Az elhízás és a rossz vérzsír-profil hatása a sclerosis multiplexre

hamburgerEgy nemrég publikált kutatás az elhízás és a rossz vérzsír-profil sclerosis multiplexre történő hatását vizsgálta, és a korábbi eredményekkel összhangban azt találta, hogy ezek mind növelhetik a betegség súlyosbodásának kockázatát.

A BMI (testtömegindex) minden 5 pontnyi növekedése 25%-kal, a csípőméret minden 10 cm-rel történő növekedése 29%-kal növeli az új relapszus megjelenésének kockázatát.

A triglicerid-szint a BMI-től függetlenül is 1 mmol/l emelkedésenként 22%-kal növeli a relapszus-kockázatot. Ha az alacsony és a magas triglicerid-szintet vetik össze − 2,30 mmol/l-nél meghúzva a határt, ami feletti érték már magas szív- és érrendszeri kockázatot jelent −, a magas trilicerid-szinttel rendelkezők 2,2-ször nagyobb eséllyel szenvednek el új relapszust az alacsony értékű személyekhez képest.

Nem csak a relapszusok számát, de az EDSS-ben mért súlyosbodás mértékét is növelik a rossz egészségügyi értékek: az elhízottak (BMI 25 és afelett) a normál testtömeg-index tartományban lévőkhöz képest például 60%-kal nagyobb eséllyel értek el 0.5 vagy annál több EDSS pontnyi súlyosbodást a vizsgált 5 év alatt.

A teljes koleszterinszint és a HDL (“jó koleszterin”) aránya a relapszusok számát nem, a progresszió EDSS-ben mért mértékét azonban befolyásolta. A 4-nél magasabb aránnyal rendelkezőknek több mint kétszeres esélyük van a 0.5 vagy több EDSS pontnövekedésre a jobb koleszterinprofillal rendelkezőekhez képest.

Mivel a kutatásban olyanok szerepeltek, akiknél a betegség még csak elkezdődött, a szerzők jó eséllyel kizárták a fordított ok-okozati összefüggést: a kutatás alapján tehát nem arról van szó, hogy a súlyosabb állapotban lévő betegek hajlamosabbak az elhízásra, hanem az elhízott páciensek kerülnek rosszabb állapotba.

A kutatók a cikküket azzal a megállapítással zárják, hogy a vérzsír-profil javítása és a testsúly megfelelő értékre történő beállítása csökkentheti az SM betegek progressziójának mértékét.

Ezek az eredmények egyezést mutatnak az OMS program ajánlásával is, ami többek között a telített zsírok fogyasztásának csökkentésén, a “jó koleszterin” szintjének növelésén és a rendszeres sportoláson alapszik.

Bővebben: An adverse lipid profile and increased levels of adiposity significantly predict clinical course after a first demyelinating event

A fáradékony betegek nagyobb eséllyel lesznek progresszívek

A relapszáló-remittáló sclerosis multiplex másodlagos progresszívvé válását jelenleg nem tudjuk megbízhatóan előrejelezni, egy új kutatás azonban most több ezzel kapcsolatos összefüggésre is rámutatott.

Az 5 éves vizsgálatban olyan SM betegek vettek részt, akik már legalább 50 évesek és minimum 15 éve betegek. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen tulajdonságok használhatóak fel a másodlagos progresszív SM kialakulásának előrejelzésére. A vizsgálat ideje alatt a betegek 33%-a vált progresszívvé. Az ő csoportjuk tagjai négy paraméterben tértek el a relapszáló-remittáló személyektől:

  1. átlagban idősebbek voltak (54,8 vs. 52,1 év)
  2. a vizsgálat kezdetekor és végekor is magasabb EDSS pontszámot értek el (3,5 vs. 2,6 illetve 5,6 vs. 3,0)
  3. nagyobb valószínűséggel számoltak be már a kezdetekben is alsó végtagproblémákról (53,2% vs. 21,5%)
  4. nagyobb valószínűséggel számoltak be már a kezdetekben is valamilyen fokú fáradékonyságról még akkor is, ha figyelembe vették a korukat, a betegségük idejét és az EDSS értéküket (91,5% vs. 68,2%)

Az alsó végtagproblémák és a fáradékonyság erősen korreláltak egymással, és a kutatás alapján ezek a mutatók hasznosak lehetnek az SM progresszívvé válásának előrejelzésében.

