnosis, relapse

A rendszeres séta segít a sclerosis multiplex betegeknek

A testedzés köztudottan jó hatással van az agy működésére azáltal, hogy védelmezi az idegsejteket. Mindeddig azonban csekély kutatás vizsgálta azt, hogy sclerosis multiplex betegek körében milyen jótékony hatása van a sportnak.

Azon túl, hogy a testmozgás enyhíti az SM bizonyos tüneteit, egy új vizsgálat eredménye szerint a rendszeres séta, kerékpározás vagy jóga javítja a kognitív pszichológiai funkciókat. A kognitív funkciók az olyan megismerési és gondolkodási tevékenységek gyűjtőneve, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a nyelvhasználat vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok (pl. tanulás, önismeret stb.).

A kutatásban olyan RRMS betegeket vizsgáltak, akiknek nem voltak addig azonosított mentális problémáik. Három sportolási formát vettek górcső alá: a mérsékelt intenzitású, futószalagon történő sétát, az ugyanilyen intenzíven végzett kerékpározást és az instruktor által vezetett jógát.

Futószalagon végzett séta

Mindhárom mozgásformának voltak ugyan pozitív hatásai a testedzést nem végző betegekhez képest, de a legnagyobb sikerrel a sétáló emberek csoportja büszkélkedhetett. A kutatók szerint ez az eredmény jó kiindulópontja lehet a jövőben végzendő, célzottabb vizsgálatoknak, hiszen ehhez hasznos tudni, hogy milyen modalitású és intenzitású edzéstípust érdemes alaposabban tanulmányozni.

Bővebben: Multiple sclerosis patients may improve cognition with regular walking, cycling, and yoga

Lumbalpunctio: élménybeszámoló és tanácsok

olvasási idő: 5-6 perc


Lumbalpunctio sematikus képeA lumbalpunctio (más néven gerinccsapolás, angolul lumbar puncture vagy spinal tap) célja az agy-gerincvelői folyadék 3-5 ml mennyiségű lecsapolása a gerinccsatornából. Mivel a módszer elméleti kérdéseiről számtalan helyen lehet olvasni a neten magyar nyelven is (ez a linkgyűjtemény remek kiindulópont), ezért én gyakorlatiasabbra veszem a figurát.

Tovább olvasom

Az SM első tünetének teljes gyógyulása jó prognózist ígér

Mivel a sclerosis multiplex nagyon eltérő lefolyású lehet az egyes betegek között, igen nehéz megjósolni egy adott személy hosszú távú kilátásait. Ezért a kutatók igyekeznek felderíteni azokat a tényezőket, amik valamiféle jóslattal szolgálnak az SM lefolyására.

autó ablakából kilógó lábakEgy 793 beteget vizsgáló kutatás most azt az eredményt hozta, hogy az SM első jelentkezésekor (onset) tapasztalt teljes gyógyulás csökkenti a közepes mértékű rokkantság (EDSS 3.0-5.5) esélyét 10 év távlatában nézve. Ez azt jelenti, hogy ha valaki annyira felépül az első relapszusából, mintha az szinte meg sem történt volna, annak jó esélyei vannak arra, hogy 10 év múlva csupán 1 enyhe vagy 2 minimális funkciózavarral éljen (azaz az EDSS-skálának maximum a 2.5 pontjáig jusson). A kezdeti tünetek teljes gyógyulásának tehát igen pozitív előrejelző értéke van.

Ezzel szemben az SM első jelentkezésétől számított 10 évvel későbbi időpontban tapasztalt krónikus depresszió és kognitív zavarok (azaz gondolkodásbeli nehézségek) súlyosabb rokkantsággal társulnak (EDSS 6.0 felett).

Mindemellett az is ismét igazolást nyert, hogy a terhesség nincs negatív hatással az SM lefolyására, illetve értelemszerűen az RRMS-ből másodlagos progresszív formára váltás a súlyos rokkantsághoz vezető út legbiztosabb előrejelzője.

Bővebben: Long Term Clinical Prognostic Factors in RRMS

 

 

A depressziót is gyulladás okozza SM-ben?

