VEP vizsgálat

Hogyan fest a gyakorlatban?
Mit lehet belőle megtudni?

olvasási idő: 4-5 perc
nehézségi szint: nehéz


A VEP egy mozaikszó, ami az angol Visual Evoked Potential kifejezésből ered. Ennek jelentése vizuális kiváltott potenciál, azaz olyan elektromos aktivitás, amit előre meghatározott látványinger idéz elő az agyban. Ezzel a módszerrel nyomon követhető a szemből kiinduló, és a látvány feldolgozásért felelős agyi területekhez érkező idegi jelek útja.

VEP vizsgálatot olyan látászavarok esetén végeznek, amelyek a szemtől a koponya hátsó felén lévő agykérgi területekig futó látóideg károsodásaira utalhatnak. Ilyen zavar a kettős látás, a homályos látás, a látótér-kiesés, a spontán felvillanó fények észlelése, a színérzékelés megváltozása. Ezeknek a tüneteknek a leggyakoribb oka a látóideggyulladás, aminek kimutatására a VEP vizsgálat a legérzékenyebb és legpontosabb eljárás, mindamellett, hogy lényegesen olcsóbb is, mint egy MRI vizsgálat.

Ugyanakkor a VEP óriási hátránya, hogy mivel nem tárja fel a zavar anatómiai hátterét, csupán a károsodott funkciót teszteli, ezért téri felbontása igen korlátozott. Ez azt jelenti, hogy például egy homályos látás esetén maximum azt tudja igazolni, hogy a látásromlást demyelinizáció okozza körülbelül a látópálya hátsó részében, de a probléma pontos helyét nem fogja tudni megmondani. (Az más kérdés, hogy egy SM-ben fellépő relapszus esetében nincs is szükség olyan pontos lokalizációra, mint amire az MRI képes.)

Hogyan fest a VEP vizsgálat a gyakorlatban?

A gyakorlatban a vizsgálat úgy néz ki, hogy az asszisztens a páciens hajas fejbőrére kettő vagy négy darab 1 cm átmérőjű elektródát ragaszt. Ezek nem alkalmasak áram kibocsátására, csupán az idegsejtek elektromos aktivitásának valós idejű regisztrálását végzik.

Ezután a beteg nyugalmasan ülve, lehetőleg mozdulatlan pozícióban, egy csendes és elsötétített helyiségben egy monitort néz. A monitor képernyőjén egy sakktábla-mintázat fekete-fehér váltakozását kell egyetlen pontra fókuszálva nézni (lásd a mellékelt videót). Ez a villogás ingerli a látópályát, ami 5-10 mikrovolt erősségű elektromos aktivitásváltozást eredményez. Az aktivitásváltozást az elektródákon keresztül regisztrálja a számítógép.

A bal és jobb szem vizsgálata külön-külön történik. Maga a mérési szakasz körülbelül 10 percig tart. A mérés befejeztével az asszisztens a páciens fejbőréről letörli az elektródák rögzítésére szolgáló pasztát. A vizsgálat nem jár fájdalommal, és semmilyen mellékhatása nincsen.

Mit lehet ebből megtudni?

Az eredményeket nem szemész orvos, hanem neurológus értékeli ki, hiszen a módszer nem a szem betegségét, hanem az idegrendszer zavarát vizsgálja.

A VEP azt méri valós időben, hogy mennyi ideig tart, amíg a látvány a szemből eljut a látvány feldolgozásáért felelős agyi területekhez a látóidegen keresztül. Sclerosis multiplexben például a látóideg demyelinizációja lelassítja az idegi jel továbbjutását, ami abnormális eredményeket szül a VEP vizsgálatban. Sőt, mivel a VEP vizsgálat akár panaszmentes SM beteg esetében is pozitív lehet, a módszer alkalmas a szubklinikai tünetek kimutatására is. Ugyanakkor egy normális és egészséges VEP eredmény arra jó, hogy kizárja a látóideg érintettségét, és ezzel további vizsgálatok felé terelje a beteget.

P1 hullám

A látóideg károsodását a P1 hullám abnormalitása mutatja a legmegbízhatóbban. A P1 onnan kapta a nevét, hogy pozitív polaritású, és körülbelül 100-130 milliszekundummal az inger bemutatása után jelenik meg (emiatt nevezik P100-nak is).

A P1 hullám akkor tekinthető kórosnak, ha az egészséges ellenoldali P1-hez képest legalább 5 milliszekundummal később jelenik meg (azaz legalább 5 ms a latenciája) vagy legalább 50%-kal kisebb a magassága (azaz az amplitúdója).

A demyelinizáció és az axonlézió VEP jelei

A P1 hullám késéséből (azaz latencia-növekedéséből) illetve ellaposodásából (azaz amplitúdó-csökkenéséből) lehet következtetni a látóideg károsodására. A hullám késése az idegi jel akadályozott, lelassult haladására utal, ami a demyelinizáció bizonyítéka (l. felső két kép). A hullám ellaposodása illetve alakjának kóros elváltozása a végleges axonveszteség jele (l. alsó két kép).

Hol van a lézió?

látópálya sematikus ábrájaA szemből az agy felé kilépő bal és jobb látóideg (nervus opticus) részlegesen keresztezi egymást, majd innen látókötegként (tractus opticus) folytatják útjukat az agykéreg felé (lásd a mellékelt képet). A részleges átkereszteződésnek köszönhetően a VEP vizsgálat során arra is fény derül, hogy az idegpálya károsodása hol történt:

  1. ha a P1 abnormalitás csak az egyik szem vizsgálatakor jelenik meg, akkor a probléma a kereszteződés ELŐTT keresendő (pre-chiasmalis lézió)
  2. ha a P1 rendellenessége mindkét szem vizsgálata során, ám csak a bal vagy csak a jobb látótérben jelenik meg, akkor a károsodás a kereszteződés UTÁN történt (post-chiasmalis lézió)
  3. ha a látás zavara mindkét oldalon, de csak a külső, halánték felőli látóterekben regisztrálható, a lézió éppen a kereszteződést érinti

Összegzés

A VEP vizsgálat egy igen hasznos és költséghatékony módszer a látópályán futó idegi jelek sebességének tesztelésére. Mivel azonban nem ad betegség-specifikus diagnózist, tehát nem képes megállapítani, hogy egy esetleges látóideggyulladásnak mi az okozója, ezért szükség esetén muszáj más eljárásokkal − MRI ill. OCT vizsgálattal − is kiegészíteni a páciens anamnézisét.

Felhasznált anyagok

Látóideg → Wikipédia
Süveges Ildikó: Szemészet
Prof. Dr. Komoly Sámuel: Emberi életfolyamatok idegi szabályozása – a neurontól a viselkedésig
Dr. Simó Magdolna: A kiváltott válasz vizsgálatok jelenlegi helye a neurológiai diagnosztikában (PDF)
Visual Evoked Potential (VEP) → Virtual Medical Centre
Evoked Potentials (EP) → National MS Society
EEGucation: Visual Evoked Potentials 101 (videó)
Armando Hasudungan: Visual Pathway and Lesions (videó)
Donnell J. Creel: Visually Evoked Potentials
Demyelinating Optic Neuritis → EyeWiki

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.