Bővebben: Self-reported fatigue and lower limb problems predictive of conversion to secondary progressive multiple sclerosis in an aging sample of patients

Vérvizsgálattal meghatározható az SM típusa

vérrel teli kémcsőEgy 12 éven át tartó ausztrál kutatás eredményeképpen egy olyan vizsgálati eljárás született, ami a vérből 85-90%-os pontossággal meghatározza, a sclerosis multiplex mely típusával él a beteg, illetve mennyire hatékony az illető gyógykezelése.

A jelenlegi helyzet

Azt, hogy egy beteg az SM mely típusába tartozik, csak utólag tudjuk megmondani: ha az illető hosszú távon át jól felgyógyul a relapszusaiból, akkor relapszáló-remittáló eset, azonban ha tünetei nem javulnak, akkor az ő betegsége progresszív. Mindez azonban csak azután derül ki, hogy a tüneteken már túl van a páciens.

Ami a gyógyszereket illeti, azok hatékonysága szintén csak hónapokkal vagy évekkel a kezelés megindítása után kezd el derengeni, mégpedig az alapján, hogy a beteg állapota a korábbihoz képest milyen irányban és milyen mértékben változik.

A várható jövő

Ha mindez a tudás nemcsak utólag, hanem már a betegség kezdetén rendelkezésünkre állna, egyfelől könnyebb lenne a páciensnek felkészülnie a rá váró megváltozott életkörülményekre, másfelől a gyógykezelést is személyre szabottan lehetne elindítani, figyelembe véve a beteg várható kilátásait valamint a különböző gyógyszerekre adott válaszait. Ha ugyanis az egyik gyógyszer nem válik be valakinél, rövid időn belül át lehetne váltani egy másikra anélkül, hogy egy számára hatástalan szerre hónapokat vagy éveket elvesztegetne az életéből.

Hogyan működik?

Maga a teszt a triptofán nevű esszenciális aminosav lebomlása során keletkező vegyületek jelenlétét mutatja ki a vérben. A triptofán lebomlási folyamatának egy köztes terméke a kinurenin nevű anyag, ami a B3-vitamin előállításához szükséges. Ennek a triptofán-kinurenin útnak a rendellenessége tesz különbséget a korai, enyhébb SM illetve a betegség progresszív formái között.

Jelenleg úgy tűnik, a triptofán-anyagcsere abnormalitásának nagyobb hatása van az SM lefolyására, mint a szervezetben zajló általános gyulladásos folyamatoknak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a triptofán-kinurenin út hibáinak kijavítása egy új terápiás lehetőség az SM-re jellemző neurodegeneráció lelassítására.

A széles körben, az orvosi praxisban is használható vizsgálati felszerelést két éven belül tervezik piacra dobni.

Felhasznált cikkek

Pénzügyi felkészülés a sclerosis multiplexre

olvasási idő: 6 perc


Pénzügyi gondok sajnos az egészséges embereket is gyakran sújtanak, a mozgássérült betegek esetében azonban hatványozottan jelentkezhetnek, amennyiben a betegség akadályozza a munkavégzésüket. Egy új kutatás szerint a sclerosis multiplex betegeknek a fizikai korlátokon felül további problémákkal is meg kell küzdeniük, az egészséges társaikhoz képest ugyanis nehezebben kezelik a pénzügyeiket.

Tovább olvasom

A korai kognitív zavarok előrejelző értéke

Noha a sclerosis multiplex betegek jelentős része küzd valamilyen fajta kognitív zavarral, eddig nem sok vizsgálatot végeztek arról, hogy a gondolkodásbeli hanyatlásnak van-e prognosztikai értéke, azaz előrejelzi-e a páciens későbbi állapotát vagy MRI képét.

