A Magyar Neurológiai Társaság III. konferenciáján Bencsik Krisztina Psychopathológiai tünetek és epidemiológiai adatok sclerosis multipexben címmel tartott előadást. Nem kell megijedni a címtől, ez mindössze annyit jelent, hogy az SM gondolkodásra tett hatásáról, illetve az azt befolyásoló tünetek gyakoriságáról beszélt.
Az SM betegek progresszióját jellemzően az EDSS-skálával mérik, ami kifejezetten a fizikai problémák vizsgálatára irányul, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a kór a páciens gondolkodását is érintheti. Ez utóbbiakat időigényes vizsgálni, mert speciális neuropszichológiai tesztek szükségesek hozzá, és a magyar orvosi gyakorlatban ezek felvételére és kiértékelésére sajnos nemigen jut idő. Ez azért probléma, mert a betegek jelentős részénél, akár 70%-uknál is jelentkezhetnek kognitív funkciókat érintő működészavarok, és mindössze az EDSS pontszám alapján nem lehet megjósolni, hogy ezek milyen valószínűséggel vannak jelen a betegnél. A kognitív zavarok a fizikai problémáktól függetlenül jelentkeznek, és inkább az agy zsugorodásával, valamint a szürkeállományi léziókkal mutatnak összefüggést. Külön tesztelésük hiányában a betegek ilyen irányú zavarai teljesen rejtve maradhatnak.
A leggyakoribb kognitív zavarok az információfeldolgozás sebességét, továbbá a vizuális (azaz látási) és a verbális (azaz szóbeli) memóriát érintik. A nemzetközi kutatások alapján a betegek 50%-a esik át depresszión az élete során, a kóros fáradékonyság (fatigue) pedig 76-92%-uknál jelentkezik.
Egy magyar vizsgálat három SM centrum bevonásával, 554 beteg részvételével vizsgálta a kognitív zavarok gyakoriságát. A résztvevők 57,6%-ánál állt fenn valamilyen probléma: 30%-uknál találtak információfeldolgozási sebességcsökkenést, 19%-uknál vizuális memóriakárosodást, 13%-uknál verbális memóriakárosodást.
A férfiak a nőkhöz képest nagyobb eséllyel (70% vs. 52%) szenvedtek kognitív zavaroktól, és míg nőknél a magas iskolai végzettség (azaz a 12 évnél hosszabb tanulmányi idő) jelentős védettséget jelentett az ilyen zavarokkal szemben (22%-kal kevesebbet érintett közülük), a férfiaknál ilyen jellegű védelem nem volt kimutatható. (Egy hasonló eredményt korábban itt közöltünk, a kognitív tartalékról pedig részletesebben itt írtunk). A kutatók szerint ez a nemi különbség részben annak köszönhető, hogy a férfiak egészséges mértékű agyi atrófiája eleve gyorsabban zajlik a nőkéhez képest, és ez hozzáadódik az SM okozta agyzsugorodás üteméhez.
Egy tizenkilenc SM centrumban végzett, 428 beteg vizsgálatával készült magyar felmérés során a betegek 62,4%-a élt a kóros fáradékonyság tüneteivel. Ez kifejezetten az úgynevezett primer fáradékonyság gyakorisága, azaz kizárták a felmérésből azokat, akik nem közvetlenül az SM miatt, hanem egy közbülső ok, például alvászavar, depresszió vagy gyógyszer miatt voltak kimerültek.
A magyar felmérésben a depresszióval küzdők aránya mindössze 13,4% volt, ami jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi szakirodalomban. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a betegeket SM centrumokban toborozták a vizsgálatra, ahol a depressziót valószínűleg megfelelően vizsgálták és kezelték, továbbá minden páciens glatiramer-acetát kezelésben részesült, aminek antidepresszáns hatása is lehet.
A kognitív zavarok tehát a magyar betegeknél is igen gyakoriak. Ha ezek a tünetek az eddigieknél nagyobb figyelmet kapnának, az segíthetné a páciensek életminőségének javítását, valamint a kezelőorvosok is pontosabb képet kaphatnának betegeik állapotromlásáról, ami akár a gyógyszerválasztás során is fontos támpont lehetne.
A BDNF segít megelőzni az agysejtek pusztulását, elősegíti az új idegsejtek születését és a már meglévő idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét, valamint szerepet játszik a