olvasási idő: 4 perc
A Lhermitte-jel (vagy más néven Lhermitte-tünet, angolul Lhermitte’s sign vagy Lhermitte’s syndrome, röviden LS) az az érzés, amikor a fej előrebillentésekor a gerincen a nyaktól a keresztcsontig áramütésszerűen végigfut egy kellemetlen, olykor fájdalmas érzés. Általában a végtagokba is kisugárzik, egészen a kéz- ill. lábujjakig, vagy övszerűen a törzsön is megjelenik. A Lhermitte-jel mindössze addig tart, amíg a fej előrehajlított állapotban marad. Mihelyt a beteg a fejét visszaállítja, a kellemetlenség rögtön elmúlik.
A tünet leggyakrabban sclerosis multiplexben jelentkezik, de előfordul más kórfolyamatokban is, a gerincvelő hátsó részének érintettségekor, például nyaki tumor, gerincferdülés, porckorongsérv, fizikai sérülés vagy akár jelentős B-12 vitaminhiány következtében. Az SM páciensek körülbelül 38%-a átéli a Lhermitte-jelet betegségének lefolyása során. [1]
Honnan ered a tünet neve?
A jelenség kivételesen nem az első leírójáról kapta a nevét. [2] Elsőként Pierre Marie és C. Chatelin publikáltak a tünetről 1917-ben a francia neurológiai társaság Revue Neurologique című szaklapjában. A névadó Jean Lhermitte szintén francia neurológus és pszichiáter még három éven át nem közölt semmit a jelenségről. Ő volt viszont az, aki később, 1924-ben egy átfogó, korszakalkotó leírást adott a jelenségről, és ezzel széles körben ismertté tette a tünet létezését.
Mi történik a testben a Lhermitte-jel során?
A Lhermitte-jel SM-ben a gerincvelői idegek demyelinizációja (azaz myelinhüvelyük elvesztése) miatt lép fel. A pontos folyamatról nem találtam leírást, de szerintem valami olyasmi történhet, hogy a fej előrebillentésekor a gerinccsatorna nyaki szakasza meggörbül, a benne futó idegrostok ezáltal picit meghajlanak, és egymáshoz vagy a falhoz érnek. Alapjáraton ez nem okoz problémát, mert a myelinhüvely jól szigeteli az idegeket. A myelinhüvelyüktől megfosztott neuronok esetében azonban ez az összedörgölőzés kisülést eredményez. A jelenség ahhoz hasonlatos, amikor beütöd a könyöködet, és egy éles fájdalom valamint zsibbadás a kezedbe is kisugárzik. Erről a könyökízület közelében futó nervus ulnaris nevű ideg tehet, ami a könyökcsont mellett, közel a bőrfelszín alatt húzódik, így ütésnél a csontra hirtelen rányomódik. Ugyanezen az elven a demyelinizált neuronok érzékenyen reagálnak a nyak mozgására, és téves idegi jeleket továbbítanak egymás között.
Hogyan kezelhető?
A Lhermitte-jelet nem szokás kezelni, hiszen pillanatnyi volta miatt nincs idő a csillapítására. Akad azonban néhány praktika azok számára, akik különösen szenvednek tőle. Egy nyakmerevítő vagy Schanz-gallér megakadályozza a fej önkéntelen előrebiccentését, ezáltal megóvja a pácienst a tünet véletlen kiváltódásától. Egy ilyen nyakmerevítő már 1500-2000 Ft-ért vásárolható gyógyászati üzletekben. Állítólag segítenek az izomlazító gyakorlatok és az erre irányuló masszázstechnikák is, sőt hivatalosan a nyújtó és a mély légző gyakorlatok is hatásosak ellene.
Amennyiben a fenti alternatív terápiáknál komolyabb beavatkozás válik szükségessé, még mindig van remény. A TENS nevű, elektromos impulzussal stimuláló ingerterápia azáltal enyhíti a fájdalmat, hogy kisfeszültségű elektromos jeleket bocsát a kezelt idegekre. A Lhermitte-jel elsődleges gyógyszeres kezelése megegyezik az egyéb neuropátiás (azaz idegi eredetű, valamilyen idegkárosodás miatt fellépő) fájdalom csillapításával. Ezenfelül be szoktak vetni izomlazítókat, antidepresszánsokat, szteroidokat, illetve súlyos esetben epilepsziában használatos gyógyszereket is, amelyek az idegrendszer elektromos jeleinek szabályozásával csillapítják a fájdalmat.
Veszélyes-e a Lhermitte-jel?
Sajnos arról sem találtam semmilyen biztos információt, hogy a tünet kiváltása káros-e, azaz érdemes-e azoknak is kerülniük a Lhermitte-jelet, akiknél nem okoz kínzó érzést. Nekem például csak bizsergést gerjeszt végig a jobb lábszáramon, egy kicsit ahhoz hasonlatosan, amikor reggel hideg vízzel leöblítem az arcom, és ettől az egész testemen végigszalad a hidegrázás. Emiatt magamtól eszembe sem jut védekezni ellene, sőt szoktam játszani is vele: néhányat biccentek, elámulok, milyen érdekes, majd újabb fél napra el van felejtve az ügy. Ugyanakkor el tudom képzelni azt is, hogy a meztelenné vált idegek ilyen módon történő zargatása például akadályozza a regenerációt. Viszont ha legalább csak egy parányi gyanúja is lenne annak, hogy a Lhermitte-jel ártalmas lehet, arról biztosan írnának a tünetről szóló leírások legalább az említés szintjén. Emiatt nekem úgy tűnik, a Lhermitte-jelnek nincsen semmilyen egészségkárosító hatása.
Megelőzhető a Lhermitte-jel felbukkanása?
A HealthLine egyik orvosa szerint a Lhermitte-jel megjelenésének valószínűsége csökkenthető bizonyos nyak- és hátgyakorlatok végzésével, melyeknek célja az itteni izmok erősítése és az általános testtartás javítása. [3] Ők azt javasolják, érdeklődj gyógytornászodnál az ügyben, milyen feladatokat végezz, hogy elkerüld a Lhermitte-jelet, de kötve hiszem, hogy létezik erre speciális mozgásterápia. Valószínűleg bármilyen általános, de szakszerű tartásjavító vagy gerinctorna, illetve nyak- és hátizomerősítő gyakorlatok hozzáértő végzése megfelel erre a célra.
RRSM betegként számomra a Lhermitte-jel egy gyors indikátor, ami kimutatja, hogy aktuálisan shubom van e?
Ha nem érzem, nincs shubom. Ha pedig érzem a bizsergést, zsibbadást a fej lehajtásakor, akkor shubom van. Ilyenkor SOS kikezelem magam. Vele párhuzamosan jelentkezem a neurológusnál, hátha tud valamit. A neurológus nem lát romlást az állapotomon, hiszen sem vak, sem béna nem lettem ilyen hamar. A biztonság kedvéért MRI vizsgálatot rendel, 1 hónap múlva időpont is van… Ja! Utána egy dicséretet kapok, hogy n év alatt ilyen keveset romlott az MRI szerint az állapotom. Tapintatból ilyenkor egyáltalán meg sem szólalok!