Egy olasz kutatócsoport 78 RRMS betegen végzett 8 éves retrospektív (azaz időben visszafelé tekintő) vizsgálatot ilyen irányban. A retrospektív vizsgálatoknál tehát a kutatók nem előre eltervezett kísérleteket végeznek, hanem a múltból meglévő adatok alapján vonnak le következtetéseket.

az agy működését szimbolizáló fogaskerekekEnnek a 78 személynek a gondolkodásbeli képességeit úgy követték nyomon, hogy a diagnózis felállításakor és azt követően félévente végeztek velük neuropszichológiai teszteket. A kognitív folyamatokért felelős agykéreg vastagságát a kórmeghatározáskor és a vizsgálat végén kapott MRI képek összevetésével végezték. A csoportban voltak normálisan teljesítő, enyhe és súlyos kognitív hanyatlással élő páciensek egyaránt. A kutatók célja az volt, hogy a feltérképezzék a kapcsolatot a korán kialakuló kognitív deficit és az SM progressziója között.

Az eredmények alapján a diagnózis felállításakor már jelen lévő kognitív zavar megbízhatóan előrevetíti (1) a rokkantság súlyosbodását és (2) a betegség másodlagos progresszív (SPMS) formájára váltását, ezen kívül megjósolja (3) az agykéreg neurodegeneratív folyamatok miatti elvékonyodását. A korán megjelenő kognitív zavarok tehát a rosszabb klinikai képpel jellemzett, agresszívebb lefolyású sclerosis multiplex előrejelzői lehetnek.

Bővebben: Cognitive impairment predicts disability progression and cortical thinning in MS

A magas vérnyomás hatása a rokkantsági fokra

A sclerosis multiplex progressziójának rizikófaktorait kereső vizsgálatok gyakran rukkolnak elő egymásnak ellentmondó eredményekkel. Például olykor azt állapítják meg, hogy a magas vérnyomás ugyanolyan gyakori az SM betegek és az egészségesek között, míg más kutatások szerint a magas vérnyomás kifejezetten ritka az SM-esek körében.

Vérnyomásmérés

Hogy tisztább legyen a kép, egy izraeli kutatócsoport több mint 2000, főként relapszáló-remittáló SM páciens körében végzett felmérést erre a kérdésre fókuszálva. Eredményeik szerint a betegeknek csupán 8,6%-a küzdött magas vérnyomással, viszont ők nagyobb eséllyel váltak rokkanttá. Öröm az ürömben, hogy a súlyosabb végállapotot ők hosszabb idő alatt érték el, mint a normális vérnyomású betegek.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a dohányzás lerövidíti a súlyosabb mozgáskorlátozottságig vezető utat, míg a családban előforduló szívbetegségek és anyagcserezavarok nincsenek hatással ezekre a kilátásokra.

A mozgáskorlátozottságig fokozódó progresszió tehát elterjedtebb a magas vérnyomású SM betegek körében, noha ők lassabban lépegetnek a rokkantságot mérő EDSS-skála állomásai között.

Bővebben: High Blood Pressure in MS Seen to Increase Risk of Disability Progression

Az agyi mikrovérzések gyakoribbak SM-ben

Az agyi mikrovérzések (AMV) olyan aprócska érsérülések, melyek nem járnak érzékelhető tünetekkel, csak MRI vizsgálat útján lehet kimutatni őket. Ezek száma az életkor előrehaladtával alapjáraton is egyre növekszik, de cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás és korábban elszenvedett agyvérzés esetében kialakulásuk gyakoribb.

Agyi mikrovérzések MR képe

Egy új kutatás szerint az agyi mikrovérzések megjelenése a sclerosis multiplex betegeknél is gyakoribb az átlagpopulációhoz képest. Az MRI vizsgálatban résztvevő 445 SM beteg közül az 50 év alattiak 14%-ánál találtak mikrovérzéseket, szemben az egészségesek 3%-ával. Az 50 év feletti korosztályban az SM-esek 20%-a, míg az egészséges időseknek mindössze 7%-a volt érintett. Ráadásul minél több mikrovérzést találtak egy személy agyában, annál nagyobb fizikai és kognitív korlátokkal küzdött a beteg. (Az ilyen összefüggések kiszámítása során mindig figyelembe veszik és kivonják a már ismert befolyásoló tényezőket, itt például az életkor, a magas vérnyomás és az agytérfogat hatását.)

