EDSS-skála

olvasási idő: 4 perc


Az EDSS-skála (Expanded Disability Status Scale) egy olyan teszt, ami számszerűsíti a sclerosis multiplex miatt kialakult rokkantság mértékét. A skálát John Francis Kurtzke amerikai neurológus alkotta meg 1983-ban, ezért gyakran utalnak rá a Kurtzke-féle skála (Kurtzke scale) névvel is. A tesztet a gyakorló orvosok is használják pácienseik állapotának nyomon követésére, de elsősorban a kutatás területén népszerű. Ők ugyanis az EDSS segítségével csoportosítják a különböző stádiumban lévő betegeket, illetve ezzel monitorozzák, hogy egy kezelés mennyire javítja a betegség tüneteit.

Az EDSS elsődlegesen a járóképesség megítélésére hivatott eljárás. A teszt ezen kívül az alábbi nyolc különböző funkcionális rendszer állapotát vizsgálja, amelyek SM-ben a leggyakrabban érintettek:

  1. piramisrendszer (pl. gyengeség, végtagok nehezebb mozgása)
  2. kisagy (pl. ügyetlenség, koordinációs zavar, remegés)
  3. agytörzs (pl. beszédzavar, nyelési nehézség, nystagmus)
  4. szenzoros területek (pl. zsibbadás, érzéskiesés)
  5. bél és a húgyhólyag ill. szexuális funkciók
  6. látórendszer (pl. látásromlás, látásvesztés, vakfolt)
  7. nagyagy (pl. szellemi képességek, krónikus fáradtság)
  8. egyéb

Ezek jellemzésére azonban az EDSS nem olyan érzékeny, a részfunkciók állapotfelmérésére vannak pontosabb, speciális tesztek is.

Tesztfelvétel és pontozási módszer

A teszt szakszerű felvétele körülbelül fél óráig tart. Irányelvei és a tesztfelvétel módszere angolul itt elérhető. Egy egyszerűsített, magánhasználatra is célszerű online gyorsteszt szintén angol nyelven itt található.

A járóképesség és a fenti nyolc funkció együttesen egy 0 és 10 közötti pontszámot ad. A 0 a teljes tünetmentességet jelenti. Az 1.0 és a 4.5 közötti értékek teljesen járóképes állapotot tükröznek, amikor a páciens segítség nélkül képes közlekedni. Az 5.0 feletti pontszámok már valamiféle járáskorlátozottságra utalnak, az enyhétől egészen a súlyos, teljes mozgásképtelenségig. Mivel a skála az SM teljes súlyossági spektrumát lefedi, ebbe beleértve az egészen előrehaladott állapotokat is, fontos észben tartani, hogy a legtöbb páciens egész élete során sem éri el a magasabb pontszámokat, sőt a betegek felének az állapota csak az 5.0 körüli vagy az alatti szintig jut el.

Az EDSS-skála pontszámai

Az EDSS-skála pontszámai

0 semmilyen neurológiai eltérés nem mutatható ki
1.0 funkciózavar nincs, de 1 funkcionális rendszer minimálisan érintett (pl. enyhe látási zavar, nyelési nehézség)
1.5 funkciózavar nincs, de 1-nél több funkcionális rendszer minimálisan érintett
2.0 minimális fogyatékosság 1 funkcionális rendszerben (pl. mérsékelt bénulás, koordinációs zavar)
2.5 1 enyhe vagy 2 minimális funkciózavar
3.0 közepes fogyatékosság 1 (pl. bénulás, koordinációs zavar, kifejezett látási probléma) vagy enyhe fogyatékosság 3-4 funkcionális rendszerben teljes járóképesség mellett
3.5 teljes járóképesség közepes fogyatékossággal 1 és enyhe fogyatékossággal 1-2 funkcionális rendszerben; vagy közepes fogyatékosság 2 funkcionális rendszerben; vagy enyhe fogyatékosság 5 funkcionális rendszerben
4.0 segédeszköz nélküli teljes járóképesség, hétköznapi aktivitás napi 12 órában a relatíve komoly fogyatékosság mellett, 500 méter megtétele segédeszköz nélkül
4.5 segédeszköz nélküli teljes járóképesség, aktivitás a nap nagy részében, komoly korlátok vagy minimális segítség szükségessége bizonyos tevékenységek végzésében, 300 méter megtétele segédeszköz nélkül
5.0 200 méter megtétele segédeszköz nélkül, hétköznapi tevékenységben már akadályozó mértékű fogyatékosság
5.5 100 méter megtétele segédeszköz nélkül, a fogyatékosság a hétköznapi tevékenységek önálló végzését megakadályozza
6.0 időszakosan vagy egyoldalúan folyamatos segédeszköz (pl. mankó) szükséges 100 méter megtételéhez pihenéssel vagy anélkül
6.5 folyamatos kétoldalú segédeszköz (pl. dupla mankó) szükséges 20 méter megtételéhez pihenés nélküli
7.0 5 méternél nagyobb távolság megtételére még segédeszközzel is képtelen, kerekesszékhez kötött, önálló kerekesszék-hajtás és utazás, aktív tevékenység kerekesszékben napi 12 órán át
7.5 néhány lépésnél több megtételére képtelen, kerekesszékhez kötött, a székbe üléshez esetleg segítségre van szüksége, önálló kerekesszék-hajtás, de a teljes napi tevékenység során motoros székre lehet szükség
8.0 ágyhoz, székhez vagy kerekesszékhez kötött, de a nap részében ágyon kívül van, öngondoskodásra képes, a kéz hatékony használata
8.5 a nap nagy részében ágyhoz kötött, a kéz némileg hatékony használata, részleges öngondoskodási képesség
9.0 magatehetetlen ágyhoz kötöttség a kommunikációs és étkezési képesség megtartása mellett
9.5 magatehetetlenség, hatékony kommunikációra vagy evésre/nyelésre való képtelenség
10 SM miatt fellépő halál

