Klemasztin: áttörés a sclerosis multiplex kezelésében?

Klemasztin molekulavázaEgy új kutatás szerint a klemasztin (angolul clemastine) nevű, eredetileg szénanátha kezelésére használt gyógyszer remyelinizációs hatással van a sclerosis multiplex betegekre. [1]

Miért érdekes ez?

A jelenleg elfogadott SM gyógyszerek az immunrendszer működésének befolyásolásával csökkentik a tüneteket okozó myelinpusztulás gyakoriságát, azonban egyik sem alkalmas arra, hogy teljesen megvédje az idegrendszert a sérüléstől. Olyan szert pedig, ami a már sérült myelin újraépülését − és ezáltal a már jelen lévő tünetek javulását − okozta volna, mindeddig nem ismertek. Ez változott meg most a kísérlet eredményének köszönhetően.

Mi az a klemasztin?

A klemasztin egy antihisztamin, ami azt jelenti, hogy az allergiás reakciók során nagy mennyiségben felszabaduló, és közvetítő anyagként a különböző panaszok (pl. viszketés, orrdugulás, csalánkiütés stb.) megjelenéséért felelős hisztamin hatását gátolja. Viszketés elleni szerként is használják. [2]

Egy doboz Tavegil

A klemasztin nem egy új gyógyszer, Amerikában már 40 éve használatban van [3], és jelenleg is vény nélkül kapható Tavist néven, korábban pedig Magyarországon is elérhető volt Tavegyl név alatt. Magyarországon ugyan beszüntették a forgalmazását, a környező országokban azonban jelenleg is bárki által megvásárolható (pl. Ausztriában Tavegil néven), és tabletta formájában bevehető.

Mivel a klemasztin régóta használt szer, és a jogi védelme már lejárt, bármelyik gyógyszergyártó cégnek lehetősége van ezzel a hatóanyaggal gyógyszert kiadni, így a több százezer forintba kerülő SM gyógyszerekkel szemben egy tabletta mindössze 60 forint körüli árra jön ki (jóllehet a kísérletben használt adagok magasabbak voltak, mint egy-egy tabletta hatóanyaga).

Milyen hatása van a sclerosis multiplexre?

A most idézett kutatásban 50 SM beteg évekkel korábbi látáskárosodásait vizsgálták, VEP-pel mérve az idegi impulzusok haladási sebességét. (A VEP vizsgálatról bővebben itt olvashatsz.)

A kísérleti alanyok fele 2, a másik fele 3 hónapon át napi 2 db 5,36 mg-os kapszula formájában szedte a gyógyszert, ami némileg magasabb, mint az allergiára ajánlott maximum napi 8,04 mg. A VEP-pel mért eredmény szerint a látóideg vezetési sebessége 1,7 ms-ot javult a gyógyszer hatására. Hogy ez milyen mértékű javulást jelent, azt segít megvilágítani, hogy az ellenkező, egészséges szemhez képest 5 ms különbség jelenti azt, hogy kóros elváltozás van jelen a beteg szemben. [4]

Bár a VEP vizsgálat mellett mérték az alanyok látásjavulását is, a tapasztalt fejlődés nem érte el a szignifikancia határát.

A kísérlet során az alanyok fáradékonyságról számoltak be.

Érdemes szedni klemasztint?

A kutatásban nem állapították meg sem az optimális adagot, sem a kezelés szükséges hosszát, sem azt, hogy a betegség mely szakaszában leghatékonyabb a gyógyszer. Nem vizsgálták azt sem, hogy a mért 2 hónapnál hosszabb idő elteltével is megmaradnak-e a fent leírt pozitív hatások.

A klemasztin egy antikolinerg anyag [2], ami azt jelenti, hogy blokkolja az acetilkolin nevű ingerületátvivő-anyag hatását. Korábbi kutatások szerint az ilyen anyagok az idősebbeknél hosszabb távon növelik a demencia valószínűségét [5], és rossz hatással vannak az SM betegek kognitív képességeire is [6].

Bár a médiában felkapott hír hatására bizonyára sokan lesznek, akik saját döntésük alapján kipróbálják a szert, a fentiek alapján ahhoz, hogy ezt biztonsággal ajánlani lehessen, további vizsgálatok szükségesek.


Bővebben:
Clemastine fumarate as a remyelinating therapy for multiple sclerosis

A neuroplaszticitás szerepe a gyógyulásban

olvasási idő: 5 perc
nehézségi szint: közepes


A sclerosis multiplex betegek immunrendszere megtámadja az idegsejtjeiket borító myelint, ezáltal változatos tüneteket okozva. Amikor a relapszusokból történő felépülésről beszélünk, gyakran kizárólag ennek a myelin rétegnek az újraépüléséről esik szó. Pedig az érintett képességek javulása valójában nem mindig kizárólag ennek köszönhető, szerepet kap benne egy másik folyamat is. Ismerkedj meg a neuroplaszticitással!

