A sclerosis multiplex kialakulásának legelső jeleire megindított interferon-kezelés csökkentheti a későbbi SM diagnózis esélyét és a relapszusok számát.
Az SM legelső tünetei jellemzően nem utalnak kizárólagosan SM-re. Ilyenek lehetnek a látásproblémák, egyensúlyzavarok, fáradtság, érzéskiesések, bizsergések és zsibbadások. Egy svájci kutatócsoport 11 évvel ezelőtt indított és most végéhez ért vizsgálata szerint azonban az efféle, kétséges tünetekre két éven át adott interferon beta-1b kezelés három módon is jótékonyan hat az SM lefolyására:
- 33%-kal csökkenti a későbbi SM diagnózis esélyét
- kétszeresére nyújtja a következő relapszusig eltelt időt (1888 napra, szemben a korai kezelést nem kapott betegek 931 napig tartó tünetmentes időtartamával)
- 19%-kal csökkenti az évenkénti relapszusok számát (0,21-re, szemben a nem kezelt betegek 0,26-os évenkénti shub-számával)
A 11 évvel későbbi, pillanatnyi állapotra azonban nem volt hatással ez a korai terápia: az interferont kapott és a nem kezelt betegek között ugyanis ilyen hosszú idő elteltével már nem volt különbség sem az általános rokkantsági fokot, sem az SM okozta agyi károsodást tekintve. Úgy tűnik tehát, hogy az első két évben kapott interferon-kezelés inkább csak az SM lezajlásának sebességére hat, mintsem hogy egy életre szóló betegségenyhítő segítséget nyújtana.
Bővebben: Treating earliest signs reduces risk of diagnosis, relapse