Kritikák

Miközben az EDSS-skálát a klinikai vizsgálatokban széleskörűen használják, a gyakorló neurológusok között nem örvend nagy népszerűségnek, és nem véletlenül. A skála ugyanis rettentően túlhangsúlyozza a járóképesség zavarait, és ezen kívül nem elég érzékeny a páciensek állapotának változásaira. A betegek egész egyszerűen túl lassan haladnak a skála aljától a végéig. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánvaló progresszió ellenére sem változik látványosan egy-egy beteg EDSS-pontszáma, ami annak a jele, hogy a skála nem elég érzékeny az állapotromlásra. Az EDSS-skála nem veszi figyelembe az olyan funkciózavarokat, amelyek igenis megnehezítik a beteg életét, akadályozzák a társadalomban történő részvételt, de nincsenek kapcsolatban a mobilitással. Simán kaphat például valaki úgy nullás EDSS-értéket, hogy közben olyan kongitív zavarokkal küzd, amelyeket egy erre kifejlesztett speciális teszt már kimutatna.

A skála nem lineáris, nem egyenletes. Az 5.0 alatti alsóbb tartományban egy pontnyi elmozdulás apróbb, finomabb változást jelent, mint a skála végén. Például 2 pontról 3-ra lépni nem jelent olyan fokú progressziót, mint 8-ról 9-re érkezni. Ráadásul az EDSS 5.0 pontszám alatt inkább tünetösszesítőként működik: olyan funkciózavarokra derít fényt, amelyekről a páciense esetleg nem is tudott, de a neurológiai vizsgálat során kiderülnek. Az 5.0 feletti magasabb tartományban azonban az EDSS inkább egy fogyatékosságmérő, ami az SM mozgásképességre – de elsősorban a járóképességre – történő hatását vizsgálja.

Ezen kívül a kapott pontszám nagyban függ a tesztet végző orvos személyétől: két neurológus csak ritkán ad azonos pontszámot ugyanannak a betegnek ugyanazon a napon, mert túlságosan szubjektív a tünetek kategóriákba sorolása. De az időbeli megbízhatósága is problémás, ugyanis a pontszámot befolyásolja a tesztfelvétel időpontja is: a reggeli órákban rendszerint alacsonyabb pontszámok születnek, mint délután, amikor a betegek már fáradtabbak.

Az EDSS-skála nyilvánvaló hibái ellenére azonban mégsem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni és nem használni. Az SM kutatások – különös tekintettel a kezelési eljárások tesztjeire – mind az EDSS-skála értékein mérték és mérik a betegek állapotát. Az új gyógykezelések nemzetközi törzskönyvezési eljárása során az FDA (Food and Drug Administration) és az EMA (European Medicines Agency) az EDSS-eredmények figyelembevételével hozza meg döntését. Ilyen hosszas múltú előnnyel szemben nehezen veszi fel a versenyt bármiféle új neurológiai teszt.

Felhasznált cikkek

Wikipedia
Barts MS Blog
Multiple Sclerosis Trust
Overcoming Multiple Sclerosis

Mentés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.