Tehát minél több mikrovérzés történik észrevétlenül egy SM beteg agyában, annál korábban fog elszenvedni fizikai és kognitív zavarokat. A mikrovérzések ellen a legjobb gyógyír a megelőzés, jelenleg ugyanis nincsen rá semmilyen terápiánk.

A kutatók azt gyanítják, hogy SM-ben azért is gyakoribbak a mikrovérzések, mert a kór előrehaladásával megnövekszik a szív-és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavarok, a migrén stb. megjelenésének valószínűsége. Márpedig ezek mind rizikófaktorai az agyban kialakuló mikrovérzéseknek.

Bővebben: Cerebral Microbleeds in Multiple Sclerosis Associated with Increased Disability Risks

Dohányzás és sclerosis multiplex

olvasási idő: 4 perc


A dohányzás és sclerosis multiplex kapcsolata

A különböző diétákkal ellentétben a dohányzás és a sclerosis multiplex kapcsolata sokat kutatott és jól ismert terület, ezért meglepődtem, amikor egy SM rendezvény szünetében megtelt a dohányzó sarok. Valójában nem lett volna okom a meglepődésre: egy 2004-ben végzett norvég kutatás szerint az SM betegek között több a dohányos, mint a teljes populációban [1].

Tovább olvasom

Mennyi ideig tart egy relapszus?

olvasási idő: 6 perc


Honnan tudni, hogy relapszusom vagy pszeudorelapszusom van?

Relapszusnak (más néven rohamnak vagy shubnak) hívjuk, amikor az agyban vagy a gerincvelőben történt friss gyulladás miatt új SM tünetek jelentkeznek vagy régi tünetek jelennek meg újra. A relapszustól megkülönböztetjük a pszeudorelapszust (vagy más néven álrohamot), amikor a rosszabbodást nem egy új gyulladás, hanem a már meglévő myelinsérülések okozzák.

Tovább olvasom

A magas glutamátszinttől progresszívvá válhat az SM

A glutamát a legáltalánosabb serkentő neurotranszmitter. Jelenléte azonban mégis korlátok közé van szabva, mert túlzott mennyisége mérgező hatású az idegrendszer sejtjeire nézve.

Már számos bizonyítékkal szolgáltak a kutatók arra a lehetőségre, hogy a glutamát fokozott koncentrációja hozzájárul a sclerosis multiplex kialakulásához. Az SM betegek ugyanis egy-egy relapszus során magasabb glutamátszintet mutatnak a gerincvelői folyadék vizsgálata során.

Szinapszis

A glutamát túlzott mennyiségét az N-acetylaspartate nevű anyag csökkenése kíséri. Valószínűleg ez az ellentétes irányú folyamat vezet az agytérfogat sorvadásához. Az idegrendszeri pusztulás mértékét ugyanis nem egymagában a glutamát szintje, hanem a glutamát és az N-acetylaspartate egymáshoz viszonyított aránya vetíti előre: minden 10%-nyi különbségnövekedés évi 0,33%-kal kisebb agytérfogathoz vezet. (A két anyag arányának változása néhány klinikai tünet megjelenésével is összekapcsolható, de a gerincvelői károsodással és a járási képességgel nem.)

A fenti megállapítások azt sugallják, hogy a glutamát túlzott jelenléte egy lehetséges tényező a sejtpusztulás és az ezzel járó progresszió bekövetkeztében. Ezzel esetleg új terápiás lehetőségek nyílnak a relapszáló-remittáló SM (RRMS) másodlagos progresszív (SPMS) formára váltásának megelőzésére.

Bővebben: In Vivo Evidence of Glutamate Toxicity in Multiple Sclerosis