Tovább olvasom

A futás myelinizál

naplementében futó lányHosszú út vezetett, mire kiderült, hogy a testedzés nem csak hogy nem káros a sclerosis multiplex betegekre nézve, hanem egyszerre segít mérsékelni a páciensek tüneteit és javítani az általános egészségi állapotukat. Így bár régebben kifejezetten óvták a betegeket a testedzéstől, mára már kulcsfontosságú szerepet kaptak az ellenállásos edzésformák (pl. súlyemelés) és az aerob sportok (pl. futás, úszás) az SM-mel történő harcban. Egy friss kanadai kutatás molekuláris szinten is igazolta, hogy a futás késlelteti a neurodegenerációt és elősegíti az idegsejtek gyógyulását.

A kísérletben három egércsoporttal dolgoztak. Egy szándékos genetikai módosítással idegpusztulásban szenvedő és emiatt mozgáskorlátozottsággal élő egerek reprezentálták a sclerosis multiplex betegeket. Köztük néhánynak a ketrecébe betettek egy mókuskereket, de semmilyen módon nem ösztönözték őket a kerék használatára, az egerek kizárólag saját szándékukból szaladgáltak benne. A beteg egerek csoportjának másik fele számára nem biztosítottak efféle sportolási lehetőséget. Az ő adataikat vetették össze a genetikai módosításon át nem esett, egészséges egerekéivel.

Az eredményekből az derült ki, hogy az önkéntesen sportoló egerek hosszabb életet éltek, csökkentek a mozgásos nehézségeik, és napról napra dokumentálható mértékben növekedett a ketrecükben megtett távolság hossza. Az egerek agymintái szerint a sportos egerek több myelinépítő oligodendrocita sejttel rendelkeztek a többiekhez képest, sőt, az oligodendrocita sejtek fejlődése megugrott a futkározás után, ami arra utal, hogy termelődésük hozzájárul a testedzést követő felépüléshez. Az oligodendrociták mellett a VGF nevű fehérje is nagyobb koncentrációban volt jelen a sportoló egerek agyában. Ez a molekula serkenti az oligodendrociták termelését és fejlődését, valamint fenntartja az idegsejtek működéséhez szükséges többi fehérje szintjét, sőt, ezen felül még antidepresszáns hatással is bír.

Az agysorvadás és a mozgáskorlátozottság egérmodelljében tehát az öncélú futás képes volt előmozdítani az oligodendrociták termelődését és a myelinépítést, ezen keresztül pedig megakadályozni az idegsejtek pusztulását. A VGF molekula kulcsfontosságú ebben a neuroprotektív folyamatban, ami nem új a nap alatt, hiszen a testedzésről már régóta tudjuk, hogy emeli a VGF-szintet. Az SM betegek számára azonban különösen jó hír, hogy az ő lelassult vagy megrekedt myelinizációjuk ilyen módon külső segítséggel megtámogatható.

Bővebben: Voluntary running triggers VGF-mediated oligodendrogenesis to prolong the lifespan of Snf2h-null ataxic mice

9 módszer a BDNF-szint növelésére

olvasási idő: 5 perc
nehézségi szint: közepes


A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) az agyi eredetű növekedési faktor névvel ellátott fehérje, aminek fontos szerepe van az idegrendszer megfelelő működésében és az agyi plaszticitásban.

súlyzót emelgető agyA BDNF segít megelőzni az agysejtek pusztulását, elősegíti az új idegsejtek születését és a már meglévő idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét, valamint szerepet játszik a myelin építésében is. Az új idegi kapcsolatoknak fontos szerepük van a tanulásban, és ahhoz is szükségesek, hogy egy sérült agyterület funkcióit a környező területek átvehessék, ezáltal a beteg a sérülés után visszanyerhesse régi képességeit.

Tovább olvasom

Kísérleti SM gyógyszer tesztelésére várnak jelentkezőket

A GeNeuro nevű svájci gyógyszercég megkezdi nagy várakozással kísért termékének, az egyelőre még csúnyán hangzó GNbAC1 nevű sclerosis multiplex gyógyszernek IIb fázisú tesztelését. A kutatáshoz Magyarországról is várnak jelentkezőket.

