A plaszticitás az agy anatómiai és funkcionális változásra való képessége. Az agy az élet során folyamatosan változtatja saját fizikai szerkezetét, és formálja áramköreit. Ezt a képlékenységet az új szinapszisok képződése és a már meglévő idegi kapcsolatok átrendeződése biztosítja, ami magának a tanulásnak az élettani alapja. Sőt, agysérülés után az agy új axonok növesztésére is képes, így ha bizonyos agyterületek meghibásodnak, néha más részek veszik át annak feladatait. A plaszticitás tehát az agy alkalmazkodóképessége a változó környezeti feltételekhez.
Pontosabb nevei: neuroplaszticitás, szinaptikus plaszticitás
Bővebben:
A neuroplaszticitás szerepe a gyógyulásban
Neurális és funkcionális plaszticitás → Digitális Tankönyvtár
“Az agy szélsőségesen rugalmas. Képes új idegsejtek termelésének és sejtkapcsolatok kialakításának révén újrarajzolni a saját térképét. Ezt a folyamatot neurogenezisnek hívják. A tudatunknak hihetetlen képessége van az idegsejtek közötti kapcsolatok szükségszerű újraalakítására s vadonatúj útvonalak létrehozására. (Ennek fényében egy számítógép, ami a rendszer összeomlásakor képtelen új hardvert gyártani, merevnek és tehetetlennek tűnik.) Ez a lenyűgöző alakíthatóság más néven a neuroplaszticitás. Az idegsejtjeim ‒ akár a nárciszok kora tavasszal ‒ újracsíráztatták a receptorokat a betegség zord telének enyhülésével.”
(idézet Susannah Cahalan Lángoló agy c. könyvéből)
“A neuroplaszticitás azt jelenti, hogy képesek vagyunk új kapcsolatokat létesíteni az idegsejtek között. Agyunk olyan, mint a szivacs: minden gondolat és tapasztalat változtat az alakján. Elolvassuk ezt a mondatot, és ezzel máris módosulnak az idegpályáink. Agyunk több milliárd, egymással bonyolult kapcsolatban álló idegsejtből épül fel, amelyek folyamatosan kommunikálnak egymással: elektrokémiai jeleket küldenek oda-vissza. Ezt a kommunikációt nem tudjuk kihallgatni. De ha befektetünk valakit egy fMRI-gépbe, és megkérjük, hogy végezzen el bizonyos feladatokat, vagy gondoljon bizonyos dolgokra, akkor láthatjuk, mely területeken aktiválódnak az idegsejtek. Ebből pedig következtetni tudunk arra, mi zajlik odafent. Lehet, hogy olyan fénykavalkád van a fejünkben, mint Kanye West koncertjein, holott éppen csak a pedikűrösnél ücsörgünk. Ez a kommunikáció úgy működik, mint az »Add tovább!« (Pass the Parcel) nevű játék: csak éppen az idegsejt nem újságpapírba csomagolt, béna műanyag játékot továbbít a szomszédjának, hanem fontos információt, méghozzá elektromos kisülések és bizonyos molekulák, ún. neurotranszmitterek felszabadításával. Különféle receptek alapján összeállított egyveleg lepi el az agyunkat, ezért tesszük, amit teszünk, gondoljuk, amit gondolunk, érezzük, amit érzünk. Ha megismétlünk bizonyos cselekvéseket, gondolatokat vagy érzéseket, akkor megerősödnek a hozzájuk köthető idegsejtkapcsolatok, és minél erősebbek ezek a kapcsolatok, annál gyakrabban fogjuk ismételni az adott cselekvést, gondolatot vagy érzelmet. És már ki is alakult a világlátásunkat és önmagunkat egyaránt korlátok közé szorító megrögzött szokás. Ha belátjuk, hogy az agy folyamatosan változik, azt is megértjük, hogy a gondolkodásunk megváltoztatásával módosíthatunk a szokásainkon, megszabadulhatunk a kevésbé hasznos mintáktól, és gátolhatjuk az azokhoz kapcsolódó vegyületek felszabadulását.
[…]
Már az anyaméhben az összes létező tapasztalatunk módosítja a gondolkodást, érzéseket, viselkedést meghatározó idegpályamintákat. Az agy nem változatlan: a minták és a kapcsolatok állandóan módosulnak. Több lehetséges konfiguráció létezik az agyban, mint ahány csillag van az égen. Nincs »én« nevű befejezett modell − mindannyian állandóan változunk. Ezt a folyamatos alakváltozást nevezik neuroplaszticitásnak.”
(idézet Ruby Wax Mindfulness-kalauz c. könyvéből)
“A folyó víz folyamatosan szélesedő és mélyülő medret váj magának. Majd később, amikor ismét áramolni kezd, a maga által korábban megrajzolt utat követi. Ugyanígy, a külső tárgyakról alkotott benyomások is egyre több megfelelő idegpályát formálnak maguknak az idegrendszerben, és ezek a létfontosságú pályák hasonló, külső stimulálás hatására visszatérnek, még akkor is, ha egy ideig megszakadtak.”
(Léon Dumont idézete Nicholas Carr Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? c. könyvéből)
« SM szótár