A sclerosis multiplex betegek közül többen küzdenek depresszióval, mint az átlagpopuláció tagjai, beleértve az egyéb, élethosszig tartó és fogyatékossággal együtt járó krónikus betegségben szenvedőket is.

self-portrait-1197847Úgy tűnik, a depresszió kiváltó oka SM-ben a hippocampus gyulladásos érintettsége. A hippocampus az agynak az a területe, ami az érzelmek és a motiváció szabályozásában elsődlegesen vesz részt. A hippocampus az immunaktivációra úgy reagál, hogy módosítja a más agyterületekkel szőtt kapcsolatait. A vizsgálatot végző kutatók szerint ez a felfedezés nem csak az SM betegek körében bírhat jelentőséggel, hiszen nem kizárt, hogy az általános depresszió kialakulásának hátterében is efféle gyulladásos folyamatok állnak.

Bővebben:
Brain Inflammation Linked to Depression in Multiple Sclerosis
Hippocampal Neuroinflammation, Functional Connectivity, and Depressive Symptoms in Multiple Sclerosis

Az SM betegek bélflórája eltér az egészségesekétől

bélbaktériumA sclerosis multiplex betegek bélflórája eltér az egészséges személyek bélbaktériumaitól. Ez az eltérés sajnálatos módon úgy néz ki, hogy a gyulladásos folyamatokkal összefüggésben álló baktériumokból több, míg az előnyösebb tulajdonságúak közül kevesebb él az SM-esek bélrendszerében. Ez utóbbiak jellemzően azok a baktériumok, amelyek az olyan egészséges ételek fogyasztásának hasznosításában vesznek részt, mint a szójabab és a lenmag.

Sőt, a kezelt és kezeletlen betegek között is találtak különbségeket, ami arra utal, hogy a terápiák képesek némileg normalizálni a bélflórát. Ahhoz viszont további és nagyobb mintán végzett vizsgálatok szükségesek, hogy kiderüljön, ezek a különbségek vajon hozzájárulnak-e az SM kialakulásához vagy éppen következményei a betegségnek.

Bővebben:
Bad gut bacteria linked to multiple sclerosis
Gut Bacteria Differ in People with MS and May Respond to Disease-Modifying Therapies

A magas vérnyomás hatása a rokkantsági fokra

A sclerosis multiplex progressziójának rizikófaktorait kereső vizsgálatok gyakran rukkolnak elő egymásnak ellentmondó eredményekkel. Például olykor azt állapítják meg, hogy a magas vérnyomás ugyanolyan gyakori az SM betegek és az egészségesek között, míg más kutatások szerint a magas vérnyomás kifejezetten ritka az SM-esek körében.

Vérnyomásmérés

Hogy tisztább legyen a kép, egy izraeli kutatócsoport több mint 2000, főként relapszáló-remittáló SM páciens körében végzett felmérést erre a kérdésre fókuszálva. Eredményeik szerint a betegeknek csupán 8,6%-a küzdött magas vérnyomással, viszont ők nagyobb eséllyel váltak rokkanttá. Öröm az ürömben, hogy a súlyosabb végállapotot ők hosszabb idő alatt érték el, mint a normális vérnyomású betegek.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a dohányzás lerövidíti a súlyosabb mozgáskorlátozottságig vezető utat, míg a családban előforduló szívbetegségek és anyagcserezavarok nincsenek hatással ezekre a kilátásokra.

A mozgáskorlátozottságig fokozódó progresszió tehát elterjedtebb a magas vérnyomású SM betegek körében, noha ők lassabban lépegetnek a rokkantságot mérő EDSS-skála állomásai között.

Bővebben: High Blood Pressure in MS Seen to Increase Risk of Disability Progression

EDSS-skála

olvasási idő: 4 perc


Az EDSS-skála (Expanded Disability Status Scale) egy olyan teszt, ami számszerűsíti a sclerosis multiplex miatt kialakult rokkantság mértékét. A skálát John Francis Kurtzke amerikai neurológus alkotta meg 1983-ban, ezért gyakran utalnak rá a Kurtzke-féle skála (Kurtzke scale) névvel is. A tesztet a gyakorló orvosok is használják pácienseik állapotának nyomon követésére, de elsősorban a kutatás területén népszerű. Ők ugyanis az EDSS segítségével csoportosítják a különböző stádiumban lévő betegeket, illetve ezzel monitorozzák, hogy egy kezelés mennyire javítja a betegség tüneteit.

Tovább olvasom