Tovább olvasom

Az SM első tünetének teljes gyógyulása jó prognózist ígér

Mivel a sclerosis multiplex nagyon eltérő lefolyású lehet az egyes betegek között, igen nehéz megjósolni egy adott személy hosszú távú kilátásait. Ezért a kutatók igyekeznek felderíteni azokat a tényezőket, amik valamiféle jóslattal szolgálnak az SM lefolyására.

autó ablakából kilógó lábakEgy 793 beteget vizsgáló kutatás most azt az eredményt hozta, hogy az SM első jelentkezésekor (onset) tapasztalt teljes gyógyulás csökkenti a közepes mértékű rokkantság (EDSS 3.0-5.5) esélyét 10 év távlatában nézve. Ez azt jelenti, hogy ha valaki annyira felépül az első relapszusából, mintha az szinte meg sem történt volna, annak jó esélyei vannak arra, hogy 10 év múlva csupán 1 enyhe vagy 2 minimális funkciózavarral éljen (azaz az EDSS-skálának maximum a 2.5 pontjáig jusson). A kezdeti tünetek teljes gyógyulásának tehát igen pozitív előrejelző értéke van.

Ezzel szemben az SM első jelentkezésétől számított 10 évvel későbbi időpontban tapasztalt krónikus depresszió és kognitív zavarok (azaz gondolkodásbeli nehézségek) súlyosabb rokkantsággal társulnak (EDSS 6.0 felett).

Mindemellett az is ismét igazolást nyert, hogy a terhesség nincs negatív hatással az SM lefolyására, illetve értelemszerűen az RRMS-ből másodlagos progresszív formára váltás a súlyos rokkantsághoz vezető út legbiztosabb előrejelzője.

Bővebben: Long Term Clinical Prognostic Factors in RRMS

 

 

A myelinizációnak mechanikai feltételei is vannak

A myelinhüvely felépítése (azaz a myelinizáció) nem csak a kémiai, hanem mechanikai jelzésektől is függ. (A myelinhüvely az a burok, ami körülöleli az idegsejtek kommunikációjáért felelős farkincáit, és aminek leépülése vezet az SM fellángoló tüneteihez.)

A pár nappal ezelőtti Nature cikk híre szerint a myelinhüvely építéséért felelős Schwann-sejtek a mechanikai ingerekre olyan molekulák aktiválásával reagálnak, amelyek jelenléte beindítja a myelinizációt.

Demyelinizált axon

Már korábban is voltak arra utaló jelek, hogy az agyszövet mechanikai tulajdonságai hatással vannak a myelint építő sejtek viselkedésére. Most először sikerült állatokon végzett kísérletek során is bebizonyítani, hogy ez valóban így van: a myelinizáció beindításához bizonyos mechanikai feltételek szükségesek.

Mivel az eddigi betegségmódosító kezelések zöme kémiai úton fejti ki hatását, ez a felfedezés új kapukat nyit meg az demyelinizációs (azaz myelinhüvely-pusztulással járó) betegségek terápiájában, többek között a sclerosis multiplexében. Ha ugyanis teljes mértékben sikerül feltérképeznünk, milyen mechanikai tulajdonságok (pl. sűrűség, feszültség, rugalmasság) szükségesek a myelinizációhoz, ezt a tudást kihasználhatjuk a remyelinizáció (azaz az elpusztult myelinhüvely újraépítése) beindításához.

A mechanikai ingerlés régóta közismert és elfogadott módszer a csont- és izomsérülések gyógyításában. Csonttörés után például érdemes súlyokkal terhelni a sérült területet, mert ez elősegíti az új csontsejtek születését. Valami ehhez hasonló folyamat játszódik le a myelinsejtekkel is.

Bővebben: YAP and TAZ control peripheral myelination and the expression of laminin receptors in Schwann cells

Új myelinépítő módszer

Új myelinépítő módszert fejlesztett ki egérmodelleken egy kaliforniai kutatócsoport.

Wenbin Deng, a kutatás vezetője
Wenbin Deng, a kutatás vezetője

Az eljárás lényege, hogy első lépésben felnőtt egerek bőrsejtjeinek átprogramozásával pluripotens (azaz még többféle irányban differenciálódni képes) őssejteket hoztak létre. Ezekből az őssejtekből éretlen astrocytákat (az idegrendszer támasztósejtjeit) hoztak világra. Amikor ezeket az astrocytákat beültették az egerek agyába, megindult a myelinregeneráció és az ezzel együtt járó funkcionális fejlődés egyaránt.

Ennek az új eljárásnak a továbbfejlesztése reményt hozhat régebben elvesztett képességek visszaállítására.

Bővebben: Stem cell research reveals myelin repair capacity